2010 feb 16

Gondolatok az ökológiai gabonatermesztés fejlesztéséről

Nincs hozzászólás

Nagy érdeklődéssel követtem az utóbbi években a biotermesztés alakulását Magyarországon is, de külföldön is. Ma úgy ítélem meg, hogy van rá társadalmi igény, ezért úgy a szakmának, mint az irányító szerveknek támogatni kell ennek az igénynek a kielégítését.

Én a saját szakterületemet, a kalászos gabona biotermesztését gondoltam végig. Az abban rejlő lehetőséget az alábbi módon tudnám elképzelni:Segíteni kell a Biokontroll ez irányú törekvéseit ötletekkel, a közvélemény formálásával és – ha szükséges – a jogszabályok alakításával. Ezért támogatom azok kezdeményezését, akik valamilyen jövőkép és stratégia kialakítására törekszenek.

  1. Kellene biotermesztésre alkalmas fajta, amely kiváló minőséget terem biokörülmények között is. Ennek jól bokrosodónak és az alacsonyabb tápanyagszintet tolerálónak kellene lenni. A jó bokrosodás a gyomelnyomó képességet is jelenti. Rendkívül fontos a betegségellenálló képesség a vegyszeres védekezés elkerülése érdekében.
  2. Kellene egy többirányú termeléstechnológia kialakítása. Az egyik, amely a talaj természetes tápanyagellátására alapozódik, a másik pedig a szervestrágyázásra. A technológia többi elemét is végig kellene gondolni. Ilyen pl. a biovetésforgó, a növényápolás, biovetőmag használata stb.
  3. Ilyen módon lehetne kiterjeszteni a biobúza előállítását, egyrészt export célra, másrészt hazai felhasználásra, azaz biokenyér előállítására. Felvethetik a kérdést az ellenkezők, hogy mitől „bio” a biokenyér. Erre az én válaszom az lenne, hogy attól, hogy kemikáliák nélkül termesztik meg az alapanyagát (szermaradvány-mentesen), és az abból készült kenyeret kémiai adalékanyagok és más lisztjavító szerek felhasználása nélkül készítik el. Én még a kovászport is helyettesíteném kovásszal. Így újra fogyaszthatnánk jóízű, finom bélszerkezetű, ropogós héjú kenyeret, amit az Alföldön házi kenyérként sütöttek az ipari „kenyértermelés” bevezetése előtt. Az idősebb generáció rossz emlékében él még a bolti kenyér negatív megítélése, amire csak azért szokott rá, mert nem volt más.
  4. A negyedik ötletem: dr. Czeizel Endre közismert professzora a szakmájának, hosszú ideje javasolja a liszt dúsítását olyan vitaminnal, amely a felére csökkenti a sérülten született gyerekek számát és jótékonyan hat az öregedés során bekövetkező érelmeszesedésre. Állítása szerint az Egyesült Államokban és Kanadában ez általános gyakorlat. Akkor mi mire várunk? Ha ezt egyesíteni tudnánk a biotermesztéssel részben vagy egészben, rövid vagy középtávon, akkor nagyot alkothatnánk. Ez a téma részletesen kifejtésre került a Népszabadság 2009. június 20. szombati számában a Hétvége rovatban „Porhintés a liszt körül” című cikkben.
  5. Az ötödik ötletem a biotakarmány-termelés. A két legnagyobb takarmányfogyasztó ágazat, a sertés és a baromfi ellátható lenne reformtakarmánnyal, ami állna

    – GMO-mentes kukoricából,
    – tritikáléból,
    – árpából,
    – borsóból.

Jelenleg a fehérje fő forrása az importált szója (350 millió USD/év). Ez kiváltható lenne részben vagy egészben hazai terméssel. Ez a gondolatmenet elvezetne a biotejhez, biohúshoz, igazi biomézhez stb.

Tennivalók:

  • koncepció kidolgozása a biotermesztés szélesítéséről, jövő stratégiájáról;
  • fajtakiválasztás céljából a vélhetően legalkalmasabb fajtákat 6-8 helyen elvetni biotermelő gazdaságokban és a legjobbak kiválasztása;
  • termeléstechnológiai ajánlás elkészítése;
  • partnergazdaságok ellátása a szükséges információkkal a Biokontroll közreműködésével;
  • felhasználók beszervezése a Sütőipari Egyesület közreműködésével;
  • a program publikálása és partnerek beszervezése;
  • ökonómiai előnyök, hátrányok kimunkálása.

Ha valaki el tudna indítani egy ilyen programot, akkor nagyot alkotna. Ehhez igénybe kellene venni a tudomány és a gyakorlat eredményeit, tapasztalatait. Ez sok mezőgazdasági termelőnek hasznára válna. Fajtára máris tudok javaslatot tenni. Jelenlegi ismereteink szerint a biotermesztés követelményeinek két búzafajta felel meg, amely bőtermő, kiváló minőségű és erősen bokrosodó: a KG Kunhalom és a KG Kunglória. Tritikáléból a legbőtermőbb Titán ajánlható. Vetőmagjuk is elérhető a DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézetében. Megjegyzem, hogy ezekből a fajtákból a karcagi kísérletekben a szárazság ellenére, műtrágya adagolása nélkül 7-8 tonnát takarítottunk be hektárra számítva.

Balla László
az MTA doktora
egyetemi magántanár
(Biokultúra 2009/5)

[felül]