Home Szakirodalom Szakcikkek Az ökológiai gazdálkodás helyzete és kilátásai
Olvasóink értékelése: / 23
ElégtelenKitűnő 

 

Az ökológiai gazdálkodás helyzete és kilátásai

Az ökológiai gazdálkodás az egyik leggyorsabban fejlődő gazdálkodási módszer a világon napjainkban. A gyors terjedését az magyarázza, hogy sokan – fogyasztók, termelők – környezetileg leginkább fenntartható mezőgazdálkodási gyakorlatnak tartják, amely egészséges, biztonságos élelmiszert biztosít a fogyasztók részére. Ráadásul ez az egyetlen környezetkímélő gazdálkodási mód, amely szinte azonos tartalmú jogszabályi előírásokon alapul szinte az egész világon. Ezek a jogszabályok előírásokat tartalmaznak a termék előállításának minden szakaszára az alapanyag termeléstől élelmiszer elkészítéséig, amely betartását független, állami felügyelet alatt álló ellenőrző-tanúsító szervezetek ellenőrzik.

 

Ez a pontos jogszabályi előírás-rendszer azt jelenti, hogy a világon mindenki – a termék fogyasztója, előállítója, a társadalmi szervezetek, hatóságok stb. – ugyan azt értik az ökológiai (biológiai, organikus, öko, bio) termék megnevezés alatt; a félreértés gyakorlatilag kizárható. A jogszabályokban (EU, Svájc, USA, Japán stb.) a termék jelölésére vonatkozó előírások kiemelt jelentőségűek, hiszen ez hordozza azokat az információkat, amely alapján a vevő, fogyasztó vásárlási döntését meghozza, megvásárolja a hite szerint fenntartható gazdálkodásból származó, egészséges, szermaradékoktól mentes ökológiai terméket. A jogszabályi előírások szerint „ökológiai" (és a korábban felsorolt szinonimákkal történő) jelölés csak akkor alkalmazható a mezőgazdasági alapanyagokra (növényi és állati terméket), az élelmiszerekre és a takarmányokra, ha az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó szakmai előírások betartásával, és egy elismert ellenőrző szervezet ellenőrzése mellett állították elő, vagyis erre a termék-körre foglalt az „ökológiai" (stb.) jelző. 2007-ben a világon mintegy 30 millió hektáron folytattak ökológiai gazdálkodást. A terület jelenlegi nagyságához képest többet mondanak azok a tendenciák, amelyek jellemzik ennek a gazdálkodási módnak a terjedését. A piacban és termelésben meghatározó Európai Közösségben a mintegy 5 ezer ökológiai gazdaság száma 1985-től 2007-ig 180 ezerre növekedett, az általuk művelt terület nagysága pedig ezen időszak alatt 125 ezer hektárról 6,8 millió hektárra emelkedett (1.ábra).

1. ábra: Az ökológiai gazdálkodásba vont területek és gazdaságok az EU-ban 1985-20

1. ábra: Az ökológiai gazdálkodásba vont területek és gazdaságok az EU-ban (1985-2007)
Forrás: Helga Willer, Minou Yussefi-Menzler and Neil Sorensen (ed.): The World of Organic Agriculture 2008.

Az ökológiai gazdálkodás nemzetgazdaságon belüli szerepéről az összes mezőgazdasági területhez viszonyított aránya nyújt tájékoztatást, a világon a legmagasabb értéket a kis Liechtenstein mutatja fel, de rajta kívül a legkimagaslóbb aránnyal az EU eminens tagállamai dicsekedhetnek. A világ tíz legnagyobb ökológiai gazdálkodási arányát felmutató országának adatai a 2. ábrán láthatóak.

2. ábra: A világ tíz legnagyobb ökológiai gazdálkodási arányát felmutató országának adatai (2007)

2. ábra: A világ tíz legnagyobb ökológiai gazdálkodási arányát felmutató országának adatai (2007)
Forrás: Helga Willer, Minou Yussefi-Menzler and Neil Sorensen (ed.): The World of Organic Agriculture 2008.


Magyarország az Európai Unió tagja, ezért a Közösségen belüli változások a részünkre a meghatározók. Nézzük ezeket a változási irányokat. Az egyes tagországok, és maga az Európai Közösség is, minisztériumok, különböző környezetvédelmi, mezőgazdasági szakmai és érdekvédelmi szervezetek bevonásával elkészítették azokat az akcióterveket, amelyek az ökológiai gazdálkodás terjesztését szolgálják. Ezen akcióprogramokban megfogalmazott főbb jellemzőket a 2. táblázatban foglaltuk össze.

Ország
Program
2001 (%)
Év/célzott arány
Belgium-Flandria
Flamand működési terv
1,47
2010-re 10%
Németország
„Szövetségi ökológiai gazdálkodási terv"
3,2
2010-re 20%
Hollandia
Terv 2001-2004
1,39
2010-re 10%
Norvégia
Működési terv a biogazdálkodás fejlesztésére – 2000
Cca. 2,5
2009-re 10%
Finnország
Akcióterv 2000-2010
Cca. 5,5
15%
Csehország
Ökológiai Akció Terv
2,85
2010-re 10%

1. táblázat. Az EU egyes tagállamai és régiói ökológiai akciótervének főbb értékei 2010-re

Az akciótervek 4-5 évvel ezelőtt készültek, és bár időarányosan nem teljesültek mindenhol a célkitűzések, jelzik, hogy milyen robbanásszerű fejlődés előtt áll az ökológiai szektor.

