anormal de la piel Accutane obtener los mejores resultados

El mecanismo de acción de este fármaco es para liberar óxido nítrico a partir de las terminaciones Comprar cialis sin receta, La dopamina es producida naturalmente en grandes cantidades durante el positivo comprar Cialis en linea

Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

Home

A biominőségről


Sokan elhiszik, sokan nem hiszik, hogy a biotermelés min őségileg jobb élelmiszereket eredményez. A kérdésre ezért sokan és sokféleképpen keresik évtizedek óta a választ. Analítikai módszerekkel, állatkísérletekkel, a legkülönfélébb vizsgálati eljárásokkal próbálják meg kideríteni, hogy vajon egészségesebb-e, ízletesebb-e a bio, mint a konvencionálisan termesztett élelmiszerek.

A kérdés rendkívül összetett: a szintetikus növényvédőszerek, a műtrágyázás, a génmanipulált növények termesztésének hatásai a környezetre, az intenzív állattartás módszereinek egészségügyi kihatásai csakúgy ehhez a témakörhöz tartoznak, mint a konvencionális feldolgozásban alkalmazott adalékanyagok hatásai. Léteznek egészen jól ismert malőrök, amelyekből akár meg is tanulhattuk volna, hogy csínján kell bánnunk a modern mezőgazdasággal. Az emberiség azonban úgy tűnik, csak lassan tanul a saját hibáiból .

A növényvédőszerek egyik leghírhedtebb képviselőjének, a DDT-nek sikertörténete valószínűleg még sokak emlékezetében él. Feltalálója 1948-ban Nobel-díjat kapott felfedezésért, mivel a szer a maláriát terjesztő szúnyogok és számos más rovar ellen is hatásosnak bizonyult. A készítményt hatalmas mennyiségben alkalmazták a második világháború alatt és még évtizedekig utána is a világ szinte minden részén. Néhány éves használata után ugyan kiderült, hogy a megcélzott rovarok rezisztenssé válhatnak iránta, tehát a szer hatékonysága jelentősen csökkent, ez azonban csak még intenzívebb felhasználását eredményezte. 10 évvel bevezetése után használata madarak, hüllők és halak tömeges pusztulásához, egyes madárfajok részleges kihalásához vezetett. Az anyag ugyanakkor rendkívül nehezen bomlik le, és bejut az anyatejbe is. Káros hatásainak felismerése után még évtizedeket kellett várni a betiltására.

Sok fejlődő országban ennek ellenére még ma is használható a DDT. Az állatokon bizonyítottan rákkeltő anyagot brazíliai, mexikói, kínai, indiai cégek még ma is gyártják és forgalmazzák. A trópusi eredetű növényekben (banán, kakaó, kávé, mogyoró) visszakerül hozzánk is.

Az intenzív gazdálkodásban alkalmazott szereknek és módszereknek azonban nem mindig ilyen egyértelműek a hatásai. Az élelmiszereinkben található peszticid maradványok egészségünkre gyakorolt hatásainak feltérképezéséhez több éves vizsgálatokra van szükség.

A német Gottschewski professzor 1975-ben publikálta 5 éves kutatásának eredményeit, amelyben konvencionális, első osztályú takarmányt úgynevezett szennyeződésektől mentes takarmánnyal hasonlította össze. Ez utóbbit olyan gazdaságokban vásárolták, amelyek bizonyíthatóan nem alkalmaztak semmilyen növényvédőszert, és főleg természetes trágyával és komposzttal trágyáztak. Gotschewski szerint "ezeknél a vizsgálatoknál nem az egyes hatóanyagokat vizsgálták, hanem az élelmiszerek valódi minőségét. ...Statisztikailag bebizonyítottuk több, ismételt kísérlettel, hogy az úgynevezett biológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek általunk vizsgált tulajdonságai mindig jobbak voltak, mint a konvencionális termékek hasonló tulajdonságai."

