Július-augusztus


 

 

Zöldséges

A zöldségesben július-augusztusban a növények jó kondíciójának a megőrzése a kulcskérdés. A szárazság okozta stresszhatás komoly növényvédelmi gondokat okozhat. A növények szárazságtűrése több módon is fokozható.

Az első ilyen módszer a helyrevetés. A palántázott növényekkel szemben a helyre vetett növények erőteljesebb főgyökeret fejlesztenek és mélyebb talajrétegekből is fel tudják venni a vizet. A helyrevetett nyári saláta szárazságtűrése például bámulatos. Főleg ha ritkábban, de nagyobb vízadagokkal öntözzük.

A második ilyen módszer a biodinamikus humuszpreparátum alkalmazása a tenyészidőszakban. Szárazságtűrés fokozására illetve a növények vegetatív állapotban tartására a kora esti időszakban permetezzük vele nemcsak a talajt, hanem a növényeket is. A saláta példájánál maradva a növény sokkal később fejleszt magszárat és a levelek is élénkebb zöld színűek lesznek.

A harmadik megoldás a különféle növénykondícionáló szerek alkalmazása, amelyek a gyökérzet megerősítésével és a növény vízgazdálkodásának javításával átsegíthetik a növényeket az átmeneti szárazabb időszakokon. Ilyen a növények vízgazdálkodását javító növénykondícionálók a Biokál 01 és a Bioplazma. A növénykondícionálókat két csoportba oszthatjuk aszerint, hogy csak táplálják-e a növényeket vagy tartalmaznak olyan anyagokat is, amelyek közvetlenül növényvédelmi célokat szolgálnak.

A Bioplazma és a Hungavit gyakorlatilag trágyázószernek tekinthetők. A Biokál, a Pronatura és a Mikromeliorit növényvédő szerként is használható. A Biokál 01 gyógynövénykivonat tartalma jól riasztja a molyokat, a levéltetvek szárnyas alakjait, a poloskákat és az atkák sem kedvelik a szagát. Ezenkívül a gombák okozta betegségek sem terjednek a kezelt területeken. A Pronatura Neem-fa kivonat tartalma miatt a szívó, rágó és aknázó kártevők ellen elég hatásosnak tekinthető. Bors tartalma riasztó hatású. A Mikromeliorit elsősorban a gombák okozta betegségek terjedését gátolja, de a rágókártevők sem szívesen fogyasztják a vele kezelt leveleket. Minden növénykondícionálóra igaz, hogy a kedvező hatást csak rendszeres megelőző kezelésekkel érhetjük el.

A szabadföldi és a hajtatott zöldségfélékben valamint a csemegekukoricában évről évre nagyobb gondot okoz a gyapottok-bagolylepke kártétele.

A védekezésre több módszer is ismert, ezek kombinációja jó védelmet nyújt. Ha a rajzást nyomon követjük feromoncsapdával, akkor alkalmazhatjuk a Bacillus thuringiensis tartalmú szereket (Dipel, Foray). Ezeknek a szereknek az alkalmazását mindig pontosan időzíteni kell. Még ebben az esetben is rajzásonként két kezelés javasolt. Tavaly nálunk a Pronatura nagyon jól bevált a gyapottok-bagolylepke elleni védekezésre, de csak akkor hatékony, ha a tenyészidő alatt folyamatosan 10 naponta kezeljük vele a területet, ekkor azonban az ára már elég magas.

A másodvetésű zöldbabot ha a lehető legkésőbb (a fajta tenyészidejétől függően július végén) vetjük el, akkor gyakorlatilag kikerüljük a rajzást és minden védelem nélkül egészséges babot szedhetünk. A módszer hátránya, hogy egy korai fagy esetleg helyettünk szüretelheti le a termést. A legbiztosabb megoldást a Trichoplusz nevezetű készítmény adja. A kicsi kapszulákban a Trichogamma petefürkész darazsak különböző fejlettségi állapotú alakjai vannak. A kapszula hatékonysága ennek megfelelően kb. 20 nap. A kapszulákat 10x10 m-es kötésben kell kihelyezni. A kirepülő fürkészdarazsak mindenféle kártevő lepke petéjét parazitálják. A készítmény külön érdeme, hogy olcsó és kis tételben is megrendelhető.

