Home Biokultúra újság Tartalom rovatonként Állattartás Tőgygyulladá́s gyó́gyí́tása csírákkal

Tőgygyulladás gyógyítása csírákkal


A tőgygyulladás (masztitisz) a tejelő szarvasmarhák legköltségesebb betegsége. Előfordulási, gyakorisági aránya eltérő a kis-, közepes- és nagygazdaságokban, továbbá jelentős eltéréseket mutat fajtánként. Míg a nagy tejhozamú fogyasztói tejet termelő fajtáknál (pl. Holstein-Fríz), különösen nagygazdasági keretek között akár 40%-os előfordulással is számolni kell, addig kis családi gazdaságokban (pl. Magyar tarka esetében) 10-20%-os a gyakorisága.

Egy kisgazdaságot azonban sokkal érzékenyebben érint a 40-50 ezer Ft költségű hagyományos (tőgyinfúziós/antibiotikumos) gyógyítás, mint egy nagy költségvetésű ipari telepet, ahol állami támogatások jelentősen segítik a minél nagyobb termelékenységet.

Az állatgondozás feltételei, lehetőségei is jelentősen eltérnek egy kis- és egy nagygazdaságban. Kevés állattal foglalkozó gazda hamarabb felfedezheti a bajt, észreveszi, ha a tej állaga, szaga, színe és mennyisége megváltozik, különösen ha kézi fejésről van szó. Az ipari telepek állatainál a klinikai tüneteket még nem produkáló szubklinikai tőgygyulladás sokszor rejtve marad, hiszen a fejőgépet alkalmazó több száz, akár ezer állatot ellátó gondozóknak lehetősége sincs a folyamatos odafigyelésre. Ezzel magyarázható, valamint a jelentős ipari termelési szemlélettel, túlfejéssel is, hogy az ipari telepeken sokkal gyakoribb az akár több tőgynegyedre is kiterjedő klinikai, tehát tünetekkel járó tőgygyulladás. Ilyenkor a tőgy megduzzad, bepirosodik, az állat lázas, a tej túrós, pelyhes, esetleg savós, véres és a leadott tej mennyisége is jelentősen lecsökken. Ezek az állatok átmenetileg – vagy sok esetben végleg – kiesnek a termelésből.

A tőgygyulladás nem új betegség, mindig is volt és a tudomány mai állása szerint a mai napig rejtély, hogy valójában miért alakul ki. Sok hajlamosító tényező ismert, de amíg az egyik állat ugyanolyan tartási körülmények között egészséges marad, addig a társa többször is beteg lesz. Nyilvánvaló, hogy genetikai okokat is kell keresnünk a háttérben. Nálunk iparosodottabbnak mondott, jóval nagyobb kutatói háttérbázissal és jelentősebb pénzügyi lehetőségekkel rendelkező országok, pl. Hollandia, Nagy-Britannia, Új-Zéland, Norvégia, Ausztrália jelentős összegeket fordítanak arra, hogy olyan genetikai állományú tenyészállatokat nemesítsenek ki, ahol az utódok szomatikus sejtszáma, amely a tőgygyulladás egyik jelző száma, alacsonyabb. A ráfordítások azonban eddig nem hozták meg a várt eredményt, fogalmuk sincs, hogy mi határozza meg genetikailag, hogy lesz-e az utódoknak nagyobb hajlama a tőgygyulladásra vagy sem, melyik génhez, génekhez köthető a tőgygyulladásra való hajlam. A genetikai tényezők ismeretének hiányában marad a tapasztalati úton való nemesítés, amely eddig nem hozta meg a várt eredményt.

Jól ismertek azok az ősibb fajták, ahol jóval kisebb a tőgygyulladás előfordulása, pl. Magyar tarka esetén. Azonban ma egész Európában (kivéve Franciaországot), az USA-ban, Ausztráliában, Új-Zélandon a nagy tejtermélesű fajtákat, pl. a Holstein-Frízt részesítik előnyben. A magyar nagyüzemi tejelő állományt a ’60-as évek második felétől kezdték lecserélni és 1972-re gyakorlatilag Kelet-Európában egyedülálló módon uralkodóvá tették a Holstein-Fríz fajtát, leginkább a kanadai állomány, embrió behozatalával.

