Az ökológiai gazdálkodást folytató termelők által tápanyag­után­pótlásra használható termékek köre jelentősen szűkebb, mint a konvencionális gazdálkodók esetében. Az ökológiai gazdálkodás során felhasználható tápanyagpótló és talajjavító termékek között fontos szerepe van az istállótrágyának és a komposztált, valamint folyékony állati ürüléknek (amelyek nem származhatnak iparszerű állattartásból).

2013. szeptember 1-jétől az ország területének közel 70%-a nitrátérzékeny besorolásba került. Az újonnan kijelölt nitrát­érzékeny területeken az előírásokat 2014. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. Mivel az ökológiai gazdálkodást folytatókra is vonatkozhatnak a nitrát rendelet előírásai, ezért fontos ismerniük a szabályozást. A www.mepar.hu oldalon minden gazdálkodó le tudja ellenőrizni, hogy területei nitrátérzékenyek-e. A cikkben a nitrát rendelet előírásait foglalom össze, szerepeltetve a műtrágyázásra* vonatkozó előírásokat is. Az előírások be nem tartása esetén a gazdálkodó által kapott összes közvetlen támogatás csökkenthető, vagy megvonható.

A mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezés elleni védelem követelményeinek célja a mezőgazdasági tevékenységből származó nitrát vegyületek által okozott vízszennyezés csökkentése, illetve megelőzése a nitrátérzékeny területeken. Nitrátérzékeny területen a helyes mezőgazdasági gyakorlat (HMGY) szabályainak betartását ellenőrzi a hatóság. A HMGY előírásai alapvetően a következőkre terjednek ki (59/2008 (IV.29.) FVM rendelet):

• Szerves trágyával kijuttatható nitrogén (N) hatóanyag mennyiségi korlátozásának betartása.
• Lejtős területen, felszíni vizek környezetében történő trágyázás feltételei.
• Trágyakijuttatási tilalmak.
• Hígtrágya mezőgazdasági területen történő felhasználására vonatkozó engedély megléte.
• A műtrágya felhasználásához szükséges talajvizsgálati eredmények megléte.
• Trágyatárolóra vonatkozó követelmények betartása.

Legfontosabb követelmények

» Nyilvántartásvezetés. A nitrátérzékeny területen gazdálkodónak folyamatos nyilvántartást kell vezetnie (Gazdálkodási Napló vonatkozó lapjai).

» A szervestrágya-kijuttatás mennyiségi korlátjának betartása. Mezőgazdasági területre évente szerves trágyával kijuttatott N hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal és szennyvíziszap-komposzttal kijuttatott mennyiséget is.

» Lejtős területen történő trágyázás. Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya. Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveletét. 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki.

» Hígtrágya-kijuttatás. Hígtrágya csak talajvédelmi tervre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában használható fel mezőgazdasági területen.

» Műtrágyázás. Nitrátérzékeny területen a műtrágya-felhasználás feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel. A tápanyag kijuttatás tervezésénél az 59/2008. FVM rendelet 3-4. mellékletében szereplő növényi tápanyagigényeket kell figyelembe venni.

» Szerves trágya használata. Istállótrágya mezőgazdasági területen történő tárolása során be kell tartani az ideiglenes tárolásra vonatkozó előírásokat.

Ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn:

• vízjárta, pangóvizes területen, valamint alagcsövezett táblán;
• október 31. és február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán, valamint fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon.

Ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha:

• felszíni víz nincs 100 m távolságon belül;
• a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerint 1,5 méter alatt van, illetve
• a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerinti egységben 1,5 méter felett van ugyan, de a tárolt trágyakazal közvetlen környezetében
• a talajvíz szintje 1,5 méter alatt van.

Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható. Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani. Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható.

A kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni.

» Trágyatárolóra vonatkozó előírások. Állattartó telepen képződött trágyát szivárgásmentes, szigetelt, műszaki védelemmel ellátott tárolóban kell gyűjteni. A trágyatároló kapacitásának legalább 6 havi trágya befogadására kell elegendőnek lennie.

2013. szeptember 1-je előtt nitrátérzékeny területen üzemelő, vagy nitrátérzékenynek számító állattartó telepek 6 havi kapacitással bíró trágyatárolóit 2014. december 31-ig kellett megvalósítani. 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken a 6 havi trágyatároló kapacitást, illetve a nem nitrátérzékeny területen lévő állattartó telepek hígtrágyatárolóit 2014. december 31-ig, míg az istállótrágya-tárolókat 2015. december 22-ig kell létrehozni.

Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges abban az esetben, ha a trágya felhalmozódása az istállóban vagy az ideiglenes szálláshelyen legalább 6 hónapig biztosított. Az alkalmazott technológiának biztosítania kell, hogy ne történjen kijuttatás az e rendelet előírásai szerint tiltott vagy trágyázásra nem alkalmas időszakban.

» Silótároló. Amennyiben a gazdálkodó rendelkezik silótárolóval, akkor annak aljzatának és a keletkező silólé összegyűjtésére szolgáló aknának meg kell felelnie a szivárgásmentességi előírásoknak.

Nitrátérzékeny területen:

• A trágyakijuttatás október 31-től február 15-ig tilos. Ezen időszakban a legeltetés csak akkor megengedett, ha az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget.
• Az őszi kalászosok fejtrágyázása február 1-jétől lehetséges.
• Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágyát nem szabad kijuttatni, a tilalmi időszakon kívül sem.

Nem juttatható ki:

• műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában;
• szervestrágya:
• tavak partvonalától mért 20 méteres sávban,
• egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban; a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű,
• forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben.

A védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be.

• Adott területen betakarítás után a megfelelő talajfedettséget biztosító növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg.

Adatszolgáltatás

A nitrátérzékeny területeken gazdálkodóknak, illetve az ország egész területén magánszemély háztartási igényét meghaladóan állatot tartóknak (vegyes állattartás esetében összesen 5 számosállat/ingatlan, baromfi esetében 3 számosállat/ingatlan felett) minden évben szeptember 1. és december 31. között adatot kell szolgáltatniuk (nitrát jelentés).

Az adatszolgáltatási kötelezettség az elmúlt gazdálkodási évre, tehát a szeptember 1. és augusztus 31. közötti időszakra vonatkozik, és a gazdálkodási évben vezetett gazdálkodási napló – vagy azzal egyenértékű adattartalommal rendelkező – nyilvántartásán alapul.

Az adatszolgáltatás 2014-től csak elektronikus formában, a NÉBiH honlapján tehető meg. Ez az adatszolgáltatás 2014. év végén még nem vonatkozott azokra a gazdálkodókra, akiknek területe 2013. szeptember 1-jétől vált nitrátérzékennyé, mivel ezen területeken a HMGY előírásait csak 2014. szeptember 1-jétől kell betartaniuk. Számukra az első adatszolgáltatás határideje 2015. december 31-e lesz. (Forrás: www.nak.hu, www.kolcsonosmegfeleltetes.hu)

* A lektor megjegyzése: N tartalmú műtrágyák természetesen nem alkalmazhatók az ökológiai gazdálkodásban!

Dr. Weisz Miklós
AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda
www.agrion.hu
(Biokultúra 2015/1)