Home Biokultúra Magazine Content per columns Növénytermesztés Tápanyag-gazdálkodás az ökológiai gazdálkodásban
There are no translations available.

Tápanyag-gazdálkodás az ökológiai gazdálkodásban


Nincsenek csodák! Az ökológiai gazdálkodásban a megtermelt növények fajlagos tápanyagigénye ugyanakkora, mint a szokványos gazdálkodásban, ezért ebben a rendszerben is arra kell törekednünk, hogy biztosítsuk a növények megfelelő tápanyagellátását. Ezt azért fontos leszögezni, mert elterjedt tévhit, hogy a biogazdálkodásban nincs tápanyag-gazdálkodás.

Természetesen van, hiszen a fenntartható gazdálkodásnak, mint alapkövetelménynek a teljesítéséhez az is szükséges, hogy a talajok tápanyagokban ne szegényedjenek el. Az tény azonban, hogy az ökológiai gazdálkodás a tápanyag-gazdálkodás első helyére nem a mesterséges tápanyagpótlást helyezi, hanem az egyéb, természetes eljárásokat részesíti előnyben.

Lehetőség szerint egy olyan zárt rendszert kell kiépíteni, amelyből csak azok a termékek kerülnek ki, amelyeket ebből a célból, vagyis árusításra állítanak elő, és amelybe a melléktermékek, hulladékok a lehető legnagyobb arányban visszaforgatásra kerülnek. Jól mutatja ezt, hogy míg a szokványos gazdálkodásban már igen sok helyen a trágya környezetszennyező hulladék, addig az ökológiai gazdálkodásban megbecsült tápanyagforrás. Ugyanígy amíg a szalma, szár, kóró stb. elégetése a szokványos gazdálkodásban még előfordul, annak ellenére, hogy tilos, addig az ökológiai gazdálkodásban már a tarlóégetés sem elfogadott eljárás. Cél az élő talaj biztosítása, ezért a tápanyag-gazdálkodásban alkalmazható anyagok csak olyanok lehetnek, amelyek serkentik a talajéletet és nem gátolják a jellemző talajfizikai, talajkémiai folyamatok lezajlását.

Ismert tény, hogy talajaink felső 20 centiméterének teljes, átlagos P és K készlete – a mai hozamok figyelembevételével – száz évekre elég lenne, ha a növények maradéktalanul fel tudnák venni azokat. Az ökológiai gazdálkodás előírásrendszere azt a célt szolgálja, hogy a talaj tápanyagkészlete minél nagyobb mértékben felvehető legyen, a felvett tápanyagok lehető legnagyobb része visszajusson a termelési ciklusba, és a rendszerből kivont tápanyag pótlásra kerüljön olyan anyagokkal, amelyek nem közvetlenül a növény számára hasznosulnak, hanem a talaj tápanyag-szolgáltató rendszerén keresztül.

Az engedélyezett anyagok a gazda döntése alapján felhasználhatók, azonban a kívülről érkező input anyagok alkalmazásának szükségességét az éves ellenőrzés során be kell tudniuk bizonyítani. Fontos szabály, hogy a talajba juttatott istállótrágyával bevitt N hatóanyag mennyisége hektáronként és évenként nem haladhatja meg a 170 kg-ot.

Az ökológiai gazdálkodás agroökoszisztémáját megjelenítő 1. ábrán nyomon követhető a tápanyag mozgása. Az ábrában lévő számozáshoz kapcsolódnak a 1-10 pontok.

1. ábra | Az ökológiai gazdálkodás agroökoszisztémája

1. ábra | Az ökológiai gazdálkodás agroökoszisztémája
(Diercks; és Ángyán, Menyhért alapján)


1. Előírások a növényszerkezetre

A talaj termőképességét és biológiai aktivitását a pillangós virágú-, zöldtrágya- vagy mélyen gyökerező növények vetésforgóban történő termesztésével kell fenntartani, illetve növelni. A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. elvárása, hogy egy adott szántóterületre legalább ötévenként kerüljön pillangós virágú növény, amely másodvetésű vagy köztes termesztésű is lehet. A pillangósvirágú növények által gyűjtött N mennyiséget nem kell számításba venni a 170 kg/ha/év érték kiszámítása során. Természetesen a helyes növényi sorrend kialakítását nö­vény­védelmi szempontok is indokolják. Az egyes növények, vagy a vetésforgóra hasonló hatású növények legkorábbi visszakerülésének idejét jobbra az 1. táblázat tartalmazza.

