A Heartland Health Research Alliance (HHRA) legfrissebb jelentése szerint több mint háromszorosára nőtt a várandós nők vizeletében lévő dikamba gyomirtó szer átlagos szintje 2017 óta, amikoris megkezdődött a dikamba-toleráns GMO-növények széles körű termesztése.

A vizsgálat szerint a dikamba, egy széles spektrumú gyomirtó szer szintje a vizeletben drámaian megemelkedett a 2,4-D (vietnámi háború „agent orange”-ának az egyik hatóanyaga) szintjéhez képest. 2010–2014-ben a vizeletben a 2,4-D átlagos szintje (0,4 ug/L) kétszerese volt a dikamba átlagos szintjének (0,2 ug/L). Ezzel szemben 2020-2022-re a dikamba átlagos szintje (0,68 ug/L) 18%-kal meghaladta a 2,4-D átlagát (0,575 ug/L), annak ellenére, hogy a 2,4-D átlagos szintje 45%-kal nőtt a vizeletben 2020-2022 között a 2010-es évek óta.

Mindkét gyomirtó szert „lehetséges” rákkeltő anyagként tartják számon és közismert, hogy növeli a szaporodási problémák és a születési rendellenességek kockázatát.

A dikambát kimutató vizeletminták aránya 50%-kal nőtt 2010-2014-ről 2020-2022-re a dikamba gyomirtó szernek ellenálló növények széles körű termesztésének eredményeként.

A Heartland Health Research Alliance (HHRA) tizenhat peszticidet kimutató tesztjének eredménye öt olyan gyomirtó szert mutatott, amelyek a minták közel 100%-ában megtalálhatók voltak, beleértve a 2,4-D szert is. 2010 óta az USA középnyugati régiójának lakossága közel napi szinten ki van téve a tizenhat peszticid közül legalább hétnek. A fenti új bizonyítékokat a növekvő gyomirtó szer expozícióra mutatták be az American Publich Health Association éves ülésén Bostonban. A szekción, mely „A gyomirtó szerek szaporodásra, születési kimenetelre és a gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásainak értékelése” elnevezést kapta, olyan bizonyítékokat mutattak be, melyek a gyomirtó szerek által kiváltott születési rendellenességek növekvő kockázatára utalnak.

A HHRA a kanadai Center de Toxicologie du Québec laborjának köszönhetően több mint 700 mintával rendelkezik 2010 és 2022 nyara közötti időszakból, melyeket glifozátra és glufozinátra teszteltek. A HHRA-nak ezen felül további 13 peszticid analitre vonatkozó adata is van mintegy 150 mintából 2010 és 2022 tavasza közötti időszakból. Ezek az eredmények a terhes nők vizeletében vizsgált 2,4-D és a dikamba eredményeket is magukban foglalják. A HHRA legújabb bio­monitoring adatai négy előzetes megállapításra mutatnak rá:

  1. A terhes nők vizeletében a dikamba átlagos szintje 3,4-szeresére nőtt amióta 2017-ben megkezdődött a dikamba-tűrő növények széleskörű termesztése.
  2. A gazdálkodók glufozinát (Liberty márkájú gyomirtó szer) használata a közelmúltban nőtt, ami a glufozináthoz és elsődleges metabolitjához való jelentős kitettséget eredményezhet.
  3. Azért van jó hír is: a tíz szintetikus piretroid és szerves foszfát rovarirtó analitikumból nyolc szintje jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben, beleértve a klórpirifosz szerves foszfát rovarirtó szer elsődleges metabolitjának körülbelül 50%-os csökkenését.
  4. A HHRA tizenhét peszticid analitra kiterjedő adatai alapján megállapítható, hogy az elmúlt két évtizedben az USA közép-nyugati államaiban egy átlagember legalább hét peszticid analitnak volt kitéve szinte nap mint nap.

A HHRA azért emeli ki ezeket a dikambára és glufozinátra vonatkozó új adatokat mert ezek az első, jelentős adathalmazok, melyeket világszerte gyűjtöttek ezen gyomirtó szerek emberi vizeletben való szintjéről. Az ilyen jellegű adatok elengedhetetlenek a hatóságok, a gazdálkodók, a gyomirtó szer ipar számára a peszticidekkel kapcsolatos kockázatok pontos számszerűsítéséhez, valamint annak meghatározására, hogy indokolt-e lépéseket tenni a kitettség csökkentésére.

Forrás: https://sustainablepulse.com
Fordította: Megyery Szandra
(Biokultúra 2022/6)

Az Eurostat 2021-ben közzétett adatai szerint az EU tagállamaiban közel 333 000 tonna növényvédőszert értékesítenek évente, melyek nagy része végül, „célját” be nem teljesítve a természet körforgásában végzi útját, azaz a talajba, felszíni- és felszín alatti vizekbe mosódva, a légkörbe kerülve stb. Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy ekkora mennyiségű növényvédőszer kijuttatása nem veszélyezteti-e a bio minősítésű termékek növényvédőszer-maradék mentességét?

