anormal de la piel Accutane obtener los mejores resultados

El mecanismo de acción de este fármaco es para liberar óxido nítrico a partir de las terminaciones Comprar cialis sin receta, La dopamina es producida naturalmente en grandes cantidades durante el positivo comprar Cialis en linea

Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

Home

Veszélyben a méhek?


Az elmúlt egy-két év a méhek körüli heves viták jegyében telt el. Vezető tudósok, európai méhész szervezetek valamint környezetvédők aggódva hívták fel a figyelmet a világszerte tapasztható méh és egyéb perorzó rovarpusztulásokra, e fajok eltünedezésére, a kolóniák meggyengülésére. A Greenpeace fő bűnösnek, a klímaváltozás és a paraziták fokozott terjedése mellett a nagyipari mezőgazdaságot nevezte meg. A különböző méhveszélyes peszticidek megjelenését a növényekben, illetve a méhek táplálékában ezért a Greenpeace több kutatásban is vizsgálta.

permetezés

A jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat következményeként széttöredeznek a természetes és féltermészetes élőhelyek, fogyatkoznak a méhek fészkelési lehetőségei. A monokultúrás gazdálkodás következménye a biológiai sokféleség csökkenése és így elegendő és változatos élelem hiánya beporzó rovarok számára. A növényvédő szer használat pedig direkt és indirekt módon is károsítja, pusztítja a hasznos rovarokat is. Bár számos jogszabály és előírás védi a méheket, a mezőgazdasági vegyszerhasználattól, ám gyakorlatban mégis kockázatot jelent az engedélyezett szabályos permetezési gyakorlat. Egyes anyagok károkat okozhatnak már abban a koncentrációban is, melyet a földeken használnak, illetve a különböző vegyszerek keverékének együttes hatása gyakorlatilag kiszámíthatatlan.

A szisztemikus, azaz felszívódó szerek, mint például a neonikotinoidok használata azért is kiemelt kockázatot jelent, mert a szerek kis mennyiségben megjelennek a kezelés vagy csávázás után később a pollenben, a nektárban vagy a guttációs (sarjadási) cseppekben is. A 2013 decembere óta korlátozott neonikotinoid rovarölő szerekre irányuló kutatások1 szerint részben felelősek lehetnek a világszerte tapasztalt méhpusztulásokért. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (European Food Safety Authority – EFSA) megállapította2, hogy a neonikotinoidok jelentős kockázatot jelentenek a méhekre nézve és ezért javasolták ezen anyagok használatának felfüggesztését méhek számára attraktív kultúrákban. Sokszor elhangzott itthon a neonikotinoidok tiltásával szemben, hogy a növényvédőszer okozta mérgezések az összes méhpusztulás csupán 0,5-1, esetleg 5%-ért felelnek, ezért nem szabad nagy jelentőséget tulajdonítani a neonikotinoidok jelentette kockázatoknak. Ezen megállapítás azért félrevezető, mert nem a direkt mérgezési esetek miatt javasolta az EFSA, illetve tudományos és zöld szervezetek korlátozni a méhveszélyes neonikotinoidokat, hanem a halálos mennyiségnél kevesebb, de a méheket mégis károsító szubletális, hosszú távú hatások miatt. A Greenpeace is összegezte a Méhpusztulás című tanulmányban3 a neonikotinoidok egyéb szubletális hatásait. E szerektől a rovarok, ha kis mennyiségben vannak jelen nem elpusztulnak, hanem hajlamosak lesznek betegségekre, más módon károsodnak. A neonikotinoidok megzavarják a méhek gyűjtési szokásait, ami a tájékozódást és a tanulást is károsítja. Ismert szubletális hatás a méhek táplálkozási viselkedésének megzavarása, pl. a szaglást csökkentő hatás révén. A neo­nikotinoidok emellett a tanulási folyamatokra (azaz a virágok és a kaptár felismerésére, térbeli tájékozódás) is jelentős hatással vannak. Ezen károsító folyamatok szinte kivétel nélkül a méhcsaládok károsodásához, rossz esetben pusztulásához vezethetnek. Így valószínűsíthetjük, hogy a méhpusztulások sokkal jelentősebb részéért felelősek a neonikotinoidok, mint az az akut halálozási adatokból következne.

