anormal de la piel Accutane obtener los mejores resultados

El mecanismo de acción de este fármaco es para liberar óxido nítrico a partir de las terminaciones Comprar cialis sin receta, La dopamina es producida naturalmente en grandes cantidades durante el positivo comprar Cialis en linea

Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

Home

Biolekvár és biopálinka Tarpáról


 

Tarpa-lekvárok

Tarpa község Nyíregyházától északkeletre, mintegy 72 km távolságra található. Az elmúlt évszázadokban nagy jelentősége volt a tarpai hegyen a szilva, körte, alma és szőlőtermesztésnek. Egészen korai adat van arról, hogy nagy mennyiségben főzték itt a jó minőségű tarpai szilvapálinkát. A településhez közel eső domboldalon már a 16. században működtek borházak, borospincék.

Tarpán az 1990-es évek elején ismét fellendült a pálinkafőzés Várady György gépészmérnöknek köszönhetően. Mint mondja, megszűnt a tsz Nyíregyházán, mindenképpen vállalkozni kellett valamire. Az 1990-es évek elején indult a biomozgalom Magyarországon, melyhez mindig is vonzódott. Azt gondolta, hogy bioélelmiszert kellene előállítani. Ezért választotta Tarpát, ahol nagy hagyománya van a lekvárfőzésnek, mivel az ottani penyigei kék szilvából mindig is lekvárt és pálinkát készítettek.

Az utóbbi néhány évtizedben azonban a gyümölcsösök egy részét kivágták, a feldolgozás eszközei elporladtak, a tradicionális receptek tudói megöregedtek vagy nem élnek már. A tradíciókat azonban folytatni akarták. Ennek a helyzetnek a felismerése vezetett a Tarpa Manufaktúra Kft. 1996. évi megalakulásához és a tarpai üzem megépítéséhez.

 

c2 Felismerték a jövőjüket

– Milyen távlatokat látott a tarpai üzemben?

– Az egykori Esze Tamás termelőszövetkezet infrastruktúráját vásároltuk meg, hűtőházat, lekvárfőző üzemet létesítettünk és újraélesztettük a pálinkafőzést. Az volt az elképzelésünk, hogy hagyományos receptek alapján olyan gyártási folyamatokat alakítsunk ki, mellyel a régióra jellemző alapanyagok (szilva, dió, meggy, akácméz) felhasználásával kiváló minőségű piacképes termékeket állítunk elő. A forgalmazott gyümölcspálinkák és egyéb, biotanúsítvánnyal is rendelkező lekvárok, dió és méz felhasználásával készült termékek száma jelenleg megközelíti a harmincat. A termékcsalád, az előállítási helyről a Tarpa márkanevet kapta. Miközben a Tarpa márka megtalálható több uniós ország prémium kategóriájú és bioüzleteinek polcain, a gyártási folyamatok manufakturális jellege a mai napig megmaradt.

Az első termékeink a szilvalekvár és a szilvapálinka volt – idézi fel a kezdeteket Várady György. – Mivel ártéri gyümölcsösökről volt szó, szinte adta magát a lehetőség, hogy biotermelést folytassanak ott. Az 1990-es évek elején felvettem a kapcsolatot a Biokultúra Egyesületben Győrffy Sanyi bácsival.

A bioalapanyagot a helyi gazdák termelik meg, 18-an vannak. Nyíregyháza környékén voltak meggyültetvények, aztán vásároltunk gönci barackot a Hernád-völgyéből, illetve bioalmát Szabolcsból. Nagyon kevés birsalmát is vettünk, amelyből viszont hiány van. Így alakult ki a Tarpa biotermékcsalád (szilva-, meggy-, barack-, alma-, és birsalmalekvár). Ehhez kezdtük el a biopálinkákat is gyártani. Később jöttek még a méztermékek, hiszen integrációnkban több méhész is dolgozik, akik bioakácmézet állítanak elő. Dióbélre öntünk mézet és úgy értékesítjük.