Növény
Év
 
Növény
Év
Szántóföldi növények
 
Zöldségek
Árpa
3
 
Bimbóskel
4
Bab
4
 
Brokkoli
4
Baltacím
4
 
Cékla
4
Bíborhere
3
 
Cukkini
4
Borsó
4
 
Fejes káposzta
4
Burgonya
4
 
Fejes saláta
3
Búza
2
 
Fokhagyma
4
Cikória
4
 
Görögdinnye
4
Cirokfélék
2
 
Gumós zeller
5
Csicseriborsó
4
 
Halványító zeller
4
Csillagfürt
4
 
Karfiol
4
Cukorrépa
4
 
Kelkáposzta
4
Földimogyoró
3
 
Korai burgonya
3
Homoki bab
3
 
Laskatök, sütőtök
3
Kender
3
 
Paprika
4
Köles
2
 
Paradicsom
4
Kukorica
2
 
Pasztinák
4
Lencse
4
 
Patisszon
4
Lóbab
4
 
Petrezselyem
5
Lucerna
4
 
Retek
3
Mák
3
 
Sárgadinnye
5
Mustár
3
 
Sárgarépa
4
Napraforgó
5
 
Spárga
4
Nyúlszapuka
3
 
Spárgatök
3
Olajlen
6
 
Tojásgyümölcs
3
Olajretek
3
 
Uborka
4
Olajtök
3
 
Vajrépa
3
Pohánka
3
 
Vöröshagyma
4
Repce
4
 
Gyógy- és fűszernövények
Ricinus
4
 
Borsfű
2
Rizs
2
 
Borsos menta
4
Rostlen
4
 
Citromfű
4
Rozs
2
 
Fekete mályvarózsa
3
Seprőcirok
4
 
Izsóp
4
Szarvaskerep
4
 
Kerti kakukkfű
4
Szegletes lednek
4
 
Kerti körömvirág
2
Szója
4
 
Kerti majoranna
2
Takarmány káposzta
5
 
Koriander
4
Takarmány kelkáposzta
5
 
Kömény
4
Takarmányrépa
4
 
Közönséges édeskömény
3
Takarmány tök
3
 
Lestyán
4
Tarlórépa
4
 
Máriatövis
2
Tavaszi takarmány repce
3
 
Mórmályva
3
Tritikálé
2
 
Muskotályzsálya
3
Vöröshere
4
 
Orvosi angyalgyökér
3
Zab
2
 
Orvosi macskagyökér
3
     
Piros gyűszűvirág
2
     
Sáfrányos szeklice
2
     
Szekliceimola
4
     
Szöszös ökörfarkkóró
3
     
Vöröslő ligetszépe
3

1. táblázat | A növények legkorábbi visszakerülési ideje

 

2. Előírások a háztartásokból, nem közvetlenül mezőgazdaságból származó szervesanyagokra

Ezen szervesanyagok nitrogéntartalmát nem kell figyelembe venni a 170 kg-os érték számítása során és nem kell ökológiai eredetűnek lenniük:

  • Háztartási komposzt, amely külön gyűjtött háztartási hulladékból készült és csak növényi, illetve állati eredetű anyagokat tartalmaz. Kizárólag zárt gyűjtőrendszerekből származhat és a szennyezőanyag tartalma a következő határértékeket nem haladhatja meg (mg/kg, szárazanyagra vetítve): Cd: 0,7; Cu: 70; Ni: 25; Pb: 45; Zn: 200; Hg: 0,4; Cr (teljes): 70; Cr (VI): 0. 2006. március 31-ig!
  • Növényi eredetű komposzt, fermentum, amelyet vegyes növényi anyagból nyertek komposztálással, vagy anaerob körülmények között biogáz előállítása során.
  • Állati eredetű termékek és melléktermékek, amelyek a következők lehetnek: vérliszt, csontliszt, húsliszt, pataliszt, szaruliszt, csontszén, halliszt, toll- és szőrőrlemény, gyapjú, szőr, szőrmerészek (Cr(VI)–ot kimutatható mennyiségben nem tartalmazhatnak), tejtermékek. A fentieken kívül felhasználható a guano is.
  • Növényi eredetű termékek és melléktermékek, mint pl. az olajosmag-pogácsa, malátacsíra (sörtörköly), melasz, törköly, cefre vagy cefrekivonat (ha nem ammónium-cefre), tengeri alga és belőle készült termékek, ha fizikai kezeléssel, szárítással vagy vízzel, savas, lúgos vizes oldattal vagy fermentációval nyerték ki. Felhasználhatók még a kivágás után vegyszerrel nem kezelt fából származó hulladékok és melléktermékek (fűrészpor, forgács, fahamu stb.), illetve a letermett gombakomposzt, ha csak olyan anyagokat tartalmaz, amelyek alkalmazása megengedett az ökológiai gazdálkodásban.

A különböző ipari, kommunális szennyvizek, szennyvíziszapok sem közvetlenül, sem komposztálás után nem használhatók!

 

3. A trágyára vonatkozó előírások

  • A trágya nitrogéntartalmát figyelembe kell venni a 170 kg-os érték számítása során:
  • Az ökológiai gazdaságokból származó istállótrágya a legjobb tápanyag, alkalmazásának korlátja csak a N túlterhelés lehet.
  • A nem iparszerű állattartásból származó trágya még felhasználható.
  • Gilisztakomposzt, gilisztatrágya.

 

4. Zöldtrágyázás

Az ökológiai gazdálkodásban lényegesen gyakrabban vetnek zöldtrágya növényeket, mint a szokványos gazdálkodásban. A tápanyag-gazdálkodási előnyökön túl növényvédelmi hatásuk is kedvező. A zöldtrágya növényt fővetésben vagy másodvetésben termesztik. A növényi sorrend értékelése során a másodvetésű zöldtrágya növény teljes évnek számít, vagyis lehetővé teszi, hogy az értékes árunövények előbb visszakerüljenek a területre.

A tápanyaggazdálkodás szempontjából a nitrogéngyűjtő pillangósvirágú növények a legfontosabbak, de az egyéb – nem pillangós – növények alkalmazása is jelentős előnyökkel jár.

Leggyakoribb pillangós zöldtrágya növények a magyar ökológiai gazdaságban a borsó, a csillagfürt, a bükkönyfélék, újabban a bíborhere és ritkán évelő pillangósok (a vetőmag kezelhető különböző Rhizobium fajokat tartalmazó készítményekkel). Nem pillangósok közül leggyakrabban repcét, napraforgót, facéliát, mustárt, ritkán gabonaféléket vetnek zöldtrágyaként. Jó esetben a pillangós zöldtrágya növények akár 100-120 kg/ha közötti mennyiséggel járulnak hozzá a talajok N ellátásához.

A nem pillangós növények szerepe nem közömbös még a N forgalom szempontjából sem, ugyanis gyakran a mély rétegekből felvett N-t testükben felhalmozzák és a talajba dolgozást követően adják át a termesztett növényeknek. Szakirodalmi adatok szerint az áttelelő zöldtrágya növények esetében hektáronként 100 kg-ot is elérheti az így megőrzött N mennyisége! A talajba bedolgozott zöld növényi anyagok a bomlásuk során átlagos nyári hőmérsékleten mintegy 10-15 héten át képesek közel egyenletes N ellátást biztosítani.

