Megjelent az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legújabb jelentése az élelmiszerekben található növényvédőszer-maradékokról az Európai Unióban. A jelentés pillanatképet ad a gyakran fogyasztott termékekben található szermaradék-szintekről. Olvass tovább
A biovilág hírei itthon és a nagyvilágban
Az 1993 óta működő Rábcakapi Biokertészet alapítója, Németh István feleségével, Erikával a mai napig töretlen lelkesedéssel, fáradhatatlanul működteti Magyarország egyik legsikeresebb biogazdaságát, melyen szoros összhangban a természettel teljes értékű biotermékeket állít elő.
A 2022-ben fiatal gazda kategóriában Az Év Agrárembere kitüntető címet elnyerő fiatal gazda, a Bács-Kiskun megyei Páhin élő Pecznyik Béla ökogazdálkodó mindössze 12 hektáron kiváló minőségű, hivatalos besorolása szerint friss piaci zöldséget termel. A kezdetekben prémium ételeket készítő éttermeknek szállított, ma a Lidl magyarországi áruházláncát látja el biozöldséggel. Az általa vezetett Pecznyik Tanya Ökofarm ismertségét a 2016-os Sirha Budapest élelmiszeripari expo hozta el, ahol Széll Tamás szakács megnyerte a Bocuse d’Or versenyt. Mivel Széll Tamás már évek óta a Pecznyik Tanyán megtermelt biológiailag tiszta, ökológiai termesztéssel előállított zöldségeket használja az általa készített ételekhez, így a világsiker Pecznyik Béla számára is új piaci távlatokat nyitott.
A Lidl immáron harmadik éve forgalmazza a Pecznyik Tanya Ökofarm áruit, a gazdaságnak folyamatosan növekvő mennyiséget kell szállítani. Sárgarépa esetében 100-110 tonnát, burgonyánál 40-50 tonnát, petrezselyem esetében 10 tonnát. Ez a mennyiség a Lidl-hálózatra eső teljes hazai fogyasztást ki tudja elégíteni. Mindez persze azt is jelenti, hogy az említett bio termékkör vásárlói rétege jelenleg még viszonylag szűknek mondható. Pecznyik Béla szerint ez a mennyiség kisgazdaságuk számára épp megfelelő, piacuk kiszámíthatónak mondható, ugyanis a hazánkban még prémium terméknek számító bio zöldségeket egy fizetőképesebb, egészség- és környezettudatos réteg vásárolja meg, akik egy gazdasági nehézség esetén sem a biozöldségeken fognak spórolni. A biokereskedelembe való bejutást követően azonban a bentmaradás is komoly követelményeket támaszt a beszállító gazdálkodókkal szemben.
Pecznyik úr szerint a multi kifejezetten nyitottan áll a magyar bio termékek forgalmazásához, amíg az áru minősége és mennyisége megfelelő. Import mellett csak abban az esetben döntenek, ha a magyar áru kapcsán valamilyen probléma merül fel, vagyis, ha a mennyiség vagy a minőség nem megfelelő, esetleg ha szermaradvány került kimutatásra.
A Lidl rendkívül szigorúan veszi az általa kínált árukör minőségi ellenőrzését. A zöldség- és gyümölcstermékeket évente 2000 esetben, összesen 350 hatóanyagra vonatkozóan vizsgáltatják be átfogóan és szúrópróba keretében is, továbbá a szermaradvány-határértékeknek is csak töredékét engedélyezi beszállítói felé. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ugyancsak rendszeres, objektív méréseket végez. Mára a fogyasztók is csak a kiváló minőséget, az egészséges, vonzó küllemű bio termékeket keresik és választják. Az Év Agrárembere lát további jövőt az ökogazdálkodásban, azonban véleménye szerint ehhez a vásárlói keresletet és a technológiai hatékonyságot is növelni kell.
Forrás: https://agraragazat.hu
(Biokultúra 2023/2)
A Debreceni Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskolájának doktorandusz hallgatója, Kiss Nikolett Éva a K&H bank által a tavalyi év során meghirdetett, a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat PhD kategória 1. helyezett díjazottjaként azt vizsgálja, hogy környezeti terhelés szempontjából a baromfitrágya használata mennyivel több előnnyel jár, mint a műtrágya alkalmazása. Az eddig elért eredmények igen kedvezőek, mivel több szempontból is megállják helyüket.