Az Európai Unióban érvényes jogszabályok értelmében az ökológiai gazdálkodás egy a mezőgazdasági termelést és élelmiszer-előállítást is magába foglaló átfogó rendszer. A rá vonatkozó előírásoknak csak egyik aspektusa a szintetikus növényvédőszerek használatának mellőzése. A fogyasztói elvárásokhoz igazodva, az ökológiai élelmiszeripari szektor maga is próbálja az efféle anyagokkal való szennyeződést a lehetőségekhez mérten minimálisra csökkenteni. Minden törekvés ellenére mégis rendszeresen kimutathatók szintetikus növényvédőszerek az ökológiai termékekben. Az európai piacon a legutóbb készült felmérés szerint ez a jelenség a termékek kb. 6%-át érinti. Csakhogy a fogyasztók elvárnák az ökológiai termékek teljes mentességét az ilyen anyagoktól – kifejezetten ez a biotermékek vásárlásának egyik legfontosabb mozgatórugója.

Növényvédőszereket számos célból használnak: a szokványos mezőgazdasági termelésben, a betakarított termények védelmére, hobbikertekben, közparkokban, erdészetekben, utak és vasútvonalak karbantartása során, ipari termékek tartósítására, vagy akár humán- és állatgyógyászati célra. Évente több, mint 333 000 tonna növényvédőszert értékesítenek az Unióban. Ennek a hatalmas mennyiségnek azonban jelentős része az alkalmazás helyétől távol bukkan fel valahol a környezetben. Következésképpen a biotermékekben előforduló növényvédőszer-maradványoknak a kézenfekvőnek tűnő okokon túl több más forrása is lehet. Ilyen a nem megengedett használat mellett a szokványos termékek értékesítése bioként, a szállítás, tárolás, vagy feldolgozás során bekövetkező keresztszennyezés kezelt termékekkel, az elsodródás, vagy a szennyezett talajjal való érintkezés. Ezeket a forrásokat eltérő mértékben lehet kiküszöbölni. Különösen a környezeti, vagy a kereskedelmi létesítményekben bekövetkező szennyeződést nehéz elkerülni.

Az EOCC (European Organic Certifiers Council) által végzett felmérés szerint az ellenőrző szervezetek és hatóságok a közelmúltban általuk feltárt szermaradványos esetek jelentős részénél (43%-ánál) állapították meg, hogy a szennyezés a környezetből származik: 18% elsodródásból és 8% a szántóföldön szennyezett talajjal, vagy vízzel való érintkezésből (a gazdálkodó felelősségi körén kívül eső, elkerülhetetlen módon), 17% pedig betakarítást követően, szennyezett gépek, berendezések által közvetített szennyeződésből (megfelelő elővigyázatossági intézkedésekkel elkerülhető módon).

Az ökológiai élelmiszerelőállítási lánc valamennyi szereplőjének folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a termékekben előforduló szermaradványokat. Minden pozitív laboreredmény nyomán alapos kivizsgálás veszi kezdetét annak érdekében, hogy kiderüljenek a szándékos csalások és a biotermékek piacának integritása biztosítható legyen. Ilyenkor az értintett tétel forgalmazása szünetel, egy jelentős munkaerőt és anyagi ráfordítást igénylő vizsgálat indul el a szennyeződés forrásának kiderítése céljából.

Természetesen ez a folyamat és a termékmozgás blokkolása nem csak az áru tulajdonosának, hanem valamennyi érintett beszállítónak és vevőnek, felhasználónak is nehézséget okoz, hiszen az élelmiszerágazatban kiemelt szempont, hogy a szállítások időben teljesüljenek. Kulcsfontosságú, hogy a szermaradványos esetek kivizsgálása szakszerűen és a lehető leggyorsabban megtörténjen a kiadások csökkentése és a bioélelmiszerek időben történő leszállítása érdekében. Ezért, valamint a lehetséges szennyeződési kockázatok minimálisra csökkentése miatt is fontos, hogy jól megértsük, milyen folyamatok okozzák a növényvédőszerek előfordulását a környezetünkben és azok mely pontokon léphetnek be az élelmiszerellátási láncba. Ez előfeltétele annak, hogy meg tudjuk különböztetni a nem engedélyezett növényvédőszer felhasználást a környezeti szennyezéstől. A csalás (szándékos kezelés, illetve szokványos termékkel való csere/keverés) feltárása sokkal jobban ismert a szektorban, mint az utóbbi.

Az IFOAM Organics Europe felkérésére Mirjam Schleiffer és Bernhard Speiser szerzőtársak (a kutatási projekt támogatói közt a Magyar Biokultúra Szövetség és Biokontroll Hungária is hozzájárult a tanulmány létrejöttéhez) arra tettek kísérletet, hogy feltárják, melyek azok a főbb útvonalak, amelyeken a szintetikus növényvédőszerek elszennyezik környezetünk különböző szegmenseit, hogyan oszlanak el köztük, illetve bennük, majd mely pontokon lépnek be az élelmiszerláncba. Kutatásuk az európai helyzetre terjedt ki, de a folyamatok mögött meghúzódó mechanizmusok általánosnak tekinthetők.

