Home Szakirodalom Szakcikkek A biogazdálkodás környezeti előnyei
Olvasóink értékelése: / 16
ElégtelenKitűnő 

 

A biogazdálkodás környezeti előnyei

Az EU-ban kötelezően alkalmazandó jogszabályok (a Tanács 834/2007/EK és a Bizottság 889/2008/EK rendeletei) írják elő, hogy milyen követelmények betartása esetén lehet a termék „bio" jelölésű. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók és a termelők között kizárt a félreértés, és azt is, hogy jogszabálysértést követnek el mindazok, akik a jelölést nem az előírásoknak megfelelően és ellenőrzési rendszerben előállított termékekre alkalmazzák.

 

A „bio" („biológiai") megjelölés a legismertebb Magyarországon, bár a hazai jogszabályok az „ökológiai" jelző kötelező használatát írják elő. Az EU országai saját nyelvükön jellemzően ugyancsak ezeket a kifejezéseket és rövidítéseiket (öko, bio, eko stb.) alkalmazzák, az „organic" („organikus") mellett. A biodinamikus termék (legismertebb a Demeter) megfelel a bio előírásoknak, azzal a többlettel, hogy ún. biodinamikus preparátumokat is használnak, és lehetőség szerint a munkák ütemezése során segítségül hívják a kozmikus hatásokat is.

A jogszabályi háttér alapján élesen elkülönül a bio ennivaló az egyéb divatos, de pontosan nem körülírt olyan termékektől, mint amilyenek az alternatív, reform, integrált, natúr, vegyszermentes stb. megjelölésű élelmiszerek.

Biotermékek

Biotermékek

A biotermék fogyasztása erőteljesen növekszik szerte a fejlett világban, 2007 és 2008 az európai „biorobbanás" évei voltak, hiszen nem egy EU tagországban az egy év alatti fogyasztásnövekedés a biotermékekből 10-30% között volt. Számos közvélemény kutatás, felmérés vizsgálja a vásárlók választásának okát, és a kérdésekre a bio élelmiszerekről rendre a következő válaszok születnek, nem feltétlenül ebben a sorrendben:

  • „egészséges", ebbe beleértik az értékes alkotókban való gazdagságot, de azt is, hogy növényvédő szer-, gyógyszer maradékokat, adalékanyagokat nem tartalmaznak;
  • „természet- és környezetbarát";
  • „GMO mentes", amely azt jelenti, hogy sem genetikailag módosított mikrobákat, növényeket, állatokat, sem ilyenek által termelt anyagokat nem tartalmaznak;
  • „az állatokat jól tartják", azaz nem ketrecben, nem kötötten, hanem legelőn, faji igényeiknek megfelelően;
  • „ízletes";
  • „hatásuk kedvező a társadalomra" nem okoz társadalmi szinten máshol elszámolt kiadásokat, munkát ad a vidéknek stb.;
  • „fenntartható", amely az előzők teljes ötvözete.

A hivatkozott EU bio rendeletek váltották fel 2009. január 1-től az addig 18 éven át hatályban álló korábbi „bio rendeletet", a Tanács 2092/91/EGK rendeletét. A jogszabály-váltás nem túl jól sikerült, az új rendeletek bonyolultak, nehezen érthetők, azonban az ökológiai gazdálkodás előnyeit az új rendeletek jobban részletezik (letölthetők mindig naprakész állapotban a www.biokontroll.hu Jogszabályok menüből) és ajánlhatók a közérthető megfogalmazásokat tartalmazó, az EU hivatalos honlapján megtalálható: „Ökológiai gazdálkodás. A természetért és Önért" honlap szakcikkei is (http://ec.europa.eu/agriculture/organic/home_hu).

Az ökológiai gazdálkodásban minden mindennel összefügg. Kizárólag a rendszerszerű, holisztikus megközelítéssel érthetők meg előnyei, vagyis általában egy környezeti előny, egyúttal a másikat (táplálkozási, társadalmi stb.) is hozza magával és fordítva is.

A biogazdálkodás közvetlen környezeti előnyei a következő területeken számottevők.

A talaj védelme, amely a következő gyakorlatra épül:

  • vetésváltás, vetésforgó a szántó művelési ágban;
  • istállótrágyázás, komposztált szervesanyag alkalmazása;
  • a N műtrágyák alkalmazásának tiltása, a többi felhasználásának korlátozása;
  • mikrobiális trágyák és növények alkalmazása a szükséges tápanyag ellátás biztosításában;
  • zöldtrágyázás (1. kép);
  • a talajok szél- és víz általi károsodásának kiküszöbölése;
  • a talajélet védelme szervesanyag-gazdálkodással, vegyszerek elhagyásával;
  • mechanikai gyomirtás a vegyszerek helyett (2. kép);
  • a legelőhasználat olyan szervezése, amely megakadályozza a túllegeltetést.