A zöldtrágya növények a N mellett az egyéb elemek szolgáltatásában is pozitív szereplők azzal, hogy összegyűjtik azokat, sokszor a mély rétegekből felszívva, megakadályozva a kimosódást. Áttelelő zöldtrágya növények esetében ez 35 kg P2O5–t és 100 kg K2O-t is jelenthet hektáronként.

A zöldtrágya növények előnye ezeken felül az is, hogy alkalmazásukkal a talaj növénnyel való fedettsége hosszabb időszakú, amely a talaj védelmét szolgálja, ez a benne élő – a következő pontban érintett – talajlakó élő szervezeteket is óvja.

Alkalmazhatók a különböző légköri N-t megkötő baktériumokat tartalmazó mikrobiológiai készítmények is. A zöldtrágyából származó és a légkörből megkötött N-t nem kell figyelembe venni az évi 170 kg/ha terhelés számításánál!

 

5. A talajéletet segítő eljárások

Az ökológiai gazdálkodásban sokkal gyakrabban alkalmazzák a különböző szervesanyagokból álló mulcsokat, mint a szokványosban. Lényege, hogy a talajfelszínen elterítenek többé-kevésbé felaprított növényi hulladékokat (szalma, széna, trágya, komposzt, forgács, fakéreg stb.), amelyek akkor alkalmazhatók, ha anyaguk megfelel az ökológiai gazdálkodásban engedélyezetteknek. A 2. ábra vékony mulcsréteg takarású szója táblát mutat.

2. ábra | Szója mulcsozott sorközökkel

2. ábra | Szója mulcsozott sorközökkel

A mulcs közvetlen hatása – a belőle kioldódó tápanyagok szolgáltatása – sem jelentéktelen, azonban a talajéletre való hatása sokkal fontosabb ennél. A talaj szezonális és napi hőingadozása mérséklődik, amely kedvező a talaj életközössége számára. Biogazdák gyakori megfigyelése, hogy a földigiliszták behúzzák járataikba a mulcs anyagot; ez a talaj tömörödését megszünteti, segítve az aktív talajélet kialakulását, fenntartását.

A tápanyag nyújtásán, a talajélet segítésén túl a gyomszabályozásban is hasznos a mulcs. A gyümölcsösben, szőlőben a talaj téli mulcstakarása a gyökerek védelme miatt kedvező, azonban a tavaszi felmelegedést lassítja.

A talaj takarható hosszú élettartamú, klórt nem tartalmazó műanyag, sík vagy fátyol fóliákkal is. A 3. ábra polietilén síkfóliával takart, betakarítás alatt lévő hajtatott fejes saláta területet mutat. A mulcs anyaggal bevitt N mennyiségét a N terhelés számításakor nem kell figyelembe venni!

3. ábra | Fólia talajtakarással termesztett bio fejes saláta

3. ábra | Fólia talajtakarással termesztett bio fejes saláta

 

6. A termesztett és gyomnövények maradványainak szerepe a tápanyag-gazdálkodásban

A gazdaságban megtermelődő növényi maradványok, melléktermékek (szár, kóró, szalma, gyomnövények maradványai stb.) a képződött állapotukban vagy komposztálva használandók fel. Nem szabad őket megsemmisíteni, eltüzelni, hanem biztosítani kell az anyag körforgalomba való visszajuttatását. A saját gazdaságból származó ilyen melléktermékek N tartalmát nem kell figyelembe venni a 170 kg/ha/év korlát számításánál.

 

7. Komposztok

A talajélet serkentésére használhatók a következő komposztált anyagok: trágyából készült komposzt, háztartási komposzt, növényi eredetű komposzt, állati eredetű termékekből készült komposzt, fakéregkomposzt, gombakomposzt, gilisztatrágya-komposzt, ha az alapanyaguk megfelel az ökológiai előírásoknak.

Jellemzően a talajokra gyakorolt jótékony hatásuk sokszorosan nagyobb, mint azt tápanyag-tartalmuk indokolja. Ezt az magyarázza, hogy a bennük lévő mikroorganizmus-együttes oltóanyagként szerepel, különösen élettelen talajok beindítására alkalmasak a különböző komposztok. A trágyakomposztok N tartalmát figyelembe kell venni a 170 kg/ha N terhelés kiszámításánál.