Talaj

A növényekre kijuttatott növényvédőszerek kb. 50%-a már eleve a talajra hullik. A levelekre kerülő szermennyiségnek egy jelentős részét lemoshatja az eső, ami szintén a talajfelszínre jut. A lehulló, idősebb növényi részek révén szintén a talajra kerül egy bizonyos mennyiség. Vannak közvetlenül a talajt célzó kezelések – a gyomírtás, a talajlakó kórokozók és kértevők (csigák, fonalférgek és drótférgek) elleni védekezés, valamint a csávázott vetőmagok használata, természetesen ezek is fontos tényezők. A talajfelszínt elérve a peszticidek kötődhetnek a talajszemcsékhez, vagy elpárologhatnak, szétterjedhetnek, lebomolhatnak, kimosódhatnak, illetve felvehetik őket a növények, vagy más szervezetek. Mobilitásuk többnyire a talaj megkötő képességének a függvénye, amit a szervesanyag- és az agyagásvány tartalom, a talaj pH-ja, porozitása, nedvességtartalma, hőmérséklete, a mikrobiológiai aktivitás és a mezőgazdálkodási gyakorlat, az agrotechnika is befolyásol.

Az eddig az EU-ban végzett vizsgálatok alapján elmondható, hogy a talaj a leginkább szennyezett szegmense környezetünknek. Több országban is végeztek ilyen irányú kutatásokat, melyek mindegyike azt mutatja, hogy a mezőgazdasági területek talajainak 83-100%-a legalább egy peszticiddel szennyezett, több mint a fele pedig egynél többel is. A leggyakrabban előforduló anyagok a glifozát és metabolitja, az AMPA, a DDE (a DDT metabolitja), továbbá a boszkalid, epoxikonazol, terbukonazol és ftálimid (gombaölő hatóanyagok). Más európai kutatás a glifozát, AMPA és pendimetalin (gyomirtó) elsőségét mutatta ki, illetve a triazin gyomírtóét, valamint a konazol gombaölőszerét. Természetesen a kimutathatóság és az alkalmazás ideje összefügg egymással, de számos esetben jóval a mintavétel időpontja előtt használt hatóanyag is detektálható. A triazint pl. sok évvel az alkalmazás után is ki lehet mutatni, de jól ismert példák a talajban perzisztens szerves klórvegyületek, mint a DDT, aldrin, dieldrin, endoszulfán, lindán, vagy hexaklórbenzol. Évtizedek óta betiltott szerek maradványai köszönnek vissza rendszeresen napjainkban is.

Kifejezetten ökológiai területeken végzett kutatások igazolták, hogy ezek a talajok kevesebb és csekélyebb mennyiségű növényvédőszer maradványt tartalmaznak, sőt, az is bizonyítható, hogy minél huzamosabb ideig folytatnak valahol ökológiai gazdálkodást, annál kisebb lesz a szermaradványok szintje. Ennek ellenére vannak olyan anyagok, amelyek még húsz év megszakítás nélkül végzett biogazdálkodás után is kimutathatók.

A növények a talajból alapvetően kétféle módon szennyeződhetnek. Vagy felveszik az anyagot, vagy az a felszínükre tapad a talajrészecskék közvetítésével. Előbbi a csekélyebb szervesanyagot és agyagásványt tartalmazó talajoknál jelentősebb, mivel azok magukhoz kötnék a növényvédőszereket is. Ha már bekerült egy anyag a növénybe, számos tényező befolyásolja a növényen belüli mozgását.

Maga az anyag fizikai-kémiai tulajdonságai, a növény fiziológiája és a transpirációs ráta. Ez utóbbit is számos környezeti tényező befolyásolja, mint a hőmérséklet, a szél és a páratartalom. A megnövekedett transpirációs ráta fokozhatja a felvételt.

A talajból történő szennyeződés jobban fenyegeti a gyökér- és levélzöldségeket, mint a gyümölcsöket, vagy akár a gabonaféléket. Különböző vegyületek eltérő mértékben jutnak be és halmozódnak fel az egyes növényekben és azok szöveteiben.

A gyökérzöldségek hajlamosak felvenni a talajból a klórdekont, vagy a tökfélék a szerves klórvegyületeket – ismert, hogy ezek olajos magvaiban jóval nagyobb mértékben fordulnak elő, mint pl. a termés húsában. A sort lehetne folytatni, egyelőre kevés tanulmány foglalkozik a kérdéssel, de az feltételezhető, hogy a növényvédőszerek felvételét és felhalmozódását sok tényező befolyásolja a hatóanyag, a talaj, a környezet és a növény együttesében.

