Home Biokultúra újság Archívum Növényvédelem Héjas gyümölcsűek védelme

Héjas gyümölcsűek védelme


 


 

A héjasok ökológiai termesztésében valamennyi termesztéstechnológiai elem fontos szerepet játszik a növényvédelemben. Az egyik döntő, növényvédelmet segítő szempont a fajtaválasztás. Betegségekre és kártevőkre érzékeny fajta lehetetlenné teheti az ökológiai termesztést. A termesztéstechnológiai elemek – mint pl. a tápanyagellátás, talajművelés, öntözés – harmonizálásával a növényállomány jó kondícióját, egészségi állapotát tarthatjuk fenn, amelyek messzemenőkig támogatják a növényvédelmet is.

Mindenképpen szem előtt kell tartanunk, hogy az ökológiai termesztésben a növényvédelem alapvető és elsődleges feladata a megelőzés. A legfontosabb a növények egyedi vizsgálata, a fertőzött, ill. károsított növényi részek eltávolítása, valamint a mindenkori fertőzési források időbeni és precíz eltávolítása. Rendkívül fontos, hogy a szomszédos területeken is elvégezzük ezeket a megelőző feladatokat, ugyanis innen is kiindulhatnak a betegségek fertőzési és a kártevők károsításai.

Az ökológiai növényvédelemben rendelkezésre álló eszközök egyik legfontosabb eleme a károsítók felszaporodásának előrejelzése. Az állati kártevőknél az előrejelzéshez leggyakrabban használt eszközök a különféle csapdák (pl. fény- és feromoncsapdák). A kórokozóknál az időjárási és egyéb környezeti elemek mérése nyújt hathatós segítséget.

Az állományvédelemre használható készítményekre jellemző, hogy rövid hatástartamúak és kis hatékonyságúak a hagyományos növényvédelemben alkalmazott növényvédő szerekhez képest. Éppen ezért lényeges követelmény, hogy a permetlé közvetlenül érintkezzen a kártevő állattal vagy kórokozóval. Mindemellett tudnunk kell azt is, hogy a legtöbb ökológiai növényvédelemben használt készítmény (pl. réz, kén, növényi olajok) szakszerűtlen használata fitotoxicitást idézhet elő.


A dió ökológiai növényvédelme

arrow Betegségek elleni védekezés

A dió vírusos betegségei ellen leghatékonyabban a fertőzésmentes szaporítóanyag használatával és a levéltetű vektorok elleni kezeléssel tudunk védekezni.

A dió agrobaktériumos gyökérgolyvája (Agrobacterium tumefaciens) ellen adott a preventív védekezés lehetősége. A visszametszett vagy sérült gyökerű szaporítóanyagokat a törzs alsó harmadáig mártsuk 1%-os réz hatóanyag tartalmú agyagpépbe. Az agrobaktérium ellen külföldön biológiai védekezési lehetőség is van. Az Agrobacterium radiobacter baktérium K84 törzse sikeres védelmet nyújt a gyökérgolyva fertőzések ellen. A baktérium agrocin 84 nevű antibiotikumot termel, valamint kolóniákat képez a sebeken, amivel megakadályozza a gyökérgolyva képződést. Jelenleg az USA-ban kapható baktériumkészítmények a GALLTROLL-A és NORBAC 84C, amelyek az előbb említett Agrobacterium radiobacter baktériumot tartalmazzák. A készítményeket hasonlóan a rezes kezeléshez telepítés előtt gyökérbemártásra használják. Preventíven kiváló hatásfokúak, viszont a golyvás szaporítóanyag gyógyítására alkalmatlanok.

Az agrobaktériumos gyökérgolyva tumorai dió gyökérzetén

Az agrobaktériumos gyökérgolyva tumorai dió gyökérzetén

A dió xantomónászos betegsége (Xanthomonas campestris pv. juglandis) ellen rézhidroxid (pl. BORDÓILÉ FW, CUPROXAT FW, SCARMAGNAN RÉZGÁLIC) és rézszulfát (pl. CHAMPION, FUNGURAN-OH 50WP, KOCIDE, VITRA RÉZHIDROXID) hatóanyagokkal védekezhetünk hatékonyan. Még a rügypattanást megelőzően érdemes a fákat lemosásszerűen permetezni.

