Diólevélből jó komposzt


Sok kertbarát számára gondot okoz az ősszel nagy mennyiségben jelentkező diófalevél, amely a köztudatban növények számára káros, trágyaként fel nem használható tulajdonságairól ismert. Ez igaz is, mert a benne levő csersav és juglin közvetlen, átalakulatlan formában növekedési depressziót idéz elő a növények esetében. Munkám során azt vizsgáltam, hogy milyen módon komposztálható a diófalevél és a komposztálás hatására alkalmas-e növények trágyázására.

A komposztálás adiabatikus komposztáló szimulátorban történt. A komposztáló szimulátorokkal a korhadás folyamatát percről percre nyomon követhetjük, valamint a paraméterek mérésével, változtatásával elemezhetjük az anyag- és energiaátalakulási folyamatokat.

Az adiabatikus komposztáló szimulátorral a szabadtéri nyíltszíni komposztprizma aktív érési zónáját lehet modellezni. A folyamat irányított lefolyásához megfelelő körülményeket kell biztosítani. Melyek ezek?

Hőmérséklet. A komposztálás folyamán a rövid ideig tartó mezofil fázis után magas hőmérséklet alakul ki. Ez a hőmennyiség az ún. termofil fázisban az intenzív mikrobiális bontás során fejlődik. A szabadtéri komposztálás során a nagy anyagtömeg hőszigetelő képessége miatt a prizma aktív érési zónájában marad ez a hőmennyiség.

Nedvességtartalom. Az optimális 50-55%-os nedvességtartalom a bepumpált levegő nedvességtartalmának szabályozásával érhető el.

Oxigénellátás. A folyamatos levegőáram pumpa segítségével biztosítható. Bevezetés előtt a laborlevegő CO2 tartalmát célszerű kivonni, nedvességtartalmát beállítani.

Adiabatikus komposztáló szimulátor elvi vázlata

1. ábra: Adiabatikus komposztáló szimulátor elvi vázlata

A baktériumok számára a könnyen felvehető szénforrás kevésnek mutatkozott, nem tudtak felszaporodni (erre az alacsony értéken maradt hőmérsékletből következtettem), ezért könnyen felvehető szénforrást adtam a rendszerbe egyszerű cukoroldat felhasználásával. A komposztálás 56 napig tartott.

A rendszerbe adott cukoroldat a tápanyagvizsgálat során kapott eredményeket nagymértékben torzította, ezért az anyagnak csak a növényi növekedésre gyakorolt hatását vizsgáltam részletesebben.

A hőmérséklet alakulása a diófalevél komposztálása során

2. ábra: A hőmérséklet alakulása a diófalevél komposztálása során

A természetes állapotú diófalevélnek, és a komposztált diófalevélnek a növényi növekedésre gyakorolt hatását elemeztem. A Bundesgütegemeinschaft Kompost (BGK) német komposzt-minőségbiztosítással foglalkozó szervezet módszerkönyvben leírt eljárás során a diófalevél komposztból a természetes állapotú, komposztálatlan diófalevélből és egy alacsony tápanyagtartalmú talajból (Gödöllőről származó barna erdőtalajból) készített tápközegbe tavaszi árpát vetettem. Az egyik keverék 25 térfogat % komposzt-ill. diófalevél részt tartalmaz, a másik 50%-ot. A négy ismétlésben előállított tápközegbe 15 szem árpát vetettem, majd klímakamrába (20°C-on, napi 12 órán át 3000 lux megvilágításba) helyeztem, 60% páratartalom mellett. A tesztnövényeket akkor vágtam le amikor a komposztot nem tartalmazó kontrollban megjelentek a második levelek. Ezek eredményeit a kontroll talajban nőtt növények kelésével illetve levágás utáni nedves és száraz tömegével hasonlítottam össze.

Eredmények

Ahogy azt a 3. ábra szemlélteti a komposztálás hatására a diófalevélben levő növekedésgátló anyag átalakul, lebomlik így a belőle készült komposzt a növények számára nem káros. A komposztált diófalevél azon felül, hogy nem okozott növekedési depressziót még a kontroll talaj eredményeit is felülmúlta.

Ismétlések száma Komposzt 25%
(g)
Komposzt 50%
(g)
Diófalevél 25%
(g)
Diófalevél 50%
(g)
Kontroll
(g)
nedves száraz nedves száraz nedves száraz nedves száraz nedves száraz
1. 1,36 0,18 1,67 0,20 0,66 0,07 0,20 0,01 0,63 0,07
2. 1,73 0,22 1,08 0,11 0,45 0,05 0,18 0,01 0,61 0,07
3. 2,05 0,20 1,57 0,16 0,18 0,01 0,20 0,03 0,76 0,09
4. 1,33 0,14 2,70 0,27 0,26 0,06 0,18 0,01 1,00 0,13

1. táblázat: Az árpateszt során mért növényi tömegek különböző keverési arányok esetén

A tesztnövények száraz ill. nedves tömege a komposztminőség és a keverési arány függvényében

3. ábra: A tesztnövények száraz, ill. nedves tömege a komposztminőség és a keverési arány függvényében

Magyarázat: 1. komposzt 25%, 2. komposzt 50%, 3. diófalevél 25%, 4. diófalevél 50%, 5. kontroll talaj.

Kovács Dénes
(Biokultúra 2000/6)

Talajjavítás, tápanyagutánpótlás »

 
Hungarian (formal)English (United Kingdom)

Eseménynaptár

december 2014
H K SZ CS P SZ V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
Ma 2014. december 18., csütörtök, Auguszta napja van. Holnap Viola napja lesz.

Biokontroll a Facebookon

Jelen vannak

Oldalainkat 392 vendég böngészi
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa5655
mod_vvisit_counterTegnap10911
mod_vvisit_counterE héten43451
mod_vvisit_counterMúlt héten115061
mod_vvisit_counterE hónapban300780
mod_vvisit_counterMúlt hónapban526486
mod_vvisit_counterÖsszesen10405744