2009 okt 22

Biolekvár és biopálinka Tarpáról

Nincs hozzászólás

Biolekvár és biopálinka Tarpáról


 

Tarpa-lekvárok

Tarpa község Nyíregyházától északkeletre, mintegy 72 km távolságra található. Az elmúlt évszázadokban nagy jelentősége volt a tarpai hegyen a szilva, körte, alma és szőlőtermesztésnek. Egészen korai adat van arról, hogy nagy mennyiségben főzték itt a jó minőségű tarpai szilvapálinkát. A településhez közel eső domboldalon már a 16. században működtek borházak, borospincék.

Tarpán az 1990-es évek elején ismét fellendült a pálinkafőzés Várady György gépészmérnöknek köszönhetően. Mint mondja, megszűnt a tsz Nyíregyházán, mindenképpen vállalkozni kellett valamire. Az 1990-es évek elején indult a biomozgalom Magyarországon, melyhez mindig is vonzódott. Azt gondolta, hogy bioélelmiszert kellene előállítani. Ezért választotta Tarpát, ahol nagy hagyománya van a lekvárfőzésnek, mivel az ottani penyigei kék szilvából mindig is lekvárt és pálinkát készítettek.

Az utóbbi néhány évtizedben azonban a gyümölcsösök egy részét kivágták, a feldolgozás eszközei elporladtak, a tradicionális receptek tudói megöregedtek vagy nem élnek már. A tradíciókat azonban folytatni akarták. Ennek a helyzetnek a felismerése vezetett a Tarpa Manufaktúra Kft. 1996. évi megalakulásához és a tarpai üzem megépítéséhez.

 

c2 Felismerték a jövőjüket

– Milyen távlatokat látott a tarpai üzemben?

– Az egykori Esze Tamás termelőszövetkezet infrastruktúráját vásároltuk meg, hűtőházat, lekvárfőző üzemet létesítettünk és újraélesztettük a pálinkafőzést. Az volt az elképzelésünk, hogy hagyományos receptek alapján olyan gyártási folyamatokat alakítsunk ki, mellyel a régióra jellemző alapanyagok (szilva, dió, meggy, akácméz) felhasználásával kiváló minőségű piacképes termékeket állítunk elő. A forgalmazott gyümölcspálinkák és egyéb, biotanúsítvánnyal is rendelkező lekvárok, dió és méz felhasználásával készült termékek száma jelenleg megközelíti a harmincat. A termékcsalád, az előállítási helyről a Tarpa márkanevet kapta. Miközben a Tarpa márka megtalálható több uniós ország prémium kategóriájú és bioüzleteinek polcain, a gyártási folyamatok manufakturális jellege a mai napig megmaradt.

Az első termékeink a szilvalekvár és a szilvapálinka volt – idézi fel a kezdeteket Várady György. – Mivel ártéri gyümölcsösökről volt szó, szinte adta magát a lehetőség, hogy biotermelést folytassanak ott. Az 1990-es évek elején felvettem a kapcsolatot a Biokultúra Egyesületben Győrffy Sanyi bácsival.

A bioalapanyagot a helyi gazdák termelik meg, 18-an vannak. Nyíregyháza környékén voltak meggyültetvények, aztán vásároltunk gönci barackot a Hernád-völgyéből, illetve bioalmát Szabolcsból. Nagyon kevés birsalmát is vettünk, amelyből viszont hiány van. Így alakult ki a Tarpa biotermékcsalád (szilva-, meggy-, barack-, alma-, és birsalmalekvár). Ehhez kezdtük el a biopálinkákat is gyártani. Később jöttek még a méztermékek, hiszen integrációnkban több méhész is dolgozik, akik bioakácmézet állítanak elő. Dióbélre öntünk mézet és úgy értékesítjük.

A harmadik nagy terület pedig a dió, amelynek termelése Szabolcs-Szatmár-Beregre nagyrészt jellemző, ez a Milotai 10-es típus. Jóízű, vékony pergamen héjú diófajta, erre is alapoztunk termékeket, amelyeket 10 dekagrammos csomagokban exportálunk. Tehát a biotermékeink fő gerincét 4 fajta biolekvár, 4 fajta biopálinka, biodióolaj, bioakácméz és bioakácmézzel leöntött biodió képezi.

 

c2 Biopálinkák

– Szeretném, ha néhány mondatban jellemezné a cég biotermékeit!

– A bio szatmári szilvapálinka úgy készül, hogy a penyigei kékszilvát mosás és magozás után, cefreérlelő kádakban állandó hőmérsékleten, kavarás mellett megközelítően 20 napig készítjük elő a főzésre. A lepárlás kisüsti eljárással, többszöri finomítással történik. A kész párlatot tölgyfahordós érlelés után töltjük palackokba. A szatmári szilvapálinka földrajzi eredetvédett termék!

cefrekezelés

Így kezelik a cefrét

A bio szabolcsi almapálinkának a Szabolcs megye aranyának is gyakran emlegetett Jonatán alma az alapja, amely bioalma. Hasonló eljárással készül, mint a szilvapálinka, szintén tölgyfahordós érlelés után palackozzuk.