A felvétel mellett a növények azáltal is szennyeződhetnek, hogy talajszemcsék tapadnak a felületükre a szélerózió, az eső, mechanikai zavarás (főként betakarításkor), vagy az állatok ráhatása révén. Ez jelentős mértékben az 50 cm-esnél alacsonyabb növényeket érinti.

Víz

Peszticideket a víztesteken célzottan nem alkalmaznak, azonban az intenzív mezőgazdaságban történő használatuk nyomot hagy mind a légköri-, mind a felszíni és felszín alatti vizeinken. A felszíni vizeket főként az esőzések nyomán lezúduló víz szennyezi (a heves eső, lejtős terület, tömörödött, száraz talaj, vagy a kijuttatást követő öntözés mind fokozzák ezt a hatást). De a szennyezéshez hozzájárulhat az oldalirányú folyadékmozgás is a talajban, vagy vízelvezető rendszerekben, az elsodródás, vagy a pontszerű szennyezés (kiömlő növényvédőszer, permetező berendezés mosása stb.)

A talajvizet jól ismert módon a bemosódó szerek szennyezik, amit szintén rengeteg tényező befolyásol, de pl. a „preferential flow” során, amikor a víz a makropórusokban, talajrögök közti repedésekben, állatjáratokban áramlik, teljesen mindegy, milyen fizikai-kémiai tulajdonságai vannak az adott növényvédőszernek, könnyedén eléri a felszín alatti vizeket. A talajvízbe folyóvizekből is beszivároghat szennyeződés. Mivel jellemzően a vízben lassan megy végbe ezeknek az anyagoknak a lebomlása, a hatások hosszútávúak.

A vízgyűjtő területen alkalmazott készítmények és a víztestekben kimutatott szermaradványok közti összefüggés egyértelmű, de sokszor detektálhatók olyan anyagok is egy adott hely vizeiben, amelyeket már régen betiltottak.

A csapadék különböző irányban befolyásolhatja a szennyeződés mértékét: pl. heves esőzések, intenzív öntözés főként a lejtős területtel társulva megnövelheti a bemosódást, vagy lefolyást (oldott formában, vagy talajszemcséhez kötődve), főleg ha az a kijuttatás időpontjához közel következik be. Ugyanakkor a csapadék akár hígíthatja is a peszticidek koncentrációját.

Mindezen hatások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Európa folyó-és állóvizei számos növényvédőszer maradékkal szennyezettek. Az erre vonatkozó vizsgálatok általában az EU Ivóvíz Irányelvben megszabott, biztonságosnak mondott határértékekhez viszonyítanak (100 ng/L egy komponens, 500 ng/L az összes komponens együttes mennyiségét tekintve). Egy 2007 és 2017 között 6500 felszíni víztestet és 180 vegyületet vizsgáló tanulmány szerint a vizek 5-15%-ánál a biztonságos értéket meghaladták a gyomírtószerek maradványai (leginkább a glifozáté), 3-8%-ban pedig a rovarölőszereké.

Rendszeresen kimutatható mindenfelé Európában az atrazin, DDT, triazin, aldrin és az alaklór. A különböző funkciójú növényvédőszerek előfordulása eltérő, jellemzően a gyomírtószerek dominálnak a vizekben, valószínűleg annak köszönhetően, hogy ezeket a szereket folyamatosan és nagy dózisokban alkalmazzák.

A rovarírtók talán azért kevésbé gyakoriak, mert rövid ideig, alkalomszerűen használják őket, illetve lipofil tulajdonságaik miatt jobban kötődnek az üledékhez. Gombaölőszerek viszonylag kis koncentrációban jelennek meg.

Átlagosan a talajvizek kisebb mértékben szennyezettek peszticidekkel, mint a felszíni vizek. Itt is a gyomírtószerek jelennek meg a legnagyobb koncentrációban. A szennyezettség mértéke érthetően azokban a régiókban nagyobb, ahol intenzív mezőgazdasági tevékenységet végeznek.

Számos kutatás bizonyítja, hogy a peszticidek be tudnak jutni a talaj-növény környezetbe az öntözéssel, amihez a felhasznált víz származhat felszíni és felszínalatti vizekből egyaránt. Nincs túl nagy jelentősége, de áradáskor is szennyeződhetnek termesztett növények a víz által.

Levegő

A peszticidek előfordulása tekintetében a levegő környezetünknek azon szegmense, amely a legkevésbé kutatott. Ilyen anyagok folyadék, szilárd, vagy gáz formában is előfordulhatnak ebben a közegben. A szennyeződések leginkább adekvát bekerülési módja maga a kijuttatás. A már talaj-, illetve növényfelszínt ért anyagok párolgás útján is visszakerülhetnek a levegőbe, ahol azután vízszintes és függőleges irányban is mozoghatnak. Esőzések idején kimosódhatnak és újból elérhetik a talajfelszínt.