Július folyamán legfontosabb teendő a növények szakszerű ápolása, hiszen növényeink egészségét ez alapvetően meghatározza.

  • Folyamatosan szedjük le a megérett termést és távolítsuk el a beteg növényi részeket, hogy ne alakulhassanak ki olyan gócok, ahonnan elterjedhetnek a különböző fertőzések.
  • Termésszedés után lehetőleg permetezzünk tejjel vagy mikromeliorittal, hogy segítsük a sebek gyógyulását. Ezután mindig hagyjunk kellő időt a sebek gyógyulásához, a következő öntözés előtt.
  • Azoknál a növényeknél, ahol a termést egy menetben takarítjuk be, a szedés után közvetlenül általában nincs idő azonnal eltávolítani minden növényi maradványt a területről, pedig ez igen fontos feladat. Lehetőség szerint minél hamarabb végezzük el!
  • A felszabaduló területre mielőbb vessünk másodnövényt vagy zöldtrágyának való növényt. Nagyon jól alkalmazható zöldtrágyanövényként a facélia vagy más néven a mézontófű. Gyökerének fonálféreg pusztító hatása a büdöskével vetekszik, így gyökérzöldségek vetése előtt mindenképpen célszerű beiktatni a vetésforgóba. A hatás akkor a legerőteljesebb, ha teljes virágzás után közvetlenül zúzzuk le, és utána minél hamarabb beforgatjuk a talajba. Virágzáskor sok hasznos rovart vonz a területre, és nagyon jó méhlegelőt szolgáltat. A facélia kedvező tulajdonságai közé tartozik kiváló gyomelnyomó képessége is. A répaféléken kívül igen jó előveteménye még a paradicsomnak és a burgonyának is. Viszont pillangósok után ne vessük. 1000 m2-re 1 kg mag szükséges.

A dughagymáról szaporított vöröshagyma betakarítási ideje augusztus közepére esik. A hagyma felszedésekor ügyeljünk arra, hogy a hagymák nyaka kellőképpen záródott legyen már, de ne várjuk meg, amíg a levélzet teljesen elszárad. Ha sokáig kinn marad a hagyma, akkor a levélen keresztül a talajból számos kórokozó fertőzheti. Felszedés után azonban lehetőleg néhány napig szikkasszuk ponyván, amíg a teljes levélzet le nem szárad. Ezután tisztítsuk meg, majd tároljuk szellős helyen. A pince általában nem alkalmas a hagyma tárolására, mivel ott túlságosan magas a páratartalom és könnyen megrothad.

hagyma

A káposztaféléknél általában a különféle lepkehernyók okoznak problémát ebben az időszakban. Ellenük készíthetünk bodzahajtásból, gilisztaűző varádicsból és fehérürömből főzetet, amihez a tapadás fokozása miatt praktikus egy kevés káliszappant adni. Ez a keverék a levéltetvek szaporodását is megakadályozza. Levéltetves fertőzés kezdetén sikerrel alkalmazhatók a különféle kőzetőrlemények vagy a fahamus porozás. Ezeket még a levéltetű telepek kialakulása kezdetén kell alkalmazni. A későbbiekben már csak a szappanos permetezések adnak megfelelő eredményt.

káposzta

A rövid tenyészidejű káposztafélék betakarítása után ne hagyjunk növényi maradványokat a talajon. A hosszú tenyészidejű káposztaféléknél a káposzta-bagolylepke ellen védekezzünk. Ez a kártevő június-július és augusztus-október hónapokban rajzik. A meleg időjárás elősegíti a szaporodását. A levelet károsítják a hernyók. A palánták köré nyirkos fahamut, durva homokot terítsünk. Riasztó-növénynek a mentafélék, izsóp, kakukkfű, zsálya, rozmaring vált be. Permetezés varádicsteával, kenőszappanos vizet, az engedélyezett szerek közül Bacilus thuringiensis, piretetrin hatóanyagúakat használjuk. Előnyös a vegyeskultúra zellerrel, paradicsommal.

