anormal de la piel Accutane obtener los mejores resultados

El mecanismo de acción de este fármaco es para liberar óxido nítrico a partir de las terminaciones Comprar cialis sin receta, La dopamina es producida naturalmente en grandes cantidades durante el positivo comprar Cialis en linea

Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

Home

Tőgygyulladás gyógyítása csírákkal


A tőgygyulladás (masztitisz) a tejelő szarvasmarhák legköltségesebb betegsége. Előfordulási, gyakorisági aránya eltérő a kis-, közepes- és nagygazdaságokban, továbbá jelentős eltéréseket mutat fajtánként. Míg a nagy tejhozamú fogyasztói tejet termelő fajtáknál (pl. Holstein-Fríz), különösen nagygazdasági keretek között akár 40%-os előfordulással is számolni kell, addig kis családi gazdaságokban (pl. Magyar tarka esetében) 10-20%-os a gyakorisága. Egy kisgazdaságot azonban sokkal érzékenyebben érint a 40-50 ezer Ft költségű hagyományos (tőgyinfúziós/antibiotikumos) gyógyítás, mint egy nagy költségvetésű ipari telepet, ahol állami támogatások jelentősen segítik a minél nagyobb termelékenységet.

Az állatgondozás feltételei, lehetőségei is jelentősen eltérnek egy kis- és egy nagygazdaságban. Kevés állattal foglalkozó gazda hamarabb felfedezheti a bajt, észreveszi, ha a tej állaga, szaga, színe és mennyisége megváltozik, különösen ha kézi fejésről van szó. Az ipari telepek állatainál a klinikai tüneteket még nem produkáló szubklinikai tőgygyulladás sokszor rejtve marad, hiszen a fejőgépet alkalmazó több száz, akár ezer állatot ellátó gondozóknak lehetősége sincs a folyamatos odafigyelésre. Ezzel magyarázható, valamint a jelentős ipari termelési szemlélettel, túlfejéssel is, hogy az ipari telepeken sokkal gyakoribb az akár több tőgynegyedre is kiterjedő klinikai, tehát tünetekkel járó tőgygyulladás. Ilyenkor a tőgy megduzzad, bepirosodik, az állat lázas, a tej túrós, pelyhes, esetleg savós, véres és a leadott tej mennyisége is jelentősen lecsökken. Ezek az állatok átmenetileg – vagy sok esetben végleg – kiesnek a termelésből.

A tőgygyulladás nem új betegség, mindig is volt és a tudomány mai állása szerint a mai napig rejtély, hogy valójában miért alakul ki. Sok hajlamosító tényező ismert, de amíg az egyik állat ugyanolyan tartási körülmények között egészséges marad, addig a társa többször is beteg lesz. Nyilvánvaló, hogy genetikai okokat is kell keresnünk a háttérben. Nálunk iparosodottabbnak mondott, jóval nagyobb kutatói háttérbázissal és jelentősebb pénzügyi lehetőségekkel rendelkező országok, pl. Hollandia, Nagy-Britannia, Új-Zéland, Norvégia, Ausztrália jelentős összegeket fordítanak arra, hogy olyan genetikai állományú tenyészállatokat nemesítsenek ki, ahol az utódok szomatikus sejtszáma, amely a tőgygyulladás egyik jelző száma, alacsonyabb. A ráfordítások azonban eddig nem hozták meg a várt eredményt, fogalmuk sincs, hogy mi határozza meg genetikailag, hogy lesz-e az utódoknak nagyobb hajlama a tőgygyulladásra vagy sem, melyik génhez, génekhez köthető a tőgygyulladásra való hajlam. A genetikai tényezők ismeretének hiányában marad a tapasztalati úton való nemesítés, amely eddig nem hozta meg a várt eredményt.

Jól ismertek azok az ősibb fajták, ahol jóval kisebb a tőgygyulladás előfordulása, pl. Magyar tarka esetén. Azonban ma egész Európában (kivéve Franciaországot), az USA-ban, Ausztráliában, Új-Zélandon a nagy tejtermélesű fajtákat, pl. a Holstein-Frízt részesítik előnyben. A magyar nagyüzemi tejelő állományt a ’60-as évek második felétől kezdték lecserélni és 1972-re gyakorlatilag Kelet-Európában egyedülálló módon uralkodóvá tették a Holstein-Fríz fajtát, leginkább a kanadai állomány, embrió behozatalával.

