Idén a „Magyarország legszebb birtoka” közönségdíj mellett a „Magyarország legszebb gyümölcstermesztő és kertészeti birtoka” címet is a Hajdúnánás határában elhelyezkedő Kendereskert vehette át. Szólláth Tiborral beszélgettünk, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara környezeti fenntarthatóságért felelős alelnökével, a Kelet-magyarországi Biokultúra Egyesület elnökével, Hajdúnánás polgármesterével. Olvass tovább
Az 1993 óta működő Rábcakapi Biokertészet alapítója, Németh István feleségével, Erikával a mai napig töretlen lelkesedéssel, fáradhatatlanul működteti Magyarország egyik legsikeresebb biogazdaságát, melyen szoros összhangban a természettel teljes értékű biotermékeket állít elő.
Bács-Kiskun megyében, Páhin elhelyezkedő Pecznyik Tanyán megtermelt zöldségekkel számos helyen találkozhatunk, a nagy áruházláncok polcaitól egészen a Michelin csillagos éttermeken át. Legújabb sikerük a LIDL-ben is kapható bio burgonyájuk első helyezése a NÉBIH Szupermenta tesztjén, ami újabb tanúbizonysága annak, hogy a bio minősítésű élelmiszerek nem csak megállják a helyüket a konvencionális termékekkel szemben, de magasabb beltartalmi értékekkel rendelkeznek, ízletesebbek és zamatosabbak is. Sikerének kulcsáról Pecznyik Béla ökogazdát kérdeztem. Olvass tovább
Bács-Kiskun megyében, Páhin elhelyezkedő Pecznyik Tanyán megtermelt zöldségekkel számos helyen találkozhatunk, a nagy áruházláncok polcaitól egészen a Michelin csillagos éttermeken át. Legújabb sikerük a LIDL-ben is kapható bio burgonyájuk első helyezése a NÉBIH Szupermenta tesztjén, ami újabb tanúbizonysága annak, hogy a bio minősítésű élelmiszerek nem csak megállják a helyüket a konvencionális termékekkel szemben, de magasabb beltartalmi értékekkel rendelkeznek, ízletesebbek és zamatosabbak is. Sikerének kulcsáról Pecznyik Béla ökogazdát kérdeztem.
A precíziós talajművelés hazánkban egyre inkább kezd teret hódítani, a gazdálkodók kezdik érezni a jelentőségét egy olyan gazdálkodási forma kialakításának, mely a mai modern világhoz alkalmazkodva, de mégis a föld és a természet hagyományait tisztelve állít elő élelmiszert. Ezek közé tartozik a Szakmári Gabona Kft. is, mely 2022-ben elnyerte Magyarország legszebb precíziós gazdálkodó birtoka díjat. Bévárdi Ádámmal, a Szakmári Gabona Kft. résztulajdonosával beszélgettünk. Olvass tovább
A precíziós talajművelés hazánkban egyre inkább kezd teret hódítani, a gazdálkodók kezdik érezni a jelentőségét egy olyan gazdálkodási forma kialakításának, mely a mai modern világhoz alkalmazkodva, de mégis a föld és a természet hagyományait tisztelve állít elő élelmiszert. Ezek közé tartozik a Szakmári Gabona Kft. is, mely 2022-ben elnyerte Magyarország legszebb precíziós gazdálkodó birtoka díjat. Bévárdi Ádámmal, a Szakmári Gabona Kft. résztulajdonosával beszélgettünk. 
– Andrea, komoly szakmai tudásoddal régóta gazdagítod a Biokontroll csapatát, mint ellenőr, emellett magad is vegyszermentesen termelsz bio diót, több mint 8 ha-on. Hogyan kezdődött a te történeted a Biokontrollal, először, mint ellenőr vagy mint termelő kapcsolódtál be?
– Andrea, komoly szakmai tudásoddal régóta gazdagítod a Biokontroll csapatát, mint ellenőr, emellett magad is vegyszermentesen termelsz bio diót, több mint 8 ha-on. Hogyan kezdődött a te történeted a Biokontrollal, először, mint ellenőr vagy mint termelő kapcsolódtál be?– Régi szerelmem a biotermelés! Már a diplomámat is biotermék kereskedelemről írtam, majd a Biokultúra Egyesületnél dolgoztam, mint rendezvényszerszervező. A budapesti Biopiacot tettem rendszeres heti piaccá, akkor még a Török utcában. Később a Velencei tóhoz költöztem és itt kezdtünk el bio módszerek alkalmazásával gazdálkodni. Az ellenőrzés jött utoljára, de azt is már több, mint öt éve végzem!
– Röviden be tudnád mutatni a gazdaságot? Milyen fajták találhatók a területen?
