A biovilág hírei itthon és a nagyvilágban

A Magyar Biokultúra Szövetség idén 33. alkalommal rendezte meg a Biokultúra Tudományos Napot, mely egyben a Szövetség 40 éves fennállásának a megünneplésére is szolgált. Az eseményt dr. Roszík Péter a Szövetség alelnöke, Czeller Gábor a Szövetség elnöke, Szólláth Tibor a NAK környezeti fenntarthatóságért felelős alelnöke, majd dr. Nagy István agrárminiszter nyitotta meg.

Olvass tovább

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ember és természet kapcsolatát évezredeken keresztül a kölcsönösség jellemezte: békességben éltünk, annak részeként, az élővilággal. Az első ipari forradalom óta azonban egyre nagyobb veszélyben van ez a béke. Az egyensúly ember és természet kapcsolatában egyre törékenyebb. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az utóbbi néhány száz évben, a természetet pusztítva „magunk alatt vágjuk a fát”. Csökken az ökoszisztémák, fajok és gének változatosságát adó, gazdaságainkat, társadalmainkat fenntartó szolgáltatásokat nyújtó biodiverzitás. Nem meglepő persze, hogy a környezeti tevékenységek koordinálására és a fenntartható fejlődés elősegítésére már jó ötven éve létrehozott ENSZ Környezetvédelmi Program is megállapította, hogy ennek a kedvezőtlen folyamatnak a legfőbb okai között a népesség és a természetbe beavatkozó emberi tevékenység ugrásszerű növekedése áll az első helyen.

A kedvezőtlen folyamatok megállítása és megfordítása érdekében széles körben, a szakmánkon kívüli világban is tudatosítani kell, hogy a biológiai sokféleség az egészséges élelmiszerektől a nyugodt környezetig „ökoszisztéma szolgáltatásokat” is nyújt. A zavartalan ökoszisztémák szerepet játszanak a járványok és betegségek, valamint a természeti katasztrófák elkerülésében. Az emberi társadalom rétegződik, tagozódik. Adódik tehát a kérdés: ha már felismertük a célt, milyen módon, a közösség mely szintjén, vagy éppen egyénileg tudunk a leghatékonyabban, leghatásosabban fordítani a sorsunkon. A válasz sejthető: minden szinten nagy munka vár ránk.

Mindazonáltal nem feledkezhetünk meg arról, hogy az elmúlt évek a mezőgazdaságban nem elsősorban a távlatokról szóltak, hiszen több súlyos kihívással szembesült az ágazat, rendkívüli körülmények között kellett, hogy helytálljanak a gazdák. Elég a koronavírus-járványra, a rendkívüli időjárási körülményekre, a magas takarmány-, műtrágya-, növényvédőszer- és energiaárakra, az állatbetegségekre, az emelkedő finanszírozási költségekre, vagy éppen a munkaerőhiányra gondolni. Ezt a helyzetet súlyosbította az orosz-ukrán háború és a történelmi méretű aszály. Jelenleg pedig a magas infláció és az ennek hatására szűkülő élelmiszerpiac jelent egyre nagyobb kihívást.

Hölgyeim és Uraim! Én abban az egyszerre hálás és hálátlan, de mindenképpen felelősségteljes helyzetben vagyok, hogy ismerem és látom a problémák keletkezését, a veszélyek fokozódását, ugyanakkor a megoldás keresésében, az eszközök kiválasztásában és a munka végrehajtásában is nagyobb szerep hárul rám. A jó hírem az, hogy a munka már elkezdődött: az Agrárminisztériumban kiemelten fontos kérdésként kezeljük a biológiai sokféleség megőrzését és ezzel összefüggésben az ökológiai gazdálkodás támogatását. Ahogyan az organikus mezőgazdálkodás a teremtett világunk megőrzése érdekében egyesíti a hagyományt, az innovációt és a tudományt, hogy minden érintett számára jó életminőséget segítsen elő, ezeket a célokat a mi jövőképünk is tartalmazza.Ennek a jövőképnek a megvalósulása érdekében a következő időszak teendőit négy fő pillér mentén szervezzük. Az első pillér alatt szereplő intézkedések célja a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások versenyképességének növelése és piacra jutásának javítása, illetve a nemzetközi versenyben való helytállásuk fokozása. A minőségi élelmiszer pillér alatt megfogalmazott célok között szerepel az élelmiszer-önellátás biztonságának szavatolása, a minőségi élelmiszer-ellátás biztosítása. A harmadik a zöld jövő pillér, amelynek célja a klímaváltozáshoz alkalmazkodó és környezetkímélő gazdálkodás megteremtése a természeti erőforrások megőrzése mellett. Végül az úgynevezett megújuló vidék pillér egyrészt a vidéki települések fejlesztését határozza meg, másrészt a generációs megújulást a gazdálkodásban. És a következő jó hírem az, hogy nem csupán a zöld jövő, hanem mind a négy pillér közös célrendszere magában foglalja a fenntarthatóságot.