A Hernád folyó völgyéből származó bio gönci kajszibarackot, kézi válogatás, mosás, magvazás után, cefreérlelő kádakban állandó hőmérsékleten érleljük. A lepárlás szintén hagyományos módon, többszöri finomítás mellett történik. Tölgyfahordós érlelés után kerül palackokba.

A bio fürtös meggy pálinkánál az újfehértói fürtös meggyet dolgozzuk fel.

Bio méz dióval. A szatmári táj jellegzetes növénye a diófa, mely egyaránt megtalálható a Tisza árterében, a töltések koronáján de a házak mögötti kertekben is. A Milotai 10 bio diófajta gerezdjeire tiszta bio akácmézet öntve páratlan aromájú csemegét kapunk. A termék a milotai bio dión és a tiszta bio akácmézen kívül más hozzáadott anyagot vagy tartósítószert nem tartalmaz.

Bio birsalmapálinka. Sajnos majdnem kipusztultak a birsalmafák, örvendetes azonban, hogy a gazdák újra felfedezték ezt a páratlan ízű, aromájú gyümölcsöt és a „Bereczki bőtermő” fajta meghonosításával, ismét megkezdődött a termesztése.

 

c2 Biolekvárok

Finom a szilvalekvár

Finom a szilvalekvár

A bio szatmári szilvalekvár páratlan aromájú biolekvár, mely a szilván kívül semmilyen más hozzáadott anyagot vagy tartósítószert nem tartalmaz.

Bio baracklekvár. A Zempléni-hegység déli lejtőin termett gönci kajszibarackból házi receptúra felhasználásával készülő biolekvár, lassú, kíméletes főzés után kerül üvegekbe.

A bio meggylekvár. A kitűnő zamatú újfehértói fürtös meggy felhasználásával régi receptúra alapján készül, mely a meggyen és a bio akácmézen kívül más hozzáadott anyagot vagy tartósítószert nem tartalmaz.

A bio birsalma lekvár a „bereczki bőtermőből” készül, hagyományos eljárással, mely a bio birsalmán és a bio akácmézen kívül más hozzáadott anyagot vagy tartósítószert nem tartalmaz. Valamennyi biotermékünket a Biokontroll ellenőrzi és tanúsítja.

– Mekkora a feldolgozóüzemük?

– Jelenlegi gyártó kapacitásunk lekvárokból 200-300 ezer üveg, pálinkákból pedig évente 100-150 ezer palack hagyományos és bio termék előállítását teszi lehetővé. A lekvárüzemet kinőttük és már a jövőre gondolva tervezzük a nagyobb kapacitású üzemet, melyre pályázni is próbálunk. A lekvár- és a pálinkaüzem egy telephelyen volt. A 2-300 ezres kapacitást megnöveljük egymillióra. Teljesen zöldmezős beruházással Tarpa másik végén egy új lekvárüzemet építünk, ahol a biolekvárokat és egyéb lekvárokat is gyártanánk. A pálinkaüzem maradna a régi helyén. A felszabaduló épületekben már tudnánk érlelő és töltőberendezéseket üzemeltetni. Ezzel a kapacitásunk jelentősen nőne.

 

c2 Nincsenek fix átvételi árak

– Hogyan szerzik be az alapanyagokat?

– A biogyümölcs alapanyagokat felvásároljuk, ennek ára mindig megállapodás kérdése. Egy kilogramm biomeggy ára tavaly előtt 200-240 forint volt, tavaly 90 forintot ért, mivel bőséges volt a termés. Az ár függ az ültetvények termelékenységétől, valamint a kereslettől is. A kajszibarack ára általában 100-150 forint körül mozgott, a szilváé 30-70 forint között volt tavaly. Amennyiben hiány van, akkor magasabb áron veszik át az alapanyagot a feldolgozók. Nincsenek fix árak. Sokszor ajánlottam a velünk kapcsolatban álló termelőknek, de senki nem akar termelési szerződést kötni, mindig az az évi megállapodás alapján kérik az árat. A mi alapanyagaink például a 150-160 forintos meggyárakat bírják el, akkor is ennyit fizetünk, ha egy-két helyen 90 forintért veszik át a biotermelőtől. A szerződéses fegyelmet nem mindenki akarja betartani. Várjuk a kialakuló árakat, viszont a németországi partner nem fizet többet a késztermékért annak okán, ha például Kelet-Magyarországon elfagyott a meggy. Véleményem szerint hosszabb távon mindenképpen jobban járnának a termelők egy kiegyenlítettebb árral. Egy-egy biolekvár önköltségi ára 350 forint plusz áfa, mire a polcra kerül, a kereskedők már a duplájáért adják.

Beszállítják a meggyet

Beszállítják a meggyet

– Milyen lényeges különbség van a bio és konvencionális termékek előállítása között?