Ezekkel a fajtákkal sok más probléma is van a tőgygyulladáson kívül, pl. a béta-kazein A1 mutációja. A béta-kazein a négy fő tejfehérje közül az egyik, a sajtgyártás egyik alapanyaga. Az A1 mutáns változatban a béta-kazeinből emésztés során egy béta-casomorfin (BCM) nevű kis ópiát típusú fehérje szabadul föl, amely sok súlyos betegséghez köthető, pl. a vér-agy gáton képes átjutni és a központi idegrendszert ingerelni. Vizsgálják a BCM szerepét az 1-es típusú cukorbetegség, az ischémiás szívproblémák és az autizmus kialakulásában, ahol mint egyik fő hajlamosító tényezőre tekintenek. Az A1 mutációt nem hordozó béta-kazein (ún. A2 típus) bizonyítottan nem hozható kapcsolatba ezekkel a betegségekkel.

Halálesetek 1995-ben (100 000 lakosra vetítve)

A1 béta-kazein g/nap

A1 béta-kazein g/nap

A fenti grafikon jól szemlélteti, hogy pl. Nagy-Britanniában, ahol az átlagos napi A1 típusú béta-kazein fogyasztás 2,5 g (lásd a vízszintes tengelyen), az ischémiás szívinfarktus miatt bekövetkező halálesetek száma megközelíti a 120-at 100 ezer lakosra vetítve (lásd a függőleges tengelyen). Ezzel szemben pl. Franciaországban, ahol kb. 1 g a napi fogyasztás, a halálesetek száma alig ¼-e a briteknél mértnek. Az A1 béta-kazeinre vonatkozó eddigi kutatások és annak humán egészségre gyakorolt hatásai angol nyelven a kiválóan összeállított honlapon hozzáférhetőek: www.betacasein.org. Sajnos magyarul nem sok információ olvasható még ebben a témában.

A szarvasmarha nem megfelelő higiéniájú tartási körülményei – a meleg, a hideg, a rossz takarmányozás – tagadhatatlanul fontos hajlamosító tényezők a tőgygyulladás kialakulásában, de mindezen körülmények magas szinten tartásával a legkiválóbb minősítésnek is megfelelő mintagazdaságok tőgygyulladási mutatói sem javulnak számottevően, vagy ha igen, ez a javulás csak átmeneti. Érdemes elgondolkozni azon, hogy a szoptatós kismamák mellgyulladása hasonló tendenciát mutat, egyre jelentősebben korlátozza az anyatejes táplálást, még akkor is, amikor a kismamák rendkívül elkötelezettek a szoptatás mellett. Három kísérletben 471 szoptató anya bevonásával tesztelték, hogy az antibiotikum-kezelés hatásos-e a szoptatás során fellépő mellgyulladás kezelésére és meghosszabbítja-e a szoptatás időtartamát. Különböző dózisok és antibiotikumok alkalmazása, illetve nem kezelt kontroll csoport összehasonlítása alapján a következtetés az volt, hogy az antibiotikumos kezelés nem befolyásolja a szoptatás alatti mellgyulladások számát, illetve a szoptatás teljes hosszának átlagos időtartamát. (Az irodalmi hivatkozások lekérhetők a kiadótól. A szerk.)

Ez az analóg tanulmány rámutat arra, hogy a fő kiváltó tényező valószínűleg a szarvasmarháknál sem a környezeti körülményekben, az istállóban biztosított higiéniás szabályok betartásában, illetve a takarmány minőségében keresendő elsősorban. A hormonális változás miatt beálló immunrendszer legyengülése sokkal fontosabb tényező, amely teret enged a gyulladást közvetlenül kiváltó tényezőknek, a különböző baktériumoknak, amelyek az emberi szervezetben is jelen vannak és hasonló, szinte ugyanolyan tüneteket váltanak ki. Ezt a hormonális érzékenységet támasztja alá az a tény is, hogy a teheneknél a tőgygyulladások 50%-a az ellés utáni első 60 napban alakul ki.

A tőgygyulladások másik jelentős kialakulási időszaka a szárazra állítás idején tapasztalható. Ekkor a pangó tej és ismételten a változó hormonháztartás áll a háttérben.