  • Káposztalepke ellen fehérürömmel és a bagolylepkénél említett szerekkel védekezzünk. Illatfedésre varádicsteát, ürömteát használjunk a rajzás idején. Borsórozsda Borsómoly riasztására a sorok köré paradicsomot palántázzunk, erős fertőzés esetén Bacilus th. hatóanyagú szereket alkalmazzunk Csipkézőbarkó elszaporodását megakadályozhatjuk, ha a sorokat, növényeket porozzuk kőzetőrleménnyel, valamint varádics és fehérürömteával permetezünk. Tömeges megjelenésekor piretrin hatóanyagú szert használjunk.
    fellépésekor porozni kőzet-őrleménnyel és zsurlóteával permetezés. Távolítsuk el a növényi maradványokat és erős fertőzés esetén használjunk 3%-os rézgálic oldatot.
  • Káposztalégy ellen gallérozzuk fel a palántákat, amely a nőstények peterakását akadályozza. Fahamuzás és kőzetőrlemény kiszórása, és kenőszappanos permetezés hatásos e kártevővel szemben. Rajzása júliusközepétől szeptember közepéig tart, ebben az időszakban permetezzük a gyökérnyakat kenőszappanos vízzel.
  • Burgonyabogár ellen kőzetőrleménnyel, gipszporral való porzás az ajánlott, valamint a réztartalmú szerek és a bazsalikomlé riasztó hatású hatásúak. Közvetlen védekezéskor piretrin készítmények és Bacilus th. hatóanyagú szer. Elhárító növények a torma és az árvacsalán.
  • Burgonyavész (fitoftóra) a kender védőhatást ad ellene. Csalánlével, zsurlólével hagymahéjteával permetezni, kőzetőrleménnyel porozni, a paradicsomnál is jelentkezhet ekkor tejes vízzel (10 x-es hígításban) permetezzünk. A paradicsomban és a burgonyában a szeptoriás levélfoltosság és a baktériumos levélfoltosság ellen réztartalmú szereket használjunk.
  • Hagymalégy második nemzedékének lárvái július augusztusban a talajszint alatt berágják magukat a hagymába. A sorokat szórjuk be kőzetőrleménnyel, illatfedésre varádicsot használjunk. Riasztó növénye a sárgarépa.
  • A hagymamoly második nemzedéke július augusztusban repül, a levélen át a hagymába rágják magukat a hernyók. Közvetlen védekezésnél zsurlóleves öntözés mellett használjunk a hernyók ellen kenőszappanos oldatot, Bacilus th. és piretrin hatóanyagú szereket.
  • Hagymarozsda augusztus szeptemberben rendszeresen fellép, főként póréhagymára veszélyes. Réz hatóanyagú szerrel permetezünk.
  • Sárgarépalégy második nemzedékének rajzása június közepe és július közepe között van. Locsoljuk a növényeket varádiccsal, fehérürömmel, hagymahéjteával illatfedés céljából. Létesítsünk vegyeskultúrát hagymafélékkel. Ragacsos sárgalapokkal előre jelezhetők, gyéríthetők.
  • Levéltetvek ellen porozni kőzetőrleménnyel, fahamuval. Permetezünk kenőszappannal, csalánlével, zsurlóval, fehérürömmel. Az engedélyezett szerek közül a piretrin, és a növényi olajokat tartalmazó szereket használjuk.
  • A peronoszpóra ellen réztartalmú szereket, míg a lisztharmat ellen kéntartalmú szereket használjunk.

Nedves időben kerüljük a növényállomány ápolását, amellyel a gombás betegségek terjedését akadályozzuk meg. A kabakosoknál száraz, meleg időben a mézgás varasodás és a peronoszpóra károsíthat, amelyek ellen réztartalmú szert használjunk.

Az áprilisban vetett burgonyát fel kell szedni. Betakarításra száraz időt válaszunk, kerüljük a sérüléseket, mert raktári betegségek kiindulási pontjai.

