anormal de la piel Accutane obtener los mejores resultados

Home

Az életet adó kert


Budaházi Antal és felesége, Katalin nyugdíjasként, Gödöllõ mellett, Domonyvölgyben gazdálkodnak, biodinamikus módszerekkel. Gazdaságuk már többször is méltán szerepelt a Biokultúra újságban, viszont ha valaki megfordul a domonyvölgyi kis birtokon, beszélget a közvetlen, vendégszeretõ, csupaszív emberekkel, késztetést érez arra, hogy újra és újra beszámoljon boldog, harmonikus életükrõl, most a biodinamikus gazdálkodást téve a központba.

 

Kati a levéltetű-populációt szemléli
Tóni a palántáról nevelt kaprosban
Kati a levéltetű-populációt szemléli
Tóni a palántáról nevelt kaprosban

Vidékiek, Pusztamonostoron születtek, majd hosszú éveket töltöttek Budapesten. Tóni az építõiparban dolgozott és még ma is vállal munkát, Kati pénzügyi területen kereste kenyerét. A budapesti lét egy társasházi lakást jelentett balkonládával, ami nem elégítette ki a vidéki éléthez szokott emberek igényét, ezért vettek a 80-as évek végén hétvégi telket az akkor kialakítás alatt lévõ Gödöllõ környéki zártkertes övezetben, igazi kertészkedni való homokon. A kert 4 km-re van a 3-as úttól, megközelítése földúton lehetséges. Az 1000 m2-es kertre építettek egy nagyobb, komfortos hétvégi házat. Itt töltötték a hétvégéket.

Szabadföldi termesztés Budaháziéknál

Szabadföldi termesztés Budaháziéknál

Kati súlyos betegsége irányította figyelmüket a természetgyógyászaton keresztül az egészséges életmódra, a vegyszermentes gazdálkodásra. Hosszú betegeskedés után állapota csak romlott, a konvencionális orvoslás nem tudott rajta érdemben segíteni. Így fordult a természetgyógyászathoz, amelynek segítségével kilábalt a betegségbõl, új életet kezdhetett férjével.

 

Kert a dombok lágy ölén

A kertben elõször csak a család közvetlen ellátása volt a cél, egészséges, vegyszermentes élelmiszerekkel. Szó szerint az életet adta nekik a kert. Kati kilábalt betegségébõl, ma mindketten 10 évvel fiatalabbnak látszanak koruknál.

Paradicsom a fóliasátorban

Paradicsom a fóliasátorban

Mikor végleg kiköltöztek „édenkertjükbe”, árutermelésben is gondolkozni kezdtek, folyamatosan bõvítették a gazdaságot. 98-ban fóliasátrat állítottak, majd 99-ben megvették a régi kerttel szemben lévõ három üres telket is. Így a gazdaság területe 3000 m2 lett, elérte mai formáját. Idõközben az új területen is épült két fóliasátor. A régi, 60 m2-es sátrat már csak palántanevelésre használják, február közepétõl kezdik fűteni. A termelõ fóliák alapterülete 700 m2. Dupla fólia borításúak, de nem fűthetõek. Tóni hitvallása szerint nem jó nagyon belenyúlni a természet rendjébe, nem kell minden áron télen is termelni. A talajnak is jó pihenni egy kicsit. Na meg az embernek is – teszi hozzá Kati.

 

Igen változatos a gyógynövényes kert

Igen változatos a gyógynövényes kert

A kert ma is a családi kert arculatát mutatja. Mintha a szűk családi kör mellett egy nagyobb, vendégcsaládot látnának el, gondolok itt a budapesti Ökopiac állandó vevõkörére. Mindenbõl van egy kicsi, de nincsenek külön kényeztetett növények. Gyönyörű a gyógynövényes kert. A parcellák nagy változatosságban követik egymást.

 

Áldott gazdálkodás

Arra a kérdésemre, hogy miként találkoztak a biodinamikus gazdálkodási móddal, Kati válaszol. Amikor a saját ellátáson kívül az árutermeléssel is foglalkozni kezdtek, szakmai segítséget kerestek már termelõ biogazdáktól. Így jött el hozzájuk az azóta tragikus körülmények között elhunyt Széchenyiné Erzsike, aki biodinamikus módszerekkel gazdálkodott. Gondolom megérezhette azt az önfeledt gondoskodást, amivel Budaháziék a kertet gondozzák, mert a következõt kérdezte: „Katika, hiszel Istenben?” „Igen.” – volt a válasz. „Akkor neked biodinamikusan kell gazdálkodni.” Hát így kezdõdött. Azóta elmaradhatatlan szereplõi a biodinamikus mozgalomnak.

