2010 aug 26

Bemutatkozik a Hárs Pincészet

Nincs hozzászólás

Bemutatkozik a Hárs Pincészet


A szőlőterület Szajk kisközség „szőlőhegyén”, a pécsi borvidékhez tartozva, a Kelet-Mecsek kedvező fekvésű lankáin terül el.

A borvidék szőlőkultúrája a régészeti leletek szerint több ezer éves, fejlődését a szerémségi születésű légionáriusból lett római császár, Marcus Aurélius Probus idejére teszik, aki katonáival szőlőket telepítetett. Honfoglaló őseink az itt talált szőlőkultúrát megbecsülték, gondozását folytatták. A következő századok alatt a művelésmódra, fajtákra jelentősen hatottak a bevándorló szlávok, majd a német telepesek. A bécsi udvar 1530-s feljegyzése szerint a mecseki bor fedezte az egész udvar évi borszükségletét. A XIX. században 6000 holdon termeltek szőlőt, és a borkereskedelemből származó bevételek voltak Pécs város ipari fejlődésének forrásai.

A borvidék 1943-ban jött létre a Pécs-Villányi Borvidék szétválasztásával, s ma a Mecsek nyúlványain 855 ha-t foglal el, 2700 szőlő- és bortermelő gondozásában. Éghajlata szélsőséges elemektől mentes, enyhe mediterrán jellegű. Hazánk legmelegebb borvidéke. A termelt borok illatban, zamatban és extraktban gazdag testes fehérborok, illetve mélyvörös színű, finom cserzőanyagú gazdag vörösborok.

A Hárs fivérek (Tibor és József) családi gazdasága évszázados múltra visszatekintő családi tradícióra épül, és a nagyüzemi szőlészet összeomlása után (1990) került fokozatosan (mintegy 18 ha) került a család tulajdonába. Az anyagi és támogatási lehetőségek függvényében alakult a stratégiai cél a teljes felújítás, s ma már 15 ha az új telepítésű ültevény.

Az évenkénti vontatott ütemű telepítés ma már hátrányos velejárója a széles fajtaválaszték, először a piacosnak tűnt világfajták; Chardonnay, Sauvignon Blanc, Muscat Ottonel, majd a tradicionális fajták, illetve hungarikumok következtek; Olasz rizling, Juhfark, Királyleányka, Hárslevelű, Bianka, később a villányi szomszédság hatására az Oportó, Merlot, Cabernet Sauvignon. Legutoljára a Cirfandi, illetve az ökogazdálkodás erősítésére a Pécsi Szőlészeti Kutatóintézet tájkísérletében mintegy tucatnyi új nemesítésű interspecifikus fajta klónja.

Mi fordított bennünket az organikus gazdálkodás felé? Biztos szerepet játszott benne a műszaki beosztásban eltöltött több évtizedes nagyüzemi tevékenység, s a kellő gondosság mellett is kialakuló környezeti károk felismerése, valamint a vegyipari lobbi befolyása a mezőgazdaságra. Hatása volt a baráti, családi életmódnak, és a széles hazai és külföldi irodalom hozzáférhetőségének is. Lehetősét biztosított az is hogy a szőlőtermesztés még nem a megélhetési kategóriába tartozott, így a „harmóniában a természettel elv” nagyobb súlyú volt, mint a feltételezett termésbiztonság.

A természetes ökogazdálkodást követte az ellenőrzött biotermelés, bár ez költségnövekedéssel járt, gazdasági előnyt még nem biztosított. Ma már a szőlészet gazdasági válságában a biogazdálkodást kitörési (túlélési) lehetőséget jelenthet. A nemzeti agrár-környezetgazdálkodási felhívásokra alapozva társakat, híveket kezdtünk toborozni, de a megvalósítás anomáliái a többi gazdálkodó kezdeti lelkesedését erősen visszavetették.

A borászatban célunk a hagyományokat tiszteletben tartva, de a részben saját fejlesztésű korszerű technológiákat felhasználva (irányított erjesztés) olyan borok készítése, melyek minél többet őriznek meg a terület, a fajta, az évjárat adta természetes értékekből. Új termékünk a tartósítószermentes biomust, de forgalmazása az engedélyezési eljárás bizonytalansága miatt akadozik.

A pincészetben előállított borok számtalan érem mellett több nagydíjat, vásári különdíjat nyertek. Büszkék vagyunk arra, hogy amikor 2004-ben először indultunk az országos biobor versenyen, a nevezett három borunk két arany- és egy ezüstérmet nyert, valamint a nagyapáink tradicionális fajtájával, a Juhfarkkal elért díjakra.

Hárs Tibor
(Biokultúra 2006/5)

 

Szőlő, bor »

[felül]