Idén március 21-én, az Erdők Világnapja alkalmából Farkas Sándor miniszterhelyettes és Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár miniszteri elismerésben részesített 23 hazai erdész-vadász szakembert. Budapesten, a Vajdahunyadvárban rendezett eseményen kiemelten hangsúlyozták a hazai erdők egészsége fenntartásának fontosságát.
Az EU Ökológiai Díjára (EU Organic Awards) első alkalommal 2022 tavasza során lehetett pályázni, és 2022 júliusában hirdették ki a 24 döntőbe jutott pályázót. Őket 26 tagállam több mint 200 pályázatából választották ki. A zsűri az Európai Bizottság, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Európai Bizottsága, a COPA-COGECA és az IFOAM Organics Europe képviselőiből, valamint az Európai Parlament és az EU Tanácsának képviselőiből állt. Az ökológiai értéklánc bármely szereplője vagy intézménye pályázhatott, és a kiválóság, az innováció, a fenntarthatóság és a projekt EU-n belüli máshol való megismételhetőségének kritériumai alapján értékelték őket.
Március 18-án rendezték meg Felcsúton a II. Magyar gasztronómia napja című rendezvényt, melynek keretében a sok színes program mellett, a Magyarország étele 2023. szakácsverseny döntője, a Szamos-Tányérdesszert verseny döntője és a „Befordúltam a Konyhára” rajzpályázat kiállítása és eredményhirdetése is megvalósult.
Idén március 15. alkalmából dr. Roszík Péter átvehette a Magyar Arany Érdemkeresztet a hazai agrárium területén tanúsított sokéves, meghatározó munkája eredményeképpen, melyet a hazai növénytermesztés génmódosítás-mentességének biztosításával, a termőföldek megóvása iránti elkötelezettségével, valamint az ökológiai gazdálkodás terén meghatározó munkájával érdemelt ki. A kérdéseket Bánfi Brigitta tette fel a kitüntetettnek, akivel több, mint húsz éve együtt dolgoznak a Biokontrollban.
Olaszország mezőgazdasági minisztere, Francesco Lollobrigida egy a közelmúltban tartott kormányülést követően tartott sajtótájékoztatón ismertette, hogy az olasz kormány jóváhagyta és elfogadásra javasolta a laboratóriumban előállított élelmiszerek és állati takarmányok használatát megtiltó törvényjavaslatot, az ország agrár-élelmiszeripari örökségének a megőrzése érdekében. Amennyiben a parlament is elfogadja a törvényjavaslatot, úgy Olaszországban a jövőben nem lehet „gerinces állatok sejtkultúráiból vagy szöveteiből” élelmiszert, illetve takarmányt sem előállítani.
A törvényjavaslat értelmében e szabály megszegése akár 60 ezer euró, vagyis 24 millió forintos büntetés kiszabásával is büntethető lesz, továbbá a törvénysértő üzemeket bezárhatják, tulajdonosaiktól az állami finanszírozáshoz való jogukat akár három évre is megvonhatják. Az agrárminiszter kifejtette, hogy a termékek laboratóriumi előállítása nem garantálja azok minőségét, sem a jóllétet, és nem szolgálja az olasz kultúra és tradíciók megőrzését sem. Mindemellett a kormány ígéretet tett arra, hogy a károsnak tartott technológiai újításokkal szemben megvédi az ország élelmiszereit. Még a mezőgazdasági minisztérium nevét is megváltoztatták, Mezőgazdasági és Élelmiszer-szuverenitási Minisztérium névre keresztelték.
A törvényjavaslat Európa-szerte megosztotta az ágazat érintett szereplőit. A „sejtalapú” mezőgazdasági termékek fejlesztésében anyagilag érdekelt szervezetek felháborodása mellett az állatvédő szervezetek is hangot adtak aggályaiknak. Véleményük szerint a törvényjavaslat elfogadása indokolatlanul nehezítené meg ennek a még születőben lévő iparágnak a fejlődését, korlátozná annak terjeszkedési lehetőségeit, továbbá akadályozná a tudományos fejlődést. Az érdekelt európai kutató-fejlesztő vállalatokat tömörítő szervezet, a Cellular Agriculture Europe szerint aránytalanul korlátoznák a fogyasztók választási lehetőségeit, az élelmiszerek környezeti hatásai és az állatjólét vonatkozásában. Ezzel egyidejűleg a törvényjavaslatot támogató mezőgazdasági szereplők szerint az úgynevezett „szintetikus élelmiszerek” elleni tilalom az olasz termelők védelmét biztosítaná a multinacionális vállalatok erőfölényével szemben.
https://magyarmezogazdasag.hu
(Biokultúra 2023/2)