A növényvédőszerek elsodródását ismét rengeteg tényező befolyásolja. Nem mindegy, milyen eszközzel juttatják ki őket: kézi-, gépi-, vagy légi permetezővel; milyen a szél sebessége, a páratartalom, vagy a hőmérséklet. A cseppméret is döntő lehet, a finomabb szemcsék messzebbre jutnak el. A kijuttatás (vagyis maga a kezelt kultúra) magassága is befolyásoló tényező. A gyümölcsfák, a szőlő, vagy a komló permetezése jellemzően jelentősebb elsodródással jár, mint a szántóföldi kultúráké, vagy a zöldségféléké. A szennyeződés mértéke általában exponenciálisan csökken a forrástól mért távolsággal.

A peszticideket helyi és regionális szelek függőleges irányba is szállíthatják a különböző légköri rétegek között – ez pár km-től akár 1000 km-ig terjedő távolságba is történhet. Egy német tanulmány kimutatta többek között a pendimetalin, a klorotalonil és a proszulfokarb nagy távolságokra történő elsodródását.

Nem csak az illékony, vagy a perzisztens anyagok szennyezhetik a levegőt, szintén Németországban mutatták ki a nem illékony glifozátot is a levegőben. Ez az anyag a talajszemcsékhez kötődve a porral tud egészen nagy távolságokra is eljutni.

Az európai növényvédőszeres légszennyezettségről friss tanulmány nem áll rendelkezésre, azonban egyes országokban történtek ilyen irányú vizsgálatok. Németországban 47 vizsgált lokáció 89%-án találták meg a pendimetalint, 72%-án a DDT-ét, 66%-án a proszulfokarbot, 64%-án a protiokonazolt, 55%-án a lindánt és a glifozátot.

Franciaországban ezt a két utóbbi anyagot még ennél is nagyobb arányban (80%) mutatták ki. Itt a legnagyobb koncentrációban proszulfokarbot és folpetet találtak. A várakozásoknak megfelelően a mezőgazdasági területek közelében több növényvédőszert mutattak ki, mint azoktól távol, de persze ott is megtalálhatók szinte mindenhol Európában.

Az esővíz peszticidtartalmát szintén vizsgálták és Európában mindenütt szennyezettnek bizonyult. A legtöbbször a lindánt és az atrazint detektálták. A legnagyobb koncentrációkat jellemzően hosszú száraz periódust követő esőzéskor, illetve az esőzés elején mérték.

A levegőben megtalálható növényvédőszerek jelen ismereteink szerint háromféle módon kerülhetnek be a növényekbe. Gáz fázisban képesek bejutni a növények gázcserenyílásain keresztül, vagy bediffundálhatnak a kutikulán át. Ezt követően az intercelluláris térben gáz formájában mozoghatnak tovább, vagy a vizes, illetve a lipofil fázisban oldódhatnak.

A lipofil vegyületek felvétele könnyebben történik.

Egy másik út a növények felületére történő lerakódás által lehetséges. A szilárd szemcsékhez kötődő növényvédőszerek így akár a növény szöveteibe is bejuthatnak, ahol adszorbeálódnak és tovább mozoghatnak a növényben.

A harmadik mód az esővíz mossa ki a szennyező anyagokat a levegőből, és vagy közvetlenül a növényi felszínen át, vagy a talajra érve, azon keresztül szívódnak fel. Ez utóbbi lényegesen jelentősebb folyamat.

Azt, hogy a növényvédőszer elsodródás ezek közül melyik módon megy végbe, nagyon kevés esetben vizsgálták eddig. Egy-egy kutatás bizonyított nagy távolságra elsodródott pendimetalin, illetve glifozát szennyezést.

Az élelmiszerek betakarítást követő szennyeződése

Az itt bemutatott tanulmányban betakarítást követő környezetnek tekintették a raktározás, szállítás, valamint feldolgozás berendezéseit és létesítményeit. Ezeket a berendezéseket, illetve helyiségeket rovarkártevők elleni kezelésben szokás részesíteni – üres állapotban, vagy szokványos terményeken. De nem csak a közvetlen kezelés által, hanem a szokványos termékeket ért más kezelések maradványaival is beszennyeződhetnek, amikor ezekkel a termékekkel érintkeznek. Az ilyen jellegű szennyeződést a megtett elővigyázatossági intézkedések is befolyásolják, de maguk a berendezések, létesítmények, a feldolgozási eljárások és a termékek típusa is mind fontos tényezők.
Az ökológiai szereplők tapasztalatai azt jelzik, hogy a legfőbb szennyező forrás a betakarítást követő rovarírtás (pl. a raktárakban). Nemzetközi szállításoknál a konténereket gyakran kezelik gázosító szerekkel (metil-bromiddal, vagy foszfinnal). A metil-bromidról bebizonyosodott, hogy képes átjutni bizonyos műanyagokon, így potenciálisan beszennyezheti a szállított terméket. Más toxikus gázosítószerekről is feltételezhető ugyanez. A kezelt és kezeletlen tételek keresztszennyezése szintén gyakori probléma. Ilyenkor a korábban kezelt termékek szennyezik be a berendezést, vagy helyiséget, amibe később a biotermék kerül.