 

8. A lebontók segítése

Különböző növényi kivonatok, preparátumok, az úgynevezett „biodinamikus preparátumok” és a mikroorganizmusokat tartalmazó biológiai trágyázószerek tartoznak ebbe a csoportba. A biodinamikus gazdálkodás az ökológiai gazdálkodás olyan változata, amelyben a gazdálkodás során a kozmikus hatásokat is figyelembe veszik és jellemző rá – a hite szerint – a talajéletet kedvezően befolyásoló, különleges szabályok betartásával készülő biodinamikus preparátumok használata.

Korábban a mikrobiális trágyák kizárólag N-t gyűjtő Azotobacter baktériumokat tartalmaztak (Magyarországon első a Phylazonit volt), ma már több mikroorganizmust, köztük a foszfort mobilizáló Bacillus megatherium-ot és a cellulóz bontásával káliumot szolgáltató baktériumokat, valamint egyéb baktériumokat, sugárgombákat, gombákat, algákat is tartalmaznak. Csak olyan készítmény használható, amelynél megbizonyosodtak arról, hogy az alkalmazott mikroorganizmus nem genetikailag módosított, és arról, hogy a fermentáció során sem alkalmaznak GMO-t, illetve ennek származékát.

 

9. Trágyázó szerek

Az előzőekben fel nem sorolt, rendszerint külső forrásokból származó tápanyagok tartoznak ebbe a csoportba, amelyeket a 2. táblázatban foglaltunk össze.

Megnevezés: összetett termékek, illetve kizárólag az alábbiakban felsorolt anyagokat tartalmazó termékek Leírás: összetételre vonatkozó követelmények, felhasználási feltételek
Istállótrágya Állati ürülék és növényi anyagok (alom-anyag) keverékéből álló termék.
Iparszerű állattartásból nem származhat.
Szárított istállótrágya, szárított baromfitrágya Iparszerű állattartásból nem származhat.
Komposztált állati ürülék, ideértve a baromfitrágyát és a komposztált istállótrágyát is Iparszerű állattartásból nem származhat.
Folyékony állati ürülék Ellenőrzött erjesztés és/vagy megfelelő hígítás utáni használat. Iparszerű gazdálkodásból nem származhat.
Komposztált vagy fermentált háztartási hulladék Komposztált vagy biogáztermelés céljából anaerob erjesztéssel kezelt, külön gyűjtött háztartási hulladékból nyert termék. Csak növényi és állati eredetű háztartási hulladék. Kizárólag akkor, ha a tagállam által elismert, zárt és ellenőrzött gyűjtőrendszerben készült.
Maximális koncentráció mg/kg szárazanyagban kifejezve: kadmium: 0,7; réz: 70; nikkel: 25; ólom: 45; cink: 200; higany: 0,4; króm (összesen): 70; króm (VI): 0.
Tőzeg Kizárólag kertészeti felhasználásra (kiskerti/kertészeti termesztés, virágtermesztés, faiskola, palántanevelés).
Gombakomposzt A termesztőközeg csak az e mellékletben szereplő anyagokat tartalmazhatja.
Gilisztaürülék (gilisztahumusz) és rovarürülék  
Guanó  
Növényi anyagok komposztált vagy fermentált keveréke Komposztált vagy biogáztermelés céljából anaerob erjesztéssel kezelt, növényi anyagok keverékéből nyert termék.
A következő állati eredetű termékek és melléktermékek:
w vérliszt w pataliszt w szaruliszt w csontliszt vagy zselatin­mentes csontliszt w halliszt w húsliszt w tollból, szőrből és „chiquette”-ből készült liszt w gyapjú w szőrme/irha w szőr
Maximális koncentráció a szárazanyagban, mg/kg-ban kifejezve: króm (VI): 0.
Trágyázó szerként használt növényi eredetű termékek és melléktermékek Például olajosmag-pogácsa őrleménye, kakaóhéj, malátacsíra.
Algák és algából készült termékek Amennyiben közvetlenül a következő eljárásokkal nyerték:
i. fizikai eljárás, beleértve a szárítást, a fagyasztást és az őrlést;
ii. vízzel, savas és/vagy lúgos vizes oldattal végzett kivonás;
iii. erjesztés.
Fűrészpor és faforgács Kivágás után vegyileg nem kezelt fa.
Fakéregkomposzt Kivágás után vegyileg nem kezelt fa.
Fahamu Kivágás után vegyileg nem kezelt fából.
Lágy, őrölt ásványi foszfát A kadmium-tartalma nem haladja meg a 90 mg/kg-ot.
Alumínium-kalcium-foszfát Kadmium-tartalma nem haladja meg a 90 mg/kg-ot. Csak lúgos talajok esetében használható (pH > 7,5)!
Bázikus salak  
Nyers kálisó vagy kainit  
Káliumszulfát, amely magnéziumsót is tartalmazhat Nyers kálisóból fizikai kivonási eljárással nyert termék, amely magnéziumsókat is tartalmazhat.
Cefre és cefrekivonat Ammóniumcefre kizárva.
Kalcium-karbonát (pl. kréta, márga, őrölt mészkő, Breton javító [maërl], foszfátkréta) Csak természetes eredetű.
Magnézium- és kalcium-karbonát Csak természetes eredetű (pl. magnéziummész, őrölt magnézium, mészkő).
Magnézium-szulfát (például kiezerit) Csak természetes eredetű.
Kalcium-klorid oldat Almafa levélzetének a kalciumhiány megállapítását követő kezelése.
Kalcium-szulfát (gipsz) Csak természetes eredetű.
Cukorgyári mésziszap Cukorrépából történő cukorgyártás mellékterméke.
Vákuumsó-termelésből származó mésziszap A hegyekben található sós vízből kinyert vákuumsó-termelés mellékterméke.
Elemi kén  
Nyomelemek Szervetlen mikrotápanyagok.
Nátrium-klorid Csak kősó.
Kőzetliszt és agyagok  