Rendszeresen használják a biodinamikus preparátumokat. Egy részét közös preparátumkészítõ találkozókon csinálják, más részét Zöld Edittõl szerzik be. Friss trágyát nem használnak fel, mindig elkomposztálják azt. A vásárolt szervestrágyát és a saját növényi komposztot évente kétszer, õsszel és tavasszal oltják a trágyaoltó preparátumokkal. Két év érlelés után szórják ki a területre. Közben egyszer átrakják, az aerob érési folyamatok elõsegítése érdekében.

A humuszpreparátumot az alapművelések után õsszel vagy tavasszal juttatják ki. Mivel a humuszpreparátumot nagy cseppekben kell kijuttatni, ehhez nem használnak permetezõ gépet. Kati egy kis seprű segítségével mintegy megszenteli, megáldja vele a földet.
A kvarcpreparátumot permetezõgép segítségével juttatja ki Tóni havonta egyszer a zöld növényekre. Ha betegség üti fel a fejét, többször is használják a kvarcot a növények életerejének erõsítésére.

 

Állatok nélkül nem biodinamikus

Öt éve saját állattartással is foglalkozni kezdtek, tojótyúkokat vásároltak. Még az eredeti állományból is van termelõ egyed. A legfõbb halálok a végelgyengülés, vágni nincs szívük belõlük. Kati könnyes szemmel mesél megboldogult hatalmas kakasukról, aki már annyira gyötörte a tyúkokat, kukorékolásával a szomszédokat, hogy kénytelenek voltak levágni. Egy kutyatámadás miatt mostanra nagyon lecsökkent az állatok létszáma, tervezik a megújítást, jércék vásárlásával. Kakas nem lesz közöttük.

Takarmányozásukhoz a szemes terményt vásárolják a saját gazdaságból kikerülõ zöldtakarmány (kikapált gyomok, zöldséghulladék) mellé. Ásványi kiegészítést az alomszalmára kiszórt alginit- és zeolitõrlemény jelent. Ebbõl csipegethetnek a tyúkok, elnyomja a trágya szagát is, valamint a termelõdõ trágya összetételére is jótékony hatású. Õsszel a növények betakarítása után a kertet is átengedik a tyúkoknak takarmányozási és kártevõirtási céllal. Jó megoldás az ülõrudak kialakítása. Tóni elmondja, a tyúkok alaptermészetéhez tartozik, hogy minél magasabbra szeretnek ülni. Ez õsi ösztön, a ragadozók elleni védekezést szolgálja. Ezért nem létraszerű az ülõrudak elhelyezése, hanem minden rúd egy szintben van, hogy ne alakuljon ki veszekedés.

 

Tömény életerõ

Nagy hangsúlyt fektetnek az egészséges palánták nevelésére. Jól bevált technológiát alakítottak ki, hiszen szemmel látható a palánták életereje, levélzetük erõs, méregzöld színű. Kati vidáman újságolja, hogy egyszer egy újságíró azt hitte, műanyagból vannak. A palántaneveléshez használt földet még õsszel elkészítik, hogy összeérjen a magvetésig. Ez 40% trágyakomposztból, 30% saját növényi komposztból, 20% hansági tõzegbõl, 10%-ban alginit, zeolit, fahamu és szárított csalánlevél keverékébõl áll. Még õsszel beoltják humuszpreparátummal, amit beültetés elõtt megismételnek.

A másik nagy titok az öntözõvízben van. Egészen a kiültetésig víz helyett a következõ „teakeverékkel” öntözik kizárólag a palántákat: 1,5 l zsurlófõzet, 0,5 l Biokál, 8 l víz, 10 liter locsolóvíz készítéséhez. A zsurlófõzetet külön erre rendszeresített üstben fõzik. 5 l vízhez 20 dkg szárított zsurlót tesznek, lassú melegítés mellett negyedóráig folyamatosan keverik, hogy a szárak magukba vegyék a vizet, majd egy órán keresztül fõzik.

A harmadik titok pedig az a végtelen szeretet és gondoskodás, amivel Kati, mint gyermekeit dédelgeti nevelõdõ kis növényeit. Jól emlékszek, hogy örült, mikor egyszer jómagam véletlenül betévedtem hozzájuk látogatóba és elvittem kimaradt tartalékpalántáikat. Már végképp nem tudta hova duggatni õket, de kidobni nem volt szíve.