A klinikai tüneteket kiváltó gyulladások sokszor visszafordíthatatlan szöveti károsodást okoznak a tőgy állományában és az ilyen állatokat a nagygazdaságok „kivonják a termelésből”, azaz vágóhídra küldik. Ma a tőgygyulladás miatti elhullási/vágási veszteség a harmadik legfontosabb ok az idő előtti vágások listáján. Tovább rontja a képet, hogy a tőgygyulladás nem önálló, elkülönített tünet. Sokszor együtt jár más súlyos problémákkal, pl. lábvégek betegségei, szemgyulladás, emésztési problémák, hasmenés. Valószínűleg szoros kapcsolata van a tőgygyulladásra való hajlamnak a szaporodási képességgel is, valamint az állatok várható élettartamával. Míg régebben kisgazdasági körülmények között a magyar tarkánál a 10-12 ellés rendszeres volt, tehát egy állat átlagos élettartama 13-14 év volt, ma pl. a Holstein-Fríznél 2-3 ellés az átlagos, az sem problémamentes, szinte állandó állatorvosi felügyeletet és segítséget igényel. Az ellés után a tőgy szinte mindig ödémás, duzzadt. Ugyanakkor a kisborjak sokszor hasmenéssel, gyenge fizikai állapotban jönnek a világra. Ha túlélik az első pár hetet, akkor jó eséllyel felépülnek, de a kezdetben vízszerű hasmenéssel küszködő borjaknál a későbbi tőgygyulladásra való hajlam sokkal magasabb, mint az egészségesen született társaiknál.

A tőgygyulladás magyarországi költségvonzatai százalékosan a http://allategeszsegugy.pfizer.hu adatai alapján a következők: a költségek legnagyobb arányát a tejmennyiség csökkenése okozza (70%), ezt követi az elhullás és selejtezés miatti veszteségek (14%), az elkobzott tej (8%) és kezelési költségek (8%). Az utóbbi három összesen 30% veszteség, míg a klinikai tőgygyulladás, a szubklinikai masztitisz okozta kártétel 70%.

Számszerint egy példán érzékeltetve egyetlen tőgynegyedre kiterjedő kezelést a következő költségeket látjuk antibiotikum/tőgyinfúzió terápia esetén (a számok csak tájékoztató jellegűek, 2013-as adatok):

Tőgyinfúzió: 2 000 Ft/db;
3 napi kezeléskor átlagban 6 szükséges krónikus esetben:

12 000 Ft
Antibiotikum injekció, 100 ml: 12 648 Ft
Tőgykenőcs ödémára: 3 531 Ft, ebből fél adag: 1 700 Ft
Tejtermelés-kiesés: 20 liter/nap; 160 Ft/l;
3 nap gyógyulás, 3 nap várakozás:

19 200 Ft
Összesen: 45 548 Ft

Ehhez jönnek még az állatorvosi költségek.

 

Alkalmazható gyógyítási terápiák, előnyeik, hátrányaik:

  1. Az állatorvosi gyakorlat a tőgygyulladások terápiájaként a tőgyinfúziót alkalmazza helyileg, illetve antibiotikumot helyileg és/vagy szisztémásan. A súlyos akut esetekben a veszély elhárítására mindenképpen alkalmas és szükséges ez a gyógymód. Azonban bár klinikai (tüneti) gyógyulás elérhető az antibiotikumok használatával, a teljes bakteriológiai gyógyulás nagyon ritka, a visszaesések száma ezért magas, akár 50%. A Márkus Tejlabor vizsgálatai jól mutatják, hogy tünetmentes állatoktól vett tejmintákból is sokszor kitenyészthető pl a Staphylococcus aureus (S. aureus), amely az egyik leggyakrabban felszaporodó baktérium a gyulladt tőgyben (www.markustejlabor.shp.hu).
  2. Az antibiotikumok másik jelentős alkalmazási területe a megelőző ún. profilaktikus terápiaként történő kezelés a szárazra állítás első három hetében, mert ilyenkor a tőgy hússzor érzékenyebb a fertőzésre. Az új fertőződések nagy százaléka történik ezen időszak alatt. Ráadásul az az állat, amely ekkor fertőződik, nagyobb valószínűséggel lesz tőgy­gyulladásos a laktáció alatt.

Az antibiotikumok alkalmazása a tehenészetekben kezdetben hatalmas előrelépést jelentett, azzal a reménnyel kecsegtetett, hogy a tőgygyulladást vissza lehet szorítani, esetleg felszámolni. Kb. 2000-ig ez a tendencia mutatkozott, azonban azóta lassan, fokozatosan bebizonyosodott, hogy bár a kórokozók összetétele megváltozott, a tőgygyulladások száma újra jelentősen emelkedik. A másik aggasztó tény az antibiotikum rezisztens törzsek megjelenése, növekedése. Egy finnországi kutatás során a ’90-es években 1988-tól 1995-ig vizsgálták a rezisztenssé vált S. aureus törzsek számát. A vizsgálat eredménye: mindössze 7 év alatt 36,9%-ról 63,6%-ra emelkedett a legalább egy antibiotikumra rezisztens törzsek száma.