A harmadik nagy terület pedig a dió, amelynek termelése Szabolcs-Szatmár-Beregre nagyrészt jellemző, ez a Milotai 10-es típus. Jóízű, vékony pergamen héjú diófajta, erre is alapoztunk termékeket, amelyeket 10 dekagrammos csomagokban exportálunk. Tehát a biotermékeink fő gerincét 4 fajta biolekvár, 4 fajta biopálinka, biodióolaj, bioakácméz és bioakácmézzel leöntött biodió képezi.

 

c2 Biopálinkák

– Szeretném, ha néhány mondatban jellemezné a cég biotermékeit!

– A bio szatmári szilvapálinka úgy készül, hogy a penyigei kékszilvát mosás és magozás után, cefreérlelő kádakban állandó hőmérsékleten, kavarás mellett megközelítően 20 napig készítjük elő a főzésre. A lepárlás kisüsti eljárással, többszöri finomítással történik. A kész párlatot tölgyfahordós érlelés után töltjük palackokba. A szatmári szilvapálinka földrajzi eredetvédett termék!

cefrekezelés

Így kezelik a cefrét

A bio szabolcsi almapálinkának a Szabolcs megye aranyának is gyakran emlegetett Jonatán alma az alapja, amely bioalma. Hasonló eljárással készül, mint a szilvapálinka, szintén tölgyfahordós érlelés után palackozzuk.

A Hernád folyó völgyéből származó bio gönci kajszibarackot, kézi válogatás, mosás, magvazás után, cefreérlelő kádakban állandó hőmérsékleten érleljük. A lepárlás szintén hagyományos módon, többszöri finomítás mellett történik. Tölgyfahordós érlelés után kerül palackokba.

A bio fürtös meggy pálinkánál az újfehértói fürtös meggyet dolgozzuk fel.

Bio méz dióval. A szatmári táj jellegzetes növénye a diófa, mely egyaránt megtalálható a Tisza árterében, a töltések koronáján de a házak mögötti kertekben is. A Milotai 10 bio diófajta gerezdjeire tiszta bio akácmézet öntve páratlan aromájú csemegét kapunk. A termék a milotai bio dión és a tiszta bio akácmézen kívül más hozzáadott anyagot vagy tartósítószert nem tartalmaz.

Bio birsalmapálinka. Sajnos majdnem kipusztultak a birsalmafák, örvendetes azonban, hogy a gazdák újra felfedezték ezt a páratlan ízű, aromájú gyümölcsöt és a „Bereczki bőtermő” fajta meghonosításával, ismét megkezdődött a termesztése.

 

c2 Biolekvárok

Finom a szilvalekvár

Finom a szilvalekvár

A bio szatmári szilvalekvár páratlan aromájú biolekvár, mely a szilván kívül semmilyen más hozzáadott anyagot vagy tartósítószert nem tartalmaz.

Bio baracklekvár. A Zempléni-hegység déli lejtőin termett gönci kajszibarackból házi receptúra felhasználásával készülő biolekvár, lassú, kíméletes főzés után kerül üvegekbe.

A bio meggylekvár. A kitűnő zamatú újfehértói fürtös meggy felhasználásával régi receptúra alapján készül, mely a meggyen és a bio akácmézen kívül más hozzáadott anyagot vagy tartósítószert nem tartalmaz.

A bio birsalma lekvár a „bereczki bőtermőből” készül, hagyományos eljárással, mely a bio birsalmán és a bio akácmézen kívül más hozzáadott anyagot vagy tartósítószert nem tartalmaz. Valamennyi biotermékünket a Biokontroll ellenőrzi és tanúsítja.

– Mekkora a feldolgozóüzemük?