A dió xantomónászos betegség barna, vizenyős foltjai a dió hajtásán

A dió xantomónászos betegség barna, vizenyős foltjai a dió hajtásán

Ezt követően, ha az előző években erős fertőzés volt és a tavasz csapadékos, akkor a 7-10 naponként kell megismételni a védekezést. Kisebb fertőzési nyomású években és szárazabb tavaszokon a 10-14 naponként végzett kezelés is elegendő. Átlagos évjáratban a kezeléseket elég június közepéig végezni.

Xantomónász a termésburkon

Xantomónász a termésburkon

Xantomónász a termés bélállományában

Xantomónász a termés bélállományában

A dió gnomóniás betegsége (Gnomonia leptostyla) elleni védekezésben legfontosabb a lombhullás utáni időszak. A betegség fertőzési forrását (a lehullott leveleket és a dióburkokat) ekkor össze kell gyűjtenünk és el kell égetnünk, majd a még fellelhető növényi maradványokat forgassuk a talajba.

A gnomóniás betegség barna foltjai diólevélen

A gnomóniás betegség barna foltjai diólevélen
(A. L. Jones, R. Countin felvételei nyomán és a szerző felvétele)

A tenyészidőszakban már csak preventív védekezésre lesz lehetőségünk. Az első kezelést rügypattanáskor (március végén-április elején) kell elvégezni rézszulfát + mész (pl. BORDÓI LÉ), vagy rézhidroxid (pl. Champion 50WP, Funguran-OH 50WP, Kocide) hatóanyagú készítményekkel. Hatékonyan alkalmazható még a téli hígítású mészkénlé is. Virágzás előtt (április közepén) érdemes az előbbi kezelést megismételni. A későbbiek során a növény érzékenységétől függően nyári hígítású mészkénlé és kéntartalmú készítményeket (pl. KÉN 800FW, KÉNKOL 800FW, KUMULUS S, SZULFUR 900FW, THIOVIT) is használhatunk.

Az armilláriás gyökérpusztulás (Armillaria mellea), a rozellíniás gyökérpenész (Rosellinia necatrix) és a Phytophthora fajok ellen leghatékonyabb védekezés a fertőzésmentes területre történő telepítés. Ha megjelenik a kórokozó, a fertőzött növényeket azonnal távolítsuk el. Az aprólékos gyökérmaradvány eltávolítás és a talajcsere a fertőzés helyén rendkívül fontos, ugyanis az ökológiai termesztésben nem engedélyezett a fertőzött helyek talajfertőtlenítése kémiai anyagokkal.

arrow Kártevők elleni védekezés

Az almamoly (Cydia pomonella), mint a dió egyik legfontosabb kártevője, a talajban, a fakéregben és a mumifikálódott gyümölcsökben telel át. A kártevő előrejelzésére feromonos szexcsapdák állnak rendelkezésünkre (pl. REAGRON-B ALMAMOLY, CSALOMON 5, ARCO-PHERON AM). Ha az ültetvényben megjelenik a kártevő, lehetőségünk van Bacillus thüringiensis (pl. BACTUCID P, DIPEL, DIPEL ES) készítmények alkalmazására. Külföldön engedélyezettek speciális víruskészítmények az almamoly ellen (pl. MADEX, CARPOVIRUSINE).

Az amerikai fehér szövőlepke (Hyphantria cunea) elleni védekezés legkörnyezetkímélőbb megoldása a hernyófészkek eltávolítása és elégetése. A mechanikai védekezés várható időpontja (a rajzásától függően) május közepe-vége, ill. augusztus közepe-vége. Erősebb invázió esetén az előbb már említett Bacillus thüringiensis biopreparátumokat is használhatjuk, amelyek a fejlett hernyók ellen is hatásosak.

A diólevéltetvek (tarka dió-levéltetű – Callaphis juglandis – és sárga dió-levéltetű – Chromaphis juglandis) elleni állományvédelemre a természetes alapú piretrinek (pl. RIEM), az etil-alkoholos növényi kivonatok (pl. FITO-INSECT), az alifás zsírsavak (pl. BIO-SECT, BIO-FILM), a növényi olajok (pl. BIOLA) és az egyéb olajok (pl. VEKTAFID A) használhatók. Fontos, hogy pontosan derítsük fel, mely ültetvényrészek, esetleg fák fertőzöttek és csak itt végezzünk helyi kezeléseket.