– Alsószentiváni kései fajtát termesztek, előnye, hogy későn virágzik, így elkerüli a késő tavaszi fagyokat, ami 5 évente rendszeresen elviszi a diótermést! Ezen felül nagy, édes és világos héjú a dióbél, ami az egyik legjobb minőségű fajtává teszi. Az ültetvényt 2010-ben telepítettük, 7×7 méteres térállással. Kiépítettük az ültetvény öntözését is, melyet fánként két csepegtető testtel, szakaszosan végzünk a közeli Nádor csatornából.
– A 2022-es év számos tekintetben megnehezítette a mezőgazdasági termelést. Mennyire viselte meg az ültetvényt az aszályos időjárás?
– A dió majdnem vízinövény, így természetesen megviselte, mint minden mást is, de öröm az ürömben, hogy a burokfúró légy lárváját még jobban megviselte, így alig okozott kártételt az idei évben.
– Megemlítetted a néhány éve hazánkban is jelen levő dióburok-fúrólegyet, mely korai, tömeges kártételével óriási terméskiesést okozhat. A tavalyi aszályos évtől eltekintve, neked hogyan sikerül megvédened az ültetvényt a kártevővel szemben, mit ajánlasz ellene?
– A burokfúró légy lárvája a talaj felső 2,5 cm rétegében telel át, itt egy talajlakó gomba a Beauveria bassiana segítheti a biotermelőt, megfelelő talajnedvesség esetén. Permetszerként a természetes piretrint lehet használni, de hátránya, hogy fényérzékeny, ezért mi spinozad hatóanyagú szert használtunk Combi-Protect csalogatószerrel kombinálva, nagy cseppekben kijuttatva.
– Hogyan történik a feldolgozás? A szedéstől kezdve a pucolásig, mindent kézi erővel végeztek?
– Hogyan történik a feldolgozás? A szedéstől kezdve a pucolásig, mindent kézi erővel végeztek?– Igen, sajnos a 8 hektár dióültetvény túl kicsi ahhoz, hogy gazdaságosan tudjak venni egy rázógépet, vagy építeni egy feldolgozóüzemet. Szabadbattyánban egyáltalán nincs rázógép, ezért kézzel szedtük le a 8 hektárt. Dió feldolgozóüzem Lovasberényben van legközelebb. Az idén a kézzel leszedett dió egy részét Ők szárították, de mivel nincs bio minősítésük, azt a mennyiséget haza se hoztam, hanem szokványosként értékesítettem. Idén bejelentkeznek az ellenőrzési rendszerbe, így itt tudom majd szárítani a diót.
A bio minősítésű diót, otthon garázsban, padláson, sőt a végén a nappaliban szárítottuk. Kézzel törjük, csomagoljuk.
– Ez mind nagyon sok kézi munkaerőt és időt igényel. Emellett hogyan tudod megoldani, illetve milyen csatornákon folytatod az értékesítést?
– Ez jó kérdés, mert ezzel gondjaim vannak! Idén termett először nagyobb mennyiség. A nagykereskedelmi bio dió felvásárlási ára indokolatlanul alacsony. A vevők ezt persze nem érzékelik, mert ők két-háromszoros áron kapják meg ugyanezt a diót. Inkább megpróbáljuk közvetlenül a vevőknek értékesíteni. Egy kedves ismerősöm árusítja a bio piacon a saját zöldségei mellett, illetve én eljárok néhány termelői piacra. Ennek ellenére még sok eladatlan dióm van, várom a vevők jelentkezését!
– Van jól bevált, különleges recepted, amivel az olvasók is kedvet kaphatnak a diófogyasztáshoz?
– A kedvenc receptem ötletét egy szír paprikakrém adta, ami hússal, sajttal, zöldséggel, kenyérrel, vagy magában is isteni finom!
Sültpaprikás diókrém
Sültpaprikás diókrémSzáraz serpenyőben megpirítjuk (amíg megérezzük az aromák illatát) a következő fűszerkeveréket: ½ teáskanál koriander, ½ teáskanál római kömény, ½ teáskanál köménymag, ½ teáskanál szemes feketebors, majd az aprítóba öntjük.
6-8 db kápia paprikát félbevágunk, kimagozunk, megszórjuk kevés durva sóval, meglocsoljuk egy kevés olívaolajjal majd 250°C fokos sütőben „feketére” sütjük. Eközben 3-4 szál újhagymát, 2 gerezd, vékonyra szeletelt fokhagymát olajon megpárolunk és a fűszerek után küldjük az aprítóba.
A serpenyőben megpirítunk egy nagy marék diót, ez is megy az aprítóba. Amint a paprika megsült (kb. 20-25 perc), lehámozzuk és a paprika húsát ugyancsak az aprítóba rakjuk.