Az IUCN4 által toborzott 29 fős kutatócsoport négy év alatt áttekintette a neonikotinoidok hatásait vizsgáló kb. 800 tanulmányt és megállapította, hogy a világ legelterjedtebb rovarölő szerei közel olyan veszélyesek a környezetre, mint a DDT. Kijelentették, hogy a neonikotinoidoknak komoly szerepük van a méhek, és más beporzó rovarok fogyatkozásában, de a hatásuk messze túlmutat a rovarfajokon: teljes táplálékláncokat veszélyeztetnek. A neonikotinoidokkal kezelt területeken, környezetében a biológiai sokféleség látványosan csökken: gyérítik a vízi gerincteleneket, lepkéket, gilisztákat, halakat, madarakat, kisemlősöket. E szerek ráadásul nagyon stabilak: hónapok vagy évek múlva is hatásosak, felhalmozódnak a talajban, a felszínen, az üledékben, a vizekben és a növényeken. Egy 2014-es kutatás pedig rámutatott, hogy a téli méh veszteségek sokkal nagyobbak, ha neonikotinoidokkal csávázott földekről gyűjtögettek a méhek (Lu, 20145). Kutatások mutatták be továbbá, hogy a nosema miatti méhhalálozás mértékének jelentős növekedését neonikotinoidok okozták (Alaux, 20106 és Vidau, 20117). Egy 2013-as kutatás szerint továbbá, a klotinaidin károsítja a rovarok immunaktivitását és elősegíti a vírusos patogének terjedését házi méheknél (DiPrisco, 20138).

méhpusztulás

A neonikotinoidok ráadásul a talajban akár 4-5 évig is megmaradnak. A talajban felhalmozódó, lefolyó vizekkel az árokpartra jutó vegyszerek más méhek számára vonzó haszonnövényekben, vadvirágokban is megjelenhetnek. Így a méhek számára nem attraktív növényeknél történő, nem korlátozott felhasználás a továbbiakban is kockázatot jelenthet a beporzókra.

 

Neonikotinoidok a növényekben

Számos tudományos publikáció és az EFSA 2013 év eleji jelentése is bemutatja, hogy mikor a csávázott terményekben, a neonikotinoidok szétterjednek, megjelennek a szárában, levelében és az egész nedvkeringésében. Francia szabadföldi kukorica, napraforgó és repce virágban és pollenben mutattak ki imidaklopidot. A neonikotinoid szisztemikus rovarirtó szerek használata mind a vetőmagok csávázásánál, mind talajban való alkalmazáskor azt eredményezi, hogy ezek a hatóanyagok megjelennek a növények guttációs folyadékában is. A KÉKI hazai kukorica guttációs cseppjeit vizsgálta9 félszabadföldi és laboratóriumi körülmények között. Ez utóbbi mintákban a kezdeti 160 ppm feletti értékben találtak klotianidint. A szerzők különösen aggasztónak tartják, hogy még az ültetés utáni 56. napon is 371 ng/ml klotianidin volt mérhető, ami alapján kijelentik, hogy „a méhek esetében is a hosszú távú kitettséggel kell számolni”.

Annak érdekében, hogy ezt a jelenséget tovább vizsgáljuk, a Greenpeace International olyan magyar szabadföldi kukoricák guttációs folyadékát vizsgálta10, melyeknek vetőmagjai a két különböző csávázószerrel lettek kezelve. Az egyik táblába a PONCHO®-val kezelt vetőmagok kerültek, melynek hatóanyaga a clothianidin, a másikba a CRUISER®-rel kezelt magok, thiamethoxam hatóanyaggal. Mindkét táblán több napon keresztül történt a guttációs folyadék mintavétele. A mintákat UPLC-MS/MS módszerrel elemeztettük. A vizsgálatok igazolták, hogy a vizsgált neonikotinoid növényvédő szerek jelentős koncentrációban vannak jelen a guttációs folyadékban. A PONCHO-val kezelt vetőmagok guttációs folyadékában a clothianidin 11709 µg l-1-ig volt jelen, míg a CRUISER-rel kezelt magok esetében 55260 µg l-1-ig volt thiamethoxam kimutatható. Ráadásul a CRUISER-rel kezelt növények folyadéka clothianidin-t is tartalmazott 9651 µg l-1 értékben – ez nagy valószínűséggel az első hatóanyag lebomlási terméke. A növények még egy hónapnyi növekedés után is a méhek számára az EFSA által megadott orális LD50-nél jelentősen nagyobb koncentrációjú vegyszert bocsátottak ki; ez a méheket már egyszeri vízfelvétel esetén is akut módon károsítja. A számításokat az EFSA által is használt metodológia alapján végeztük. Módszertana azokat a korlátozottan rendelkezésre álló adatokat használja fel, amelyek a méhek vízfelvételi mennyiségeit becslik. Ezen eredmények azt mutatják, hogy a csávázott magból nőtt növények guttációs folyadéka a méhekre nézve mind az egyed, mind a méhcsalád szintjén potenciális toxikológiai kockázatot jelent.

