anormal de la piel Accutane obtener los mejores resultados

El mecanismo de acción de este fármaco es para liberar óxido nítrico a partir de las terminaciones Comprar cialis sin receta, La dopamina es producida naturalmente en grandes cantidades durante el positivo comprar Cialis en linea

Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

Home

Régi körtefajták fogékonyságának vizsgálata a tűzelhalás betegség kórokozójával


 

A mérsékelt égövi országokban a körte termesztése évszázadokon át a gyümölcstermesztés színvonalának fokmérője volt. Különösen így volt ez Ázsiában és a mediterrán térségben. Európában a XVII. századtól virágzott fel a körtetermesztés és fajtanemesítés.

A körte a legkeresettebb, a leginkább elterjedt gyümölcs volt. Főként a későbbi érésű, jól tárolható fajták terjedtek el. A XIX. századtól kezdődően a körte termesztése világszerte visszaszorult elsősorban a széleskörűen termeszthető és értékesíthető almafajták elterjedése, valamint más gyümölcsfajok (szilva, kajszi, őszibarack) jelentőségének növekedése miatt. Magyarországon a körtetermesztésnek évszázados hagyományai vannak. Mennyiségét tekintve az 5. helyet foglalja el az alma, szilva, őszibarack és a meggy után. A fajták nagy része honosítással került az országba.

Napjainkban a világon az egyik leggyorsabban fejlődő gazdálkodási módszer az ökológiai gazdálkodás. Fokozatos terjedését az magyarázza, hogy olyan környezetkímélő gazdálkodási mód, amely egészséges, biztonságos élelmiszert biztosít a fogyasztók részére. A modern szemlélet megköveteli a kijuttatott növényvédő szerek mennyiségének a csökkentését. Tekintve, hogy üzemi alma- és körtefajtáink többnyire fogékonyak a betegségekkel szemben, ezért a növényvédő kezelések alkalmazásának a csökkentésével vagy a fajtaválaszték bővítésével új vagy pedig régi multirezisztens fajták vonhatók termesztésbe. A régi fajták perspektivikus megoldást jelenthetnek az ökológiai gazdálkodók számára, főként a több betegséggel szembeni ellenállóság, a jó környezeti stressz tűrés, valamint a kiváló gyümölcsminőség miatt.

1999 óta folyamatos nemesítési program és kutatómunka folyik a Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermő Növények Tanszékén hazai alma- és körtefajták E. amylovora baktériummal szembeni fogékonyságára illetve rezisztenciájára. Ennek a programnak része volt, hogy a régi körtefajtákat fogékonysági kategóriákba sorolták hajtás, virág valamint érett és éretlen gyümölcsök inokulációs vizsgálatai alapján, amelyekhez két izolátumból álló baktérium törzskeveréket használtak (Tóth et al., 2004; Honty et al., 2004, 2006).

A körtefajták „tűzelhalás” ellenállóságának értékelésekor a külföldi adatokra támaszkodhattunk (Thiboult et al., 1989; van der Zwet and Bell, 1990, 1995; Le Lezec and Belouin, 1991; Arsenijevič and Panič, 1992; Sobiczewski et al., 1997; Spotts and Mielke, 1999). A termesztett körtefajták fogékonyságának, rezisztenciájának értékelésekor az egyes szerzők a növény különböző részein (virág, hajtás) megjelenő betegségtünet súlyosságából következtetnek. A virágzat fogékonysága és ellenálló képessége a fajta egyik legfontosabb fokmérője, hiszen a fertőzések leggyakrabban a tavaszi virágzáskor következnek be. A szakirodalomban a gyümölcsök fertőződésére kevés figyelmet fordítottak és kevés adat áll rendelkezésünkre (Paulin et al., 1990). A gyümölcsök fertőződése a természetben vagy az epidermisz lenticelláin keresztül vagy sebzések által jön létre. A betegség tüneteit a gyümölcs elszíneződése és a baktérium-nyálkacseppek megjelenése mutatja. Hazánk eltérő ökológiai körülményei miatt saját vizsgálatokra is szükség van.