De hogy ne csak a jövőről beszéljünk, büszkék lehetünk arra, hogy az elmúlt években a világ más országaihoz hasonlóan Magyarországon is jelentősen nőtt az ökológiai művelésbe vont, ellenőrzött terület nagysága és az ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságok száma: 2020-ban 301 430 hektáron folytattak ellenőrzött ökológiai gazdálkodást, amelynek kétharmada már átállt, egyharmada pedig átállás alatt lévő terület volt. Az ökológiai gazdálkodás 2020-ban a hazai mezőgazdasági területek több mint 6 százalékát tette ki, ami jóval magasabb a korábbi, 2,5-3 százalékos aránynál. Ezzel az európai uniós tagállamok között – Horvátország és Bulgária után – Magyarország érte el a harmadik legnagyobb léptékű fejlődést. Világviszonylatban az ökológiai gazdálkodásba vont területek bővülését tekintve a 10. legdinamikusabban fejlődő ország vagyunk.

Az ökológiai gazdálkodás mint élelmiszertermelési rendszer, egyszerre tűzi ki céljául a talajok és az élővilág épségének, valamint az emberek egészségének megőrzését, és – ahogy már említettem – ötvözi a hagyományt, valamint a tudományos kutatás és az innováció eredményeit. Tudományos kutatások támasztják alá, hogy az ökológiai módszerekkel művelt területeken a biológiai sokféleség átlagosan mintegy harmadával nagyobb, mint a hagyományos művelésű földeken. A biogazdálkodás jövője szempontjából kedvező fejlemény, hogy a környezetre és egészségre gyakorolt előnyös hatásain kívül ma már a gazdasági haszna és jelentősége is előtérbe kerül, így követendő mintaként és célként jelenik meg az új Közös Agrárpolitikában (KAP). Ugyanez elmondható a fenntartható mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésre történő átállást előirányzó, és az Európai Zöld Megállapodás központi elemeinek számító Termőföldtől az asztalig és Biodiverzitás stratégiáról.

Szeretném ismét leszögezni, hogy az ökológiai ágazat fejlesztése stratégiai érdek, így az Agrárminisztérium minden lehetséges módon – a Vidékfejlesztési Program számos intézkedése által – segíti az ökológiai gazdálkodás hazai előmozdítását. Ezt a célt hivatott elősegíteni az „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” (ÖKO) felhívás, amelynek célja a konvencionális területek ökológiai művelés alá vonásának ösztönzése, illetve az ökológiai művelésbe vont területeken a gazdálkodási mód fenntartása. A 2015-ben, 2018-ban, majd 2021-ben ismételten meghirdetett felhívás az ökológiai gazdálkodásra átálló gazdaságok számának és az ökoterületek méretének növelésében is egyértelműen sikeresnek tekinthető. Az ÖKO15-ben csaknem 135 ezer hektár volt a támogatott terület nagysága, az ÖKO18-ban pedig megközelítőleg 100 ezer hektár. Az ÖKO21-ben a támogatott terület nagysága 175 ezer hektár, a támogatás kötelezettségvállalási időszaka pedig 2022. január 1-jén kezdődött és 2024. december 31-ig tart.