A keverékhez adunk 2 evőkanál joghurtot, belefacsarjuk egy ½ citrom levét (kisebb citrom esetén lehet egy egész) hozzácsorgatunk 1 evőkanál mézet, majd kevés balzsamecettel tesszük gazdagabbá az ízeket.
Ezt követően homogén krémmé aprítjuk a hozzávalókat, ha szükséges (általában igen) további egy-két evőkanál joghurt hozzáadásával alakítjuk ki a végső krémes állagot.
Bujtás Olimpia
(Biokultúra 2023/1)
A Szápári Ökofarm egy gyönyörű családi gazdaság, mely talán igazi ékes példája annak, hogyan kell kinéznie és működnie egy zárt rendszerű biogazdaságnak. Palik Ferenc biogazdával beszélgettünk.
Osli nevének említésére sokunknak az első, ami eszébe jut, az a több mint 40 hektáron elterülő bio dióültetvény. Hogyan kezdődött ennek a gyümölcsösnek az életútja?
A hagyományos földhasználati rendszerek intenzívvé alakítása a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő oka. Ezzel összefüggésben az ökológiai gazdálkodás nagy figyelmet kapott az utóbbi időben, mivel úgy vélik, hogy számos taxon számára biztosít kedvező körülményeket. Azonban megítélése az élőlények sokféleségének támogatásában nem egyértelmű. Olvass tovább
A tavalyi év hagyományát folytatva egy újabb, nem csak a biogazdaságok, hanem a szarvasmarhatartók, vagy éppen a cukorrépatermesztők körében is ismert és elismert gazdaságot, illetve annak vezetőjét kerestem fel. Berki Gyulával, a Bicsérdi Arany-Mező Zrt. vezérigazgatójával beszélgetünk.
A tavalyi év hagyományát folytatva egy újabb, nem csak a biogazdaságok, hanem a szarvasmarhatartók, vagy éppen a cukorrépatermesztők körében is ismert és elismert gazdaságot, illetve annak vezetőjét kerestem fel. Berki Gyulával, a Bicsérdi Arany-Mező Zrt. vezérigazgatójával beszélgetünk.– Kedves Gyula, ha megengeded tegező viszonyban készítem az interjút, hiszen ezt felajánlottad négy évvel ezelőtt, akkor kezdődött jó üzleti és talán mondhatom személyes kapcsolatunk. Nem tudom emlékszel-e, amikor először találkoztunk, 2010-ben, abban az extrém csapadékos évben, amikor országosan 1000-1500 mm csapadék hullott. Azóta több száraz év is volt, elég ha a két szélső évre, 2011 és 2012. évekre, illetve 2021. évre gondolunk. Nyilván a száraz és a közepesen csapadékos évek sokkal inkább a növénykondicionálókról és a lombtrágyákról is szólnak. De ne ugorjunk ennyire előre! A Bicsérdi Arany-Mező Zrt. filozófiája a növénytermesztés és az állattenyésztés egységén alapul. Kérlek, mutasd be a cégcsoport egységeit, amelyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz és sokunk számára mintául szolgálhatnak, hogyan lehet ökológiai és ökonómiai szempontból egyaránt eredményesen gazdálkodni közép- és hosszútávon. Mikor kezdtétek el a munkát?
– A cégcsoport tevékenységének alapját a 800 holstein-fríz fejőstehén és szaporulatának otthont adó tehenészeti telep alkotja, mely kiegészül 350 kocás sertésteleppel, 1400 hektárnyi saját, 330 hektár bio területtel és 400 hektár integrációval. A tehenészet a folyamatos fejlesztések és a szakmai munka révén a tenyészetek összehasonlító rangsorainak első felében foglal helyet, termelési volumenében tartósan az első 10-ben szerepel. Az állattenyésztéshez szorosan kapcsolódik a biogáz üzem, melynek alapanyagát a telepeken képződő trágya alkotja.
– Hogyan, mikor indult az ökotermesztés, a 330 ha bio területen milyen növénykultúrákat termesztetek?
– 1999. évben kezdtük meg az átállást bizonyos területeken, 2002. volt az első bio tanúsított évünk. A Bicsérdi Bio Kft. szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik ökológiai gazdálkodás keretei között. A termesztett kultúrák között megtalálhatóak: tönkölybúza, kukorica, szója, napraforgó, len, lucerna. Földjeink 2005 óta nem kaptak sem növényvédőszert, sem műtrágyát. A Növénytermesztő Kft. gépeivel végzi a bio területeken a gépi munkát. A Bicsérdi Bio Kft. által megtermelt termények 2006. év óta Bio Suisse tanúsítvánnyal is rendelkeznek.