Az ökológiai szektort érintő következmények

A tanulmányban áttekintett rengeteg vizsgálat egyértelműen megmutatja, hogy a növényvédőszerek szinte mindenütt jelen vannak a környezetben. Ezeket az anyagokat a szokványos mezőgazdasági rendszerek alkalmazzák szándékosan és célzottan, azonban a kijuttatás helyéről elvándorolva a környezet minden szegmensébe szétterjednek – az ökológiai módon művelt területekre is –, ahol aztán eltérő ideig maradhatnak fenn. A megjelenő szennyezés időnként az azonos régióban, nem olyan rég végzett kezelésre vezethető vissza, de előfordul, hogy a szert jóval távolabb, vagy régebben alkalmazták. További szennyezés léphet fel a későbbi, betakarítást követő fázisban. A feljebb végig kísért folyamatok mind azt mutatják, hogy a környezetben fellelhető szennyezés nagyon sokféle tényezőn múlik, valamint nagy változatosság jellemzi a kimutatott anyagokat és mennyiségeket is.

A kockázatok csökkentése az ökológiai gazdálkodásban

Fontos, hogy minél többet megtudjunk a peszticidek előfordulásáról a környezetben, hiszen akkor az ökológiai gazdálkodók nagyobb eséllyel el tudják kerülni az ezzel járó kockázatot. Számos óvintézkedés már jól ismert és alkalmazott az ágazatban. A szennyezett talajból származó szermaradványok kockázata pl. a perzisztens anyagok (pl. szerves klór peszticidek) jelenlétére irányuló talajvizsgálattal mérhető fel. Ez különösen ajánlott tökfélék ültetése előtt. Mivel az elsodródás mértéke a forrástól való távolsággal exponenciálisan csökken, ajánlott módszer azt pufferzónák kialakításával és sövények telepítésével mérsékelni. Célszerű lehet a biogazdálkodók számára konvencionálisan gazdálkodó szomszédaikkal olyan megállapodást kötni, hogy ne permetezzenek szeles, vagy nagyon száraz időben. Végül pedig a betakarítást követő szennyeződések elkerülhetők a szokványos és a biotermékek külön vonalon történő feldolgozásával, vagy a konvencionális és bio tételek között végzett alapos tisztítással. Tehát az ökológiai gazdálkodók számára adottak bizonyos lehetőségek a növényvédőszer-maradványok előfordulásának csökkentésére, de az összes szennyeződési kockázatot nem lehet teljes mértékben kiküszöbölni.

A növényvédőszer-maradványok jelenlétének megelőzése pl. a fenti kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtásával, a folyamatos monitorozással, valamint a mégis előforduló szermaradványos esetek kivizsgálásával és dokumentálásával jelentős többletköltségeket okoz az ökológiai ágazatnak. Egy nem reprezentatív felmérés szerint a növényvédőszer-maradványok jelenléte és az azt megelőző intézkedések összköltsége az ökológiai forgalom 0,3%-a és 3,5%-a közöttire becsülhető. A megfelelő minőségbiztosítási rendszerek létrehozása és fenntartása rendkívül speciális ismereteket igényel, ezért is különösen nagy kihívást jelent a kisebb szereplők számára.

A szermaradványos ügyek kivizsgálása

A tanulmány érdekes tanulságokkal szolgálhat a bio­élel­mi­sze­rekben előforduló szermaradványos esetek kivizsgálására vonatkozóan, amely alapvető célja, hogy különbséget tegyen a csalás és az elkerülhetetlen szennyeződés között. Nagyon fontos megállapítás, hogy tekintettel a mindenütt jelenlévő környezetszennyezésre, minden ökológiai termék esetén fennáll a növényvédőszer-maradékok jelenlétének kockázata. Következésképpen a bioélelmiszerekben kimutatott szermaradványok utalhatnak csalásra is, de nem feltétlenül bizonyítják azt. Így az egyes szereplők által sokszor javasolt, a bioélelmiszerekben található növényvédőszer-maradványokra vonatkozó „zéró tolerancia” megközelítést az ökológiai szereplők jelenleg biztosan nem tudják teljesíteni. A tanulmány remekül bemutatja, hogy a környezetben jelenlévő peszticid-szennyezettség függ magától a kérdéses anyagtól, de időben, valamint térben nagy változatosságot mutat, ezért egy adott terület, vagy gazdaság esetén nem lehet megbecsülni a kockázatot. Továbbá a növények típusa és a mezőgazdasági gyakorlat is befolyásolja a szermaradványok előfordulását. Erre a nagyfokú változatosságra tekintettel, a szermaradványkoncentrációra vonatkozó küszöbértékek alkalmazása a csalás és az elkerülhetetlen szennyeződés megkülönböztetésére valamennyi peszticid esetében szintén nem lehet megfelelő módszer.

