anormal de la piel Accutane obtener los mejores resultados

El mecanismo de acción de este fármaco es para liberar óxido nítrico a partir de las terminaciones Comprar cialis sin receta, La dopamina es producida naturalmente en grandes cantidades durante el positivo comprar Cialis en linea

Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

Home

Melyiket válasszuk?

Az öko és intenzív juhtartás gazdasági vizsgálata


A vizsgálat során kialakítottunk egy modellt, melyben mindkét ágazatra részletesen megterveztük mind naturáliákban, mind pénzértékben a szükséges ráfordításokat (takarmány, munkaerő, segédüzem, befektetett és forgó eszközök stb.), az elérhető hozamokat, az árbevételt és a termelési értéket, valamint a realizálható jövedelmet is kimutattuk.

juhtartás

Mihalec Hedvig felvétele

Az elemzésben szereplő ökológiai gazdálkodás esetén a hasznosított fajta az őshonos állatfajtának minősülő racka, illetve gyimesi racka. Márciustól szeptemberig öntözhető, az állatok igényeit maximálisan kielégítő fűfajokkal bevetett legelőkertben legelnek. A legelőkertben az itatás a korszerű labdás itatókból történik, melyek segítségével biztosítható a megfelelő minőségű ivóvíz. Az önitatók mészpadon vannak elhelyezve, így próbálják megelőzni a juhok büdös sántaságát. Szeptembertől novemberig tarlólegeltetés folyik, majd ősgyepen tartózkodnak februárig. Februártól márciusig a legelőkert mellett található extenzív juhászati központban ad libitum fűszenázzsal és fűszénával takarmányozzák az anyákat. A technológia szerint az anyák évente egyszer ellenek, és májustól szeptemberig fejik őket, átlagos laktációs tejhozamuk 90 liter/anya.

Az intenzív technológia esetében az állomány az awassi fajtából és keresztezéseiből (awassi x cigája) áll. Az állatokat egész évben istállózva tartják, az anyákat ez esetben is évente egyszer elletik, viszont a laktáció ideje hosszabb és az állományt februártól októberig fejik. Ebben az esetben az átlagos laktációs tejtermelése mintegy 280 liter/anya.

Az ökológiai gazdálkodás során természetes pároztatás történik, tehát a kosok ebben az időszakban az anyákkal együtt tartózkodnak a legelőn. Ezzel szemben az intenzív technológia esetében mesterséges termékenyítés folyik, így minden utód származása ismert, illetve kisebb koslétszámmal is megoldható a tenyészet fenntartása. A vizsgálatokhoz szükséges gazdasági adatok többségét a Bakonszegi Awassi Zrt., a Petőfi Mezőgazdasági Kft. Derecske és a Hortobágyi Génmegőrző és Természetvédelmi Kht. bocsátotta rendelkezésünkre.

 

Befektetett- és forgóeszközök

A vizsgált ökológiai gazdálkodás befektetett eszközigénye mintegy 70%-a az intenzív juhászaténak, a forgóeszköz-igény esetében 48%-os arány mutatható ki. Az egy anyára vetített befektetett eszközérték a bioterméket előállító telepen 79,3 ezer Ft/anya, az intenzív telepen 112,6 ezer Ft/anya, a forgóeszközérték 21,7 ezer Ft/anya, ill. 44,7 ezer Ft/anya. A forgóeszköz-szükséglet a bioterméket előállító telepen az összes eszközszükséglet 22%-a, míg ugyanez az intenzív tejelő juhászatban 28%.

 

Munkaerő és munkaidő ráfordítása

A munkaerő létszámát tekintve nem, de szakképzettségét tekintve jelentős különbség mutatkozik a két technológia között. Az intenzív technológia több és különböző végzettségű szakembert igényel. A bioterméket előállító juhászat - a fejőkön kívül - egy szakembert igényel, a juhászt. Sajnos napjainkban meglehetősen nehéz olyan felelős alkalmazottat találni, akire rábízhatunk egy közel kétezer juhból álló nyájat.

Az ökológiai gazdálkodás feltételrendszere mellett, vizsgálataink alapján, az egy anyára vetített munkaidő-ráfordítás 6,5 óra/anya, ugyanezen mutató intenzív tartásnál 13,5 óra/anya, tehát az előzőnek több mint kétszerese.