 

Alternatív gyógyítási lehetőségek:

  1. A gyógynövények alkalmazása az állati betegségek, így a tőgygyulladás gyógyításában is többféle módon lehetséges. Az egyik változat a homeopátiás szerek alkalmazása, amelyről egy kiváló összefoglalót olvashatunk dr. Farkas Rita, homeopata állatorvos írásában: Tőgygyulladások homeopátiás kezelése, Biokultúra 2008/3.
  2. Egy teljesen új lehetőség az általunk kidolgozott, 100%-osan növényi terápia alkalmazása takarmány-kiegészítőként, mely szárított biocsírák és gyógynövények keverékéből áll.

A takarmánykiegészítő alkalmazásával a fő célunk nem az egyedi tünetek kezelése, hanem az állatok egészségének minél teljesebb helyreállítása, továbbá az immun- és hormonrendszer megerősítése az állat egész élettartamára. A tőgygyulladás olyan formáinál, amelyek jól kideríthető okból alakultak ki, pl nyári nagy meleg, rossz minőségű takarmány, fizikai sérülés, ilyen esetekben is alkalmazható, de az igazi értéke a klinikai tünetekkel járó, már véglegesnek tűnő, szöveti károsodást okozó, idült tőgygyulladás gyógyításában és főleg annak megelőzésében mutatkozik meg.

Egy esettanulmányban leírtuk egy idült tőgygyulladás és paratuberkulózis gyógyítás részleteit a takarmány-kiegészítő alkalmazásával. [http://togygyulladas.hupont.hu/: Németh Attiláné, Sensen Mária: Klinikai paratuberculosis (Johne-betegség) és idült tőgygyulladás sikeresen gyógyítható egy új terápiával tejelő szarvasmarhában – Esetleírás; Animal welfare, etológia és tartástechnológia Volume 7. Issue 1. (2011.) 45-58.]

A paratuberkulózis a szarvasmarha, juh, kecske és vadon élő kérődzők idült bélgyulladásban, csillapíthatatlan hasmenésben és fokozatos lesoványodásban megnyilvánuló betegsége, melynek okozója a bél nyálkahártyájában megtelepedő és elszaporodó Mycobacterium avium subspecies paratuberculosis (MAP). A borjak életük első hat hónapjában a legfogékonyabbak, akár már születéskor is fertőződhetnek a fertőzött anyával (intrauterine) vagy fertőzött környezettel (takarmány, víz, tej, alom) való első találkozáskor. A klinikai tünetek hosszú lappangás után jelennek meg, jellemzően 2-5 éves kor között, a második vagy a harmadik ellés után, sokszor közvetlenül a laktáció kezdetén. Az ellés mint hajlamosító tényező, kiemelten fontos szerepet játszik itt is, csakúgy, mint a tőgygyulladás esetén. A MAP antibiotikumos kezelése rendkívül költséges, hosszadalmas és alacsony hatásfokú a fertőzés szubklinikai stádiumában és eredménytelen a klinikai szakaszban.

Mind a tőgygyulladás, mind a paratuberkulózis esetében a ma működő leghatékonyabb gyakorlat az állományok mentesítése, amely hosszú, költséges és nagyon bizonytalan eljárás, hiszen az újra fertőződés veszélye szinte elkerülhetetlen.

A tejgazdaságok sem a MAP pozitív, sem a tőgygyulladásos tehén tejét nem adják a kisborjaknak. Ezzel szemben sem a magyar, sem az uniós állategészségügyi rendelkezések nem tiltják a paratuberkulózis pozitív állatok tejének felhasználását, így az a többivel együtt megy a tejfeldolgozóba. Bizonyított, hogy a pasztőrözés nem öli meg az összes MAP baktériumot. Hasonló szabályozás van világszerte, mindössze három ország, Ausztria, Svédország és Japán tiltja a beteg állatok tejének forgalomba kerülését. Sok kutatási eredmény utal a MAP fertőzés állatról emberre történő lehetséges átterjedésére (zoonózis) és szerepére a paratuberkulózishoz hasonló tünetekkel járó emberi Crohn betegség kialakulásában. Az idült gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn betegség és a collitis ulcerosa különösen nagy arányban fordulnak elő olyan embereknél, akik az átlagnál több tejet fogyasztanak. (Nem a tejjel és tejtermékekkel van a gond, hanem a velük együtt esetleg bekerült kórokozókkal.) Ezek a betegek korlátozott tej- és tejtermékfogyasztással, valamint természetesen erjesztett ételek, pl. savanyú káposzta, probiotikumok fogyasztása mellett tünetileg sokat javulhatnak, de az orvostudomány nem rendelkezik végleges gyógyulást nyújtó terápiával.

