2008 dec 15

Budaházi Antal és felesége, Katalin nyugdíjasként, Gödöllő mellett, Domonyvölgyben gazdálkodnak, biodinamikus módszerekkel. Gazdaságuk már többször is méltán szerepelt a Biokultúra újságban, viszont ha valaki megfordul a domonyvölgyi kis birtokon, beszélget a közvetlen, vendégszerető, csupaszív emberekkel, késztetést érez arra, hogy újra és újra beszámoljon boldog, harmonikus életükről, most a biodinamikus gazdálkodást téve a központba.
Vidékiek, Pusztamonostoron születtek, majd hosszú éveket töltöttek Budapesten. Tóni az építőiparban dolgozott és még ma is vállal munkát, Kati pénzügyi területen kereste kenyerét. A budapesti lét egy társasházi lakást jelentett balkonládával, ami nem elégítette ki a vidéki élethez szokott emberek igényét, ezért vettek a 80-as évek végén hétvégi telket az akkor kialakítás alatt lévő Gödöllő környéki zártkertes övezetben, igazi kertészkedni való homokon. A kert 4 km-re van a 3-as úttól, megközelítése földúton lehetséges. Az 1000 m2-es kertre építettek egy nagyobb, komfortos hétvégi házat. Itt töltötték a hétvégéket.

Szabadföldi termesztés Budaháziéknál

Szabadföldi termesztés Budaháziéknál

Kati súlyos betegsége irányította figyelmüket a természetgyógyászaton keresztül az egészséges életmódra, a vegyszermentes gazdálkodásra. Hosszú betegeskedés után állapota csak romlott, a konvencionális orvoslás nem tudott rajta érdemben segíteni. Így fordult a természetgyógyászathoz, amelynek segítségével kilábalt a betegségből, új életet kezdhetett férjével.

Kert a dombok lágy ölén

A kertben először csak a család közvetlen ellátása volt a cél, egészséges, vegyszermentes élelmiszerekkel. Szó szerint az életet adta nekik a kert. Kati kilábalt betegségéből, ma mindketten 10 évvel fiatalabbnak látszanak koruknál.

Paradicsom a fóliasátorban

Paradicsom a fóliasátorban

Mikor végleg kiköltöztek „édenkertjükbe”, árutermelésben is gondolkozni kezdtek, folyamatosan bővítették a gazdaságot. 98-ban fóliasátrat állítottak, majd 99-ben megvették a régi kerttel szemben lévő három üres telket is. Így a gazdaság területe 3000 m2 lett, elérte mai formáját. Időközben az új területen is épült két fóliasátor. A régi, 60 m2-es sátrat már csak palántanevelésre használják, február közepétől kezdik fűteni. A termelő fóliák alapterülete 700 m2. Dupla fólia borításúak, de nem fűthetőek. Tóni hitvallása szerint nem jó nagyon belenyúlni a természet rendjébe, nem kell minden áron télen is termelni. A talajnak is jó pihenni egy kicsit. Na meg az embernek is – teszi hozzá Kati.

Igen változatos a gyógynövényes kert

Igen változatos a gyógynövényes kert

A kert ma is a családi kert arculatát mutatja. Mintha a szűk családi kör mellett egy nagyobb, vendégcsaládot látnának el, gondolok itt a budapesti Ökopiac állandó vevőkörére. Mindenből van egy kicsi, de nincsenek külön kényeztetett növények. Gyönyörű a gyógynövényes kert. A parcellák nagy változatosságban követik egymást.

Áldott gazdálkodás

Arra a kérdésemre, hogy miként találkoztak a biodinamikus gazdálkodási móddal, Kati válaszol. Amikor a saját ellátáson kívül az árutermeléssel is foglalkozni kezdtek, szakmai segítséget kerestek már termelő biogazdáktól. Így jött el hozzájuk az azóta tragikus körülmények között elhunyt Széchenyiné Erzsike, aki biodinamikus módszerekkel gazdálkodott. Gondolom megérezhette azt az önfeledt gondoskodást, amivel Budaháziék a kertet gondozzák, mert a következőt kérdezte: „Katika, hiszel Istenben?” „Igen.” – volt a válasz. „Akkor neked biodinamikusan kell gazdálkodni.” Hát így kezdődött. Azóta elmaradhatatlan szereplői a biodinamikus mozgalomnak.