Az egyik legnehezebben megoldható problémát jelentheti a kártevő atkák (nemezes gubacsatka – Eriophyes erineus és szemölcsös gubacsatka – Eriophyes tristriata) elleni védekezés. Ökológiai termesztésben hatékony megoldást jelenthet a ragadozó atkák természetes úton történő elszaporítása. Ekkor azonban a kén készítmények használatát korlátoznunk kell, mert e predátorok meglehetősen érzékenyek e hatóanyagokra. A vegetációs időben erős atkakártétel fellépésekor a nyári hígítású mészkénlé, a növényi olaj (pl. BIOLA) és a kéntartalmú készítmények használhatók.

A pajzstetvek elleni védekezés a diófák mérete miatt szinte csak a rügypattanás előtti lemosó permetezésre korlátozódik. Védekezésre ajánlott a poliszulfidkén + vazelinolaj (pl. NEVIKÉN, VEKTAFID S) és a vazelinolaj (pl. AGROL PLUSZ, NIRAL). A nyári időszakban, új nemzedékű pajzstetűlárvák elleni védekezéskor az atkák és a levéltetvek ellen használatos szerek pusztító hatására hagyatkozhatunk.

A gerinces kártevők ellen csapdázással, csalétekkel, vadriasztó szerekkel (pl. ANTIVAD, BUVAD H, R,) esetleg ragadózó madarak betelepülésének elősegítésével (T-fák kihelyezése) védekezhetünk ökológiai dióültetvényünkben.

arrow Gyomok elleni védekezés

Takarónövényes ültetvényekben a gyomok elszaporodása akadályozott. Ilyen helyeken a takarónövény rendszeres ápolása és kaszálása a feladat. A gyomosodás csökkenését segíti elő a különböző időszakokban alkalmazott, élő vagy elhalt mulccsal történő talajtakarás. A takarónövény nélküli ültetvényekben a leggyakrabban alkalmazott gyomirtási módszer a sorok kultivátorozása és tárcsázása. Oldalazó tárcsák alkalmazása lehetőséget nyújt a sorok részleges gyomtalanítására is. A sorok gyomtalanítására lehetőségünk van kaszálással, boronálással, kézi kapálással, valamint hővel történő gyomirtással is. Egy tenyészidőszakban több alkalommal is szükséges valamelyik eljárást alkalmazni.


A mandula ökológiai növényvédelme

arrow Betegségek elleni védekezés

A mandula vírusos betegségei, az agrobaktériumos gyökérgolyva, az armilláriás gyökérpusztulás (Armillaria mellea), a rozellíniás gyökérpenész (Rosellinia necatrix) és a Phytophthora fajok elleni ökológiai védekezés lehetőségei a diónál leírtakkal azonosak.

A mandula baktériumos rákosodása és ágelhalása (Pseudomonas syringae pv. syringae) valamint a mandula verticilliumos hervadása (Verticilium albo-atrum) elleni védekezés megelőzésre épül. A fertőzés időszakában (november elejétől március elejéig) kerüljük a sebzéseket. A téli metszéseket mellőzzük és helyezzünk nagyobb hangsúlyt a vegetációs időszakban végzett zöldmetszésre. Téli metszésre a rügyfakadás és a virágzás közötti időszak a legalkalmasabb. Lemosó permetezésre alkalmasak a rézszulfát tartalmú készítmények (lásd diónál). Metszést követően használjunk fasebkezelő anyagokat (pl. FLORASCA, BIOCERA).

A tafrinás levélfodrosodás (Taphrina deformans) elleni védekezés fontos eleme a mechanikai védekezés. Mivel az aszkokonídiumok a vesszők felső harmadában, a rügyekben vészelik át a kedvezőtlen időszakot, így a tavaszi metszéssel (a lisztharmattal együtt) csökkenthetjük a primér fertőzés forrását. Még rügypattanást megelőzően, lemosásszerűen permetezzük fáinkat rézszulfát, rézhidroxid vagy poliszulfidkén tartalmú készítményekkel. Rügypattanást követően ismételjük meg a kezelést. Ezt követően (a mandula őszibarackhoz hasonló rézérzékenysége miatt) a réz csak erősen csökkentett dózisban, vagy egyáltalán nem alkalmazható. A zártbimbós állapotban, virágzáskor, sziromhullást követően kielégítő hatékonysággal használható a csökkentett dózisú mészkénlé vagy a kálcium poliszulfid (pl. TIOSOL), valamint módunkban áll a jóval kisebb hatékonyságú elemi kén készítmények használata is.