A jelenleg is tartó, ökológiai gazdálkodást támogató felhívások főbb adatait összegezve tehát elmondható, hogy 2022-23-ban több mint 5500 gazdálkodó nyújthat be kifizetési kérelmet az ökológiai támogatás keretében és csaknem 275 ezer hektár után igényelhetnek ilyen támogatást a kedvezményezettek. Közelíti a 200 ezer hektárt azoknak a területeknek a nagysága, amelyek után a gazdálkodók az ökológiai gazdálkodás fenntartására kapnak támogatást. A fenntarthatósági célok iránti elköteleződésünket mutatja az is, hogy 2022-től átlagosan 74 százalékkal növekedtek a támogatási összegek.

Itt szeretnék emlékeztetni arra, hogy a közelmúltban jelentettük be, hogy megindultak a 2022. évi agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és ökológiai gazdálkodási (ÖKO) támogatások kifizetései, így a tavaszi munkák idején a tervek szerint mintegy 130 milliárd forint értékben jutnak forráshoz a programokban részt vevő gazdálkodók. Ez is mutatja, hogy a magyar kormány és az agrártárca továbbra is minden helyzetben a magyar gazdák mellett áll.

Ezek a pénzek még a „régi” támogatási rend alapján érkeznek, de a januártól a rendszer alapját adó magyar KAP Stratégiai Terv –, amely egyben foglalja össze a vidékfejlesztési és közvetlen támogatásokat, valamint az ágazati intézkedéseket – szintén erőteljesen támogatja a környezeti és klímaszempontból előnyös beavatkozásokat.

Erre szükségünk is van, hiszen az egyik legfontosabb célkitűzésünk, hogy 2027-ig megduplázzuk az ökológiai művelés alá vont területek méretét, elérve ezzel a 10 százalékos ökoterület-arányt. Ezen célkitűzéshez – egyebek mellett – hozzájárul az is, hogy a most futó intézkedések befejezése után 2025-től új, 5 éves programot indítunk a Stratégiai Terv alapján.

A mezőgazdasági termelést is a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk. Ennek fontos eszköze a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, amelyek fejlesztik a táj mozaikosságát és a biodiverzitás sokszínűségét, javítják a talajok állapotát és vízháztartását, vagy éppen a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy a kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet az önkéntes és ösztönző jellegű programokra. A most induló Agro-ökológiai Program (AÖP) ilyen ösztönző támogatási forma, amely egy zöldítésszerűen működő, tartalmában az agrár-környezetgazdálkodási támogatási formához (AKG) hasonló, önkéntes vállalásokon alapuló, egyéves támogatás.

A program részleteinek ismertetését már tavaly, a nyár végi és őszi munkák megkezdése előtt megkezdtük, olyan választható előírásokat határoztunk meg, amelyek a gazdálkodók számára már részben ismertek korábbról, érthetőek, ugyanakkor környezeti szempontból is hasznosak. Ezek a mezőgazdasági gyakorlatok a talaj- és vízvédelemre, a biológiai sokféleség védelmére, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére fókuszálnak. Az uniós jog alapján az AÖP forráskerete ugyanabból a pénzügyi keretből képződik, mint amiből az alaptámogatásé, vagy például a termeléshez kötött támogatásoké. Aki tehát nem lép be az AÖP-be, az lemond a közvetlen támogatások egy részéről.

Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy az új KAP Stratégiai Terv alapján tervezett számos agrárberuházási, illetve normatív jellegű felhívás előnyben részesíti az ökológiai gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelőket. Amellett, hogy az Európai Unióból érkező források jelentős részét zöld támogatásokra fordítjuk, segíti a fenntarthatósági célok elérését az is, hogy a 80 százalékos nemzeti kiegészítő forrást is tartalmazó teljes borítéknak mintegy 36 százaléka lesz zöld.

Hölgyeim és Uraim! Eddig szinte csak arról ejtettem szót, hogy milyen eszközökkel, hogyan támogatjuk az ökológiai gazdálkodást és mekkora az erre szánt források nagysága.

