Home Biokultúra Magazine Content per columns Növénytermesztés Egy rég elfeledett népi védekezi mód: az acatolás
There are no translations available.

Egy rég elfeledett népi védekezi mód: az acatolás



A Cirsium arvense (L.) Scop., a mezei aszat az Országos Gyomfelvételezések során, első alkalommal az előkelő 2. helyet foglalta el, az 1969-71-es felvételezés során a 7. helyen szerepelt, majd az 1988-89-es években a 8. helyre csúszott vissza.

A IV. Országos Gyomfelvételezés során már az 5. helyen állt és a 2007-2008-as évek során zajlott V. Országos Gyomfelvételezés alkalmával őszi kalászosokban 4., őszi kalászos tarlóin 4., kukoricatáblán 6. helyen szerepelt. Átlagosan a 4. helyet szerezte meg a tíz legelterjedtebb gyomnövény sorában (Novák et al., 2009).

A gyomnövény magról és tarackról is képes szaporodni, tehát a generatív és vegetatív szaporodás együttes vitalitása teszi igazán veszélyessé. Az igazán nagy veszélyt azonban a több méterre lehatoló gyökérzet okozza (1. ábra).

A mezei acat gyökérzete

1. ábra. A mezei acat gyökérzete

Jellemző, hogy a föld alatt több gyökéremelete is van, az új hajtások kifejlődése legtöbbször a talajfelszínhez közel eső emeletekről történik. A gyökérzet tömege (80%) a 30 cm-es szántott rétegben található (Reisinger, 2008).

Különböző védekezési módokkal igyekeznek szerte a világon visszaszorítani az elmúlt időszakban mindenütt problémát okozó Cirsium arvenset. Az agrotechnikai és mechanikai védekezésben a mélyszántás kiemelkedő jelentőségű. A gyomnövény a mélyszántást nem kedveli, tarackjaiban az akkumulálódott tartaléktápanyag és -energia a szántás és az elfagyás során jelentősen lecsökken (Reisinger, 2008). A tarlóhántást követő mélyszántás, majd az ezt követő őszi rozs 73%-os hatásfokkal szorította vissza a mezei acatot (Lukaschyk, 2005). Takarmánykeverékkel (Secale cereale-Trifolium resupinatum-Lolium multiflorum) is jó eredményeket értek el, rákövetkező őszi rozzsal, 96%-os hatásfokkal (Lukaschyk, 2005).

A foltkezelés módszere is hatékonyan segíthet a védekezésben, az acatfoltokat GPS-el körbejárva a folt koordinátái pontosan rögzíthetők, majd térinformatikai információkkal a permetezőgép szórókerete csak ezeken a foltokon kapcsol be*. Ugyanígy lehet vezérelt a szántásmélység is (Reisinger, 2008).

A világban a biológiai védekezés is fontos szerepet kap. A Pseudomonas syringae pv. tagetis Hellmers baktérium szuszpenzióval való kezelés után 14 nappal a Cirsium arvense száraz biomasszatömege 31%-kal csökkent (Gronwald et al., 2002). Következő évben azonban a kezelésnek mérhető hatása nem volt.

A Sclerotinia sclerotiorum a Cirsium arvense leveleit és gyökérzetét is megtámadja (Brosten et al., 1986), ezáltal a Cirsium arvense borítási értéke 38-81%-kal csökkent. Szisztemizálódást viszont nem tapasztaltak, az ugyanott később képződő hajtásokra a fertőzés nem terjedt át. Gondot okozhat az is, hogy a talaj elfertőződhet úgy szkleróciumokkal, hogy csak kb. 10 év múlva lehet fogékony növényt termeszteni (Bourdot et al., 2000), a levegőbe kerülő aszkospórák pedig szomszédos területeket fertőzhetnek meg (Bourdot et al., 2001).

Az Európában őshonos Rhinocyllus conicus Froel. ormányosbogarat 1968-ban Kanadába, 1969-ben az USA-ba telepítették be (Arnett et al., 2002), mely a Cirsium és Carduus fajok mag- és virágkártevője. A telelésből előjövő imágók a fészkes virágzatba helyezik a petéiket. Egy kolonizált területen a virágbimbók harmadát találták fertőzöttnek. Ez a kezelés azonban csak a generatív részeket károsítja, holott a károsítás a vegetatív szaporodással jóval nagyobb arányú.