 

Vegyi koktél a kaptárban

A nagyüzemi mezőgazdaságnak köszönhetően a méhek és más beporzók vegyi koktél hatásainak vannak kitéve. Számos, a mezőgazdaságban használt növényvédő szer és más peszticid mutatható ki még a méhkaptárban is. Egy több helyszín mintáit vizsgáló amerikai tanulmány11 a méhek által gyűjtött virágpor vegyszertartalmát vizsgálta méhkenyérben és virágporgyűjtővel vett pollenmintákban. Közel 100 különböző vegyszert és azok bomlástermékeit találták meg a több mint 350 virágpormintában. A méhviasz szintén tartalmazott vegyi anyagokat. Egy 2005-2006-os német nemzeti projekt keretében 105 méhkenyérmintát vizsgáltak és 42 aktív hatóanyagot tudtak kimutatni; egyes mintákban több növényvédőszer is jelen volt. 2007-ben megismételték a vizsgálatot; ekkor 110 mintából szintén 42 aktív hatóanyagot mutattak ki, ám a talált vegyi anyagok körében némi különbség volt tapasztalható (Genersch et al 201012).

méhpusztulás

A Greenpeace13 2014-ben bemutatott vizsgálata táplálékszerzésből visszatérő házi méhek (Apis mellifera) által a kaptárakba hordott virágporban kimutatható növényvédőszer-maradványok koncentrációját mutatja be, melyhez a mintákat pollencsapdák használatával, vagy közvetlenül a lépből (méhkenyér) nyerték. 2012-es gyűjtési szezonból származó, télire eltett méhkenyérből hét európai országban vett 25 mintát, a 2013-as év gyűjtési idényében pedig 12 európai országban nyert 107 csapdázott pollenmintát vizsgáltatott akkreditált laboratóriumban. Az érintett földrajzi terület, illetve az egyidejűleg vett minták tekintetében napjainkig ez az egyik legátfogóbb vizsgálat a méhek által begyűjtött virágpor növényvédőszer-tartalmával kapcsolatban.

A 107 csapdázott pollenmintából 72-ben volt szermaradék. A mintákban összesen 53 különböző növényvédő szer (köztük 22 rovarirtó/atkaölő, 29 gombaölő és 2 gyomirtó) volt kimutatható. 25 méhkenyérből pedig 17 mintában volt 17 különböző növényvédő szer (köztük 9 rovarirtó/atkaölő és 8 gombaölő) azonosítható. Az eredmények a méhveszélyes rovarirtó chlorpyrifos (18 minta – 10-705 μg/kg) és a méhekre szintén kockázatos neonikotinoid a thiacloprid (14 minta, 10-250 μg/kg), valamint a gombaölő hatású boscalid (14 minta, 12-144 μg/kg) elterjedt használatát jelzik, ezek voltak ugyanis a leggyakrabban kimutatható szermaradványok a csapdázott pollenmintákban. Az eredmények egyben a növényvédő szerek, különösen a gombaölők (dimetomorf 12 olasz mintából 11-ben; fenhexamid, trifloxistrobin és folpet 9 mintában, spiroxamin és tiofanát-metil 8 mintában) nagy változatosságáról is tanúskodnak. A legtöbbet, 17 különböző szermaradványt (3 rovarirtó/atkaölő és 14 gombaölő) egy olaszországi pollenmintában mutattak ki. A 25 méhkenyér mintából 17 mintában volt 17 különböző növényvédő szer: 9 rovarirtó/atkaölő valamint 8 gombaölőszer. Leggyakrabban atkaölőszerként elterjedt amitrázt 25 mintából 6-ban (31-177 μg/kg) és szintén atkaölőszerként elterjedt tau-fluvalinátot 4 mintában (11-13 μg/kg) detektáltunk.