 

A kórokozó gazdanövényköre

A Rosaceae család mintegy 40 nemzetségébe tartozó 200 növényfajt képes megfertőzni, főként az almatermésűeket, számos dísznövényt és vadonélő növényfajt (van der Zwet and Keil, 1979). A kórokozó megjelenését egyre több új gazdanövényről publikálták az elmúlt években. A hazánkban nem annyira jelentős mirtuszgalagonya és a japán naspolya is a kórokozó gazdanövénykörébe tartozik. Az Amerikai Egyesült Államokban a tüskétlen szedren és a málnán is jelezték a kórokozó megjelenését. A japán rózsa természetes fertőződéséről is beszámoltak Németországban. A tűzelhalás betegség nem korlátozódik feltétlenül almatermésű növényfajokra, hiszen már beszámoltak japán szilva valamint Európában, Németország északi részén az európai szilva természetes fertőződéséről is. A kórokozó csak a hajtásokat pusztítja el és az idősebb részekre nem terjed át, valamint a virágok fertőződése sem ismert. Az USA-ban szilva és kajszi hibridjén (Pluot) hajtásszáradásról, valamint Csehországban a kajszi természetes fertőződéséről is jelentek meg publikációk.

Hazánkban a kórokozó az alma, körte, birs, naspolya, madárbirs, galagonya, tűztövis és berkenye fajokon rendszeresen előfordul, de szilván (Végh et al., 2012) való előfordulása is lehetséges.

 

A betegség tünetei

A tűzelhalás elnevezés egyértelműen utal a kórokozó által okozott perzseléses, égésszerű tünetekre. Attól függően, hogy mely növényi részt támadja meg a kórokozó, megkülönböztetünk virág-, hajtás-, levél-, gyümölcs-, ág- és törzs-, valamint gyökérnyak- és gyökérelhalást. A növekvő hajtás fertőződésének tipikus tünete a pásztorbotszerű görbület mely barnul, végül elhal. Hasonló tünetek alakulnak ki a hajtáshervasztó darázs (Janus compressus) kártétele során és a csonthéjasok monilíniás betegségének (Monilinia laxa) kórfolyamatában is.

 

Kísérleti módszer

Kísérletünkben különböző régi körtefajták éretlen gyümölcseit hazai E. amylovora izolátumokkal fertőztük laboratóriumi körülmények között. Vizsgálatunk célja volt, hogy a fajtákat kategóriákba soroljuk fogékonyság, illetve rezisztencia alapján. A fajták fogékonyságának megállapításához a gyümölcsökön kialakult tüneteket vettük alapul. A betegség tüneteit a gyümölcs elszíneződése, ill. a foltok nekrózisa mutatta az inokulációs pont körül. Vizsgálatunk során hat régi körtefajtát (’Alexander Lucas’, ’Diel vajkörte’, ’Drouard elnök’, ’Téli esperes’, ’Serres Olivér’, Stössel tábornok’) teszteltünk (1. táblázat), melyek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növényfajtakísérleti Állomásáról, Pölöskéről származtak.

A tűzelhalással szemben kevésbé fogékony Alexander Lucas (1), Stössel tábornok (6),  a közepesen fogékony Serres Olivér (2) és Diel vajkörte (3),  továbbá az erősen fogékony Téli esperes (4) és Drouard elnök (5) körték  (A felvételek, rajzok: fent internet-képek, balra Végh Anita felvételei)

A tűzelhalással szemben kevésbé fogékony Alexander Lucas (1), Stössel tábornok (6),  a közepesen fogékony Serres Olivér (2) és Diel vajkörte (3),  továbbá az erősen fogékony Téli esperes (4) és Drouard elnök (5) körték  (A felvételek, rajzok: fent internet-képek, balra Végh Anita felvételei)

A tűzelhalással szemben kevésbé fogékony Alexander Lucas (1), Stössel tábornok (6),
a közepesen fogékony Serres Olivér (2) és Diel vajkörte (3),
továbbá az erősen fogékony Téli esperes (4) és Drouard elnök (5) körték
(A felvételek, rajzok: fent internet-képek, balra Végh Anita felvételei)

A kísérlethez használt tíz hazai Erwinia amylovora izolátum különböző helyről, különböző gazdanövényről és különböző évekből származott (2. táblázat).