2. táblázat | Az ökológiai gazdálkodásban felhasználható tápanyag hatóanyagok jegyzéke

 

10. Nitrifikálók

Az ökológiai gazdálkodás különlegességei, ha vannak is ezen a területen, kevéssé ismertek.

 

Gyártmányok, készítmények

A gyártók, forgalmazók kérhetik, hogy az ökológiai gazdálkodásban felhasználható tápanyagokat tartalmazó készítményeik felkerüljenek a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által felhasználhatónak tartott készítmények listájára. Ez a lista folyamatosan megtekinthető a www.biokontroll.hu honlapon, a Tájékoztatók/ Engedélyezett szerek menü alatt. Lehetnek olyan készítmények, amelyek megfelelnek az előírásoknak, mégsem szerepelnek a listán, alkalmazásuk előtt, a későbbi kellemetlenségeket elkerülendő érdemes egyeztetni a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-vel.

ANYAG, ELJÁRÁS N P K
HOZZÁVETŐLEGES KG/HA
Évelő pillangós 110-130
Egyéves pillangós 50-120    
Mikrobatrágya (mikroba együttestől függ) 50-180 (?) 0-80 tesz felvehetővé 0-30 mobilizál
Istállótrágya (sz.marha) 40 t/ha 200 160 320
Alginit 20-40 t/ha 50-100 70-140 150-300
Vinasz 10-20 t/ha 40-80 2-4 60-120
Riolittufa 10-30 t/ha     30-90
Zeolit 10-30 t/ha     35-105
Komposzt, fenéktermék gilisztahumusz stb. a kiindulási anyagtól függ a kiindulási anyagtól függ a kiindulási anyagtól függ

3. táblázat | A tápanyag-mérleg számítása során figyelembe vehető makroelem tápanyag-szolgáltatás illetve tartalom (tájékoztató adatok)

Természetesen az ökológiai gazdálkodásban is a talajvizsgálat illetve a növényanalízis alapján végzett tápanyag-gazdálkodási terv készítése javasolható (az AKG programban ez kötelező is). A felhasznált anyagok, eljárások tápanyag szintjeinek meghatározását a felhasznált készítmények analitikai vizsgálata tudja legpontosabban biztosítani, illetve a gyári készítmények címkéje lehet mérvadó. Néhány tájékoztató adatot tartalmaz a fenti 3. táblázat.