Rendszeresen használják a biodinamikus preparátumokat. Egy részét közös preparátumkészítő találkozókon csinálják, más részét Zöld Edittől szerzik be. Friss trágyát nem használnak fel, mindig elkomposztálják azt. A vásárolt szervestrágyát és a saját növényi komposztot évente kétszer, ősszel és tavasszal oltják a trágyaoltó preparátumokkal. Két év érlelés után szórják ki a területre. Közben egyszer átrakják, az aerob érési folyamatok elősegítése érdekében.

A humuszpreparátumot az alapművelések után ősszel vagy tavasszal juttatják ki. Mivel a humuszpreparátumot nagy cseppekben kell kijuttatni, ehhez nem használnak permetező gépet. Kati egy kis seprű segítségével mintegy megszenteli, megáldja vele a földet.
A kvarcpreparátumot permetezőgép segítségével juttatja ki Tóni havonta egyszer a zöld növényekre. Ha betegség üti fel a fejét, többször is használják a kvarcot a növények életerejének erősítésére.

Állatok nélkül nem biodinamikus

Öt éve saját állattartással is foglalkozni kezdtek, tojótyúkokat vásároltak. Még az eredeti állományból is van termelő egyed. A legfőbb halálok a végelgyengülés, vágni nincs szívük belőlük. Kati könnyes szemmel mesél megboldogult hatalmas kakasukról, aki már annyira gyötörte a tyúkokat, kukorékolásával a szomszédokat, hogy kénytelenek voltak levágni. Egy kutyatámadás miatt mostanra nagyon lecsökkent az állatok létszáma, tervezik a megújítást, jércék vásárlásával. Kakas nem lesz közöttük.

Takarmányozásukhoz a szemes terményt vásárolják a saját gazdaságból kikerülő zöldtakarmány (kikapált gyomok, zöldséghulladék) mellé. Ásványi kiegészítést az alomszalmára kiszórt alginit- és zeolitőrlemény jelent. Ebből csipegethetnek a tyúkok, elnyomja a trágya szagát is, valamint a termelődő trágya összetételére is jótékony hatású. Ősszel a növények betakarítása után a kertet is átengedik a tyúkoknak takarmányozási és kártevőirtási céllal. Jó megoldás az ülőrudak kialakítása. Tóni elmondja, a tyúkok alaptermészetéhez tartozik, hogy minél magasabbra szeretnek ülni. Ez ősi ösztön, a ragadozók elleni védekezést szolgálja. Ezért nem létraszerű az ülőrudak elhelyezése, hanem minden rúd egy szintben van, hogy ne alakuljon ki veszekedés.

Tömény életerő

Nagy hangsúlyt fektetnek az egészséges palánták nevelésére. Jól bevált technológiát alakítottak ki, hiszen szemmel látható a palánták életereje, levélzetük erős, méregzöld színű. Kati vidáman újságolja, hogy egyszer egy újságíró azt hitte, műanyagból vannak. A palántaneveléshez használt földet még ősszel elkészítik, hogy összeérjen a magvetésig. Ez 40% trágyakomposztból, 30% saját növényi komposztból, 20% hansági tőzegből, 10%-ban alginit, zeolit, fahamu és szárított csalánlevél keverékéből áll. Még ősszel beoltják humuszpreparátummal, amit beültetés előtt megismételnek.

A másik nagy titok az öntözővízben van. Egészen a kiültetésig víz helyett a következő „teakeverékkel” öntözik kizárólag a palántákat: 1,5 l zsurlófőzet, 0,5 l Biokál, 8 l víz, 10 liter locsolóvíz készítéséhez. A zsurlófőzetet külön erre rendszeresített üstben főzik. 5 l vízhez 20 dkg szárított zsurlót tesznek, lassú melegítés mellett negyedóráig folyamatosan keverik, hogy a szárak magukba vegyék a vizet, majd egy órán keresztül főzik.

A harmadik titok pedig az a végtelen szeretet és gondoskodás, amivel Kati, mint gyermekeit dédelgeti nevelődő kis növényeit. Jól emlékszek, hogy örült, mikor egyszer jómagam véletlenül betévedtem hozzájuk látogatóba és elvittem kimaradt tartalékpalántáikat. Már végképp nem tudta hova duggatni őket, de kidobni nem volt szíve.