Ezekkel a fajtákkal sok más probléma is van a tőgygyulladáson kívül, pl. a béta-kazein A1 mutációja. A béta-kazein a négy fő tejfehérje közül az egyik, a sajtgyártás egyik alapanyaga. Az A1 mutáns változatban a béta-kazeinből emésztés során egy béta-casomorfin (BCM) nevű kis ópiát típusú fehérje szabadul föl, amely sok súlyos betegséghez köthető, pl. a vér-agy gáton képes átjutni és a központi idegrendszert ingerelni. Vizsgálják a BCM szerepét az 1-es típusú cukorbetegség, az ischémiás szívproblémák és az autizmus kialakulásában, ahol mint egyik fő hajlamosító tényezőre tekintenek. Az A1 mutációt nem hordozó béta-kazein (ún. A2 típus) bizonyítottan nem hozható kapcsolatba ezekkel a betegségekkel.

Halálesetek 1995-ben (100 000 lakosra vetítve)

A1 béta-kazein g/nap

A1 béta-kazein g/nap

A fenti grafikon jól szemlélteti, hogy pl. Nagy-Britanniában, ahol az átlagos napi A1 típusú béta-kazein fogyasztás 2,5 g (lásd a vízszintes tengelyen), az ischémiás szívinfarktus miatt bekövetkező halálesetek száma megközelíti a 120-at 100 ezer lakosra vetítve (lásd a függőleges tengelyen). Ezzel szemben pl. Franciaországban, ahol kb. 1 g a napi fogyasztás, a halálesetek száma alig ¼-e a briteknél mértnek. Az A1 béta-kazeinre vonatkozó eddigi kutatások és annak humán egészségre gyakorolt hatásai angol nyelven a kiválóan összeállított honlapon hozzáférhetőek: www.betacasein.org. Sajnos magyarul nem sok információ olvasható még ebben a témában.

A szarvasmarha nem megfelelő higiéniájú tartási körülményei – a meleg, a hideg, a rossz takarmányozás – tagadhatatlanul fontos hajlamosító tényezők a tőgygyulladás kialakulásában, de mindezen körülmények magas szinten tartásával a legkiválóbb minősítésnek is megfelelő mintagazdaságok tőgygyulladási mutatói sem javulnak számottevően, vagy ha igen, ez a javulás csak átmeneti. Érdemes elgondolkozni azon, hogy a szoptatós kismamák mellgyulladása hasonló tendenciát mutat, egyre jelentősebben korlátozza az anyatejes táplálást, még akkor is, amikor a kismamák rendkívül elkötelezettek a szoptatás mellett. Három kísérletben 471 szoptató anya bevonásával tesztelték, hogy az antibiotikum-kezelés hatásos-e a szoptatás során fellépő mellgyulladás kezelésére és meghosszabbítja-e a szoptatás időtartamát. Különböző dózisok és antibiotikumok alkalmazása, illetve nem kezelt kontroll csoport összehasonlítása alapján a következtetés az volt, hogy az antibiotikumos kezelés nem befolyásolja a szoptatás alatti mellgyulladások számát, illetve a szoptatás teljes hosszának átlagos időtartamát. (Az irodalmi hivatkozások lekérhetők a kiadótól. A szerk.)

Ez az analóg tanulmány rámutat arra, hogy a fő kiváltó tényező valószínűleg a szarvasmarháknál sem a környezeti körülményekben, az istállóban biztosított higiéniás szabályok betartásában, illetve a takarmány minőségében keresendő elsősorban. A hormonális változás miatt beálló immunrendszer legyengülése sokkal fontosabb tényező, amely teret enged a gyulladást közvetlenül kiváltó tényezőknek, a különböző baktériumoknak, amelyek az emberi szervezetben is jelen vannak és hasonló, szinte ugyanolyan tüneteket váltanak ki. Ezt a hormonális érzékenységet támasztja alá az a tény is, hogy a teheneknél a tőgygyulladások 50%-a az ellés utáni első 60 napban alakul ki.

A tőgygyulladások másik jelentős kialakulási időszaka a szárazra állítás idején tapasztalható. Ekkor a pangó tej és ismételten a változó hormonháztartás áll a háttérben.