– Jelenlegi gyártó kapacitásunk lekvárokból 200-300 ezer üveg, pálinkákból pedig évente 100-150 ezer palack hagyományos és bio termék előállítását teszi lehetővé. A lekvárüzemet kinőttük és már a jövőre gondolva tervezzük a nagyobb kapacitású üzemet, melyre pályázni is próbálunk. A lekvár- és a pálinkaüzem egy telephelyen volt. A 2-300 ezres kapacitást megnöveljük egymillióra. Teljesen zöldmezős beruházással Tarpa másik végén egy új lekvárüzemet építünk, ahol a biolekvárokat és egyéb lekvárokat is gyártanánk. A pálinkaüzem maradna a régi helyén. A felszabaduló épületekben már tudnánk érlelő és töltőberendezéseket üzemeltetni. Ezzel a kapacitásunk jelentősen nőne.

 

c2 Nincsenek fix átvételi árak

– Hogyan szerzik be az alapanyagokat?

– A biogyümölcs alapanyagokat felvásároljuk, ennek ára mindig megállapodás kérdése. Egy kilogramm biomeggy ára tavaly előtt 200-240 forint volt, tavaly 90 forintot ért, mivel bőséges volt a termés. Az ár függ az ültetvények termelékenységétől, valamint a kereslettől is. A kajszibarack ára általában 100-150 forint körül mozgott, a szilváé 30-70 forint között volt tavaly. Amennyiben hiány van, akkor magasabb áron veszik át az alapanyagot a feldolgozók. Nincsenek fix árak. Sokszor ajánlottam a velünk kapcsolatban álló termelőknek, de senki nem akar termelési szerződést kötni, mindig az az évi megállapodás alapján kérik az árat. A mi alapanyagaink például a 150-160 forintos meggyárakat bírják el, akkor is ennyit fizetünk, ha egy-két helyen 90 forintért veszik át a biotermelőtől. A szerződéses fegyelmet nem mindenki akarja betartani. Várjuk a kialakuló árakat, viszont a németországi partner nem fizet többet a késztermékért annak okán, ha például Kelet-Magyarországon elfagyott a meggy. Véleményem szerint hosszabb távon mindenképpen jobban járnának a termelők egy kiegyenlítettebb árral. Egy-egy biolekvár önköltségi ára 350 forint plusz áfa, mire a polcra kerül, a kereskedők már a duplájáért adják.

Beszállítják a meggyet

Beszállítják a meggyet

– Milyen lényeges különbség van a bio és konvencionális termékek előállítása között?

– A mi technológiai eljárásunk szerint a bio és a konvencionális termékek feldolgozása között az a lényeges különbség, hogy a hagyományos termékekbe cukrot teszünk, a bioba pedig nem teszünk adalékanyagot, például akácmézzel édesítjük a biomeggy lekvárunkat. A bioszilvalekvárból és a bioszilvapálinkából fogy a legtöbb, de ugyanez jellemző a konvencionális termékekre is.

Bérmunkát nem vállalunk. A saját kapacitásunkat kitöltjük.

– Hová kerülnek a termékeik: exportra vagy belföldre?

– A Tarpa biotermékcsaládot nem belföldön kezdtük el értékesíteni, hanem külföldön. Németországban München mellett van egy raktárunk, amely 150 négyzetméter, oda szállítjuk a biot. Onnan látjuk el Svájcot, Ausztriát és Németországot. Azonkívül szállítunk még Lengyelországba, Svédországba és az Egyesült Arab Emirátusokba. A biotermelés 80-90 százalékát külföldön adjuk el. Magyarországon a lekvárokat és nagyon kevés pálinkát értékesítünk, amely az összes termelésünk 10 százaléka.

A Tarpa termékcsalád (Képek a cég archívumából)

A Tarpa termékcsalád (Képek a cég archívumából)

 

c2 Csak biotermelésből nem lehet

– Az önök eladásait mennyire befolyásolja a gazdasági válság?