A lisztharmat (Sphaerotheca pannosa var. persicae) elleni védekezésben a tavaszi metszésnek van meghatározó szerepe. A rügyekben áttelelő micéliumokat a rügypattanást követően tudjuk vegyi úton elpusztítani. A védekezésre alkalmazható hatóanyagok és készítmények a kén és a kálcium poliszulfid (készítményeket lásd diónál). A védekezéseket az időjárás függvényében érdemes a kötődést követő harmadik hétig folytatni.

A monília (Monilinia laxa és M. fructigena) elleni védekezés az egyik legnehezebb feladat. A tavaszi metszés során a fertőzött gyümölcsöket és a rákos ágrészeket távolítsuk el és semmisítsük meg. Sajnos, a közvetlenül virágzást megelőzően és virágzáskor kijuttatott réztartalmú készítmények fitotoxikusak, a kén hatása pedig nem kielégítő. A tenyészidő során előzzük meg a gyümölcsök sebzéseit a barackmoly és a keleti gyümölcsmoly elleni rendszeres védekezéssel. A kórokozó elleni vegyszeres védekezést előző év őszén és következő év tavaszán (rügypattanáskor) végezzük el a tafrinás levélfodrosodásnál említett réz és poliszulfidkén tartamú készítményekkel. Majd a rügyfakadás és fehérbimbós állapot között permetezzünk réztartalmú készítményekkel. Ezt követően a betegség megjelenésekor folyamatosan távolítsuk el a fertőzött ágakat és gyümölcsöket, majd semmisítsük meg azokat.

A ventúriás varasodás (Venturia carpophila) elleni védekezés alapja a beteg részek eltávolítása. A vegyszeres védekezés a moníliánál leírtakkal megegyező a tenyészidőszak kezdetén, majd a későbbiek során a lisztharmat ellen alkalmazott kéntartalmú készítményekkel csökkenthetjük a nyári fertőzés lehetőségét.

Ventúriás varasodás barnás-fekete foltjai mandula termésén

Ventúriás varasodás barnás-fekete foltjai mandula termésén (J. K. Clark felvétele nyomán)

A polisztigmás levélfoltosság (Polystigma rubrum), a blumeriellás levélfoltosság (Blumeriella jaapii), valamint a sztigminás levéllikasztó betegség (Stigmina carpophyla) elleni védekezést a fertőzött levelek (mint elsődleges fertőzési források) eltávolítására építsük. Az őszi lombhullást megelőző és a tavaszi lemosásszerű permetezés, réztartalmú készítményekkel hatékony eljárás e kórokozók ellen. A tenyészidőben a tafrinás levélfoltosság, a ventúriás varasodás, a lisztharmat és a monília ellen használt készítmények hatására hagyatkoznuk.

arrow Kártevők elleni védekezés

A mandula állati kártevői közül a kéregmoly, a barack- és keleti gyümölcsmoly, valamint a levéltetvek és a takácsatkák elleni védekezés a legfontosabb.

A kéregmoly (Enarmonia formosana) elleni védekezésben fordítsunk figyelmet a rügypattanás előtti megelőző védekezésre. Érdemes a károsított részeket kivágni és sebkezelésben részesíteni, a lekapart kérget elégetni. Tenyészidőben szexferomon csapdákat (pl. CSALOMON 10, REAGRON-B KÉREGMOLY) használhatunk előrejelzésre, melyekkel jól nyomon követhető a rajzásmenet. A rajzáscsúcs után 10-12 nappal várható a lárvák tömeges kelése, ekkor védekezhetünk Bacillus thuringiensis (készítményeket lásd diónál) készítményekkel.