Megbízhatóbb válaszokat adhat az alapos feltáró vizsgálat, ahol az adott szermaradvány összes lehetséges forrására (csalás, vagy egyéb) vonatkozó bizonyítékokat igyekeznek összegyűjteni. Az ilyen vizsgálatot mindig az adott, egyedi esetre kell szabni, figyelembe véve olyan szempontokat, mint a termék, a talált szermaradvány és az ismert körülmények. Továbbá magában foglalhatja a tétel nyomonkövethetőségének ellenőrzését, szántóföldön tett megfigyeléseket (pl. a gyomok hiánya gyomirtó szer alkalmazásának gyanúja esetén), további mintavételt a lombozatból, a talajból, a berendezésekből vagy a növényekből, az anyag környezetbeni viselkedésének szakirodalmi áttekintését (ami esetlegesen technikailag elkerülhetetlen szennyeződéshez vezethet), a vegyület alternatív forrásainak számbavételét (pl. természetes előfordulás), feldolgozott élelmiszerek esetében a koncentrálódást, vagy hígulást előidéző tényezőket. Az ilyen vizsgálatok általában irányt mutatnak azzal kapcsolatban, hogy inkább csalás, vagy technikailag elkerülhetetlen szennyeződés valószínűsíthető a háttérben, de ritkán adnak teljesen egyértelmű választ. Ilyen esetekben a tanúsítási döntés meghozatala valódi kihívást jelent az ökológiai ellenőrző szervezetek és ellenőrző hatóságok számára. A tanulmány szerzői szorgalmazzák, hogy minél több olyan kutatás legyen a jövőben, amely alaposabban vizsgálja a peszticidek környezetből a nem célnövények felé történő mozgását. Ezzel nagyban támogathatnák a gazdálkodókat de az egyre nagyobb nyomás alatt álló tanúsító szervezetek döntéshozatalát is.

Ez az írás az Environmental Pollution folyóiratban 2022-ben megjelent „Presence of pesticides in the environment, transition into organic food, and implications for quality assurance along the European organic food chain” című cikk rövidített és átdolgozott fordításából készült. (M. Schleiffer, B. Speiser 2022 https://doi.org/10.1016/j.envpol.2022.120116)

Bauer Lea
(Biokultúra 2022/4-5)

A hagyományos földhasználati rendszerek intenzívvé alakítása a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő oka. Ezzel összefüggésben az ökológiai gazdálkodás nagy figyelmet kapott az utóbbi időben, mivel úgy vélik, hogy számos taxon számára biztosít kedvező körülményeket. Azonban megítélése az élőlények sokféleségének támogatásában nem egyértelmű. Olvass tovább

Japánban olyan, a tokiói székhelyű Sanatech Seed vállalat által CRISPR génszerkesztési eljárással előállított paradicsomot hoztak forgalomba, amely a normál paradicsomnál jóval nagyobb mennyiségű gamma-aminovajsavat (GABA) tartalmaz. Ezzel első alkalommal került CRISPR eljárással módosított élelmiszer a nyílt piacra. A vállalat azzal érvel, hogy a GABA ily módon történő bevitele csökkenti a vérnyomást és segíti az ellazulást.

Japánban a GABA-ban dús élelmiszerek és táplálék­kiegészítők népszerűek a fogyasztók körében. A Sanatech egyik munkatársa szerint a GABA Japánban közkedvelt, olyan, mint a C-vitamin. Több, mint 400 GABA-val dúsított élelmiszer és ital kapható a Japán piacon, ezért is esett elsőként erre az anyagra a választásuk a génszerkesztéssel kapcsolatos munkájuk során.

A CRISPR-Cas9 génszerkesztés kb. egy évtizeddel ezelőtt jelent meg, azóta a kutatók sikeresen alkalmazták több növényfaj esetében is (pl. szárazságtűrő szója). Az USA-ban több is zöld jelzést kapott, azonban a Sanatech paradicsomát megelőzően CRISPR génszerkesztéssel előállított élelmiszer növényt még nem forgalmaztak.

Érdekes, hogy a fejlesztők a magas GABA szintet célozták meg. A GABA egy aminosav, ami neurotranszmitterként gátolja az agyban az idegsejtek közti ingerületátvitelt. A molekula az emberi testben, de a növényekben, állatokban és mikroorganizmusokban, illetve az élelmiszerekben is előfordul. Az élelmiszerek fermentálásával szintetizálható és egyes régiókban táplálékkiegészítőként is használják.

A Sanatech kutatói egy, a GABA lebontásában szerepet játszó gén eltávolításával érték el azt, hogy a paradicsomban magasabb legyen a molekula szintje.

A vállalat kutatói óvatosak voltak és nem hivatkoztak közvetlenül a paradicsom vérnyomás csökkentő, ellazító hatására. Ehelyett a GABA fogyasztásának kedvező hatásait emelik ki, általánosságban és közben hivatkoznak arra, hogy ez a paradicsom nagy mennyiségű GABA-t tartalmaz. Ez a kutatók közösségében kiváltotta egyesek rosszallását, mivel eddig még nem igazolták a GABA egészségre gyakorolt pozitív hatását.

