anormal de la piel Accutane obtener los mejores resultados

El mecanismo de acción de este fármaco es para liberar óxido nítrico a partir de las terminaciones Comprar cialis sin receta, La dopamina es producida naturalmente en grandes cantidades durante el positivo comprar Cialis en linea

Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

Home

Csalánba nem üt a menkű


 
Egyik legismertebb és mindenhol előforduló növényünk a közönséges csalán. „Csalánba nem üt a menkű”, azaz úgy is felfoghatjuk, hogy a csalánnak nem árt semmi. Leginkább a csalán levelét használjuk drognak megszárítva. Néhol frissen, főzeléknek elkészítve fogyasztják. Több fajról van szó, pontosan kettőről. Az évelő nagy csalán (Urtica dioica L.) valóban jelentősen nagyobb (termete és levele is), mint az egyéves apró csalán (Urtica urens L.), bár utóbbi is felhasználható.

csalán

Legjellegzetesebb tulajdonságuk, hogy friss levelük, hajtásuk a bőrrel érintkezve erősen csíp, azaz izgatja a testfelületet. Gyakran hólyagot húz, és sokáig viszkető érzést okoz. A csalánfajok zöld hajtásrendszerét, különösen a leveleket sűrűn borítják hegyes csúcsban végződő, egysejtű szőrök. Könnyen megtörnek, s a bennük képződő, belőlük kijutó hangyasav maró hatású, helyi gyulladást okoz. A teadrognak megszárított csalánlevél vagy hajtás ezt a tulajdonságát már elveszíti. Csapó József „Új füves és virágos magyar kert” (Posony, Landerer nyomda, 1775) c. könyvében mindkét fajt „égető csallán” névvel látja el, de a Pallas Nagylexikonból (1893), a nagy magyar botanikus Borbás Vince jellemzéséből megtudjuk, hogy régi, népi nevei még: csana, csanál, a Balaton környékén csojja, Erdélyben csián. Borbás azt is leírja, hogy egyes külföldi fajok (pl. a jávai U. stimulans, a kelet-indiai U. crenulata, olyan erősen csíp, hogy napokig eltart a hatása, nem egyszer lázat okozva. A Kis-Szunda szigetek (Indonézia) legnagyobbikán, Timor-szigetén honos U. urentissima marása nagy fájdalmakkal és maradandó nyomokkal jár, emiatt a bennszülöttek ördöglevélnek nevezik.

A Csapó-féle Magyar Kertekből azt is megtudjuk, hogy „fövényt (homokot) a vesékből kitisztítja a főtt vize e fűnek”, továbbá „szélütött embereknek tagjait hasznos a zöld csallánnal verni, mert érzékenységet és erőt okoz azokban”.

Gyakran a régi írásokból többet megtudunk, mint az internetből. Már a Pallasból is kiolvashatjuk, hogy „a csalán elhagyott helyeken, házak és tanyák körül seregesen nő. A fiatal csalán a tehén, juh és baromfi tápláléka, még a tyúkok korábbi és gyakrabbi tojását is elősegíti. Fiatal hajtása főzeléknek jó, szárából vászon és hamuzsír nyerhető.” Itt érdemes megemlíteni, hogy az árvacsalán (ajakos virágú Lamium fajok) egészen más növény, a levele ugyan hasonló alakú, de jóval kisebb és nincs csípős szőre. A Lamium album (fehér árvacsalán) is drogot szolgáltat, de egészen más hatóanyagokat tartalmaz.

Jelenleg hazánkban a Magyar Szabvány 11930-as számú, 1986-ban közzé tett leírása alapján hivatalos drog a csalánlevél, de sok európai országban a folium mellett a herba (virágos hajtásrendszer), sőt a gyökér (Urticae radix) is elismert. Például hivatalosak a Német Gyógyszerkönyvben (DAB). Az Európai Gyógyszerkönyvnek megfelelő, nálunk érvényes VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben csak a homeopátiás készítményekhez való nagy csalán (Urtica dioica ad praeparationes homoeopathicas) szerepel. A hasonszenvi (homeopátiás) gyógyászatban ugyanis a friss, virágos, teljes növényegyed szolgáltatja azt az alkoholos őstinktúrát, amit különböző hígításokban alkalmaznak. Az ennek megfelelő csalántinktúra (cseppek) tavaszi erősítőként, „tisztító” hatása miatt kedvelt.