1. kép. Facélia, borsó zöldtrágya-keverék

1. kép. Facélia, borsó zöldtrágya-keverék

 

2. kép. Kitérő tárcsa szőlőben

2. kép. Kitérő tárcsa szőlőben

A felszíni és felszín alatti vizek védelme, amely a következő alapelveken nyugszik:

  • a trágyázószerek a talaj tápanyag-szolgáltató rendszerén keresztül hatnak, vagyis nem közvetlenül a növények által felvehetővé tett (vízben könnyen oldódó) formába kerülnek kijuttatásra; ez az eljárás nagymértékben megakadályozza a kimosódást és az elfolyást;
  • nem alkalmazhatók a vizeket szennyező egyéb kémiai anyagok sem (gyomirtók, gomba- és rovarölő szerek stb.)
  • takarékosan kell használni a vízkészleteket;
  • az állatsűrűség szabályozott, amellyel megakadályozható a nagy állatsűrűségből, a trágyából származó vízszennyezés;
  • az állatok kezelésére használt antibiotikumok és más gyógyszerek alkalmazása erősen korlátozott, így az ebből származó szennyezés minimális.

A biogazdálkodás alkalmazásával növekszik a biodiverzitás, másként az adott élettársulásban a fajgazdagság, azért, mert:

  • a talajban élő szervezetekre nem, vagy kevésbé kártékony anyagokat, eljárásokat alkalmaznak;
  • vetésforgókat alkalmaznak, és sokféle növényt termesztenek egymás után;
  • lehetőség szerint társítják az egymást segítő növényeket (egy időben együtt termesztenek különböző fajokat – 3. kép);
  • a növényvédelemben a baj megelőzésére helyezik a hangsúlyt, és szerhasználatban kerülik a széles hatáspektrumú, tartós hatású szerek alkalmazását;
  • előszeretettel alkalmazzák a növénytermesztésben a tájfajtákat, állattenyésztésben az ősi- vagy régtől honos állatokat;
  • építenek a honos hasznos szervezetek segítségére, esetenként őket és nem honos fajokat felszaporítva alkalmaznak biológiai védekezésre különböző károsítókkal szemben.
3. kép. Vegyes kultúra termőre forduló gyümölcsösben (dr. Roszík Péter felvételei)
3. kép. Vegyes kultúra termőre forduló gyümölcsösben (dr. Roszík Péter felvételei)

A tájvédelmi előnyök is számottevők, hiszen a biogazdálkodás szemléletéhez a természetes határokkal elválasztott, az élő szervezetek élőhelyéül szolgáló erdősávok, fasorok, csenderesek, a termesztés élőhelyeit a természetes társulásokkal összekötő ökológiai folyosók, ökológiai kiegészítő területek is hozzátartoznak. Egyes európai biogazdálkodási rendszerekben és a most folyó hazai támogatási programban ezekre kötelező előírások is vonatkoznak.

A biogazdálkodás törekszik arra, hogy a természetes rendszerek sajátosságai szerint, de legalább annak mintájára épüljön fel. Ennek részeként a helyi forrásokat használja fel, törekszik arra, hogy a növénytermesztési, állattenyésztési (benne az élelmiszeripari) melléktermékek visszaforgatásával bezárják az anyag- és energiaáramlási kört; ez egyúttal csökkenti a környezetet terhelő hulladékok mennyiségét is. Számos szakcikk igazolja, hogy a biogazdálkodás a szervesanyag-gazdálkodásán keresztül szenet köt meg, amellyel mérsékli a globális felmelegedést is.

Dr. Roszík Péter
c. egyetemi docens,
ügyvezető, Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

 
Hungarian (formal)English (United Kingdom)

Eseménynaptár

szeptember 2014
H K SZ CS P SZ V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
Ma 2014. szeptember 03., szerda, Hilda napja van. Holnap Rozália napja lesz.

Biokontroll a Facebookon

Jelen vannak

Oldalainkat 823 vendég böngészi
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa6521
mod_vvisit_counterTegnap13285
mod_vvisit_counterE héten33275
mod_vvisit_counterMúlt héten133884
mod_vvisit_counterE hónapban33275
mod_vvisit_counterMúlt hónapban493659
mod_vvisit_counterÖsszesen8626153