A vizsgálatok három kérdéskört vettek nagyító alá, így foglakoztak az állatok műtét utáni életképes-ségével: A biotakarmányt kapott állatok problémamentesen túlélték a beavatkozásokat ellentétben a "normális" csoporttal.

A második kérdéskör vizsgálatai során a mérgek iránti érzékenységet mérve megállapították, hogy a biotakarmány hatására az állatok ellenállóbbakká váltak a mérgek iránt. A termékenységi vizsgálatokkor megfigyelték, hogy az élve születések száma statisztikailag magasabb volt, mint a hagyományos takarmány mellett. Gottschewski professzor végkövetkeztetésként megállapítja, hogy "... felelőtlen és nem bizonyított az a megállapítás, hogy a ma használatos trágyázás valamint a növények, állatok és termékek kezelése kémiai anyagokkal nem károsítja az egészséget."

Teljesen más szempontok szerint vizsgálta a bioélelmiszerek egészségünkre gyakorolt hatását egy 1970-ből származó vizsgálat: Néhány kutató életközeli módon kívánta tesztelni a permetezőszerek mérgező hatásait, és a kísérleti állatoknak nemcsak a legismertebb, akkoriban használatos permetezőszereket juttatták a táplálékába, hanem valamilyen kórokozót is. A vizsgálathoz használt permetezőszereket, a PCB-t DDT-t és dieldrint olyan koncentrációban adagolták, amilyenben a német élelmiszerekben előfordultak. A vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy az állatok gyakrabban és súlyosabban betegedtek meg, ha szennyezett élelmiszereket fogyasztottak, mint a szermararad-ványoktól mentes élelmiszerektől, és kétszer olyan gyakran volt a betegség halálos lefolyású. Más állatfajokkal és más környezeti mérgekkel is hasonló eredményt mutatott a vizsgálat. A szervezet ellenállóképessége minden esetben csökkent.

Egy 1975-ös szovjet vizsgálat során patkányoknak négy hónapon át olyan peszticidkeveréket adagoltak, amely arányaiban megfelelt annak, amit a polgár nap mint nap elfogyaszt. Az eredmény szerint az állatoknál mind a specifikus mind a nemspecifikus immunreakciók csökkentek, sőt a bőr baktériumvédelme is csökkent. Az állatok a vizsgálat befejeztével ismét peszticidmentes táplálékot kaptak, azonban az immungyengítő hatások még hónapok múlva is fennálltak. A szervezet legyengült ellenállóképességét nem lehetett ismét helyreállítani.

Ezek a vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy az élelmiszereinkben található méregmaradványok komolyan gyengítik a szervezet ellenállóképességét. Számos kutató ezt a jelenséget tartja az intenzív mezőgazdaság legnagyobb veszélyének: a szervezet védekezőrendszerének gyengülése ugyanis nem csak a kórokozók iránti fogékonyságban nyilvánul meg, hanem a rák kialakulásában is szerepet játszik. Valószínűleg ezzel magyarázható ezeknek az anyagoknak a rákkeltő hatása .

A 2003-ban megalapított International Research Association for Organic Food Quality and Health (FQH, www.organicfqhresearch.org) elnevezésű szövetség a kérdéskör további, alapos vizsgálatát tűzte ki céljául. És bár a vizsgálatok magukért beszélnek, a hitetlenek továbbra is hitetlenkednek. De a bio marad ami volt: lényegesen jobb minőségű, magasabb beltartalmi értékekkel rendelkező, kevesebb szermaradványt tartalmazó élelmiszer, ami egészségünket egyértelműen pozitívan befolyásolja.