Igazságtalanok lennénk ugyanakkor a természettel, illetve a szektor szereplőivel szemben, ha elhallgatnánk, hogy a biogazdálkodás hozzájárul a KAP Stratégiai Tervben is szereplő több célkitűzés eléréséhez. Segítségével csökkenthető ugyanis a fokozottan veszélyes növényvédőszerek és a műtrágyák használata és ezzel egyidejűleg biztosítható, hogy a talaj nem veszít a termőképességéből. És az sem mellékes, hogy az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagyságának növelése „saját jogon is szerepel” a célkitűzések között.

Ahogyan az elmúlt évek kihívásait számba véve is szóba került a rendkívüli időjárás, csak megismételni tudom, hogy napjainkban az egyik legnagyobb problémát az éghajlat rendkívüli változása és a szélsőséges időjárási körülmények jelentik. Az ökogazdálkodás azonban lehetőségként szolgál a klímaváltozáshoz történő adaptáció, valamint a talajok, a levegő és a biodiverzitás védelme érdekében. A hazai mezőgazdaság genetikai bázisa gazdag, tehát a potenciál adott, hogy kihasználjuk a hagyományos gazdálkodás megoldásait is. Az ökológiai gazdálkodásban alkalmazott fajták kitűnnek igen gazdag beltartalmi jellemzőikkel, a klímaváltozásnak jól ellenállnak, valamint kevesebb vegyszer felhasználásával termeszthetőek. Ezen fajták képesek megfelelni a változó környezeti kihívásoknak és közben a területi adottságoknak megfelelő tulajdonságokkal rendelkeznek.

Tény, hogy nem az ökológiai gazdálkodás menti meg a világban a túlnépesedés miatt egyre nagyobb igényű termelést, de a minőségi élelmiszer és a környezetkímélő gazdálkodás miatt fontos a fenntartása és a növelése. A kínálati mellett pedig legalább olyan fontos a keresleti oldal is, hiszen nem túlzás azt állítani, hogy a jövőnk múlik azon, hogy képesek vagyunk-e a természeti erőforrások mennyiségéhez szabni az igényeinket és megtaláljuk-e megújításuk lehetőségeit. Ebben a hosszú távon eredményt hozó és kitartást igénylő munkában is számíthatnak a támogatásunkra.

És végül engedjenek meg nekem egy személyes hangú jó tanácsot is! Ha tehetik, töltsenek minél több időt a kertjükben! Mert ahogyan a XIX. és a XX. század fordulóján alkotó brit kertészeti tekintély, Gertrude Jekyll tartotta, a kert nagy tanítómester. Türelemre és odafigyelésre tanít; szorgalomra és szigorú gazdálkodásra, mindenekelőtt azonban a teljes bizalomra. És erre a bizalomra most mindennél nagyobb szükségünk van.

Ennek jegyében kívánok Önöknek hasznos időtöltést a tapasztalatcseréhez, és azt is kívánom, hogy ne kelljen újabb három évet várni a következő találkozóig!

A precíziós talajművelés hazánkban egyre inkább kezd teret hódítani, a gazdálkodók kezdik érezni a jelentőségét egy olyan gazdálkodási forma kialakításának, mely a mai modern világhoz alkalmazkodva, de mégis a föld és a természet hagyományait tisztelve állít elő élelmiszert. Ezek közé tartozik a Szakmári Gabona Kft. is, mely 2022-ben elnyerte Magyarország legszebb precíziós gazdálkodó birtoka díjat. Bévárdi Ádámmal, a Szakmári Gabona Kft. résztulajdonosával beszélgettünk. Olvass tovább

– Andrea, komoly szakmai tudásoddal régóta gazdagítod a Biokontroll csapatát, mint ellenőr, emellett magad is vegyszermentesen termelsz bio diót, több mint 8 ha-on. Hogyan kezdődött a te történeted a Biokontrollal, először, mint ellenőr vagy mint termelő kapcsolódtál be?

