Home Biokultúra újság Archívum Állattartás Szükségünk van a régi magyar tyúkfajtákra

Szükségünk van a régi magyar tyúkfajtákra


Napjaink baromfitenyésztését, különösen a legnagyobb termékmennyiséget adó húscsirke- és tojótyúk ágazatokat szinte kizárólag az intenzív termelés jellemzi. Az igényes vásárlók növekvő köre ugyanakkor a termelés minden szakaszában ellenőrzött, különleges minőségű és magas feldolgozottságú, lehetőleg ökológiai típusú gazdálkodásból származó baromfitermékeket igényel.

Magyar parlagi tyúkok téli tanyán

Magyar parlagi tyúkok téli tanyán

A génmegőrzést is szolgáló, alternatív fajtákat hasznosító ökológiai gazdálkodást az agrár-környezetvédelmi és a vidékfejlesztési programok kiemelten támogatják. Ezek keretében tyúkjaink hasznosítása az alábbi három szinten valósítható meg:

  • A termék-orientált alternatív baromfitenyésztés, melyben az elsődleges cél a kiváló minőségű és humán táplálkozási szempontból is biztonságos baromfitermékek előállítása ellenőrzött feltételek és előírások szerint.
  • A tágabb értelemben vett ökológiai mezőgazdálkodás, ahol a növénytermesztés és az állattenyésztés egymásra épül és azonos fontosságú. A baromfitenyésztés, mint az ökológiai gazdaság szerves része, elsősorban annak teljessé tételét illetve segítését jelenti, míg az ökológiai baromfitermék előállítás nem elsődleges, csak mint a teljes rendszer része jelentkezik.
  • Az érzékeny természeti területek (pl. a nemzeti parkok) védelme a hagyományos mezőgazdasági módok helyreállításával, mely hozzájárul az eredeti táj és környezet fenntartásához. A hagyományos állattenyésztésből származó termékelőállítás csak másodlagos lehet és az eredeti természet- és környezetvédelmi célok megvalósítását nem befolyásolhatja.

Az említett szinteken „öko” vagy „bio” csirkehús és tojás előállítására hazánkban elsősorban a régi magyar tyúkfajták javasolhatók. Az ökológiai típusú csirkeneveléssel és tyúktartással egy korábbi cikkben már foglalkoztunk. Az alábbiakban a génbankokban őrzött, régi magyar tyúkfajtáinkat mutatjuk be abban a reményben, hogy a jövőben egyre több gazdálkodó választja a hazai természeti feltételekhez alkalmazkodott, naphosszat élelem után kutató, ellenálló tyúkféléinket ökológiai gazdasága számára.

 

Tyúkjaink eredete

A házityúk (Gallus domesticus) legvalószínűbbőse abankiva vagy vörös dzsungeltyúk, melynek háziasítása az időszámításunk előtti 3. évezredben zajlott az Indus folyó mentén. Görög feljegyzések szerint a tyúk az ókorban került Ázsiából Európába. A honfoglaló magyarok valószínűleg Ázsiából hozták be parlagi tyúkjaink őseit. A magyar parlagi tyúk kialakulásában szerepet játszottak a tatárjárás idején Európába behozott nagyobb testű ázsiai tyúkféleségek, majd a török hódoltság idején hazánkba került balkáni és kisázsiai eredetű tyúkok. A nyugatról betelepített lakosság szintén hozott magával különböző fajtákat. A magyar tyúk és a típusában is eltérő erdélyi kopasznyakú tyúk fajtái a 19. század második felében, több neves tenyésztő közreműködésével alakultak ki a parlagi állományokból.

 

A magyar tyúkfajták

A magyar tyúk a középnagyságú, kettőshasznú tyúkfélék közé tartozik. A tojók súlya 2,0–2,3 kg, a kakasoké 2,5–3,0 kg. Legfőbb értéke finom rostú és ízletes húsa, mely alapján a hazai és külföldi piacokon egyaránt kedvelték. Csirkéi 8–10 hetes koruktól már értékesíthetők voltak. A nemesítés eredményeként a XX. század elejére több színváltozata alakult ki. Legelterjedtebb a fehér, a kendermagos, a sárga és a fogolyszínű változat volt, melyek a mai napig fennmaradtak, s mint önálló fajták találhatók génbankjainkban.

A sárga magyar tyúk tollazata élénksárga. A nyaktollak végei, a szárny evezőtollai és a faroktollak végei kismértékben barnásfeketék. A kakas tollazatának alapszíne valamivel sötétebb, a nyak- és nyeregtollak, valamint a szárny fedőtollai élénk vöröses-sárga színűek, az evezőtollak és a kormánytollak barnásfeketék, a sarlótollak zöldes árnyalatba hajló feketék. Csőre és lába sárga, tojása világosbarna színű. A naposcsibék egyszínű világosbarnák. A sárga magyar tyúk a Dunántúlon, valamint az Alföld és a Duna–Tisza köze egyes részein volt elterjedt fajta.

