Home Biokultúra Magazine Content per columns Méhészet A méhanya nevelése, tenyésztés
There are no translations available.

A méhanya nevelése, tenyésztés


 
A méhanyák nevelése és az ehhez is kapcsolódó tenyésztési eljárások szakszerű alkalmazása az ökológiai gazdálkodás során a méhész kezében kiemelt jelentőségű eszköz.

Miért? Közismert, hogy a jó családok teljesítménye, előnye nem csak a nagyobb hozamban jelentkezik. Ez végül is igen sok, egymással összefüggő folyamat végeredménye, de az ördög mindig a részletekben van.

Jól befogható, ismert származású méhraj
Mi a méhek természetes, ősi szaporodása? Természetesen a rajzás, amely hosszú ideig meghatározó volt, gondoljunk a kasos méhészetekre. A kaptáras, vándorméhész világban azonban a természetes rajzás általában nem kedvező, de ebből is hasznosíthatunk néhány lényeges elemet. Sok méhész előnyben részesíti az igazi rajzásra érett családban nevelkedő méhanyát, mivel sok szempontból valóban az optimális dajkacsalád és a jó hordás is rendelkezésre áll, továbbá a régi anya már az anyabölcsőbe petézik, tehát a kikelő álcát az első pillanattól anyapempővel etetik a dajkaméhek. Ezek valóban a minőség fontos zálogai akkor, ha a rajzó család egyéb fontos értékmérő tulajdonságaiban (betegségekkel szembeni ellenállás, tolerancia, gyors tavaszi fejlődés, kezelhetőség, csekély rajzó hajlam stb.) is továbbtenyésztésre érdemes. Az így kapott anyabölcsők szigorú szelekcióval megmenthetők, de az igazi anyanevelés több ennél.

1. Jól befogható, ismert származású méhraj

Használjuk fel azonban a főhordás után hatalmasra duzzadt családok erejét pl. szaporításra, de tervezhetőbb módon. Miért jó ez akkor is, ha nem akarjuk bővíteni az állományt?

A természetes és a méhész által támogatott, ún. mesterséges rajok közös ismertetője lehet az átmeneti fiasítás mentes időszak, éppen nyáron. Ez a legjobbkor jöhet, mivel eddig csak remélhettük, hogy a varroa atkák száma még nem kritikus, de különösen az erős családokban fejlődött több tízezer munkássejtben (és a heresejtekben) az atka sem pihent! Tehát, ha nincs fiasítás, vagy csak nyitott formában van jelen a "rajállapotban" – ne tétovázzunk a szükséges atka elleni védekezéssel! Az akác előtti (a méhész, majd a behordott nektár miatti) anyakorlátozás is kellő alapot nyújthat a pergetés utáni természetbarát védekezés sikeréhez.

De térjünk vissza az anyákhoz és a tenyésztéshez: több éves feljegyzéseink, tapasztalatunk alapján választhatjuk ki a kiemelkedő ún. tenyészcsaládot. Ez adhatja a nevelés genetikai alapját, a már több éve szelektált jó tulajdonságú tenyészanyagot, azaz fiasítást (petét, ill. álcát). Talán legelterjedtebb a fiatal álcából történő nevelés, bár méhésztudósunk, Örösi Pál Zoltán, majd ötven éve ismertette a petés anyanevelést is. Az előbbiekben említettük, hogy a rajanyát már rögtön különleges, anyához illő táplálékkal látják el a dajkák. Többek között ezt igyekszik az ún. petés nevelés is biztosítani. Nagyobb számú anya nevelése esetén célszerű külön dajkacsaládot választani és előkészíteni. Itt az a lényeg, hogy alkalmas legyen a beadott álcák kellő táplálására és melegen tartására.