A klinikai tüneteket kiváltó gyulladások sokszor visszafordíthatatlan szöveti károsodást okoznak a tőgy állományában és az ilyen állatokat a nagygazdaságok „kivonják a termelésből”, azaz vágóhídra küldik. Ma a tőgygyulladás miatti elhullási/vágási veszteség a harmadik legfontosabb ok az idő előtti vágások listáján. Tovább rontja a képet, hogy a tőgygyulladás nem önálló, elkülönített tünet. Sokszor együtt jár más súlyos problémákkal, pl. lábvégek betegségei, szemgyulladás, emésztési problémák, hasmenés. Valószínűleg szoros kapcsolata van a tőgygyulladásra való hajlamnak a szaporodási képességgel is, valamint az állatok várható élettartamával. Míg régebben kisgazdasági körülmények között a magyar tarkánál a 10-12 ellés rendszeres volt, tehát egy állat átlagos élettartama 13-14 év volt, ma pl. a Holstein-Fríznél 2-3 ellés az átlagos, az sem problémamentes, szinte állandó állatorvosi felügyeletet és segítséget igényel. Az ellés után a tőgy szinte mindig ödémás, duzzadt. Ugyanakkor a kisborjak sokszor hasmenéssel, gyenge fizikai állapotban jönnek a világra. Ha túlélik az első pár hetet, akkor jó eséllyel felépülnek, de a kezdetben vízszerű hasmenéssel küszködő borjaknál a későbbi tőgygyulladásra való hajlam sokkal magasabb, mint az egészségesen született társaiknál.

A tőgygyulladás magyarországi költségvonzatai százalékosan a http://allategeszsegugy.pfizer.hu adatai alapján a következők: a költségek legnagyobb arányát a tejmennyiség csökkenése okozza (70%), ezt követi az elhullás és selejtezés miatti veszteségek (14%), az elkobzott tej (8%) és kezelési költségek (8%). Az utóbbi három összesen 30% veszteség, míg a klinikai tőgygyulladás, a szubklinikai masztitisz okozta kártétel 70%.

Számszerint egy példán érzékeltetve egyetlen tőgynegyedre kiterjedő kezelést a következő költségeket látjuk antibiotikum/tőgyinfúzió terápia esetén (a számok csak tájékoztató jellegűek, 2013-as adatok):

Tőgyinfúzió: 2 000 Ft/db;
3 napi kezeléskor átlagban 6 szükséges krónikus esetben:

12 000 Ft
Antibiotikum injekció, 100 ml: 12 648 Ft
Tőgykenőcs ödémára: 3 531 Ft, ebből fél adag: 1 700 Ft
Tejtermelés-kiesés: 20 liter/nap; 160 Ft/l;
3 nap gyógyulás, 3 nap várakozás:

19 200 Ft
Összesen: 45 548 Ft

Ehhez jönnek még az állatorvosi költségek.

Alkalmazható gyógyítási terápiák, előnyeik, hátrányaik:

  1. Az állatorvosi gyakorlat a tőgygyulladások terápiájaként a tőgyinfúziót alkalmazza helyileg, illetve antibiotikumot helyileg és/vagy szisztémásan. A súlyos akut esetekben a veszély elhárítására mindenképpen alkalmas és szükséges ez a gyógymód. Azonban bár klinikai (tüneti) gyógyulás elérhető az antibiotikumok használatával, a teljes bakteriológiai gyógyulás nagyon ritka, a visszaesések száma ezért magas, akár 50%. A Márkus Tejlabor vizsgálatai jól mutatják, hogy tünetmentes állatoktól vett tejmintákból is sokszor kitenyészthető pl a Staphylococcus aureus (S. aureus), amely az egyik leggyakrabban felszaporodó baktérium a gyulladt tőgyben (www.markustejlabor.shp.hu).
  2. Az antibiotikumok másik jelentős alkalmazási területe a megelőző ún. profilaktikus terápiaként történő kezelés a szárazra állítás első három hetében, mert ilyenkor a tőgy hússzor érzékenyebb a fertőzésre. Az új fertőződések nagy százaléka történik ezen időszak alatt. Ráadásul az az állat, amely ekkor fertőződik, nagyobb valószínűséggel lesz tőgy­gyulladásos a laktáció alatt.

Az antibiotikumok alkalmazása a tehenészetekben kezdetben hatalmas előrelépést jelentett, azzal a reménnyel kecsegtetett, hogy a tőgygyulladást vissza lehet szorítani, esetleg felszámolni. Kb. 2000-ig ez a tendencia mutatkozott, azonban azóta lassan, fokozatosan bebizonyosodott, hogy bár a kórokozók összetétele megváltozott, a tőgygyulladások száma újra jelentősen emelkedik. A másik aggasztó tény az antibiotikum rezisztens törzsek megjelenése, növekedése. Egy finnországi kutatás során a ’90-es években 1988-tól 1995-ig vizsgálták a rezisztenssé vált S. aureus törzsek számát. A vizsgálat eredménye: mindössze 7 év alatt 36,9%-ról 63,6%-ra emelkedett a legalább egy antibiotikumra rezisztens törzsek száma.