Bio len, Bicsérd
Cégünk a Bicsérdi Bio Tökmagolaj előállítója, mely az általunk termelt tökmagból kerül előállításra. A stájerországi sajtolást követően az olajat Bicsérden palackozzuk. Annak érdekében, hogy folyamatosan friss terméket tudjunk biztosítani fogyasztóink részére megfelelő mennyiségű, éves készlettel rendelkezünk tökmagból. Egyébként a Bicsérdi Bio Tökmagolaj Bio-Austria öko védjeggyel is rendelkezik. Foglalkoztunk saját sajtolóüzem gondolatával is, de ez a kisebb volumen miatt nem lenne megtérülő beruházás. Ugyancsak felmerült a bio tejtermelés gondolata, illetve az üzemben előállított tej és hús értékesítése közvetlenül a fogyasztók részére egy bio boltban, Pécsett. Az állattenyésztésünk azonban mégis marad konvencionális, hiszen nagyon nehéz, szinte lehetetlen lenne a bio állattenyésztéstől elválasztani, nem beszélve a szektort értintő munkaerőhiányról.
– Hogy látod most, rövid- és középtávon a biotermesztés jövőjét a ti vállalkozásotok vonatkozásában?
– Mindenképpen szót kell ejteni a konvencionális terménypiacon tavalyi évben tapasztalt jelentős mértékű áremelkedésről. A korábbi öko- és hagyományos árkülönbözet, ami 30-40%-os, vagy ennél is magasabb volt, jelentős mértékben csökkent. Sajnos napjainkban Magyarországról is a biotermények értékesítése, feldolgozatlan formában továbbra is külföldre történik. Ugyanakkor Nyugat-Európában sok gazda átállt pl. a tavalyi évben, kérdés, hogy ez esetleg befolyásolja-e negatív irányban majd az ökofelvásárlási árakat. Nekünk szerencsére hosszú évek óta stabil és jól fizető partnerünk van, pl. tönkölyre, aki egyébként a terményt fel is dolgozza.
– Egy ilyen régen átállt területen azt gondolná az ember, hogy nehéz lehet megoldani a gyomszabályozást, a megfelelő tápanyag utánpótlást. Ti ezt milyen eszközökkel éritek el, illetve milyen terméseredményeket tudtok realizálni?
Bio tönköly, Bicsérd
– Nincsenek nagy problémáink ezen a területen, hiszen gyomelnyomó kultúrák is szerepelnek a vetésforgóban, mint pl. a tönköly, a len. Emellett alkalmazunk természetesen mechanikai gyomirtást is.
Nagy hangsúlyt fektetünk ezenfelül a talaj természetes tápanyag szolgáltató képességének megőrzésére, illetve növelésére. Az elmúlt 15-20 évben a talajvizsgálatok alapján a makro- és a mikroelemtartalom egyaránt növekedett a humusztartalom mellett. Ez természetesen köszönhető a szervestrágyázásnak, illetve a biogáz üzemünkből származó fermentlé kijuttatásnak egyaránt. Terméseredményeink öko-termesztésben jónak számítanak, így 15-20 év átlagában is elmondható, hogy ökonómiailag is fenntartható gazdálkodást folytatunk.
– Azt tudjuk már, hogy nálatok a talajélet és a szervesanyag utánpótlás rendben van, hiszen minden a talajnál kezdődik. Tudjuk, hogy az elmúlt évtizedekben az időjárási szélsőségek gyakoriságának és mértékének növekedésével megnőtt a növénykondicionálás és lombtrágyázás szerepe. Ugyanakkor ez a piaci szegmens sajnos nagyon felhígult.
A szervestrágyázás révén jó a mikroelem ellátottságunk is. Ezzel együtt, aki ismer tudja rólam, hogy nyitott vagyok az új dolgokra. Természetesen alaposan körüljárjuk, mielőtt új készítményt engedünk be a gazdaság területére. Négy éve használjuk a Huminisz technológiát gazdaságunkban, számos középparcellás teszttel indult a kapcsolat, amelyhez fenometriai kiértékekés és részben külön betakarítás is kapcsolódott. Bio- és konvencionális termesztésben egyaránt más termékekkel párhuzamosan használjuk a Huminisz Kft. termékeit. Jók a tapasztalataink eddig szójában, napraforgóban, tönkölyben, idén szeretnénk kipróbálni lucernában, kukoricában és esetleg cukorrépában is. Nagyon fontos számunkra, hogy hatékony, jól működő és megtérülő készítményeket használjunk. Eddigi tapasztalataink alátámasztják mind a Kondisol növénykondicionálóval, mind a Solvitis lombtrágyákkal kapcsolatban.
– Köszönöm szépen az interjút! További jó egészséget és sikereket kívánok!
Pais István
Huminisz Kft.
(Biokultúra 2022/1)