A nagy csalán kétlaki. A porzós egyedek füzérszerű virágzatai virágzáskor felállóak, ősszel lehajlanak. A termős egyedek virágzatai elágazóak, később lecsüngőek és termésük egy részét kihullatják. A termés egymagvú, sárga vagy sárgásszürke színű, igen apró makkocska. Azért fontos számunkra, mert ez is drog. Az Urticae fructus (vagy semen) kb. 30% zsíros olajat tartalmaz, különösen linolsavban és E-vitaminban (tokoferolokban) gazdag. Erősítő, prosztata-gyulladás csökkentő, de egyes bőrbetegségekben is használható a kivont csalánolaj. Nálunk egyelőre nagyon ritkán hozzáférhető, hiszen az igen apró termésekből megfelelő mennyiségű olaj kinyerése különösen költséges.

A nagy és az apró csalán levél- és herbadrogja 1-2% flavonoidot, 1-4% oldódó szilikátot, szkopoletint, béta-szitoszterolt, kávésavésztereket tartalmaz, magnéziumban, nyomelemekben, A-provitaminban és K-vitaminban különösen gazdag. Klorofill-tartalma kiemelkedően magas. Nem véletlen, hogy a spenót mellett a csalán leveléből ipari módszerrel vonják ki a tiszta klorofillt, ami zöld ételfestő, ezen kívül fogkrémekben szagtalanító, fertőtlenítő, kenőcsökben pedig enyhén antibiotikus és kíméletes bőrregeneráló. A levél és herba a népgyógyászatban reumaellenes, a hivatalos orvoslásban gyulladás ellenes, vizelethajtó és roboráló. Teáját használják jóindulatú prosztata-megnagyobbodás és vizelési nehézségek esetén (nyilvánvaló, hogy a panaszokkal először a szakorvost kell megkeresni!). Utóbbi panaszokra még hatásosabb a gyökérkivonat, mely egyes gyógyszerekben, készítményekben is aktív komponens. A gyökérdrog béta-szitoszterolt, polifenol-származékokat és lignánokat tartalmaz.

Szakorvosi jóváhagyással bizonyos pikkelysömörök kezelésére hatásos lehet a csalánlevél cickafarkfűvel és fűzfakéreggel kombinálva, külsőleg borogatásként alkalmazva. Fejbőr bedörzsölésére, fürdőként elkészítve a csalánlevél előnyösen kombinálható nyírfalevéllel, levendulavirággal és bojtorjángyökérrel. Belsőleg enyhébb prosztata-gyulladás esetén a csalánlevél és csalángyökér leginkább kisvirágú füzikével és sédkenderfűvel keverhető, és teaként fogyasztható (ezúttal sem mellőzhető a szakorvos véleménye!).

Különösen a nagy csalánt gyűjtik Magyarországon. Legjobb árterületeken, erdei vágásokban, vízparti ligetekben gyűjteni, mindig tiszta, vegyszermentes lelőhelyekről. Könnyen terjedve állományokat képez, mivel karógyökere mellett számos, talajban kúszó tarackja fejlődik. Közismert ugyan, de érdemes hangsúlyozni, hogy a csalán – különösen a levelekben – hajlamos felhalmozni a nitrátot (akár túlműtrágyázott vagy szerves hulladékkal szennyezett helyeken), azaz nitrofil, pontosabban nitrátofil növény. Az ilyen drogból készült tea túl sok nitrátot tartalmaz, emiatt ugyanolyan nitrát mérgezést (methemoglobinémiát) okoz, mint a nitrátos ivóvíz. Ezért pontos analitikai módszerekkel kell kimutatni, hogy a drog nem tartalmaz-e szabad nitrátot a megengedett szintnél nagyobb mennyiségben. Nálunk Baranyában, az Ormánság területén gyűjtik a „legtisztább” csalánt, amiből a baksai gyógynövény feldolgozó üzemben (Schmidt und CO. Kft.) biominősítésű filteres teát készítenek. A „Melius Csalánlevél Tea” itthon és külföldön is keresett termék.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy a biotermesztésben a csalán vizes kivonatát gombás betegségek és rovarok elleni védekezésnél önmagában vagy kombinációkban is felhasználják.

Dr. Szabó László Gy.
(Biokultúra 2007/6) 


Gyógy- és fűszernövények »

 

Eseménynaptár

June 2017
M T W T F S S
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
Today is Sunday, 25. of June 2017., name-day of Vilmos. Tomorrow will be name-day of János és Pál.

Biokontroll a Facebookon

Visitors

We have 2444 guests online
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa50172
mod_vvisit_counterTegnap56129
mod_vvisit_counterE héten384227
mod_vvisit_counterMúlt héten404292
mod_vvisit_counterE hónapban1474639
mod_vvisit_counterMúlt hónapban2153667
mod_vvisit_counterÖsszesen36160106