Bioalma termelés és feldolgozás a Szatmári-Ízek Kft.-ben
Tisztelt Olvasó! Célszerűnek látom bevezetőként bemutatni Magyarország, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bioalma termesztését, továbbá a Szatmári-Ízek Kft.-ről, ami elismert TÉSZ is, írnék néhány bemutatkozó sort.
Magyarországon 532 ha átállt bioalma termőterület volt, mely terület és mennyiség is az elkövetkező években a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőrzése alatt várhatóan növekedni fog, mivel jelentős (433 ha) terület van, egy-két éves átállásos stádiumban, így összesen 965 ha ellenőrzött alma-ültetvény várható. Ennek 70-75%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van.
Az elmúlt években a bioalma értékesítése nem volt zökkenőmentes, a minőségi bioalmára nagyon korlátozott igény volt és van a magyarországi piacon. A budapesti Ökopiacon túl egy-két nagyáruház foglalkozott, foglalkozik minőségi bioalma értékesítésével, de sokszor azok nem magyar bioalma termelőktől származnak. Egységes minőségű, nagyobb mennyiségű bioalmát, amely exportképes lehetne, az összefogás hiánya miatt nem tudnak biztosítani a magyar bioalma termelők.
Pár évvel ezelőtt az európai bioipari léalma igény, valamint a bio szárítmányok, fagyasztott termékek és konzervek iránti kereslet fokozatosan növekedett, így elfogadható piacot teremtett a bioalma termelők részére.
A Szatmári-Ízek Kft. véglegesen elismert TÉSZ 80 fős termelő taglétszáma évente 2531 tonna alma, 637,46 tonna meggy, 332,18 tonna szilva, 211,61 tonna kajszibarack integrálását hivatott elvégezni, amelyből az alma a legmeghatározóbb. Cégünk „a kieső” étkezési almának nem megfelelő, de még ipari feldolgozásra alkalmas almára helyezte a fejlesztést.
Évi közel 1 millió liter natúr rostos almalevet állítunk elő, amely 3, 5 és 10 literes „bag-in box” csomagolásban hozunk forgalomba, valamint évente 3 000-3 500 tonna hámozó minőségi alma feldolgozásával 300-350 tonna almaszárítmányt állítunk elő. (10 kg almából nyerünk 1 kg szárítmányt.)
Meghatározó még az iskolagyümölcs-programban történő szerepvállalásunk, 60-70 ezer gyereknek szállítunk naponta friss, ízletes szatmári almát és az általunk gyártott frissen préselt natúr, rostos almalevet.
2016-ban az almaszárítmányoknak az össz termelésünk 50%-át bio szárítmány teszi ki, ami 170-200 tonna. Ez mind exportra kerül, mert Magyarországon nincs bioalma szárítmányokra igény.
Hogy miért nincs szükség Magyarországon a biotermékekre? A bemutatkozó mondatok után joggal teszem fel ezt a kérdést magamnak és a tisztelt olvasóknak is.
Őszintén be kell vallanom, hogy pár évvel ezelőtt én sem sokat tudtam a biotermesztésről és -termékekről. Azt gondoltam, hogy a biotermelők kissé jó értelemben véve „bogarasak”, elvontan gondolkodó gazdálkodók és arról sem voltam meggyőződve, hogy „tisztán”, a bio előírásokat betartva végzik termelő tevékenységüket. A biotermékeket pedig drágának találtam, ezért nem is vásároltam.
Átlagos embernek tartom magam, ezért azt gondolom – és azt tapasztaltam az elmúlt években –, hogy nagyon sokan hasonlóan gondolkodnak! Meg kell ismerni jobban, meg kell egy kicsit „fertőződni” a bioval, szemléletet kell váltani ahhoz, hogy meg tudjuk tanulni, tisztelni a biotermelőket és a biotermékeket.