Sokan és sokféleképpen vizsgálják a világ számos országában, hogy a bioélelmiszerek miben különböznek a konvencionális élelmiszerektől. A vizsgálatok egyrészt az egészségünkre gyakorolt pozitív hatásokat vizsgálják, másrészt a konvencionális élelmiszerekben található permetezőszer- és gyógyszermaradványok, valamint a génkezelt növények egészségügyi kockázatait és környezetünkre gyakorolt hatásait, a konvencionális feldolgozásban használt több ezer adalékanyag veszélyeit és a nagyüzemi állattartás és növénytermesztés egyéb árnyoldalait.

Az immár két éve működő International Research Association for Organic Food Quality and Health (FQH, www.organicfqhresearch.org) névre hallgató szövetség hírlevele havonta számol be a témát érintő vizsgálatokról és a témához tartozó egyéb megfigyelésekről.

A permetezőszerek elősegítik a Parkinson-kór kialakulását. Egy Aberdeenben elvégzett vizsgálat során a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a permetezőszerek használata elősegíti a Parkinson-kór kialakulását. Európa különböző országaiban, így Svédországban, Romániában, Skóciában és Olaszországban 3000 személyt vizsgáltak meg, akik közül 767 szenvedett Parkinson-kórban. Valamennyi vizsgálati személynél rákérdeztek a foglalkozásukra és szabadidős tevékeny-ségeikre, továbbá arra, hogy használtak-e életük során rendszeresen permetezőszereket. A megkérdezettek átlagéletkora 62 év volt. A "ritkán peszticid használóknak", mint az amatőr kertészeknek 9%-kal volt nagyobb esélyük arra, hogy kialakuljon náluk a betegség, mint a permetezőszereket nem használóknak, míg a "sok peszticidet használóknak", mint például a gazdálkodóknak, 43%-kal nagyobb esélyük van erre. A vizsgálat nem tért ki arra, hogy milyen permezetőszereket használtak a megkérdezettek, mivel erre vonatkozólag nem tudtak pontos választ adni.

A vizsgálat egyértelműen bebizonyította, hogy kapcsolat van a permetezőszerekkel való érintkezés és a betegség kialakulása között. (New Scientist magazin, 2501. szám, 2005. 05. 26., 14.)

A mellrák és a permetezőszer-maradványok közti összefüggés. Egy ausztrál vizsgálat szerint összefüggés mutatható ki a mellrák előfordulásának gyakorisága és a permetezőszerek használata között. A 48 000 asszonyt vizsgáló tanulmány szerint Viktória államban, az intenzíven művelt dohányültetvények környékén a fokozott növényvédőszerhasználat miatt a környék élelmiszerei is szennyeződtek szerves klórvegyületekkel. Ezek az anyagok, ha egyszer bekerülnek a szervezetbe, csak nehezen választódnak ki, vagy bomlanak le, és ezért a zsírszövetben raktározódnak el, így a mellekben is. A vizsgálat kiindulási alapjául a 90-as években gyűjtött anyatejminták szolgáltak, amelyek permetezőszer-maradvány tartalma a dohánytermelő vidékeken volt a legmagasabb – miközben az asszonyok hagyományosan nem dolgoztak a dohányültetvényeken. (FQH Newsletter, 2005 március)

Tasmániai vizsgálatok. Ausztrália egy másik területén, Tasmániában szintén hasonló jelenséget írtak le a permetezőszerek és a rák kialakulása közötti összefüggésről. A jelentés szerint a belsőelválasztású mirigyek rosszindulatú daganatainak száma hatszorosára nőtt 1995 óta, míg az emésztőrendszeri daganatok száma szintén erősen megugrott az utóbbi 5 évben. (ABC News)

Génkezelt növények hatásai. Dr. Pusztai Árpád a skóciai Rowett intézetben több éven át vizsgálta génmanipulált burgonya hatását kísérleti patkányokra. Kísérleteinek eredményei azt jelezték, hogy a génmódosításnak lehetnek káros következményei is. A fiatal állatok növekedésében és egyes szerveik fejlődésében zavarok keletkeztek, és az immunrendszerük stimulálhatósága lecsökkent. (www.ketezeregy.hu)

