Élesztővinasz a tápanyag körforgásban

Az Európai Unió 2016. március 17-én hozta nyilvánosságra „A körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag” elnevezésű rendelettervezetét. A rendelet célja az ipari műtrágyák mellett a mezőgazdaságból és élelmiszeriparból származó innovatív termésnövelő termékek szélesebb körben történő bevonása a körforgásba, amelyek eddig az eltérő nemzeti szabályozások és szabványok miatt nehezen jutottak a belső piacra.

A rendelet a mai napig még nem lépett hatályba. A körforgás azonban természetesen EU rendelet nélkül is működik és ide jól beilleszthető az élesztővinasz. Bár az anyag nem új, sőt több mint 150 éve használják, a biogazdálkodás elterjedésével ismét több figyelmet kap.

Természetesen az élesztővinasz GMO-mentes, hiszen anélkül nem is lehetne a biogazdálkodásban felhasználni. Az élesztővinasz használata engedélyezett a biogazdálkodásban, mert nem csak Magyarországon és a környező országokban lévő tanúsító szervezetek által elfogadott, hanem az Európai Unió 889/2008 számú ökológiai termelésről szóló rendeletében külön is szerepel.

Mi az élesztővinasz?

Az élesztővinasz sötétbarna, sűrűn folyó, jellegzetes szagú, viszkózus folyadék. Akinek a kifejezés nem ismert, helyettesíthetjük: cukortalanított cukorrépa koncentrátum az élesztőgyártás során keletkező biológiai anyagokkal dúsítva. Bár nem mehetünk el szó nélkül az élesztővinaszban lévő tápelemek mellett, mégis először a szervesanyag tartalmát kell megemlíteni. Ez azért is fontos, mert az élesztővinaszban lévő tápelemeken túl a már talajban lévő tápanyag felvételét is segíti a mikroorganizmusok számára kedvező környezet kialakítása révén.

A magas szárazanyag tartalomnak (60-61%) köszönhetően az anyag kémiailag stabil, eredeti állapotában éveken át tárolható. Könnyen hígítható, vízben jól oldódik.

Élesztővinasz régen és ma

Régen magától adódott a lehetőség, tekintettel a jelentős cukorrépa termelésre és cukorgyártásra, hogy ezt a cukorrépa kivonatot ismét a cukorrépa alá kiszórva, a növény sajátos tápanyag igényeit követve hasznosuljon. Ma azonban nem csak a cukorrépa összterülete csökkent, de bio cukorrépa is olyan kevés van Magyarországon, hogy ez utóbbit itthon nem is érdemes feldolgozni.

Természetesen az élesztővinasz tulajdonságai lehetővé teszik, hogy ne csak szántóföldön, hanem mindennemű állókultúrában vagy zöldségtermesztésben és akár dísznövény termesztésben lehessen használni. A körforgás jól működik, mivel az élesztővinasz tápanyagai mind a cukorrépa által már felvett és a növények számára hasznosítható formában vannak jelen.

Élesztővinasz kijuttatása tarlóra

Az egészséges növekedés kulcsai az aminosavak

Nagyon fontos az élesztővinasz nitrogén tartalma, mivel ez nagyrészt nem ammónia vagy nitrát, hanem aminosav és fehérje formájában van jelen. Ennek jelentősége kettős. Részben a növény számára gyorsan felvehető kötésekben van, aminek hatása már kb. két hét után jelentkezik a növényeken. Másrészt ezek a szerves kötések megakadályozzák, hogy a nitrogéntartalom kimosódjon vagy N2O formájában eltávozzon a talajból. Külön is ki kell emelni a cukorrépából származó betain tartalmat, amely a növények immunrendszerét erősíti.

Miért olyan pozitív az élesztővinasz hatása
a növények fejlődésére?

Az élesztővinaszban lévő szénhidrátok fokozzák a nitrogénmegkötő baktériumok tevékenységét, így tovább növelve a növények rendelkezésére álló nitrogént. A nitrogénnél is jelentősebb mértékben van azonban az élesztővinaszban kálium, 5-7%, ami nemcsak a növekedést, a gyümölcsök cukorszintézisét, hanem a növények stressztűrő képességét is javítja. Ráadásul a kálium nem klóros kötésben van, ami sok kultúrában további előnyt jelent. Mint összetett biológiai anyag a makroelemek mellett az esszenciális mikroelemek sorát is tartalmazza. Legfontosabb ezek közül a kén és a bór.

Cégünk által korábban szántóföldön, gabonában elvégzett kísérletek igazolták, hogy az élesztővinasz kezelés hatására a növény nyersfehérje tartalma jelentősen nőtt és kedvezően hatott a termésmennyiségre is.

Kijuttatás szántóföldön és egyéb kultúrákban

Az élesztővinaszt a talajvizsgálati adatokra is támaszkodva a többi tápanyag utánpótlásra tervezett anyaggal összhangban 1,5-3 tonna/hektár dózisban célszerű kijuttatni. Bár a cukorrépa miatt korábban a szántóföldi kijuttatás dominált, ma már minden állókultúrában a diótól a málnáig viszonylag egyszerűen megvalósítható a kijuttatás. Ez legtöbbször a meglévő berendezések kisebb műszaki változtatásával kialakítható. Fontos megjegyezni, hogy nem csak az eredeti töménységben, hanem tetszőlegesen hígítva, esetleg más tápanyagokkal együtt is kijuttatható. Kellő hígítással akár a csöpögtető öntözésnél, vagy hidrofúróval történő ültetésnél is alkalmazható.

Érdemes tehát már most bevonni a tápanyag körforgásba az élesztővinaszt, már csak azért is, mert az ilyen újrafeldolgozott szerves anyagok jó tápanyaghasznosulással rendelkeznek, környezeti terhelésük elenyésző. Remélhetőleg a fent említett rendelettervezet 2018-tól valóban hatályba lép, tovább segítve a természetes trágyázószerek használatát.

Csizmazia D. József
Lesaffre Magyarország Kft.
www.lesaffre.hu
www.eleszto.hu
(Biokultúra 2016/6)