Az egy munkaórára jutó termelési érték esetében az intenzív tejelő juhászat mutatója a kedvezőbb (3,7 ezer Ft/ó az intenzív esetében és 2,9 ezer Ft/ó a biotejet előállítónál), de az egy munkaórára vetített jövedelem (fedezeti összeg) a biotejet adó technológia esetében a magasabb (1.427 Ft/ó a biotej esetében és 1 134 Ft/ó az intenzívnél).

 

Költségek

Vizsgálataink során a közvetlen költségeket, tehát az anyag- és személyi jellegű költségeket, a speciális tárgyi eszközök és a segédüzem költségeit, illetve a földbérleti díjat, mint egyéb közvetlen költséget vizsgáltuk. Az általános költségek aránya az összes költségen belül 5-30% között változhat üzemmérettől és a vállalkozás költség-elszámolási gyakorlatától függően. Fentiekből következően a jövedelem elemzésénél a fedezeti összeggel kalkulálhatunk.

 

Hozamok, termelési érték, árbevétel, pénzforgalom

A hozamok tekintetében mindkét alkalmazott technológia esetében a juhtej az elsődleges termék, de nagy jelentőséggel bír a bárányértékesítés is. Az ökológiai gazdálkodás körülményei között az átlagos tejhozam (90 l/anya), mintegy harmada az intenzív juhászat (278 l/anya) hozamának.

Az elemzés során a következő átlagos értékesítési árakat vettük figyelembe: 1 liter tej 145 Ft, 1 kg bárány élőtömegben 500 Ft/kg, így a hozamok ágazatok közötti különbségének tudható be a termelési értékek közötti különbség is. Az ökológiai gazdálkodásban az egy anyára vetített termelési érték 19.021 Ft/anya, ami intenzív tartásmód esetében 49 133 Ft/anya.

Az ökológiai gazdálkodás és az intenzív technológiák termékeinek önköltségében jelentős különbség figyelhető meg.

A jövedelem elemzése során vizsgáltuk az árbevétel- és eszközarányos jövedelmet is. Az árbevételarányos mutató az ökológiai gazdálkodással termelő juhászat esetében mutat kedvezőbb értéket, míg az eszközarányos mutató közel azonos mindkét változat esetében. Ez önmagában nem tükrözi a biotejben lévő gazdasági értéket, mivel annak értéke a nyerstej iránti kereslet hiánya miatt csak egy későbbi fázisban, a feldolgozás révén kapott termékek értékében realizálható.

 

Következtetések, javaslatok

Bizonyos mutatóit vizsgálva az ökológiai gazdálkodási technológia kedvezőbb képet mutat, ilyen például az egy munkaórára jutó jövedelem. A munkaerő szempontjából a ökológiai gazdálkodás előnye, hogy nem igényel nagy létszámú munkaerőt, a foglalkoztatás viszont szakaszos, azaz idényjellegű. Legfőbb hátrány viszont, hogy Magyarországon gyakorlatilag nem lehet szakképzett, ilyen méretű állományt felelősségteljesen ellátni képes juhászt alkalmazni.

Az ökológiai gazdálkodás ráfordításainak színvonala naturáliákban és pénzértékben kifejezve is alacsonyabb, az egy anyára vetített jövedelem viszont mintegy 60% az intenzív technológiával elérhető jövedelemhez képest. Az árbevétel arányos jövedelmezőség tekintetében az ökológiai gazdálkodás mutatója a kedvezőbb. Ugyanakkor az eszközarányos jövedelmezőség a két változat esetében közel azonos.

Amennyiben a nyers biotej ára, még ha részben is, de tükrözné a benne rejlő többletértéket, akkor a vizsgált mutatók jobbak, illetve még jobbak lennének az ökológiai gazdálkodás esetében, mint az intenzív juhászatokban. (A Magyar Mezőgazdaság melléklete nyomán 2003., 44.)

Borsos János
Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum Vállalatgazdasági Tanszék
– Jávor András et. al.
Állattenyésztési és Takarmányozástani Tanszék
(Biokultúra 2008/1)

 

Vissza: Kutatás »

 

Eseménynaptár

június 2017
H K SZ CS P SZ V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
Ma 2017. június 25., vasárnap, Vilmos napja van. Holnap János és Pál napja lesz.

Biokontroll a Facebookon

Jelen vannak

Oldalainkat 2419 vendég böngészi
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa50084
mod_vvisit_counterTegnap56129
mod_vvisit_counterE héten384139
mod_vvisit_counterMúlt héten404292
mod_vvisit_counterE hónapban1474551
mod_vvisit_counterMúlt hónapban2153667
mod_vvisit_counterÖsszesen36160018