Gyümölcsös

Gyümölcstermő növényeink szintén szenvednek az aszálytól ezért a fákat is célszerű növénykondicionálókkal permetezni. A legtöbb gyártó külön terméket forgalmaz a gyümölcsfélék kezelésére. Ilyen pl. a Hungavit A, amit szőlő és gyümölcsültetvényekben valamint dinnyére és szamócára használhatunk. Az összes ökotermesztésben engedélyezett növényvédő szerrel keverhető így a kijuttatása nem jelent külön munkát. A Biokál 02-t a már kifejlett lombozat elérése után szintén bármilyen más szerrel keverve permetezhetjük a növényekre. A Biokál 02 gyógynövénykivonat tartalmának köszönhetően rovarriasztó hatású és gátolja a kórokozó gombák terjedését. Rendszeres használatával az ágelhalásos tünetek ellen is védekezhetünk.

A Pronaturát is alkalmazhatjuk gyümölcstermő kultúrákban is. Itt is alapvető fontosságú a folyamatos kezelés. Évente legalább öt kezelést kell végezni a kellő hatás eléréséhez. Természetesen gyümölcseink is meghálálják a Mikromelioritos kezeléseket. A Mikromelioritot ne keverjük semmivel, hanem külön permetezzünk vele, ha sok a gondunk a gombás megbetegedésekkel, de nem akarunk rezet és ként használni. A biodinamikusok hamarosan nem is használhatják ezeket. Nekik azonban a kvarcpreparátum igen jó eredményt ad a gombákkal szemben, ha évente 6-8 alkalommal kikeverik.

A szamóca telepítésének legjobb időpontja augusztus eleje-közepe. Az ágyásokból először távolítsuk el az évelő gyomokat, majd dolgozzunk bele a talajba legkevesebb 5 kg érett komposztot négyzetméterenként. A palántákat ne ültessük túlságosan mélyre, mert akkor fogékonyabbak a gombás betegségekre. Ültetés után öntözzük be kikevert humuszpreparátummal, így erőtejesebben kezdenek fejlődni, és ellenállóbbak lesznek. Mivel a friss telepítést gyakran kell öntözni, ezért a levélfoltosságok elleni védelem nagyobb jelentőséget kap, mint a már beállt állományoknál. A gyakran alkalmazott réztartalmú szerek helyett kipróbálhatjuk a zsurlóteába áztatott orgonalevelet is. Miután elkészítettük a zsurlóteát, hígítsuk fel a kívánt mennyiségre és áztassunk bele 2 napra literenként egy marék összevágott orgonalevelet, szűrjük le és használjuk fel. A többi növényi lével ellentétben ennek nem tesz jót, ha tovább áll és megerjed.

Elvégezhetjük a gyümölcsfák zöldválogatását és koronaritkítását. Régebben a tél végi, kora tavaszi metszést részesítették előnyben a kertészek. Manapság viszont a kisebb méretű, intenzívebb koronaformákat kezdjük előnyben részesíteni még a biogyümölcsösökben is. Így a nyári időszakban végzett koronaritkításnak és zöldmetszésnek megnőtt a szerepe, mivel ilyenkor a metszés hatására nem indul meg olyan intenzíven a hajtásnövekedés. Ennek növényvédelmi jelentősége is van, mert a levéltetvek és a levélbolhák a gyorsan növekedő fiatal hajtásokon szaporodnak nagyon intenzíven. A nyári metszések tehát ezen kártevők szaporodását mérséklik. A nyáron végzett koronaritkítás után még nagyobb figyelmet kell azonban fordítanunk a sebek kezelésére, mert ilyenkor a sebek könnyebben fertőződnek és a fák belsejében, illetve a kéreg alatt lakó kártevők is rajzanak ebben az időszakban. Tehát miután lefűrészeltük az ágat a seb szélénél, a kérget minden esetben simítsuk el késsel. Ne hagyjunk rojtos kéregdarabokat a seb körül, mert ezeken a helyeken intenzíven párolognak a fa nedvei, és ez odavonzza a kártevőket. Illetve a seb is gyorsabban gyógyul, ha a kéreg szépen meg van igazítva. Ha ezzel megvagyunk, kenjük be a sebet valamilyen sebkezelő anyaggal. Használhatjuk erre a célra a gyári készítményeket, vagy magunk is készíthetünk oltott mészből, amit gyógynövényteával hígítunk fel. Zöldválogatás után mindig alaposan permetezzük meg a fákat, vagy az általunk használt gyógyteával vagy Biokállal, hogy amíg a sebek be nem gyógyulnak távol tartsuk a kártevőket.