A kiválogatásunk természetesen akkor helyes, ha a herenevelés terén is lépünk. Fontos ez, mivel az év során sokszor rossz szemmel tekintünk a herékre, ráadásul többször korlátozzuk is a felesleges szaporulatot, vagy atkacsapdának használjuk fel. A kiemelkedően jó tulajdonságú családokban viszont támogassuk a herék szükségszerű szaporodását! Amenynyiben kiváló anyától származnak, fantasztikus értéket hordoznak, mivel genetikailag haploidok, (szűznemzéssel jönnek létre), tehát örökléstanilag megegyeznek az anyai génekkel. A szelekció így az anyai és apai oldalról is jó irányba haladhat. A kép sajnos nem ilyen egyszerű, mert a levegőben, több kilométer távolságban történő párzás 8-10 herével történik, s ez, az új generáció megjelenésén, változásán néha szembetűnő is lehet.

 

Tenyésztő Szervezet több évtizedes munkája

Sok komoly termelő méhészet tenyésztőktől vásárol termékeny, vagy szűz méhanyát, esetleg érett anyabölcsőt. Ez, akár vérfrissítés miatt is javíthatja eredményeinket. A méhanya természetesen "bizalmi" áru. A bizalom alapjait adja, hogy hazánkban kereskedelmi jelleggel csak állami elismerés mellett végezhető anyanevelés.

A "Méhészet" szaklap évente teszi közzé az engedéllyel rendelkező, a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületéhez (MMOE) tartozó anyanevelők listáját. Nem vitatható, hogy az évente legalább 40-50 ezer anyát nevelő méhanyanevelő telepeknek döntő szerepük van az ország méhállománya minőségének befolyásolásában. Fontos tehát, hogy az államilag engedélyezett méhanyanevelő telepeken gondosan szelektált tenyészanyag álljon rendelkezésre a továbbszaporításhoz.
Elvárható továbbá a regisztrált anyanevelőktől, hogy a termelés mellett elsősorban tenyésztők legyenek, amellett, hogy a tenyésztői munkához alapvető fontosságú a minőségi méhanyák nevelése. A nemesítőnek több anyára van szüksége, mint egy szokványos termelő méhészetnek, hiszen ez ad lehetőséget a selejtezésre is. De nemcsak többet, hanem minőségileg, genetikailag is jobb anyákat kell előállítania. Ehhez az anyanevelést és a párzást is irányítania kell, és a továbbszaporításra alkalmasak használhatók fel az anya- és herenevelésben.

Az MMOE tevékenységi köréhez tartozik – a szelektált termelő állománnyal – ellenőrzött tenyészanyag biztosítása, valamint jó termelési tulajdonságú krajnai fajtájú méhanyák szaporítása továbbértékesítési céllal. A tenyésztelepek rendeleti szabályozásában a nyilvántartások és igazolások rendje meghatározó. A továbbtenyésztés alapjául a min. két évig tartott minősített méhanya szolgál, melynek tulajdonságai a kaptárlapon követhetők nyomon. A tenyésztelepeken kötelező a méhanyanevelő telepi naplót vezetni, majd a méhanyák a rendeletben közzétett származási igazolással kerülhetnek forgalomba. Az illető telep tulajdonosai (ill. kezelői) kötelesek pároztatótelepi, vagy mesterséges termékenyítés esetén törzskönyvi nyilvántartást vezetni, melyek örök érvényű dokumentumok maradnak.

Az MMOE nyilvántartja a tenyésztelepek jellemző adatait, valamint a Méh teljesítményvizsgálati kódex előírásai alapján végrehajtott minősítés eredményeit, amelyet az MgSzH (az egykori OMMI) és az FVM felügyel. Az Egyesület keretében a mai MgSzH és az állategészségügy felügyeletével, valamint az ÁTK Méhtenyésztési és Méhbiológiai Kutatócsoport (MTMBK) részvételével Mesterséges Termékenyítő Állomás és Központi Teljesítményvizsgáló Állomás kezdte meg működését. Céljuk, egzakt módon gyűjtött adatok statisztikai módszerekkel történő értékelése, a családok, ill. az egyes telepek alkotta családcsoportok összehasonlító vizsgálata, és a méhanyák tenyészértékének megállapítása.