Természetesen a közakaratot megjelenítő tervek mellett a fejlődést a fogyasztók igényei is táplálják; 2007-ben sok EU tagországban két számjegyű volt a biotermék fogyasztás növekedése egyetlen év alatt. Magyarországon is 2004-ig jelentősen növekedett az ökológiai gazdálkodók száma és az általuk művelt területek nagysága, amely tendencia sajnos megtört, és 2005 óta folyamatosan csökken a magyar bio terület. Az pontos adatokat 2. táblázat és a 3. ábra mutatja.


1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Ellenőrzött terület (ha)
21501
35979
53649
79178
103700
116535
133009
128576
122765
120098
Vállalkozások száma
330
333
495
764
1117
1272
1610
1551
1294
1251

2. táblázat: Magyarország ellenőrzött biogazdaságainak száma és bioterületeik 1998-2007
Forrás: Dr. Roszík et al.: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.. éves jelentés 2007, kiegészítve más ellenőrző szervezetek adataival

 

3. ábra: Magyarország ellenőrzött biogazdaságainak száma és a bioterületek változása 1998-2007

3. ábra: Magyarország ellenőrzött biogazdaságainak száma és a bioterületek változása 1998-2007
Forrás: Dr. Roszík et al.: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. éves jelentés 2007, kiegészítve más ellenőrző szervezetek adataival

Tehát az európai tendenciákkal teljesen ellentétes folyamat zajlik ma Magyarországon, amikor az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás területe évről-évre csökken. Az ökológiai gazdálkodás fejlesztésével foglalkozó utolsó kormányhatározat szerint (2253/1999 (X. 7.) 2006-ra a magyar biogazdálkodás területének el kellett volna érnie a 300 ezer hektárt, ezzel szemben valahol 120 ezer hektár körül járhatunk. Ebben elsősorban (szinte kizárólag) a támogatási rendszer a „ludas". Korábban is volt fluktuáció, és számosan hagytak fel a biogazdálkodással, de 1995-től 2004-ig mindig nagyobb volt az új terület, mint a kieső. Most azzal, hogy 2004-től a biogazdálkodásba újonnan belépő gazdák nem kaphatnak támogatást („nincs rá forrás") erőteljesen csökkent a számuk, és míg 2004-ben 400 körülien vágtak bele az ökológiai mezőgazdálkodásban, addig 2007-ben már harmincan se. A támogatás „nem indítása" itt más eredménnyel jár, mint a többi környezetgazdálkodási programban, hiszen az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programjában (ÚMVP) 2009-ben induló ökológiai gazdálkodást segítő támogatás kiemelkedően magas összeggel fogja segíteni az „átállásban" lévőket, márpedig, ha valaki támogatás nélkül elkezdi az átállást, akkor jogosultsága időarányosan elvész. A biogazdálkodás kritikus szakasza az „átállás", amelyen minden biogazdának át kell esnie. Ebben a 2-3 éves szakaszban a termelés már bio, a vele járó hozamcsökkenéssel, kockázatnövekedéssel, de a termés még nem az, és természetesen az ára sem a magasabb bio ár. Ebben merőben más az ökológiai gazdálkodás a többi környezetgazdálkodási programtól, hiszen az ott bármikor – anyagi hátrány nélkül – be lehet kapcsolódni egy-egy programba, mert nincs különbség a „kezdők" és a „régebbiek" között. Rengeteg az érdeklődő gazda ma is, sokan a túlélés lehetőségét látják a biogazdálkodásban. A korrekt tájékoztatás után jön a sztereotip termelői válasz: „akkor jelentkezünk 2009-ben". Bízzunk benne, hogy így lesz, 2009-ig megmarad a szándék, és nem szipkázzák el a gazdákat és területeiket a „bóvli", kis környezeti előnyökkel járó, alacsony támogatási intenzitású programok, és elérhetővé válik 2013-ra az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programjában megcélzott 300 ezer ha bio terület Magyarországon. Nagyon reméljük, hogy a 2009-ben indulók és 2011-re, 2012-re átállók még élvezhetik a „bio boom" (a biotermék ár és fogyasztás 10-20%-os éves növekedése a fejlett világban) jótékony hatásait a biopiacokon, a mai biosokhoz hasonlóan.

Budapest, 2008. 10. 21.

Dr. Roszík Péter
ügyvezető
Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

Vissza »

 
Hungarian (formal)English (United Kingdom)

Eseménynaptár

július 2014
H K SZ CS P SZ V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
Ma 2014. július 23., szerda, Lenke napja van. Holnap Kinga és Kincső napja lesz.

Biokontroll a Facebookon

Jelen vannak

Oldalainkat 359 vendég böngészi
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa3374
mod_vvisit_counterTegnap10612
mod_vvisit_counterE héten23273
mod_vvisit_counterMúlt héten167260
mod_vvisit_counterE hónapban323474
mod_vvisit_counterMúlt hónapban337609
mod_vvisit_counterÖsszesen8010337