A kutatások egyértelműen rávilágítanak a tényre, hogy a méhkaptárban számos peszticid van jelen. Egyre bizonyosabb, hogy a vegyianyag-koktél bizonyos komponensei szinergikus hatásokat eredményező kölcsönhatásban vannak egymással.

Johnson és munkatársai (201314) a méhészek által szándékosan használt vegyi anyagok (atkaölő szerek és antimikrobiális szerek) és néhány olyan agrokemikália kölcsönhatását vizsgálták, melyekkel a méhek gyűjtés, a virágpor és nektár fogyasztása közben érintkezhettek. Megállapították, hogy néhány gyakran használt atkairtó szer kölcsönhatásba lépett más egyéb anyagokkal. Akkor nőtt legnagyobb mértékben a méhtoxicitás, ha a két (vagy több) jelen lévő anyag közül az egyik a szterol-bioszintést gátló (SBI) gombaölő szer volt. A tau-fluvalinát toxicitása például a vizsgált 17 anyagból 15-tel való együttes előfordulása esetén nőtt, prochloráz jelenlétében 2000-szer lett nagyobb a méhtoxicitása. Annak ellenére, hogy meglehetősen sokféleképpen hathatnak együtt ezek az anyagok, Johnson és munkatársai kimutatták, hogy a virágporban lévő különböző peszticidek együttes jelenlétének toxikológiai szempontból van jelentősége. Iwasa és munkatársai15 már kimutatták, hogy a tiakloprid és acetamiprid neonikotinoidok sokkal toxikusabbak voltak a méhekre, amikor azok gombaölő szerekkel is találkoztak, pedig önmagukban ezek a neonikotinoidok nem tartoznak a jelentős méhtoxicitással rendelkező hatóanyagú szerek közé. Az acetamiprid méhtoxicitása 244-szeresére nőtt triflumizol jelenlétében, a tiakloprid méhtoxicitása pedig még ennél is drámaibb mértékben nőtt: 1141-szer és 559-szer nagyobb toxikus hatást mutatott triflumizol és propikonazol jelenlétében. Gill és munkatársai16 szántóföldekre jellemző forgatókönyvre alapoztak egy kísérletet, amelyben poszméhek két, gyakran használt rovarölő szernek (imidakloprid és lambda-cyhalotrin) való, hosszú idejű (4 hetes), szántóföldre jellemző mértékű kitettség hatásait vizsgálták. A gyűjtési képesség romlott, az idő előtti halálozási arány nőtt, aminek következtében csökkent a fiasítás. A két szer együttes hatása nagyobb volt, mint amit külön-külön előfordulás esetén figyeltek meg. Ez alapján a kutatók kijelentették: „bizonyított, hogy a peszticidek együttes hatásainak kitett méhcsaládokban nő a pusztulás esélye”.

A kutatások megállapítják, hogy az Európa szerte vizsgált, méhek által fogyasztott és gyűjtött virágpor, illetve a méhkenyér nagy számú peszticiddel lehet szennyezett. Ezek közül több peszticidről megállapították, hogy más hatóanyagok jelenlétében növekszik a méhtoxicitása, és önmagában vagy más hatóanyaggal együtt hajlamosabbá teszi a méheket arra, hogy betegségek vagy paraziták következtében elpusztuljanak. A fenti vizsgálatok, megállapítások alapján valószínűsíthető, hogy sem a jelenleg engedélyezett növényvédőszer hatóanyagok a jelenlegi használat mellett, sem az elfogadott határértékek nem biztonságosak a méhek számára. A jelenlegi kockázatelemzési módszerek egyszerre csak egy vegyi anyagnak való kitettség hatásait veszik figyelembe.