– Egyre érzékenyebbek az árakra a vásárlók. A mi eladásaink biovonalon stagnáltak az elmúlt két évben. A bioültetvény eleve kevesebbet terem, mint egy hagyományos ültetvény, a biokertek megvédése költségigényesebb a termelés során. Ha drágább alapanyagot veszünk, a végtermék is drágább lesz. Mi csak az engedélyezett adalékanyagokat alkalmazhatjuk a biolekvároknál, szemben a hagyományos lekvárok konvencionális alapanyagaival. Éppen ezért a mi biotermékeink 30 százalékkal drágábbak a hagyományos termékeknél. Németországban egyre nagyobb a konkurencia, és a gyártók egymás árai alá mennek a bioban. Az Aldi, a Lidl áruházláncoknál egyre jobbak a biopolcok. Ennek hatására a bioélelmiszerek vásárlása 4-7 százalékos növekedést mutat Németországban. A nagy lekvárelőállítók, amelyek elsősorban hagyományos lekvárokat állítottak elő, áttértek a bióra. Előfordul, hogy olyan termékeket is találni, amely a gyengébb minőségű bióba tartozik, de mégis csak bio.

– Mik a legközelebbi terveik?

– Újabb termékeket szeretnénk a Tarpa családba bevonni. Tudnánk például a bioeperből jóízű lekvárokat csinálni, de az alapanyagot csillagászati áron tudjuk megvenni, sajnos ezt nem fizeti meg a piac. Megpróbálunk egy új irányt is: a lekvárokat különböző fűszerekkel ízesítjük, a szilvába tettünk fahéjat, amit a német fogyasztói piac igényelt. Németországban karácsonykor ez nagyon nagy divat. Idén megpróbálkozunk több fajta ízesítéssel, diódarabokat teszünk a meggylekvárba, további termékeket próbálunk készíteni. Gondolkodunk azon, hogy biocseresznye lekvárt és zöld cseresznye pálinkát, szedert, bioszőlőlekvárt állítunk elő. Ez utóbbinak még meg kell tanulnunk a technológiáját.

A csomagoláshoz hutaüveget használunk, az üveggyárból jön az üveg. A csomagolás során az üzem fertőtlenítése másként történik akkor, amikor biot gyártunk, mint konvencionálisat.

Kézzel mosunk mindent, a gyümölcs-előkészítésben szintén nagyon sok kézimunkára van szükség, a gyümölcsöt kézzel magvaljuk, a többi már gépi tevékenység. A birsalmát pedig kézzel kell hámozni. Azt szeretem ebben a tevékenységben, hogy mindig újdonságot kell kitalálni.

– Kérem, mondja el, hogy az elmúlt évek során hány termékük lett kiváló termékdíjas?

– Számos elismerést kaptunk. A legjelentősebbek: szilvalekvár, meggylekvár, szilvapálinka, baracklekvár – Kiváló Magyar Élelmiszer (1999. május 27.-e); Tarpa Bio termékcsalád (Foodapest nagydíj 2004); Tarpa Bio termékcsalád SIAL D'OR aranyérem Párizs (2002); bio dióolaj – Németország mezőgazdasági miniszterének aranyérme (2007. 01. 02.); Tarpa Bio termékcsalád – Gazdasági Újságírók díj (2005. szeptember 7.-e); Tarpa Bio termékcsalád – Az év bioterméke (2003. október 3.); Tarpa Bio termékcsalád – Magyar Termék Nagydíj (2005); Tarpa Bio termékcsalád – Környezetvédelmi Minisztérium különdíja (2005).

Ilonka Mária
(Biokultúra 2009/3) 

 

Rovat: Feldolgozás »

 

Eseménynaptár

június 2017
H K SZ CS P SZ V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
Ma 2017. június 25., vasárnap, Vilmos napja van. Holnap János és Pál napja lesz.

Biokontroll a Facebookon

Jelen vannak

Oldalainkat 2444 vendég böngészi
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa50167
mod_vvisit_counterTegnap56129
mod_vvisit_counterE héten384222
mod_vvisit_counterMúlt héten404292
mod_vvisit_counterE hónapban1474634
mod_vvisit_counterMúlt hónapban2153667
mod_vvisit_counterÖsszesen36160101