Ma már nagyon sokan mondják, hogy mennyire fontos az egészség, az egészséges táplálkozás, de nagyon keveset teszünk azért, hogy ezek ne csak kimondott hangzatos nagy szavak legyenek. Épp ezért tisztelem a Magyar Biokultúra Szövetséget és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-t, hogy fáradtságot nem kímélve hirdetik a „bio igét” és egységben tömörítik a biotermelőket. Idén október elején Nyíregyházán tartott biokonferencián, ami az új Vidékfejlesztési program keretében került megrendezésre, kiemelt szerepet kapott az egészséges táplálkozás, ami a nemzet jövőjét határozhatja meg és melyben a bioélelmiszereknek meghatározó szerepet kell kapni. A konferencián elhangzott egy katasztrofális adat: a magyar emberek mindössze 2 (két) euró/fő (~ 600 Ft-ot) fordítanak évente bioélelmiszerek vásárlására. Más európai országokban ez 200-400 euró (~ 60 000-120 000 Ft), számos európai országban a gyerekek étkeztetésében, az egészségügyi intézményekben kizárólag bioélelmiszert lehet felhasználni.
Joggal tehető fel a kérdés, ha Magyarország is Európa része, miért nincs a közétkeztetésben bioélelmiszer? Elkeserítő volt számomra az a tény, hogy mennyire nem érdekelte az iskolák oktatási felelőseit, hogy bioélelmiszer kerülhessen be az iskola gyümölcs programba!
2016 nyarán a Magyar Biokultúra Szövetség és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. közreműködésével 6 megyében tartottunk biokonferenciákat, melyekről elmondható, hogy sikeresek voltak. Különösen a gyerekek részére meghirdetett „bio király és bio királynő” vers- és rajzversenyt élvezték a gyerekek, hiszen több mint 5 000 gyerek pályamunkáját kellett értékelnünk. Örültünk, hogy annyi gyerek és családja megismerkedett az egészséges táplálkozás alapját biztosító bio termékekkel.
A 2016-2017-es évre szóló iskolagyümölcs programban vállaltuk, hogy 20%-os mértékben bioalmalevet szállítunk a gyerekeknek. Ekkor ért bennünket a fentebb már említett csalódás, hiszen egy-két iskola és tankerület kivételével nem értékelték szándékunkat és nem minket választottak beszállítónak. Azonban nem szegte kedvünket ez a fogadtatás, továbbra is hirdetjük a „bio igét”.
Mit kellene tenni, hogy a biotermékek fogyasztása fellendüljön Magyarországon? Ugyanis szent meggyőződésem, hogy a biotermékeké a jövő!
Elsősorban sok „bio igehirdető” kellene! Azt mindenki tudja, hogy a dohányzás káros az egészségre, a cigarettás dobozokon elrémisztő fotók vannak. Azt azonban kevesen tudjuk, hogy mit eszünk meg nap mint nap és ezek milyen betegséget okoznak. Tudja-e azt az olvasó, hogy az almát évente 25-30-szor is meg kell permetezni különböző gombaölő és rovarölő mérgekkel! Ugye nem hiszi el azt senki, hogy ez természetes és egészséges! A bioalmát is kell permetezni, de sokkal kevesebbszer (5-8 alkalom) és lényegesen egészségesebb, környezetkímélőbb permetszerekkel.
A tájékoztatások, a meggyőzés csak akkor vezethet eredményre, ha az állam a közétkeztetésben (iskolák, kórházak, nyugdíjas otthonok) kötelezővé teszi a bioélelmiszerek valamilyen mértékű felhasználását és ezt anyagilag is támogatja.
A biotermelésre fokozottan kell ösztönözni a gazdákat, a piacok megteremtésében pedig nagyobb szerepet kell vállalni az államnak.
Az egészséges táplálkozás alapját a bioélelmiszerek tudják megteremteni, tehát a bioé a jelen és a jövő!
Gulácsi Mihály
(Biokultúra 2016/6)