A barackmoly (Anarsia lineatella) rajzását szexferomon csapdákkal (pl. CSALOMON 6, REAGRON-B BARACKMOLY) követhetjük nyomon. Az első lepkék megjelenése után 12-14 nappal kell védekeznünk Bacillus thuringiensis készítményekkel. A kártételt követően, a fonnyadó hajtásvégek eltávolításával és megsemmisítésével hatékonyan lecsökkenthetjük a későbbi utódnemzedéket.
Tenyészidőben a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) rajzása is figyelemmel kísérhető szexferomon csapdával (pl. CSALOMON 9, REAMOL-GRAMO). A keleti gyümölcsmoly elleni védekezést az első lepkék megjelenése utáni 12-14. napra kell tervezni Bacillus thüringiensis készítmények kipermetezésével. A kár jelentkezésekor a fertőzött hajtásokat azonnal el kell távolítani (hasonlóan, mint a barackmolynál). Ősszel a keleti gyümölcsmoly hernyói a fatörzsekre kihelyezett hullámpapírövekbe vonulnak telelőre. A hullámpapírövek összegyűjtése és elégetése ugyancsak gyéríti az egyedszámot.

A levéltetvek (feketefoltos mandula-levéltetű – Brachycaudus amygdalinus) elleni védekezés a rügypattanás előtti lemosó permetezéssel kezdődik poliszulfidkén + vazelinnolaj (pl. NEVIKÉN, VEKTAFID S); vazelinolaj (pl. AGROL PLUSZ) permetezéssel. A fiatal lárvák ellen szükségessé válhat a védekezés sziromhullás után: természetes alapú piretrin, etil-alkoholos növényi kivonatok, alifás zsírsavak, növényi olajok és egyéb olajok használatával (készítményeket lásd a diónál). A későbbiekben a levéltetű kolóniák felszaporodásakor a kezeléseket meg kell ismételni.

A takácsatka (piros gyümölcsfa-takácsatka – Panonychus ulmi) tojások ellen rügypattanás előtt lemosó permetezéssel védekezhetünk, ami összekapcsolható a levéltetvek és a pajzstetvek elleni védekezéssel is (hatóanyagokat lásd diólevéltetveknél). A vegetációs időszakban hasonlóan védekezünk, mint a dió atkái ellen.

arrow A gyomok elleni védekezés elvei a diónál leírtakhoz hasonlóak.


A mogyoró ökológiai növényvédelme

arrow Betegségek elleni védekezés

A monília, a lisztharmat és a szürkepenész ellen kell védekeznünk. Mivel a mogyoró lisztharmat kórokozója (Phyllactinia guttata f. sp. coryli) a fertőzött levelekben telel át, ezek maradéktalan megsemmisítése alapvető védekezési forma. A betegség a tenyészidő második felében hatalmasodhat el, ezért a permetezéseket nyáron, alkalomszerűen végezzük el. A kórokozó ellen kielégítő hatékonysággal alkalmazhatók a mandula lisztharmatánál leírt, kéntartalmú készítmények.

A monília (Monilinia fructigena) és a szürkepenész (Botrytis cinerea) elsősorban a termések károsításával okoznak veszteséget. Mivel mindkét kórokozó sebparazita a legfontosabb a mogyoró ormányos imágói és mogyorómoly elleni rendszeres védekezés. A mogyoró moníliája ellen a mandula moníliás betegségénél leírtak az irányadók. A szürkepenész elleni védekezés Trichoderma harzanium T-39 törzs (pl. TRICHODEX WP) mikrobiológiai készítménnyel is elvégezhető.

arrow Kártevők elleni védekezés

Az atkák, az ormányosok, a mogyorócincér és a mogyoró levéltetvek elleni védekezés lehet számottevő. Az atkák közül a rügyben károsító mogyorórügy-gubacsatka (Phytoptus avellanae) elleni leghatékonyabb védekezés a fertőzött rügyek rügypattanást követő levágása és elégetése. Tenyészidőben csak a mozgó formák ellen tudunk védekezni olaj- és kéntartalmú készítményekkel. A takácsatkák elleni védekezés megegyezik a mandulánál leírtakkal.

A mogyorón károsító ormányosok – mogyoróormányos (Balaninus nucum) – és a tölgymakkormányos (Balaninus glandium) ellen javasolható az imágók lerázása, a fertőzött termés megsemmisítése. Ajánlott a korán keményedő héjú mogyorófajták telepítése (pl. HALLEI ÓRIÁS, BARCELONA), melyek kevésbe érzékenyek az ormányosok kártételére. Sajnos hatékony ökológiai készítmény nem áll rendelkezésre az egyébként is ellenálló ormányosbogarak ellen. Egyes megfigyelések szerint, a tenyészidőben kipermetezett 0,3 kg kenőszappan + 0,3 l denaturált szesz (10 l permetlére vonatkoztatva) eredményesen visszaszoríthatja e kártevőket.