Simon Gergely
vegyi szakértő, Greenpeace
(Biokultúra 2015/1)

 

Jelmagyarázat:

1 Use of common pesticide linked to bee colony collapse (http://www.hsph.harvard.edu/news/press-releases/colony-collapse-disorder-pesticide/)
2 EFSA identifies risks to bees from neonicotinoids, 2013 (http://www.efsa.europa.eu/en/press/news/130116.htm)
3 Tirado et al. Méhpusztulás, 2013 (http://www.greenpeace.org/hungary/PageFiles/511501/Mehpusztulas_Greenpeace_osszefoglalo_20130408.pdf)
4 Systemic pesticides pose global threat to biodiversity and ecosystem services; 24 June 2014 (http://www.iucn.org/news_homepage/?16025/Systemic-Pesticides-Pose-Global-Threat-to-Biodiversity-And-Ecosystem-Servicesp://)
5 Chensheng LU et all. 2014, Sub-lethal exposure to neonicotinoids impaired honey bees winterization before proceeding to colony collapse disorder, Bulletin of Insectology 67 (http://www.bulletinofinsectology.org/pdfarticles/vol67-2014-125-130lu.pdf)
6 Alaux et al. (2010). Interactions between Nosema microspores and a neonicotinoid weaken honeybees (Apis mellifera). Environmental Microbiology, 12: 774-782
7 Vidau et al. (2011). Exposure to Sublethal Doses of Fipronil and Thiacloprid Highly Increases Mortality of Honeybees Previously Infected by Nosema ceranae. PLoS ONE 6(6): e21550. doi:10.1371/journal.pone.0021550
8 DiPrisco et al. (2013). Neonicotinoid clothianidin adversely affects insect immunity and promotes replication of a viral pathogen in honeybees. Proceedings of the National Academy of Sciene Early Edition (www.pnas.org/cgi/doi/10.1073/pnas.1314923110)

9 Mörtl et al, 2013, Neonikotinoid csávázószerek megjelenése a kukorica guttációs folyadékában (http://ecotox.hu/ecotox/hu/download/konf/motkonf2013.pdf)

10 Simon et al. A kukorica guttációs folyadékában megtalálható neoniko­ti­noid rovarirtó szerek, Greenpeace Research Laboratories (http://www.greenpeace.org/hungary/PageFiles/388855/csepego-mereg-tanulmany-2013-12-16.pdf)
11 Mullin et al. (2010) High Levels of Miticides and Agrochemicals in North American Apiaries: Implications for Honey Bee Health. PLoS ONE 5(3): e9754. doi:10.1371/journal.pone.0009754
12 Genersch, E, von der Ohe, W, Kaatz, H, Schroeder, A, Otten, C, Buchler, R, Berg, S, Ritter, W, Muhlen, W, Gisder, S, Meixner, M, Liebig, G & Rosenkranz, P (2010). The German bee monitoring project: a long term study to understand periodically high winter losses of honey bee colonies. Apidologie 41:332–352
13 Johnston et al. 2014, Améhkenyérben és házi méhek (Apis mellifera) csapdázott virágpormintáiban fellelhető növényvédőszer-maradványok elemzése 12 európai országban, Greenpeace Research Laboratories (http://www.greenpeace.org/hungary/PageFiles/609862/A_mehek_terhe.pdf)
14 Johnson RM, Dahlgren L, Siegfried BD, Ellis MD,. 2013. Acaricide, Fungicide and Drug Interactions in Honey Bees (Apis mellifera). PLoS ONE 8(1): e54092. doi:10.1371/journal.pone.0054092
15 Iwasa, T., Motoyama, N., Ambrose, J., Roe, R., 2004. Mechanism for the differential toxicity of neonicotinoid insecticides in the honey bee, Apis mellifera. Crop Protection, 23: 371–378
16 Gill, R.J., Ramos-Rodriguez, O. & Raine, N.E., 2012. Combined pesticide exposure severely affects individual- and colony-level traits in bees. Nature, 491, 105–119. doi: 10.1038/nature11585

 

Eseménynaptár

június 2017
H K SZ CS P SZ V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
Ma 2017. június 25., vasárnap, Vilmos napja van. Holnap János és Pál napja lesz.

Biokontroll a Facebookon

Jelen vannak

Oldalainkat 2344 vendég böngészi
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa49535
mod_vvisit_counterTegnap56129
mod_vvisit_counterE héten383590
mod_vvisit_counterMúlt héten404292
mod_vvisit_counterE hónapban1474002
mod_vvisit_counterMúlt hónapban2153667
mod_vvisit_counterÖsszesen36159469