A vizsgálati módszereket részben a külföldi (van der Zwet and Keil, 1979) és részben a hazai (Hevesi et al., 2000, 2004) rezisztenciakutatásban alkalmazottak közül vettük át. A fertőzéshez az izolátumok 24 órás tiszta tenyészetéből 5x108 sejt/ml töménységű szuszpenziót készítettünk. Az éretlen gyümölcsök tesztelésekor laboratóriumi körülmények között imitáltuk a természetben előforduló külső sérüléseken át történő fertőződést. Fajtánként átlagosan 5 darab (5-6 cm átmérőjű) gyümölcsöt használtunk. A baktérium szuszpenzióba mártott bonctűvel a gyümölcsöket 6 szúrással fertőztük meg, kontrollként pedig steril desztillált vizet használtunk (1. ábra).

A körtefajták fogékonyságára a folyamatosan növekedő, vizenyős foltokból, míg rezisztenciájára a határozott szélű, száraz, besüppedő foltokból következtethettünk, figyelembe véve a foltok átmérőjét is (2. ábra). A betegség kialakulását folyamatosan figyeltük és a tüneteket 4-5 nap elteltével értékeltük. A gyümölcsöket 5 fertőzési fokozatba (3. ábra) (fertőzési index, Horsfall és Barratt, 1945) soroltuk a fertőzött folt átmérője (mm) szerint: 0 – tünetmentes gyümölcs, 1 – kissé fogékony, 2 – közepesen fogékony, 3 – fogékony, 4 – erősen fogékony.

 

Eredmények, következtetések

Crosse és munkatársai (1958) megállapították, hogy a körtegyümölcsök fejlettsége és az Erwinia amylovora-val való fogékonyság között összefüggés van, véleményük szerint a fiatal, éretlen gyümölcsök könnyebben, míg a fejlettebb, érettebb gyümölcsök kevésbé fertőződnek. Következésképpen az eredmények értékelésekor az éretlen körtegyümölcsökön az inokulációs pont körül kialakult fertőzött foltok méretét vettük alapul.

Eredményeink alapján elmondható, hogy a körtefajták az egyes izolátumokkal szemben eltérő eredményeket mutattak. Összegezve őket az ‘Alexander Lucas’ és a ‘Stössel tábornok’ csak kevésbé fogékonynak, a ‘Serres Olivér’ és ‘Diel vajkörte’ közepesen, míg a ‘Téli esperes’, ‘Drouard elnök’ igen erősen fogékonynak bizonyult a tűzelhalással szemben. A különböző Erwinia amylovora izolátumok eltérő virulenciát mutattak a különböző körtefajtákkal szemben. Ezek az eredmények hozzájárulnak a hazai Erwinia amylovora populáció felméréséhez. Ha a fajtákat illetően megfelelő eredményre szeretnénk következtetni, akkor fontos, hogy baktérium törzskeveréket használjunk a fogékonyság megállapításához az izolátumok eltérő virulenciája miatt.

A gyümölcsfertőzés eredményeit ki kell egészíteni a hajtás és a virág fertőzés eredményeivel, mivel az ellenállóság megítéléséhez elsősorban a virág rezisztenciáját tartjuk fontosnak. Ezek együttesen adnak átfogó eredményt az adott körtefajta Erwinia amylovora-val szembeni fogékonyságáról, mely hozzájárul a jövőbeli nemesítési programokhoz. Ezek a történelmi körtefajták perspektivikusak lehetnek az ökológiai gazdálkodásban, mert a különböző betegségekkel szemben toleránsak vagy mérsékelten rezisztensek, így megkönnyítik azok termesztését, illetve a védekezés lehetőségeit is.

Végh Anita – Hevesi Mária –
Tóth Magdolna – Palkovics László
(Biokultúra 2012/3-4)

 

Eseménynaptár

június 2017
H K SZ CS P SZ V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
Ma 2017. június 25., vasárnap, Vilmos napja van. Holnap János és Pál napja lesz.

Biokontroll a Facebookon

Jelen vannak

Oldalainkat 2447 vendég böngészi
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa50184
mod_vvisit_counterTegnap56129
mod_vvisit_counterE héten384239
mod_vvisit_counterMúlt héten404292
mod_vvisit_counterE hónapban1474651
mod_vvisit_counterMúlt hónapban2153667
mod_vvisit_counterÖsszesen36160118