Mi az az ökológiai gazdálkodás?
Az ökológiai gazdálkodás, vagy más néven bio- vagy organikus gazdálkodás (utóbbi inkább az angol nyelvterületen) – nagyon leegyszerűsítve – az agrár és élelmiszertermelő tevékenységek leginkább környezetbarát változata. Lényege, hogy segítségével értékesebb beltartalmú, lényegesen kisebb környezetterhelésű növényi és állati élelmiszereket, termékeket állítsunk elő, melyek hosszú távon is fenntartható módon képesek ellátni szükségleteinket, anékül, hogy a talajt, a vizeket és összeségben a természeti környezetet, a bolygót jobban megterhelnénk, mint amennyire az önmagától regenerálódni képes. Meggyőződésünk, hogy hosszú távon az ökológiai gazdálkodás az egyetlen felelős gazdálkodási forma, amit mára mind az uniós döntéshozók, mind a magyar kormány felismert, ezért kifejezetten a területalapú és beruházás ösztönző vidékfejlesztési pályázatokkal támogatják is az agrárium minél nagyobb arányú átállását az ökológiai gazdálkodásra. Az ökológiai gazdálkodás jogszabályokban foglalt előírásai itt olvashatók.
Konkrétan mivel támogatják az átállást?
A támogatás legfontosabb eleme a már korábbról ismert vidékfejlesztési pályázatok rendszere, amin keresztül szinte a teljes agráriumot lefedő beruházási típusú felhívásokban (lásd lent) az ökológiai gazdálkodók kifejezetten, és többféle előnyt élveznek a konvencionális módon gazdálkodó társaikhoz képest. A másik a területalapú támogatási forma, amely a gyepgazdálkodáshoz, a szántóföldi növénytermesztéshez és az ültetvények műveléséhez ad a területalapú alap támogatáson felüli kiegészítő támogatást, amennyiben azokat az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás keretei között hasznosítják.
Egyszerűsítve: egy ökológiai gazdálkodó nagyobb eséllyel nyer támogatást és emellett magasabb összegű területalapú támogatásban is részesülhet, így összességében kétszeresen is többletforráshoz juthat egy adott egységre (hektárra vagy egyedre) vetítve, mint a nem ökológiai gazdálkodó társa. Az Európai Unió és benne Magyarország egyfelől a környezet megóvása érdekében ezzel ösztönzi a gazdákat, hogy minél többen álljanak át biogazdálkodásra, másfelől elismeri és így kompenzálja az ökológiai gazdálkodás kockázatait és magasabb élőmunka-, és tudásigényét. Emellett a jogszabályi környezet, például az engedélyezett növényvédelmi hatóanyagok szűkülő listája, és a vásárlói szokások alakulása is egyaránt egyre több gazdát gondolkodtat el az átálláson.
Milyen előnyei vannak az ökológiai gazdálkodásnak?
- Munkánkkal többet teszünk környezetünk és a Föld megóvásáért, hogy azt élhető állapotban adjuk át a következő nemzedékeknek, mint bármely más gazdálkodási móddal.
- Munkánk által mi magunk is egészségesebbek leszünk a bioélelmiszerek előállítása és fogyasztása révén, hiszen a különböző felszívódó növényvédőszer-, műtrágya-, vagy antibiotikum-maradványok eltűnnek a mindennapjainkból.
- Nagyobb eséllyel és magasabb összegű támogatásokhoz juthatunk az agrárpályázatokon keresztül.
- Magasabb, és területméretbeli korlátozás nélküli területalapú támogatáshoz juthatunk a biogazdálkodással járó kötelezettségek vállalása esetén.
- Földvásárlási és földbérleti eljárásokban előnyhöz juthatunk a rangsorolásban.
- A tanúsított ökoterményeknek magasabb az eladási/átvételi ára, illetve az irántuk tapasztalható kereslet kiegyenlített akkor is, amikor a konvencionális termények iránti kereslet éppen a mélyponton van.
Milyen kockázatai, nehézségei vannak az ökológiai gazdálkodásnak?
- Az átállás az egyik gazdálkodási formából a másikba hasznosítási ágazattól függően 2 vagy 3 év. Ebben az átmeneti időszakban – ami a területalapú támogatással jól áthidalható – az ökológiai gazdálkodás előnyei még kevésbé érezhetők (a hozamok csökkenhetnek, a termelési kockázat növekedhet és az átállási státuszú terményeknek nincs felára), de a beruházási típusú pályázati támogatásoknál az átállás alatt álló gazdálkodók is azonos előnyökhöz jutnak, mint a már átálltak.
- Komoly szakmai felkészültséget és hozzáértést kíván, illetve rendszeresek az ellenőrzések is, ami nagyobb adminisztrációs igényt jelent.