Alternatív gyógyítási lehetőségek:

  1. A gyógynövények alkalmazása az állati betegségek, így a tőgygyulladás gyógyításában is többféle módon lehetséges. Az egyik változat a homeopátiás szerek alkalmazása, amelyről egy kiváló összefoglalót olvashatunk dr. Farkas Rita, homeopata állatorvos írásában: Tőgygyulladások homeopátiás kezelése, Biokultúra 2008/3.
  2. Egy teljesen új lehetőség az általunk kidolgozott, 100%-osan növényi terápia alkalmazása takarmány-kiegészítőként, mely szárított biocsírák és gyógynövények keverékéből áll.

A takarmánykiegészítő alkalmazásával a fő célunk nem az egyedi tünetek kezelése, hanem az állatok egészségének minél teljesebb helyreállítása, továbbá az immun- és hormonrendszer megerősítése az állat egész élettartamára. A tőgygyulladás olyan formáinál, amelyek jól kideríthető okból alakultak ki, pl nyári nagy meleg, rossz minőségű takarmány, fizikai sérülés, ilyen esetekben is alkalmazható, de az igazi értéke a klinikai tünetekkel járó, már véglegesnek tűnő, szöveti károsodást okozó, idült tőgygyulladás gyógyításában és főleg annak megelőzésében mutatkozik meg.

Egy esettanulmányban leírtuk egy idült tőgygyulladás és paratuberkulózis gyógyítás részleteit a takarmány-kiegészítő alkalmazásával. [http://togygyulladas.hupont.hu/: Németh Attiláné, Sensen Mária: Klinikai paratuberculosis (Johne-betegség) és idült tőgygyulladás sikeresen gyógyítható egy új terápiával tejelő szarvasmarhában – Esetleírás; Animal welfare, etológia és tartástechnológia Volume 7. Issue 1. (2011.) 45-58.]

A paratuberkulózis a szarvasmarha, juh, kecske és vadon élő kérődzők idült bélgyulladásban, csillapíthatatlan hasmenésben és fokozatos lesoványodásban megnyilvánuló betegsége, melynek okozója a bél nyálkahártyájában megtelepedő és elszaporodó Mycobacterium avium subspecies paratuberculosis (MAP). A borjak életük első hat hónapjában a legfogékonyabbak, akár már születéskor is fertőződhetnek a fertőzött anyával (intrauterine) vagy fertőzött környezettel (takarmány, víz, tej, alom) való első találkozáskor. A klinikai tünetek hosszú lappangás után jelennek meg, jellemzően 2-5 éves kor között, a második vagy a harmadik ellés után, sokszor közvetlenül a laktáció kezdetén. Az ellés mint hajlamosító tényező, kiemelten fontos szerepet játszik itt is, csakúgy, mint a tőgygyulladás esetén. A MAP antibiotikumos kezelése rendkívül költséges, hosszadalmas és alacsony hatásfokú a fertőzés szubklinikai stádiumában és eredménytelen a klinikai szakaszban.

Mind a tőgygyulladás, mind a paratuberkulózis esetében a ma működő leghatékonyabb gyakorlat az állományok mentesítése, amely hosszú, költséges és nagyon bizonytalan eljárás, hiszen az újra fertőződés veszélye szinte elkerülhetetlen.

A tejgazdaságok sem a MAP pozitív, sem a tőgygyulladásos tehén tejét nem adják a kisborjaknak. Ezzel szemben sem a magyar, sem az uniós állategészségügyi rendelkezések nem tiltják a paratuberkulózis pozitív állatok tejének felhasználását, így az a többivel együtt megy a tejfeldolgozóba. Bizonyított, hogy a pasztőrözés nem öli meg az összes MAP baktériumot. Hasonló szabályozás van világszerte, mindössze három ország, Ausztria, Svédország és Japán tiltja a beteg állatok tejének forgalomba kerülését. Sok kutatási eredmény utal a MAP fertőzés állatról emberre történő lehetséges átterjedésére (zoonózis) és szerepére a paratuberkulózishoz hasonló tünetekkel járó emberi Crohn betegség kialakulásában. Az idült gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn betegség és a collitis ulcerosa különösen nagy arányban fordulnak elő olyan embereknél, akik az átlagnál több tejet fogyasztanak. (Nem a tejjel és tejtermékekkel van a gond, hanem a velük együtt esetleg bekerült kórokozókkal.) Ezek a betegek korlátozott tej- és tejtermékfogyasztással, valamint természetesen erjesztett ételek, pl. savanyú káposzta, probiotikumok fogyasztása mellett tünetileg sokat javulhatnak, de az orvostudomány nem rendelkezik végleges gyógyulást nyújtó terápiával.