 

Kétkezi munka

A kertet javarészt kézzel munkálják meg. Ehhez állandó segítség nincs, de mindig adódik egy-egy alkalmi munkás a család, barátok, szomszédok vagy a vevõk közül. A nagyobb talajmunkákat, a komposzt bedolgozását egy Ferrari 320 típusú, 8 lóerõs, egytengelyes kerti traktor végzi, amelyhez rotációs kapa adapter tartozik. Ezenkívül egy kisebb teljesítményű kapálógép is segíti a munkát. Tóni elmondja, hogy hiányzik a szántás a talajnak, de ehhez nagyobb, kéttengelyes traktort kellene beszerezni. Ezt sajnos nem bírja el a gazdaság, gépi szolgáltató pedig nincs elérhetõ közelségben. Gondolt arra, hogy kiegészítõ bérmunkát vállalna egy saját beszerzésű traktorral a domonyvölgyi kertekben, a beruházás rentábilissá tétele érdekében. Sajnos azt tapasztalta, hogy elmúlt az az idõ, amikor a hobbikerteket intenzíven művelték a tulajdonosok. Manapság a gyepesítés a divat, nem az árutermelés. Nem lenne munka a traktorral.

 

Az életet segítik, nem a pusztítást

A növényvédelem roppant egyszerű, elsõsorban erõs növények nevelésével védik ki a növényvédelmi kockázatokat. A preparátumok mellett szinte kizárólag a Biokál jelenti a permetezést. Ezt 3-4-szer alkalmazzák a vegetációs idõszakban. Ezenkívül használják a Vektafid A nevű készítményt a kártevõk túlzott felszaporodása esetén. De van olyan év, hogy egyáltalán nem veszik igénybe. A levéltetvek ellen fürkészdarazsakat vásárolnak, valamint tavasszal katicabogarat gyűjtenek a közeli réten és beviszik a fóliasátorba. Nagy és eddig megoldatlan növényvédelmi gondot okoz viszont a homokos talajban jól tenyészõ lótetű. Többféle módszerrel próbálkoztak eddig, sikertelenül. Próbálták a hamvasztást, a nagy sárfű (Vakondűzõ, Euphorbia lathyris) nevű növény riasztó hatásáról is hallottak, betelepítették a kultúrnövények közé. Már két mangalica süldõt is „béreltek” egyszer lótetűirtásra, a hasznos madarak is bejárnak a fóliába, de eddig egyik módszer sem járt sikerrel. Hogy a kártevõtõl mentsék a palántákat, tövükre műanyag csövet húznak kiültetéskor, ez több-kevesebb sikerrel jár. Most a Nemastar nevű fonálféreg készítményt próbálják. Úgy tűnik ennek hatására idén gyérült a lótetűállomány.

A hamvasztásos módszer eredményes, kevés a burgonyabogár

A hamvasztásos módszer eredményes, kevés a burgonyabogár

Persze minden évben van olyan növény, ami nem sikerül. Most az uborkát lepte el nagyon a levéltetű. Tervezték is a Vektafidos kezelést, de olyan számban vannak már jelen fürkészdarázs által parazitált levéltetű-egyedek és rengeteg zengõlégy lárva, hogy kivárják inkább a hasznos szervezetek munkájának eredményét. A burgonyabogár ellen már öt éve használják a biodinamikusoknál szokásos hamvasztásos módszert. Ennél a kártevõnél eredményes a módszer, szemmel láthatóan kevés a kártétel. A mégis megtelepedõ bogarakat és lárvákat kézzel összegyűjtik.

Erõs növényeknek nem kell növényvédelem (A szerzõ felvételei)

Erõs növényeknek nem kell növényvédelem (A szerzõ felvételei)

Növénytársításokkal is színesebbé teszik a kertet. A káposztafélék közelébe ültetett zeller, koriander vagy borsikafű riasztja a káposztalegyet. Bazsalikomot mindenhova ültetnek.

A csillagokkal egyetértésben gazdálkodnak. A kertben végzett minden munkafolyamat a Maria Thun által készített Vetési naptárhoz igazodik. A vetések, növényápolási munkák csak a naptárban meghatározott idõpontokban végezhetõk el. Ezt Kati, mint „szentírást” követi.

Mi sikerük titka? Szeretik kertjüket, szeretik növényeiket, állataikat és az embereket, akikkel kapcsolatba kerülnek, szeretnek dolgozni. (Még a lótetűket is szeretik.) A többi már jön magától.

Bolgár László
(Biokultúra 2008/5)

 

Vissza: Biodinamikus gazdálkodás »

 

Eseménynaptár

május 2017
H K SZ CS P SZ V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
Ma 2017. május 23., kedd, Dezső napja van. Holnap Eszter és Eliza napja lesz.

Biokontroll a Facebookon

Jelen vannak

Oldalainkat 3074 vendég böngészi
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa25677
mod_vvisit_counterTegnap63762
mod_vvisit_counterE héten89439
mod_vvisit_counterMúlt héten419321
mod_vvisit_counterE hónapban1570805
mod_vvisit_counterMúlt hónapban2103955
mod_vvisit_counterÖsszesen34102605