– Régi szerelmem a biotermelés! Már a diplomámat is biotermék kereskedelemről írtam, majd a Biokultúra Egyesületnél dolgoztam, mint rendezvényszerszervező. A budapesti Biopiacot tettem rendszeres heti piaccá, akkor még a Török utcában. Később a Velencei tóhoz költöztem és itt kezdtünk el bio módszerek alkalmazásával gazdálkodni. Az ellenőrzés jött utoljára, de azt is már több, mint öt éve végzem!

– Röviden be tudnád mutatni a gazdaságot? Milyen fajták találhatók a területen?

– Alsószentiváni kései fajtát termesztek, előnye, hogy későn virágzik, így elkerüli a késő tavaszi fagyokat, ami 5 évente rendszeresen elviszi a diótermést! Ezen felül nagy, édes és világos héjú a dióbél, ami az egyik legjobb minőségű fajtává teszi. Az ültetvényt 2010-ben telepítettük, 7×7 méteres térállással. Kiépítettük az ültetvény öntözését is, melyet fánként két csepegtető testtel, szakaszosan végzünk a közeli Nádor csatornából.

– A 2022-es év számos tekintetben megnehezítette a mezőgazdasági termelést. Mennyire viselte meg az ültetvényt az aszályos időjárás?

– A dió majdnem vízinövény, így természetesen megviselte, mint minden mást is, de öröm az ürömben, hogy a burokfúró légy lárváját még jobban megviselte, így alig okozott kártételt az idei évben.

– Megemlítetted a néhány éve hazánkban is jelen levő dióburok-fúrólegyet, mely korai, tömeges kártételével óriási terméskiesést okozhat. A tavalyi aszályos évtől eltekintve, neked hogyan sikerül megvédened az ültetvényt a kártevővel szemben, mit ajánlasz ellene?

– A burokfúró légy lárvája a talaj felső 2,5 cm rétegében telel át, itt egy talajlakó gomba a Beauveria bassiana segítheti a biotermelőt, megfelelő talajnedvesség esetén. Permetszerként a természetes piretrint lehet használni, de hátránya, hogy fényérzékeny, ezért mi spinozad hatóanyagú szert használtunk Combi-Protect csalogatószerrel kombinálva, nagy cseppekben kijuttatva.

– Hogyan történik a feldolgozás? A szedéstől kezdve a pucolásig, mindent kézi erővel végeztek?

– Igen, sajnos a 8 hektár dióültetvény túl kicsi ahhoz, hogy gazdaságosan tudjak venni egy rázógépet, vagy építeni egy feldolgozóüzemet. Szabadbattyánban egyáltalán nincs rázógép, ezért kézzel szedtük le a 8 hektárt. Dió feldolgozóüzem Lovasberényben van legközelebb. Az idén a kézzel leszedett dió egy részét Ők szárították, de mivel nincs bio minősítésük, azt a mennyiséget haza se hoztam, hanem szokványosként értékesítettem. Idén bejelentkeznek az ellenőrzési rendszerbe, így itt tudom majd szárítani a diót.

A bio minősítésű diót, otthon garázsban, padláson, sőt a végén a nappaliban szárítottuk. Kézzel törjük, csomagoljuk.

– Ez mind nagyon sok kézi munkaerőt és időt igényel. Emellett hogyan tudod megoldani, illetve milyen csatornákon folytatod az értékesítést?

– Ez jó kérdés, mert ezzel gondjaim vannak! Idén termett először nagyobb mennyiség. A nagykereskedelmi bio dió felvásárlási ára indokolatlanul alacsony. A vevők ezt persze nem érzékelik, mert ők két-háromszoros áron kapják meg ugyanezt a diót. Inkább megpróbáljuk közvetlenül a vevőknek értékesíteni. Egy kedves ismerősöm árusítja a bio piacon a saját zöldségei mellett, illetve én eljárok néhány termelői piacra. Ennek ellenére még sok eladatlan dióm van, várom a vevők jelentkezését!

– Van jól bevált, különleges recepted, amivel az olvasók is kedvet kaphatnak a diófogyasztáshoz?