 

A takarmánykiegészítő alkalmazási lehetőségei:

1. Nem vemhes felnőtt állatok esetén:

  • Tőgygyulladás gyógyítására, legyen az szubklinikai vagy pár naptól több hónapon át elhúzódó idült gyulladás. A tünetek fokozatosan, 1-3 hét alatt meggyógyulnak és nem tapasztalható visszaesés. A súlyos gyulladások 2-3%-ában olyan kiváltó ok van, amelyet ezzel a terápiával nem lehet megoldani.
  • Tőgygyulladás és tőgyödéma megelőzéseként közvetlenül ellés után alkalmazva.
  • Paratuberkulózis tüneteinek terápiájára. Ez esetben akár a végstádiumos állat vízszerű, híg hasmenése is gyógyul 10-14 napon belül és az állat fokozatosan visszanyerheti a súlyát.

2. Kisborjúk esetén a megszületésük után közvetlenül, pre­ven­tatív kezelésként. Leginkább ezt az alkalmazást javasoljuk, mert az állat rögtön megerősödik és az egész élettartamára kiható kezelést kap. Egyúttal megelőzhető a gyakori hasmenés miatti legyengülés a születés után.

A takarmánykiegészítő kezelés kisborjúknál és nem vemhes felnőtt állatoknál három hétig szükséges, egy állatnál egyszer az élettartama alatt.

A terápia megkezdése után az első, szemmel látható változás az, hogy az állatok szőre kifényesedik, selymes lesz, amely a máj méregtelenítésének egyik megnyilvánulása. Később az állatok szeme kifényesedik, a tartásuk erőteljes lesz egyenes gerinccel. Amikor elérik a vemhesítés idejét, legtöbbször elsőre, probléma nélkül megtermékenyíthetők.

A terápia további előnyei:

  • kizárólag természetes növényi anyagokat alkalmaz, így nincsenek káros mellékhatásai;
  • nem alakul ki antibiotikum rezisztencia;
  • egyidejűleg több kórokozóra is hat;
  • a tőgygyulladás kezelésének megkezdése után két héttel ajánlott először a tej fogyasztása, ennyi idő szükséges a méreganyagok kiürüléséhez;
  • nem igényel állatorvosi felügyeletet, szakembert az alkalmazás során;
  • a kezelés jóval gazdaságosabb, mint az állat idő előtti levágása;
  • jóval több vemhesség lehetséges egy-egy állatnál, mert nem következik be elhullás a második-harmadik vemhesség után;
  • a tejhozamban elérhető a maximum egy-egy állatnál;
  • tenyészállatoknál alacsony szomatikus sejtszámú utódok és MAP-mentes spermium képződik;
  • nemcsak a borjak, de a felnövekvő gyerekek is egészségesebb tejet kaphatnak;
  • hosszú távon a tej és tejtermékek össz baktériumszáma jelentősen csökkenhet, így kevesebb gyulladásos bélbetegség léphet fel az embereknél;
  • a visszatérő tőgygyulladás megelőzése nemcsak jelentős gazdasági hasznot hozhat, de az állatok humánusabb tartásához is hozzájárul, hiszen nekik is joguk van a fájdalom- és betegségmentes élethez.

Az alábbi ábrákon krónikus tőgygyulladásban szenvedő para­tuber­kulózisos szarvasmarha fotói láthatók a terápia alkalmazása előtt és után, mindkét betegségből gyógyultan.

ábra

 

ábra

Jelen ismereteink szerint ez az első olyan terápia, amely alkalmas idült tőgygyulladás és klinikai paratuberculózis fertőzés gyógyítására.

Németh Attiláné – Sensen Mária
(Biokultúra 2013/3)

 

Vissza: 2013/3 lap tartalma »

Rovat: Állattartás »

 
Hungarian (formal)English (United Kingdom)

Eseménynaptár

július 2014
H K SZ CS P SZ V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
Ma 2014. július 31., csütörtök, Oszkár napja van. Holnap Boglárka napja lesz.

Biokontroll a Facebookon

Jelen vannak

Oldalainkat 387 vendég böngészi
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa1359
mod_vvisit_counterTegnap10600
mod_vvisit_counterE héten31195
mod_vvisit_counterMúlt héten72004
mod_vvisit_counterE hónapban403400
mod_vvisit_counterMúlt hónapban337609
mod_vvisit_counterÖsszesen8090263