Mindezekből kitűnik, hogy a Cirsium arvense elleni védekezés összetett. Rendkívül versenyképes fajról van szó, amelynek gyökere Béres és Csorba (1992) vizsgálatai szerint is allelopatikus hatással bír. Kazinczi et al. (2004) és Torma et al. (2004) szintén vizsgálta a Cirsium arvense gyökér- és levélkivonatának kultúrnövényekre gyakorolt allelopatikus hatását. Solymosi és Nagy (1999) kimutatták, hogy a mezei acat más gyomnövényekre is csírázásgátló hatással rendelkezik.

 

A Cirsium arvense L. Scop. elleni védekezés hagyományos módja, az acatolás

arrow A gyomlálás szerepe

A 17. századtól egyre több feljegyzés bizonyítja a gyomlálás jelentőségének növekedését. Egy 1606-ból származó feljegyzés így szól: „Giomlaltattam megh, az zeginek zamara ualo buzat, voltak giomlalok niolczan...” Lippay György 1662-ben kiadott latin nyelvű kalendáriumában jelzi, hogy a vetéseket március-május hónapokban kell gyomlálni. Báró Palocsay György kuruc generális 1700-ban versben mondta el a gyomlálás szükségességét: „Egész házanépit vigye ki mezőre, Őszkor elvetett buza-vetésire, Gyomláltassa tisztán mindeniket rendre, Annak idejében lesz fejér kenyere!” „A’ Régiek példája azt mutatja, hogy a’ Vetést nem lehet egészen magára hagyni. Ők találták azt jónak, hogy azt gyomlálni, ’s tisztogatni szükséges. A’hol nagyok a Táblák legalább tsak a’ Vetnivalótis meggyomlálni szükség. A’ki pedig keveset vet; vagy közel a’ népes városokban, a’ pénzes Lakosok, és Zsemlyesütők jól fizetik a’ tiszta Buzát, a’ maga erszényje ellen vét, ha a’ gyomlálást elmúlasztja.” (Nagyváthy, 1791)

arrow Etimológia

Létezik azonban a népi hagyományban egy elfeledett lehetőség is: az acatolás. Így hívják a gazdák azt az eljárást, midőn munkások, leginkább asszonyok és gyermekek, ösztöke-alakú acatoló-kés segítségével az acat nevű bogácsféle tüskés, mélyen gyökerező gyomot a gabonavetésekből kiszúrják. Az acatolás elmulasztása által e veszélyes gaz, melynek bóbitás magját a szél messze viszi, nagyon elterjed, miért is irtása néhol hatóságilag volt elrendelve.

A növény tájnyelvi elnevezései rendkívül változatosak: acat, aczat, aszottka, aszatka, szúró, szúróka, tüvis, tüsök, bogács, gordony, mácsonya. Magát a tevékenységet is sokféle névvel illetik: szúrókázás, gordonyozás, juszapirtás, tüskelöködés, aszatolás.

Az eszköz elnevezése és kialakítása szintén különböző. Nevezik acatvágónak, gyomlálókésnek, aszatolónak (acatoló) az Alföldön, a Tiszántúlon; aszot-kapának Velemben (Vas-megye), szúrózónak, szúrókázónak Szatmárban; irtókésnek Szabolcsban, Tolnában; bökködőnek Északkeleti-Felvidéken; gordonyozónak a Dunántúlon.

arrow Eszköz

Az acatoló szerszám kialakítása területenként eltérő. A Dunántúlon görbe késsel (gordonyozó) vagy sarlóval, az Alföldön és az ország más területein az ösztökéhez hasonló hosszú nyelű böködővel végezték a műveletet. Ez egy 100–150 cm hosszú pálca, melynek végére kovácsoltvas, V alakú vagy egyenes végű lemezt erősítenek (Imre, 1941; Takács, 1964), (2. ábra).

Acatoló bot és fej

2. ábra. Acatoló bot és fej

 

arrow Az acatolás módja, időpontja, bérezés

Aratáskor, amit régen szintén kézzel végeztek (kaszával, sarlóval) a marokszedők, a kévekötők karját, arcát ez a megszáradt acat fájdalmasan összeszurkálta. Ezért ezt a növényt minél előbb el kellett távolítani a vetésből. Tápén (Csongrád megye) nők és gyermekek végezték a munkát. Debrecenben is elsősorban a gyermekekre várt ez a munka, de ha számuk kevésnek bizonyult, akkor még fogadtak hozzájuk pénzért (Balassa, 1940). Beregdarócon március végén, április elején a 8-10 éves uradalmi cseléd gyermekeket az első világháború előtt 20 krajcárért fogadták fel szúrózni. A Duna-Tisza közén és a Dunántúlon a gabonagyomlálás éppúgy gyermek- és női munka volt. Erdélyben, Kalotaszeg falvaiban szintén: „A gyomlálás inkább női munka, azonban például Sztánán ’a konkujt, tüviset, repcét, vadborsót asszonyok, gyermekik s még az emberek gyomlálják, aki csak ráér. Jákótelkén a gyermekek hat éves korukig csak disznóra, libára vigyáznak, de nyolc éves korukba’ már viszik gyomlálni, a búzából a töviset kivágni bicsokkal...” (Kós, 1999)