Kati a levéltetű-populációt szemléli

Kati a levéltetű-populációt szemléli

Kétkezi munka

A kertet javarészt kézzel munkálják meg. Ehhez állandó segítség nincs, de mindig adódik egy-egy alkalmi munkás a család, barátok, szomszédok vagy a vevők közül. A nagyobb talajmunkákat, a komposzt bedolgozását egy Ferrari 320 típusú, 8 lóerős, egytengelyes kerti traktor végzi, amelyhez rotációs kapa adapter tartozik. Ezenkívül egy kisebb teljesítményű kapálógép is segíti a munkát. Tóni elmondja, hogy hiányzik a szántás a talajnak, de ehhez nagyobb, kéttengelyes traktort kellene beszerezni. Ezt sajnos nem bírja el a gazdaság, gépi szolgáltató pedig nincs elérhető közelségben. Gondolt arra, hogy kiegészítő bérmunkát vállalna egy saját beszerzésű traktorral a domonyvölgyi kertekben, a beruházás rentábilissá tétele érdekében. Sajnos azt tapasztalta, hogy elmúlt az az idő, amikor a hobbikerteket intenzíven művelték a tulajdonosok. Manapság a gyepesítés a divat, nem az árutermelés. Nem lenne munka a traktorral.

Az életet segítik, nem a pusztítást

A növényvédelem roppant egyszerű, elsősorban erős növények nevelésével védik ki a növényvédelmi kockázatokat. A preparátumok mellett szinte kizárólag a Biokál jelenti a permetezést. Ezt 3-4-szer alkalmazzák a vegetációs időszakban. Ezenkívül használják a Vektafid A nevű készítményt a kártevők túlzott felszaporodása esetén. De van olyan év, hogy egyáltalán nem veszik igénybe. A levéltetvek ellen fürkészdarazsakat vásárolnak, valamint tavasszal katicabogarat gyűjtenek a közeli réten és beviszik a fóliasátorba. Nagy és eddig megoldatlan növényvédelmi gondot okoz viszont a homokos talajban jól tenyésző lótetű. Többféle módszerrel próbálkoztak eddig, sikertelenül. Próbálták a hamvasztást, a nagy sárfű (vakondűző, Euphorbia lathyris) nevű növény riasztó hatásáról is hallottak, betelepítették a kultúrnövények közé. Már két mangalica süldőt is „béreltek” egyszer lótetűirtásra, a hasznos madarak is bejárnak a fóliába, de eddig egyik módszer sem járt sikerrel. Hogy a kártevőtől mentsék a palántákat, tövükre műanyag csövet húznak kiültetéskor, ez több-kevesebb sikerrel jár. Most a Nemastar nevű fonálféreg készítményt próbálják. Úgy tűnik ennek hatására idén gyérült a lótetűállomány.

A hamvasztásos módszer eredményes, kevés a burgonyabogár

A hamvasztásos módszer eredményes, kevés a burgonyabogár

Persze minden évben van olyan növény, ami nem sikerül. Most az uborkát lepte el nagyon a levéltetű. Tervezték is a Vektafides kezelést, de olyan számban vannak már jelen fürkészdarázs által parazitált levéltetű-egyedek és rengeteg zengőlégy lárva, hogy kivárják inkább a hasznos szervezetek munkájának eredményét. A burgonyabogár ellen már öt éve használják a biodinamikusoknál szokásos hamvasztásos módszert. Ennél a kártevőnél eredményes a módszer, szemmel láthatóan kevés a kártétel. A mégis megtelepedő bogarakat és lárvákat kézzel összegyűjtik.

Erõs növényeknek nem kell növényvédelem (A szerzõ felvételei)

Erős növényeknek nem kell növényvédelem (A szerző felvételei)

Növénytársításokkal is színesebbé teszik a kertet. A káposztafélék közelébe ültetett zeller, koriander vagy borsikafű riasztja a káposztalegyet. Bazsalikomot mindenhova ültetnek.

A csillagokkal egyetértésben gazdálkodnak. A kertben végzett minden munkafolyamat a Maria Thun által készített Vetési naptárhoz igazodik. A vetések, növényápolási munkák csak a naptárban meghatározott időpontokban végezhetők el. Ezt Kati, mint „szentírást” követi.

Mi sikerük titka? Szeretik kertjüket, szeretik növényeiket, állataikat és az embereket, akikkel kapcsolatba kerülnek, szeretnek dolgozni. (Még a lótetűket is szeretik.) A többi már jön magától.

Bolgár László
(Biokultúra 2008/5)

[felül]