Az előszelekciót saját telephelyen végzi a méhtenyésztő, kiválasztva az általa fenntartott legjobb állományból a legalább 20 kiemelkedően termelő és szelíd családot. A kaptárlapon a méhanya teljesítménye, a méhcsalád viselkedése (nyugodtság, lépenmaradás, áttelelőképesség, tisztogató hajlam, tavaszi népesedés és fejlődés, rajzóhajlam) a méhcsalád termelési mutatói (mézhozam, viasztermelés) és az állategészségügyi helyzet kerül megfigyelésre. Az összehasonlításban résztvevő tesztcsaládok fejlődését sem fiasítással, sem népességgel nem lehet erősíteni, illetve egyéb beavatkozással gyengíteni. Az első éves méhanya által létrehozott méhcsalád betelelése, tavaszi fejlődése és méztermelési eredménye alapján, következő ősszel kerül sor a fajtajelleg megállapításra. A fajtajellegnek megfelelő méhcsalád vehet részt a következő szezonban a további tenyésztésben. Évenként 5-5 méhcsalád kiválogatása elegendő az évenkénti 2-3 méhanyától származó tenyészanyag előállításához. A méhanya az összetett termelési eredmények alapján tehát a 3. évben válik tenyészanyává. A tenyésztőnek tehát a termelőmunka mellett elsődleges feladata a méhanyák értékelése, a méhcsaládok teljesítményének fokozása, ill. meghatározott cél szerinti szelekciója.

 

Néhány szó a fajtáról

A hazánkban jelenleg tenyészthető és tartható méhfajta az Apis mellifera fajon belül a krajnai (Apis mellifera carnica). (A Biokontroll Kht. követelményrendszere is ezen változat tartását írja elő).

Krajnai méhanya és udvara bio minőségű lépen

2. Krajnai méhanya és udvara
bio minőségű lépen

A többfelé kedvelt – hazánkban nem engedélyezett – olasz származású méh (Apis mellifera ligustica), ill. egyéb sárga potrohú méhek népszerűsége ideig, óráig tartja magát egy-egy állományban. Más azonban a mienktől eltérő fajták tulajdonsága a tavaszi fejlődés, a tájolás, a viselkedési formák, valamint az ellenállóképesség tekintetében. Az ilyen fajták családja az év elején lassabban fejlődik mint a nálunk honos krajnai fajta.

A mi korai virágzású főhordást adó akácunkról több évtizedes tapasztalatok alapján is a honos krajnai családokkal érhetünk el perzisztensen megbízható eredményeket. A krajnaitól eltérő fajtával méhészkedők egyöntetű véleménye, hogy a hosszú távon végzett próbálkozás szerint más fajták nem váltak be.

Látványos példa még az idegen származású (sárga) méhek telepen belüli – néha telepek közötti – túlzott eltájolása, ami elsősorban az atka populáció virulenciáját, ellenállóképességét fokozhatja, de egyéb kórokozó terjesztője is lehet.

Más fontos értékmérő tulajdonságot is említhettünk volna, a fentiek csak kiragadott példának tekinthetőek a fajták közötti összehasonlításban.

Dr. Szalai Tamás
egyetemi docens
(Biokultúra 2007/3)

 

Méhészet »

 
Hungarian (formal)English (United Kingdom)

Eseménynaptár

October 2014
M T W T F S S
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
Today is Sunday, 26. of October 2014., name-day of Dömötör. Tomorrow will be name-day of Szabina.

Biokontroll a Facebookon

Visitors

We have 492 guests online
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa2573
mod_vvisit_counterTegnap9565
mod_vvisit_counterE héten98968
mod_vvisit_counterMúlt héten108462
mod_vvisit_counterE hónapban351592
mod_vvisit_counterMúlt hónapban394946
mod_vvisit_counterÖsszesen9339416