 

N pótlás lehetőségei a biogazdálkodásban

Tilos minden N műtrágya (ammonnitrát, pétisó, karbamid, ammónia, ammónium szulfát stb.) alkalmazása!

A következő N források állnak rendelkezésre:

  • N gyűjtő növények zöldtrágyának;
  • mikrobiológiai trágyázószerek;
  • bio vagy nem iparszerűen tartott állatok trágyája (a N mellett tartalmaz P-t, K-t, mezo- és mikroelemeket);
  • ezek komposztjai (a N mellett tartalmaz P-t, K-t, mezo- és mikroelemeket);
  • gilisztahumusz (bioban engedélyezett alapanyagokból), a N mellett tartalmaz P-t, K-t, mezo- és mikroelemeket;
  • guano, a N mellett tartalmaz P-t, K-t és mezo- és mikroelemeket;
  • alginit (gércei vagy vázsonyi, a N mellett tartalmaz P-t, K-t, mezo- és mikroelemeket);
  • növényi melléktermékek pl. törkölykomposzt, seprő, biogáz gyártás fenékterméke (szennyvíziszapból, hullából nem készülhet), cefrék (vinasz) stb. (a N mellett tartalmaznak P-t, K-t, mezo- és mikroelemeket);
  • állati melléktermékek: vérliszt (a N mellett tartalmaznak P-t, K-t, mezo- és mikroelemeket).

 

P pótlás lehetőségei a biogazdálkodásban:

  • a N-nél feltüntetett P-t is szolgáltató források;
  • lágy, őrölt ásványi foszfátok (Cd< 90 mg/kg).

 

K pótlás lehetőségei a biogazdálkodásban:

  • a N-nél feltüntetett K-t is szolgáltató források;
  • természetes kálisók: klorid (szilvinit), szulfát (Patentkali, Kálium-szulfát por vagy granulátum, Magnesia-Kainit);
  • riolittufa;
  • zeolit;
  • egyéb ásványi anyagok.

 

Mezo- és mikroelemek pótlásának lehetőségei a biogazdálkodásban

A szokványos gazdálkodásban felhasználható, szervetlen kötésben lévő makro- és mikroelem készítmények a biogazdálkodásban is alkalmazhatók. Közülük néhány példát sorolunk fel:

  • a N-nél feltüntetett mezo- és mikroelemeket is szolgáltató források;
  • Ca: mésziszap, mészkő- és dolomit őrlemény, gipsz (természetes) stb.;
  • Mg: dolomit, Magnesia-Kainit, keserűsó (természetes) stb.;
  • Fe: vasgálic stb.;
  • Zn: cinkgálic stb.;
  • S: elemi kén stb.;
  • B: borax, solubor stb.;
  • Mn: káliumpermanganát stb.;
  • egyebek.

Tehát mindent meg lehet oldani, csak másképpen, ésszerűbben!

dr. Roszík Péter
(Biokultúra 2013/2)

 

Vissza: 2013/2 lap tartalma »

Rovat: Növénytermesztés »

 
Hungarian (formal)English (United Kingdom)

Eseménynaptár

September 2014
M T W T F S S
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
Today is Tuesday, 02. of September 2014., name-day of Rebeka és Dorina. Tomorrow will be name-day of Hilda.

Biokontroll a Facebookon

Visitors

We have 496 guests online
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa2995
mod_vvisit_counterTegnap13469
mod_vvisit_counterE héten16464
mod_vvisit_counterMúlt héten133884
mod_vvisit_counterE hónapban16464
mod_vvisit_counterMúlt hónapban493659
mod_vvisit_counterÖsszesen8609342