– A kedvenc receptem ötletét egy szír paprikakrém adta, ami hússal, sajttal, zöldséggel, kenyérrel, vagy magában is isteni finom!

Sültpaprikás diókrém

Száraz serpenyőben megpirítjuk (amíg megérezzük az aromák illatát) a következő fűszerkeveréket: ½ teáskanál koriander, ½ teáskanál római kömény, ½ teáskanál köménymag, ½ teáskanál szemes feketebors, majd az aprítóba öntjük.

6-8 db kápia paprikát félbevágunk, kimagozunk, megszórjuk kevés durva sóval, meglocsoljuk egy kevés olívaolajjal majd 250°C fokos sütőben „feketére” sütjük. Eközben 3-4 szál újhagymát, 2 gerezd, vékonyra szeletelt fokhagymát olajon megpárolunk és a fűszerek után küldjük az aprítóba.

A serpenyőben megpirítunk egy nagy marék diót, ez is megy az aprítóba. Amint a paprika megsült (kb. 20-25 perc), lehámozzuk és a paprika húsát ugyancsak az aprítóba rakjuk.

A keverékhez adunk 2 evőkanál joghurtot, belefacsarjuk egy ½ citrom levét (kisebb citrom esetén lehet egy egész) hozzácsorgatunk 1 evőkanál mézet, majd kevés balzsamecettel tesszük gazdagabbá az ízeket.

Ezt követően homogén krémmé aprítjuk a hozzávalókat, ha szükséges (általában igen) további egy-két evőkanál joghurt hozzáadásával alakítjuk ki a végső krémes állagot.

Bujtás Olimpia
(Biokultúra 2023/1)

A Szápári Ökofarm egy gyönyörű családi gazdaság, mely talán igazi ékes példája annak, hogyan kell kinéznie és működnie egy zárt rendszerű biogazdaságnak. Palik Ferenc biogazdával beszélgettünk.

Olvass tovább

Április 15-én, Budapesten rendezték a XXXIII. Biokultúra Tudományos Napot, melyen az ökológiai gazdálkodók és az ökogazdálkodás fejlesztésével, tanulmányozásával foglalkozó tudomány képviselői találkoztak, hogy megosszák egymással legfrissebb eredményeiket. Hagyományosan az eseményen adták át a Pro Biokultúra díjakat, melyeket ezúttal Czellerné Daróczi Éva Zsuzsannának (posztumusz) és Nagy István agrárminiszternek ítéltek. A tárcavezető az eseményen a minisztérium egyik legfontosabb célkitűzésének nevezte az ökológiai művelés alá vont területek arányának duplájára emelését az elkövetkező 4 évben.
Olvass tovább

A The Guardian egyik év eleji cikkében megjelent új kutatás becslései szerint a világon bekövetkező idő előtti humán elhalálozások egy százaléka, azaz mintegy félmillió haláleset a beporzók egyedszámának drámai csökkenésével egyenes kapcsolatba hozható. A mezőgazdasági termények háromnegyedének szükséges a beporzás, ám a rovarfajok egyedszámának csökkenéséből adódó nem megfelelő beporzás három-öt százalékos veszteséget eredményez a gyümölcs-, zöldség- és csonthéjasok termesztésében.

Olvass tovább

Ötven évvel ezelőtt, 1973-ban alakult meg Magyarország első nemzeti parkjaként a Hortobágyi Nemzeti Park. Az egyedülálló természeti értékeket őrző, eredetileg mintegy 52 ezer hektáros terület mára már 82 ezer hektárt ölel fel. A teljes terület bioszféra rezervátum, továbbá az UNESCO világörökség része. Magában foglalja a Hortobágyot, valamint a Nagykunság jelentős részét.

Olvass tovább

A francia tejipar további kihívásokat jelentő fordulóponthoz érkezett a bio tej értékesítési lehetőségei kapcsán. A fogyasztás ütemének növekedése mostanra sajnos elmaradt a termelés növekedési ütemétől, így első alkalommal, a tavalyi év során már tapasztalható volt az eladások csökkenése.

Olvass tovább