Védekezés

  • Takácsatka ellen zsurló, varádics, fehérüröm főzetet, vagy kőzetőrleménnyel való porzást alkalmazzuk, vagy az ajánlott szerek közül az olajtartalmúakat. Száraz, meleg időben szaporodik fel.
  • Levéltetvek és a pirosgyümölcsfa takácsatka ellen káliszappant (40 g káliszappan/25 l víz) használjunk.
  • A kaliforniai pajzstetű elsősorban az alma, körte, cseresznye és a meggyfákat veszélyezteti. Káliszappant vagy spiritusz szappan emulziót alkalmazhatunk sikeresen a gyérítésükre, továbbá üröm- és varádicsteát használjunk illatfedésre, valamint az engedélyezette szereket (pl. Samatoil, Biosect). A fehérüröm, illetve a gilisztaűző varádics illata rajzási időszakban riasztja a kifejlett egyedeket. A főzethez tanácsos mezei zsurlót is keverni, mivel ez nem csak a gombák okozta betegségek terjedését gátolja, hanem a takácsatkák szaporodási kedvét is csökkenti.
  • Molykártevők gyérítésére használhatunk hernyófogó öveket, vagy bekenhetjük a fák törzsét egérfogó ragasztóval. A molyok által károsított és lehullott gyümölcsök összeszedése rendkívül fontos feladat. A gyümölcsösök egyik legkártékonyabb kártevője az amerikai fehér szövőlepke. Aknázómolyok esetleges harmadik nemzedéke megjelenésekor a károsított leveleket távolítsuk el. Levélbolhák (alma, körte): a fertőzött hajtásokat távolítsuk el. Almamoly: a második nemzedék rajzása előrejelezhető cefrecsapdával, fénycsapdával, feromoncsapdával. Illatfedésre varádics vagy ürömteát használjunk. A lehullott gyümölcsöt szedjük össze, a feltett hullámpapír öveket rendszeresen ellenőrizzük. Szilvamoly ellen a hernyófogó övet helyezzük a fákra szeptemberig. A lehullott gyümölcsöket szedjük össze. A második nemzedék ellen, amelynek júliustól augusztusig tart a rajzás piriterint használjunk. Szamócaatka ellen vegyeskultúra hagymával, erősfertőzés esetén kénnel permetezni, valamint varádiccsal.
  • Az alma-lisztharmat egész tenyészidőben gondot okozhat. Meleg, párás időben fertőz. Kén tartalmú szert, vagy 2%-os szódabikarbónát használjunk.
  • Folyamatosan kell figyelni a hernyófészkek megjelenését és minél előbb el kell távolítani azokat, mivel a kifejlett hernyók elhagyják a hernyófészkeket és ekkor már nem tudunk védekezni ellenük. A Dipeles permetezés ebben az esetben sajnos nem hatékony eléggé a fiatal hernyók ellen, mert a hernyófészkekbe nem jut be meg felelő mennyiségű permetszer. A legjobb, bár eléggé időigényes megoldás, ha egyenként levágjuk, majd elégetjük a hernyófészkeket.
  • Amerikai fehér szövőlepke: denaturált szesz szappan oldattal permetezzünk és Bacilus th. tartalmú szert használjunk. A hernyófészkeket hernyózóollóval távolítsuk el és semmisítsük meg. A második nemzedék rajzása július végén kezdődik, a rajzás csúcsa augusztus közepére esik.
  • Málnavessző-foltosság ellen csalán-, zsurló-, kamillafőzetet használhatunk, erősebb fertőzés esetén réztartalmú készítményeket. A beteg vesszőket minden esetben távolítsuk el és égessük el. Málna-gubacsszúnyog petéit június- júliusban a málna hajtásaira, rügyeire rakja. A kislárva gubacsot hoz létre. A beteg vesszőket távolítsuk el. A szamócánál a sodrómolyok és a levéldarazsak okozhatnak gondot. A szamócaágyást megtisztítani, leszedni az ostorindákat.
  • Ribiszkénél a szüret után a kaliforniai pajzstetű, levélfoltosságok és a lisztharmat jelent veszélyt. A kaliforniai pajzstetű és a ribiszkelepkével fertőzött vesszőket távolítsuk el.