Acatolni akkor indultak, amikor – mint mondják – „habot ver a búza sása” (vagyis a szélben már hullámzik a gabona). „Májusban, ’amikor még nem hányta ki a búza a fejét’, amikor még araszos a vetés, mennek búzagyomlálni.” (Balassa –Ortutay, 1971)

A munkások csatárláncszerűen álltak fel a búzaföldön, kb. egy méter sávot felfogva végezték munkájukat:

„Mindenki felfogott maga előtt egy pászmát, ahogyan Bereg-darócon mondják, előt. Az előben lassan haladva nyesték a szelíd szúrót, a szamárszúrót, a vadtormát, a konkolyfüvet és egyéb dudvákat. Ki kell választani azt a helyet, ahol legritkább a vetés. A sűrű vetésbe nem szabad beletaposni! A szemüket nem vették le a vetésről, nem lehetett elbámészkodni. A kerülő ott haladt mögöttük, ha gyomot talált, akkor kiabált, káromkodott, nyaklevest osztogatott.” A 30-40 főnyi bandák mellett idős uradalmi cselédek pallérkodtak. A gyomot nem a föld felett, hanem a föld alatt, körülbelül két ujjnyira kellett elnyesni, hogy többet ne hajtson ki.

Aratószerződésben rögzítették, hogy az aratók 1912-ben Bedegen (Tolna m.) annak fejében, hogy nyáron kaszálás és aratás idején az uradalom ivóvizet biztosított: „konkoly és aczat irtásnál minden pár 4 napot tartozik szolgálni” (Balassa, 1985). Az acatoló gyermekek napszámbére 20 krajcár volt, a századelőn is csak 25-30 krajcár – a felnőtt napszám töredéke –, a velük dolgozó idős asszonyok és férfiak 15-20 krajcárral kaptak többet. A búzagyomlálás sok esetben kölcsönös segítséggel végzett munka volt, amiért nem járt fizetség, reggel adtak a férfiaknak egy kis pálinkát, majd szalonnasütés következett; délre a gazdasszony gondoskodott kétfogásos ebédről, vacsorát este a gazda házánál kaptak.

Az acatolás jó alkalmat szolgáltatott a népi hagyományok kicserélésére, továbbadására is, minthogy három nemzedék dolgozott egyszerre együtt. A munkát tréfálkozással, nótázással fűszerezték, alkalmat adott a találós kérdések és mesék mondására, lehetőséget nyújtott a fiataloknak ismerkedésre, összemelegedésre, s az ilyen uradalmi búzatisztítás nemegyszer lakodalmat eredményezett (Balogh, 1986).
Mindezek ismeretében jogosan vetődik fel a kérdés, miért is merült a feledés homályába ez a viszonylag könnyen kivitelezhető védekezési mód? Hiszen költségkímélő módon, gépesítés és magas fokú szakmai tudás nélkül is jó eredménnyel kivitelezhető, talajterhelésben gondot nem okoz. Számos szakmai előnye mellett pedig a közösségformáló hatása sem elhanyagolható. Ennek jegyében végeztük el acatolási kísérletünket, melynek eredményeiről egy későbbi alkalommal beszámolunk.

Szabó Krisztina

*A lektor megjegyzése: Természetesen az ökológiai gazdálkodásban herbicid foltkezelésre sem alkalmazható. (RP)

 

 

 

Vissza: 2010/6 lap tartalma »

Rovat: Bionövények termesztése »

 
Hungarian (formal)English (United Kingdom)

Eseménynaptár

August 2014
M T W T F S S
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Today is Thursday, 28. of August 2014., name-day of Ágoston. Tomorrow will be name-day of Beatrix és Erna.

Biokontroll a Facebookon

Visitors

We have 1106 guests online
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa6427
mod_vvisit_counterTegnap26640
mod_vvisit_counterE héten66564
mod_vvisit_counterMúlt héten80554
mod_vvisit_counterE hónapban426339
mod_vvisit_counterMúlt hónapban412356
mod_vvisit_counterÖsszesen8525558