– A mi technológiai eljárásunk szerint a bio és a konvencionális termékek feldolgozása között az a lényeges különbség, hogy a hagyományos termékekbe cukrot teszünk, a bioba pedig nem teszünk adalékanyagot, például akácmézzel édesítjük a biomeggy lekvárunkat. A bioszilvalekvárból és a bioszilvapálinkából fogy a legtöbb, de ugyanez jellemző a konvencionális termékekre is.

Bérmunkát nem vállalunk. A saját kapacitásunkat kitöltjük.

– Hová kerülnek a termékeik: exportra vagy belföldre?

– A Tarpa biotermékcsaládot nem belföldön kezdtük el értékesíteni, hanem külföldön. Németországban München mellett van egy raktárunk, amely 150 négyzetméter, oda szállítjuk a biot. Onnan látjuk el Svájcot, Ausztriát és Németországot. Azonkívül szállítunk még Lengyelországba, Svédországba és az Egyesült Arab Emirátusokba. A biotermelés 80-90 százalékát külföldön adjuk el. Magyarországon a lekvárokat és nagyon kevés pálinkát értékesítünk, amely az összes termelésünk 10 százaléka.

A Tarpa termékcsalád (Képek a cég archívumából)

A Tarpa termékcsalád (Képek a cég archívumából)

 

c2 Csak biotermelésből nem lehet

– Az önök eladásait mennyire befolyásolja a gazdasági válság?

– Egyre érzékenyebbek az árakra a vásárlók. A mi eladásaink biovonalon stagnáltak az elmúlt két évben. A bioültetvény eleve kevesebbet terem, mint egy hagyományos ültetvény, a biokertek megvédése költségigényesebb a termelés során. Ha drágább alapanyagot veszünk, a végtermék is drágább lesz. Mi csak az engedélyezett adalékanyagokat alkalmazhatjuk a biolekvároknál, szemben a hagyományos lekvárok konvencionális alapanyagaival. Éppen ezért a mi biotermékeink 30 százalékkal drágábbak a hagyományos termékeknél. Németországban egyre nagyobb a konkurencia, és a gyártók egymás árai alá mennek a bioban. Az Aldi, a Lidl áruházláncoknál egyre jobbak a biopolcok. Ennek hatására a bioélelmiszerek vásárlása 4-7 százalékos növekedést mutat Németországban. A nagy lekvárelőállítók, amelyek elsősorban hagyományos lekvárokat állítottak elő, áttértek a bióra. Előfordul, hogy olyan termékeket is találni, amely a gyengébb minőségű bióba tartozik, de mégis csak bio.

– Mik a legközelebbi terveik?

– Újabb termékeket szeretnénk a Tarpa családba bevonni. Tudnánk például a bioeperből jóízű lekvárokat csinálni, de az alapanyagot csillagászati áron tudjuk megvenni, sajnos ezt nem fizeti meg a piac. Megpróbálunk egy új irányt is: a lekvárokat különböző fűszerekkel ízesítjük, a szilvába tettünk fahéjat, amit a német fogyasztói piac igényelt. Németországban karácsonykor ez nagyon nagy divat. Idén megpróbálkozunk több fajta ízesítéssel, diódarabokat teszünk a meggylekvárba, további termékeket próbálunk készíteni. Gondolkodunk azon, hogy biocseresznye lekvárt és zöld cseresznye pálinkát, szedert, bioszőlőlekvárt állítunk elő. Ez utóbbinak még meg kell tanulnunk a technológiáját.

A csomagoláshoz hutaüveget használunk, az üveggyárból jön az üveg. A csomagolás során az üzem fertőtlenítése másként történik akkor, amikor biot gyártunk, mint konvencionálisat.

Kézzel mosunk mindent, a gyümölcs-előkészítésben szintén nagyon sok kézimunkára van szükség, a gyümölcsöt kézzel magvaljuk, a többi már gépi tevékenység. A birsalmát pedig kézzel kell hámozni. Azt szeretem ebben a tevékenységben, hogy mindig újdonságot kell kitalálni.

– Kérem, mondja el, hogy az elmúlt évek során hány termékük lett kiváló termékdíjas?

– Számos elismerést kaptunk. A legjelentősebbek: szilvalekvár, meggylekvár, szilvapálinka, baracklekvár – Kiváló Magyar Élelmiszer (1999. május 27.-e); Tarpa Bio termékcsalád (Foodapest nagydíj 2004); Tarpa Bio termékcsalád SIAL D’OR aranyérem Párizs (2002); bio dióolaj – Németország mezőgazdasági miniszterének aranyérme (2007. 01. 02.); Tarpa Bio termékcsalád – Gazdasági Újságírók díj (2005. szeptember 7.-e); Tarpa Bio termékcsalád – Az év bioterméke (2003. október 3.); Tarpa Bio termékcsalád – Magyar Termék Nagydíj (2005); Tarpa Bio termékcsalád – Környezetvédelmi Minisztérium különdíja (2005).

Ilonka Mária
(Biokultúra 2009/3) 

 

Rovat: Feldolgozás »

[felül]