Szőlő

A szőlőben is alkalmazhatók a már korábban felsorolt növénykondícionálók. A Hungavit A-valkezelt szőlő nem csak többet terem, hanem a kezelés hatására a cukortartalom is nő. Egy kis eltérés azonban van: Biokál 02-t csak júliusig adhatunk a fürtökre, utána már csak a Biokál 01 adható. A szőlő különösen szereti a Mikromelioritos permetezést. Ennek jelentősége augusztusban fokozódik, amikor borászati technológiai okokból a rezes és kénes permetezéseket már nem alkalmazzuk. A botritiszesfertőzés is jelentősen mérsékelhető az ebben az időszakban a fürtökre kijuttatott Mikromeliorittal. Szürkepenész ellen jól alkalmazható még az erős zsúrlótea is. A biodinamikusoknak általában nincs sok gondjuk a szürkepenésszel, mivel a kvarcpreparátum hatása rendkívül jó. A szőlőmolyok második nemzedéke ellen a feromoncsapdás rajzásmegfigyelésnek megfelelően Dipellel védekezhetünk. Elhúzódó rajzás esetén két permetezés is szükséges lehet. Ha az atkák gondot okoznak, kénes kezelést alkalmazzunk. Szőlőben érdemes kipróbálni a Biokál 01 atkariasztó hatását is. A filoxéra levéllakó alakja ellen a Pronatúra használata segítséget jelenthet.

Szükséges a kötözés és a szőlő csonkázása, az idősebb részeket ifjítsuk meg.

Júliusban még a fürtök záródása előtt permetezzünk kénnel a szürkerothadás megelőzésére. Nagyon fontos szintén a szürkerothadás megelőzésére a zöldmunkák gondos elvégzése. Főleg erősebb molykártétel vagy jégverés után kell erre nagy gondot fordítani. A fürtzónában lévő levelek nagy részét el kell távolítani a kellő szellőzés biztosítása érdekében. Ennek a szürkerothadás megelőzésén kívül a minőség javításában is nagy szerepe van, mivel a nap jobban éri a fürtöket és így szebben érik a szőlő. A korai, általában könnyebben rothadó csemegeszőlő fajtákra különösen oda kell figyelni. A folyamatosan alkalmazott Biomit Plussz lombtrágya is erősíti a növényeket, és növeli a botritisszel szembeni ellenálló képességet. A növényi levek közül erősítőnek a csalánt, védelemre pedig a zsurlót használhatjuk sikeresen.

A szőlőmolyok rajzását folyamatosan kövessük nyomon feromoncsapdákkal, és a rajzásmegfigyelés eredményei alapján védekezzünk. Ha kisebb mértékű a rajzás, elegendő fehérürömből, varádicsból és büdöskéből teát főzni és ezzel permetezni. Ha komolyabb kártétel várható, alkalmazzunk Dipelt a fiatal hernyók ellen.

Meleg időben a lisztharmat, párás idő a peronoszpórafertőzésnek kedvez. A peronoszpóra ellen zsurlóval permetezzünk, öntözzünk erjesztett csalánlével, és réztartalmú szereket használjunk.

Szántóföld

A nyárelő tennivalóinál már utaltam a megelőzés fontosságára, hiszen a szántóföldön védekezésre már kevés a lehetőség. Részben azért mert hatékony készítmények nem állnak rendelkezésünkre, a növények nagy mérete miatt a földi védekezésre nincs lehetőség, -másrészt a kezelés többe kerülne mint a kártevő ill. kórokozó miatti gazdasági kiesés. Az ökotermesztésben az ellenállóképesség kulcsfontosságú!

Az aratásig a raktárakban ne maradjon tavalyi készlet, mert az komoly fertőzési forrás lehet (molyok, zsizsik stb.). Az alapos takarításon (száraz seprés, vizes felmosás) kívül már csak a természetes alapú készítmények alkalmasak (Aqua-Py) a rejtőzködő kártevők irtására, de csak kiürített raktárakban. A betárolásig szerezzük be a szex-feromon tartalmú készletmoly csapdákat. Ne késlekedjünk a termés további tisztításával, különösen ha azt a magas nedvességtartalom is indokolja.