- Maradéktalanul be kell tartani az ökológiai gazdálkodáshoz tartozó előírásokat, a vetésforgót, a visszakerülési időket, a szintetikus növényvédőszerek és műtrágyák használatának mellőzését és másokat, mert az öko / bio minősítés el is veszíthető, és – ha valaki komolyabban eltért az előírásoktól – a következmény az átállás újraindítása vagy kizárás az ellenőrzési rendszerből.
Hogyan tudok átállni, hol tudhatok meg többet a váltásról?
Az átállás menete az ökológiai gazdálkodásra elvben nem bonyolult, de a sikeres váltást komoly felkészülés és szakmai értelemben is egyfajta elköteleződés előzi meg. A bejelentkezés adminisztrációs feltételeiről a Biokontroll ellenőrzési rendszerébe részletesen a megfelelő aloldalunkon olvashat. A bejelentkezés és szerződéskötés egyben a tanúsítás kérelmezése is. Kérdés esetén telefonon vagy e-mailben részletes eligazítást adunk, de személyes konzultációra is lehetőséget biztosítunk. Az első átfogó ellenőrzésnek a bejelentkezést követő 90 napon belül, a befizetett minimál beérkezését követően meg kell történnie. Ha itt minden feltételnek megfelel a gazdaság, akkor az adott tevékenység és termény megszerzi a HU-ÖKO-01 tanúsítványt. Fontos tisztában lenni azzal, hogy egy termék nem lesz feltétlenül, azonnal biotermék csak attól, hogy átesett a tanúsítási folyamaton és ott megfelelőnek minősült.
A jogszabályok szerint a termelés helyének státusza (pl. átállás alatti vagy átállt) és a termény státusza (pl. nem jelölhető, átállási, ökológiai) alapvetően elkülönül egymástól. Ha pl. egy termőterület az első átállási évét még nem töltötte le, akkor az arról lekerülő termény „nem jelölhető (átállás első éve)” státuszúnak minősül. A termény státusza a hasznosítási módtól és más körülményektől is függ, amiket a jogszabályok szigorúan meghatároznak. Az ellenőrzési rendszerben szereplő termelő egységekben (termőföld, tartási hely, feldolgozóüzem, kereskedelmi egység, stb.) előállított termékek státuszát a Biokontroll által kiadott tanúsítvány tartalmazza. A tanúsítási döntés alapja az ellenőri jelentés, amely az éves átfogó vagy visszatérő ellenőrzéseken készül.
A gyakorlatban tehát a gazdálkodónak a bejelentést követő egy – három éven belül kell átállnia a ökológiai gazdálkodásra. Az átállási időszak hossza a tevékenységtől és a hasznosítástól függ, és részletesen szabályozott. Ebben az átállási időszakban már minden szabályt be kell tartania, de a termék még nem jelölhető ökológiaiként. A bejelentkezéssel és szerződéskötéssel partnerségen alapuló, kétoldalú elköteleződés jön létre a mezőgazdasági termelő (növénytermelő, állattartó, méhész, gombatermesztő, halászati vállalkozás stb.) vagy egyéb gazdasági szereplő (feldolgozó üzem, nagykereskedő) és a Biokontroll, mint akkreditált ellenőrző és tanúsító szervezet között, amelynek része az Alap-feltételrendszerben előírtak teljesítése is. A Biokontroll Alap-feltételrendszere közérthető nyelven írja le a folyton változó uniós és hazai jogszabályi környezetben meghatározott mindazon előírásokat, amelyek az ökológiai termékek előállítását és jelölését szabályozzák.
Kapok valami segítséget az átálláshoz és annak megtervezéséhez?
Természetesen. A Biokontroll csak az ellenőrzést és tanúsítást végezheti és végzi, de vannak szervezetek Magyarországon, például a Magyar Biokultúra Szövetség, amelynek tagegyesületeiben tapasztalt biogazdák működnek, akik tudásátadással is támogatják az újonnan átállókat. Az adminisztrációs területen a falugazdászok vagy a NAK Szaktanácsadói névjegyzékében szereplő szaktanácsadókhoz, szaktanácsadó szervezetekhez fordulhatnak az érdeklődők.
Az átállás időszakában a különböző vidékfejlesztési pályázati források jelenthetnek anyagi segítséget az elköteleződött gazdálkodóknak. Itt azonban fontos hangsúlyozni, hogy a támogatás egyben kötelezettségvállalás is. A vidékfejlesztési támogatás igénylése és a szigorú előírások be nem tartása tehát nem összeférhető. Emiatt azok számára, akik nem biztosak abban, hogy képesek megfelelni az előírásoknak, ez a lehetőség lényegében nem áll fenn.
Mostanában milyen pályázatok elérhetők?
Dr. Roszík Péter 2014. május 22-én Székesfehérváron elhangzott előadása