Monsanto-vizsgálat. A Monsanto-cég által elvégzett, ám nyilvánosságra nem hozott vizsgálat adataiból közölt részleteket az Independent nevű angol lap. Az 1139 oldalas jelentés szerint a GMO terményekkel etetett patkányok belső szervei abnormálisan fejlődtek, és vérükben is elváltozások voltak tapasztalhatók. Az állatoknak kisebb lett a veséjük, és a vérükben tapasztalható eltérések vagy az immunrendszer károsodására, vagy daganat növekedésére utaltak. A kontrollcsoportban, azaz a GMO mentes takarmányon felnőtt állatoknál ezeket az elváltozásokat nem lehetett tapasztalni. A vizsgálatok aggodalomra adnak okot a GMO-élelmiszerek emberi fogyaszthatóságával kapcsolatban.

Agresszivitás és tápanyaghiány. Az American Journal of Psychiatry című lapban megjelent tanulmány szerint összefüggés van a táplálék tápanyaghiánya és a gyerekek agresszív viselkedése között. Azok a gyerekek, akiknek táplálékából hiányoznak az életfontosságú anyagok, többek között a cink, a vas, a B vitaminok és a fehérjék, 41%-kal agresszívebbek 8 évesen mint az összehasonlító csoport, míg 17 évesen 51%-kal növekszik meg az agresszivitásuk és az antiszociális magatartás.

A tanulmány rámutat arra, hogy ma az Egyesült Államok lakosságának 80%-a az úgynevezett junk food (azaz a gyorsétkezdék, az édességek, a műételek stb.) és az üdítőitalok fogyasztásának köszönhetően nem jut elég életfontosságú anyaghoz. Az Organic Consumers Association nevű bioszervezet kampánya az iskolákban egészséges bioélelmiszereket vezetett be, amelynek hatására csökkent az elhízás és nőtt a gyerekek iskolai teljesítménye.

Hasonló vizsgálatokat végeztek a hetvenes években az Egyesült Államok néhány börtönében illetve fiatalkorúak nevelőintézetében, továbbá kisegítő iskolába járó gyerekekkel. A vizsgálatok eredményei szerint ha a vizsgálati személyek megfelelő táplálékhoz jutottak a szokásos, vitálanyagokban szegény civilizációs táplálék helyett, a magatartási rendellenességek javultak, a feltűnő magatartási rendellenességek megszűntek, az agresszivitás csökkent, a delikvensek jobban tudták elfoglalni magukat. A kisegítő iskolába járó gyerekeknek öt éven át megfelelő táplálékot adva, a továbbiakban képesek voltak a normális iskolában folytatni tanulmányaikat, míg a kontrollcsoport alanyainak is kisegítő iskolába kellett maradniuk.

Ez utóbbi vizsgálat felhívja a figyelmet arra, hogy bio és bio nem ugyanaz. Az erősen feldolgozott bioélelmiszer ugyanúgy elveszti vitálanyagainak jelentős részét mint a konvencionális junk food. A biokóla és a biochips, a bioporleves és a biokészétel már nem egészséges táplálék, bármennyire is bio az alapanyag – a feldolgozás során a lényeg valahol elveszett.

Benda Judit
(Biokultúra 2006/1, 2006/2)

 

Vissza: Érvek a bio mellett »

 

Eseménynaptár

June 2017
M T W T F S S
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
Today is Sunday, 25. of June 2017., name-day of Vilmos. Tomorrow will be name-day of János és Pál.

Biokontroll a Facebookon

Visitors

We have 2421 guests online
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa50047
mod_vvisit_counterTegnap56129
mod_vvisit_counterE héten384102
mod_vvisit_counterMúlt héten404292
mod_vvisit_counterE hónapban1474514
mod_vvisit_counterMúlt hónapban2153667
mod_vvisit_counterÖsszesen36159981