Hosszú távon biztonságos, kártevőktől mentes tárolásra az un. „szabályozott légterű” zárt silók alkalmasak, ilyen raktár azonban hazánkban kevés van.

Évente sok gazdaságban „tűzgyújtással” kezdik a tarlókezelést – ezek azonban azt jelzik, hogy ők biztosan nem biogazdálkodók. A tarlóégetést a monokultúrás növényvédelmi szempontokból „legalizálják”, de véleményem szerint az általa okozott környezeti károk többször nagyobbak, és az égetés mértéktelen pazarlás az értékes szerves anyaggal és energiával.

A tarló állapota, valamint az időjárás határozza meg teendőinket. Ha száraz az időjárás egy azonnali sekély-tárcsázással jelentősen mérsékelhető a talaj vízvesztesége. Ha már egyébként is nagyon száraz a talaj, kitűnő alkalom kínálkozik egy altalaj (mély) lazításra, mely jól gyéríti az évelő gyomokat is. Alapvető, hogy a veszélyes gyomokat legkésőbb magjuk beérése előtt el kell pusztítani!

Néha betakarításkor jelentős a veszteség, -elsősorban dőlt gabonában, elhulló törékeny kalász-melyet mérsékelhetünk, ha állatokkal fellegeltetjük (elsősorban kistestű kérődzők, pl. juh). A legelő állatok a gyomok irtása mellett a tarlómaradványokat is tömörítik, leforgathatóságukat segítik. A betakarítási veszteségek elfogyasztása után kevesebb marad a rágcsálóknak.

A leforgatandó tarlómaradványok (és komposzt, istállótrágya is) lebontását, érlelődését különböző talajbaktériumokat tartalmazó talajoltó készítmények permetezésével segíthetjük, melyek növelik a tápanyagok feltáródását. Őszi betakarítású növények (pl. kukorica) öntözésekor is kijuttathatók a talajoltó-készítmények.

Ne feledkezzünk meg az érlelődő komposzt és szervestrágya-kazlak gyommentesítéséről (kaszálás), valamint fontos a nedvességtartalom vizsgálata is. Átforgatás után mindenképpen indokolt lehet a beöntözés.

A virágzó szegélyek, táblaszélek jelentőségét már többször méltattam, azonban veszélyes gyomok esetén a további elszaporodást meg kell gátolnunk – pl. aranka, parlagfű, maszlag stb. – minden lehetséges eszközzel.

A napraforgóban (valamint más rovarporozta növény esetén) a mézelő méhek jelentősen növelhetik a terméshozamot! Fogadjuk szívesen a méhészek jelentkezését!

Nedvesebb nyarakon lehetőség nyílik zöldtrágyázásra is – elsősorban a keresztesvirágúak (pl. olajretek, mustár stb.) alkalmasak a nyári betakarításúak utáni (július-augusztus) vetésre. A tarlóhántás utáni árvakelésekből (pl. repce) is kitűnő „zöldtrágya” nevelhető. A tápanyagok feltárása mellett a keresztesvirágúak nematóda (fonálféreg) irtó hatással is bírnak. Virágzásukkal a hasznos rovaroknak késő őszig táplálékot biztosítanak. A zöldtrágyanövények talajba forgatása (szántás) virágzás, illetve a fagyok után lehetséges.

Pepó Zsuzsanna – Rasztik Viktória – Földi Mihály
nyomán összeállította: Mihalec Hedvig
(Biokultúra 2001/4, 2002/4, 2004/4, 2005/4)

 

Vissza: Növényvédelmi naptár »

 
Hungarian (formal)English (United Kingdom)

Eseménynaptár

október 2014
H K SZ CS P SZ V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
Ma 2014. október 31., péntek, Farkas napja van. Holnap Marianna napja lesz.

Biokontroll a Facebookon

Jelen vannak

Oldalainkat 2157 vendég böngészi
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa33895
mod_vvisit_counterTegnap46068
mod_vvisit_counterE héten210476
mod_vvisit_counterMúlt héten117043
mod_vvisit_counterE hónapban580143
mod_vvisit_counterMúlt hónapban394946
mod_vvisit_counterÖsszesen9567967