A takarmánykiegészítő alkalmazási lehetőségei:

1. Nem vemhes felnőtt állatok esetén:

  • Tőgygyulladás gyógyítására, legyen az szubklinikai vagy pár naptól több hónapon át elhúzódó idült gyulladás. A tünetek fokozatosan, 1-3 hét alatt meggyógyulnak és nem tapasztalható visszaesés. A súlyos gyulladások 2-3%-ában olyan kiváltó ok van, amelyet ezzel a terápiával nem lehet megoldani.
  • Tőgygyulladás és tőgyödéma megelőzéseként közvetlenül ellés után alkalmazva.
  • Paratuberkulózis tüneteinek terápiájára. Ez esetben akár a végstádiumos állat vízszerű, híg hasmenése is gyógyul 10-14 napon belül és az állat fokozatosan visszanyerheti a súlyát.

2. Kisborjúk esetén a megszületésük után közvetlenül, pre­ven­tatív kezelésként. Leginkább ezt az alkalmazást javasoljuk, mert az állat rögtön megerősödik és az egész élettartamára kiható kezelést kap. Egyúttal megelőzhető a gyakori hasmenés miatti legyengülés a születés után.

A takarmánykiegészítő kezelés kisborjúknál és nem vemhes felnőtt állatoknál három hétig szükséges, egy állatnál egyszer az élettartama alatt.

A terápia megkezdése után az első, szemmel látható változás az, hogy az állatok szőre kifényesedik, selymes lesz, amely a máj méregtelenítésének egyik megnyilvánulása. Később az állatok szeme kifényesedik, a tartásuk erőteljes lesz egyenes gerinccel. Amikor elérik a vemhesítés idejét, legtöbbször elsőre, probléma nélkül megtermékenyíthetők.

A terápia további előnyei:

  • kizárólag természetes növényi anyagokat alkalmaz, így nincsenek káros mellékhatásai;
  • nem alakul ki antibiotikum rezisztencia;
  • egyidejűleg több kórokozóra is hat;
  • a tőgygyulladás kezelésének megkezdése után két héttel ajánlott először a tej fogyasztása, ennyi idő szükséges a méreganyagok kiürüléséhez;
  • nem igényel állatorvosi felügyeletet, szakembert az alkalmazás során;
  • a kezelés jóval gazdaságosabb, mint az állat idő előtti levágása;
  • jóval több vemhesség lehetséges egy-egy állatnál, mert nem következik be elhullás a második-harmadik vemhesség után;
  • a tejhozamban elérhető a maximum egy-egy állatnál;
  • tenyészállatoknál alacsony szomatikus sejtszámú utódok és MAP-mentes spermium képződik;
  • nemcsak a borjak, de a felnövekvő gyerekek is egészségesebb tejet kaphatnak;
  • hosszú távon a tej és tejtermékek össz baktériumszáma jelentősen csökkenhet, így kevesebb gyulladásos bélbetegség léphet fel az embereknél;
  • a visszatérő tőgygyulladás megelőzése nemcsak jelentős gazdasági hasznot hozhat, de az állatok humánusabb tartásához is hozzájárul, hiszen nekik is joguk van a fájdalom- és betegségmentes élethez.

Az alábbi ábrákon krónikus tőgygyulladásban szenvedő para­tuber­kulózisos szarvasmarha fotói láthatók a terápia alkalmazása előtt és után, mindkét betegségből gyógyultan.

ábra

ábra

Jelen ismereteink szerint ez az első olyan terápia, amely alkalmas idült tőgygyulladás és klinikai paratuberculózis fertőzés gyógyítására.

Németh Attiláné – Sensen Mária
(Biokultúra 2013/3)

 

Eseménynaptár

június 2017
H K SZ CS P SZ V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
Ma 2017. június 25., vasárnap, Vilmos napja van. Holnap János és Pál napja lesz.

Biokontroll a Facebookon

Jelen vannak

Oldalainkat 2310 vendég böngészi
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa8984
mod_vvisit_counterTegnap56129
mod_vvisit_counterE héten343039
mod_vvisit_counterMúlt héten404292
mod_vvisit_counterE hónapban1433451
mod_vvisit_counterMúlt hónapban2153667
mod_vvisit_counterÖsszesen36118918