A mogyoróormányos kifejlett egyede

A mogyoróormányos kifejlett egyede (R. Countin nyomán)

A mogyorómoly (Laspeyresia amplana) ellen az első lepkék megjelenése után 12-14 nappal védekezhetünk Bacillus thuringiensis készítményekkel. A kártételt követően, a károsított termések eltávolításával és megsemmisítésével csökkenthetjük a későbbi utódnemzedék egyedszámát.

A mogyorócincér (Oberea linearis) ellen úgy védekezhetünk a leghatékonyabban, ha a lyukas mogyoróvesszőket még a kirajzás előtt (április végéig) levágjuk és elégetjük. A később rajzó egyedek számát az ormányosok elleni védekezéssel gyéríthetjük.

A levéltetvek – kis mogyoró-levéltetű (Myzocallis coryli) és nagy mogyoró-levéltetű (Corylobium avellanae) – elleni védekezés a dió-, ill. mandula levéltetveknél leírtakkal megegyező.

arrow Gyomok elleni védekezés

A gyomok elleni védekezés elvei a diónál leírtakkal hasonlóak.


A gesztenye ökológiai növényvédelme

arrow Betegségek elleni védekezés

A gesztenye vírusos betegsége, az agrobaktériumos gyökérgolyva, az armilláriás gyökérpusztulás, a rozellíniás gyökérpenész és a Phytophthora fajok elleni ökológiai védekezés lehetőségei a diónál leírtakkal azonosak.

A gesztenye mikoszferellás betegsége (Mycosphaerella punctiformis) ellen úgy védekezhetünk, hogy a lehullott levélzetet, illetve a rajta nagy tömegben megtalálható gomba-szaporítóképleteket megsemmisítjük. Ez történhet talajba forgatással, vagy lombfertőtlenítéssel (réztartalmú készítményekkel).

A legfontosabb betegsége a szelídgesztenyekór (Cryphonectria parasitica). A gomba ellen hatékony biológiai védekezést dolgoztak ki. A védekezés alapja a kórokozó hipovirulens törzseinek oltóanyagként történő sikeres felhasználása.

arrow Kártevők elleni védekezés

A legfontosabb a terméskártevők (a gesztenyeormányos és a gesztenyemoly) elleni védekezés.

A gesztenyeormányos imágója

A gesztenyeormányos imágója (R. Countin nyomán)

A gesztenyemoly (Laspeyresia splendata) rajzásmenete sátorizolátorokkal, vagy a lombkoronába függesztett fénycsapdával nyomon követhető. A védekezés egyik formája a lehullott fertőzött termések folyamatos összegyűjtése, mellyel megakadályozhatjuk a lárvák talajba vonulását. A termés kupacsának sűrű tüskézettsége sikeresen megakadályozza a gesztenyeormányos (Balaninus elephas) kártételét. Különösen extenzív körülmények közé ajánlhatók e fajták. Ökológiai védekezésben engedélyezett készítmények nincsenek e kártevők ellen.

A gesztenyemoly hernyója, kártétele gesztenyetermésen

A gesztenyemoly hernyója, kártétele gesztenyetermésen (R. Countin nyomán)

arrow Gyomok elleni védekezés

A gyomok elleni védekezés elvei a diónál leírtakhoz hasonlóak.

dr. Holb Imre
(Biokultúra 2004/2-3-4)

 

Vissza: Növényvédelem »

 
Hungarian (formal)English (United Kingdom)

Eseménynaptár

október 2014
H K SZ CS P SZ V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
Ma 2014. október 20., hétfő, Vendel és Irén napja van. Holnap Orsolya napja lesz.

Biokontroll a Facebookon

Jelen vannak

Oldalainkat 518 vendég böngészi
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa6252
mod_vvisit_counterTegnap15116
mod_vvisit_counterE héten6252
mod_vvisit_counterMúlt héten108462
mod_vvisit_counterE hónapban258876
mod_vvisit_counterMúlt hónapban394946
mod_vvisit_counterÖsszesen9246700