A fehér magyar tyúk tollazata fényes fehér. A kakasok tollazata szintén egyszínű fehér, idősebb korban enyhén sárgás árnyalatba hajló lehet. Tojásaik általában krém- vagy világosbarna színűek. Naposcsibéik egyöntetű, fehér pelyhűek. A fehér magyar tyúk elsősorban az Alföld és a Duna–Tisza köze tyúkja volt, mivel fehér színével az árnyék nélküli tartást, a tűző napsugarakat a legjobban viselte.

A kendermagos magyar tyúk tollazatának alapszíne kékesszürke. A sötét, fekete színhatású, keskeny keresztsávok váltakozó elhelyezkedése idézi elő a jellegzetes „kendermagos” színt. A kakasok színe világosabb, a tyúkoké sötétebb. Tojásaik világosbarna vagy barna színűek. Naposcsibéik sötétszürke-fekete pelyhűek, a kakascsibéknél a hastájon és a fejen világos foltokkal. Rejtőzködő színe miatt elsősorban az ország északi részén, általában a szárnyas ragadozók által veszélyeztetett területeken kedvelték, de az egész országban elterjedt fajta volt.

Kendermagos magyar csibék

Kendermagos magyar csibék

A fogolyszínű magyar tyúk tojóinak alapszíne az egész testre kiterjedően barna, hasonlít a fogoly színéhez. Finom rajzú tollazata a mellen vöröses, a nyakon, vállon és háton (a nyeregtollakon) sárgás, a test hátsó részén és a hason szürkés árnyalatú. A farok és a szárny evezőtollai feketék vagy sötétbarnák. A nyaktollakon fekete, keskeny csíkok láthatók, úgyszintén a mell-, hát- és szárnytollakon is keskeny, barna sávokból álló a toll körvonalához hasonló rajz található (rajzolt toll). A kakas nyak- és nyeregtollazata aranysárga, piros árnyalattal. A nyak- és nyeregtollak hosszában vékony, fekete csík látható. A fej tollazata narancsvörös, a nyereg, a váll és a hát felső része barnáspiros, a mell, a has és a combok fedőtollai pedig feketék. A kakas sarlófaroktollai szintén feketék, zölden zománcolt árnyalattal. Csibéik pelyhezete középbarna, világosabb tarkázottsággal élénkített, vadmadárszerű színeződésű. Tojásaik színe a többi magyar tyúkfajtához hasonlóan világosbarna vagy barna. A fogolyszínű magyar tyúk a szárnyas ragadozóktól jobban veszélyeztetett, erdős területek kedvelt fajtája volt.

Az erdélyi kopasznyakú tyúk. Több hazai elnevezése ismert. Így első tenyésztője után “szeremlei tyúk”-nak, egy másik honossága szerint “bosnyák tyúk”-nak is nevezték. Későbbiekben a fajta – mely leggyakrabban fekete, fehér, sárga és kendermagos változatban fordult elő – erdélyi kopasznyakú tyúkként vált ismertté. A fajtára jellemző, hogy nyaka és részben a melle, valamint hasi része is tollatlan. A fejtetőn szintén kevés toll található. Testalkata hasonlít a magyar tyúkéra, de annál nagyobb törzsű, hosszabb és tojásdad alakú, melle kerek mint a vadmadaraké. Szárnya hosszabb és hegyesebb. Súlya a magyar fajtákéval azonos, a kakas 2,50–3,00, a tojó 2,00–2,30 kg.

Erdélyi kopasznyakú kakas

Erdélyi kopasznyakú kakas

Az erdélyi kopasznyakú tyúkfajtákat a 20. század első felében még elsőrendű gazdasági tyúkként tartották számon. Rendkívül edzettek, erősek és ellenállóak. Gyorsan fejlődnek és gyorsan tollasodnak. Számukra megfelelő környezetben jó tojástermelők. A tojások általában barna- vagy krémszínűek. Egyes vidékeken kiváló téli tojóként tartották számon. Fekete, fehér és kendermagos színben tenyésztik. Mindhárom változatra jellemző, hogy az arc, áll- és füllebeny, a taraj és a fej mindig vérpiros. A fekete kopasznyakúak csőre sötét palaszínű, a világosabb színváltozatoké fehér, sárga, vagy testszínű. A fekete kopasznyakúak láb- és lábujjszíne sötét palaszínű, a fehér és a kendermagos tollazatúaké eredetileg hús- vagy testszínű. A nemesítés eredményeként kialakult sárga lábszín ma már elfogadottnak tekinthető.

Szalay István
(Biokultúra 2005/1)

Kapcsolódó cikkek

 

 

Vissza: Állattartás »

 
Hungarian (formal)English (United Kingdom)

Eseménynaptár

szeptember 2014
H K SZ CS P SZ V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
Ma 2014. szeptember 18., csütörtök, Diána napja van. Holnap Vilhelmina napja lesz.

Biokontroll a Facebookon

Jelen vannak

Oldalainkat 647 vendég böngészi
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa3259
mod_vvisit_counterTegnap9402
mod_vvisit_counterE héten34332
mod_vvisit_counterMúlt héten92837
mod_vvisit_counterE hónapban236630
mod_vvisit_counterMúlt hónapban493659
mod_vvisit_counterÖsszesen8829508