A vérnyomásra kifejtett kedvező hatásával kapcsolatban a Sanatech mindössze kettő, emberekkel folytatott vizsgálat eredményére hivatkozik: egy 2003-as és egy 2009-es tanulmányra. Az egyikben GABA-t tartalmazó savanyított tej, a másikban GABA, ecet és szárított bonito fogyasztásának hatását vizsgálták. Mindkettőben enyhe magas vérnyomással küzdő emberek vettek részt és kimutatták a vérnyomás csökkentő hatást.

Azonban az említett kutatásokból hiányoznak a megfelelő kontroll csoportok, és a tapasztalt hatások más tényezőknek is betudhatóak, nyilatkozta Maarten Jongsma, a Wageningeni Egyetem és Kutatóintézet munkatársa. Renger Witkamp, az intézmény táplálkozáskutatója szerint egyelőre nincs egyetértés a GABA fogyasztásának egészségre gyakorolt pozitív hatásával kapcsolatban, és arra sincs bizonyíték, hogy a GABA átjuthat a vér-agy gáton és eléri a központi idegrendszert.

A GABA ellazulást segítő hatásával kapcsolatban a Sanatech hat tanulmányra hivatkozik, amelyekben a szájon át bevitt GABA stresszre, kedélyállapotra, fáradtságra és alvásra gyakorolt hatását vizsgálták. Azonban 2020-ban egy átfogó tanulmányt készítettek, amely felülvizsgálta az említett hat, és azon felül még nyolc publikációt a témában és teljesen más következtetésre jutottak. A Japánból, Ausztráliából és az Egyesült Királyságból származó kutatók megállapították, hogy korlátozott, illetve nagyon korlátozott mértékben áll rendelkezésre bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a GABA bevitele előnyös a stressz csökkentésében, illetve, hogy kedvezően hat az alvásra.

A Sanatech paradicsoma, a Sicilian Rouge High GABA, ötször több GABA-t tartalmaz, mint a szokványos társa. Nem tisztázott, hogy jobban csökkenti-e a vérnyomást, mint a hagyományos paradicsom fogyasztása. A Sanatech nem végzett erre vonatkozó vizsgálatokat, bár tervezik azt. A vállalat most azon dolgozik, hogy a japán kormány jóváhagyja az egészségügyi előnyökre vonatkozó hivatkozást is.

A Sanatech a fogyasztók hozzáállását először 2021 májusában tesztelte, ekkor kb. 4200 hobbikertésznek küldtek CRISPR génszerkesztett paradicsom palántákat, akik ezeket kérték. A pozitív eredményen felbuzdulva a vállalat szeptemberben megkezdte a friss paradicsom internetes értékesítését és egy hónappal később már elkezdték felvenni a palánta rendeléseket a következő termesztési szezonra. A japán törvényhozók 2020 decemberében hagyták jóvá ezt a paradicsomot.

A Sanatech marketing stratégiájában közvetlenül célozták meg a fogyasztókat és a hobbikertészek közt is nagy érdeklődést váltottak ki. A vállalat online platformot hozott létre a kertészek számára, ahol megoszthatták tapasztalataikat, és versenybe is szállhattak, hogy kinél termett a legmagasabb GABA tartalmú paradicsom (a győztes paradicsomban 20-szor annyi GABA volt, mint a hagyományos paradicsomban).

Cathie Martin brit kutató szerint ez egy okos marketing stratégia a génszerkesztett zöldségek és gyümölcsök esetében, mivel találnak egy olyan csoportot, amelynek tagjai a sajátjukénak érzik a terméket. Felépítenek egy közösséget, akik azt a zöldséget akarják termeszteni és fogyasztani, és ezzel el is indítják a terméket egy pozitív úton. Cathie Martin közreműködött a génmódosított lila színű paradicsom létrehozásában, ami nagy mennyiségű gyulladáscsökkentő antociánt tartalmaz. A paradicsomot 2008-ban mutatták be, az azóta eltelt 14 év alatt, nagyvállalati támogatás híján, próbálják ők maguk piacra juttatni a terméket. A génmódosított növények piacra juttatása nagy kihívást jelent a kis biotech vállalatok számára. Nem véletlen, hogy az 1990-es évek közepe óta a génmódosított növények piacra juttatásában a legnagyobb erőfeszítést a magas jövedelemmel kecsegtető növények, mint a szója, kukorica, repce és a gyapot teszik.

Mindeközben a tápanyagokban dúsabb kultúrnövények kudarcot vallottak. Az A vitamin elővitaminjával dúsított aranyrizs például már vagy 20 éve létezik, de csak néhány hónapja kapott engedélyt a Fülöp-szegeteken a köztermesztésbe való bevonására.

A Sanatech paradicsoma kilóg tehát a sorból. Az, hogy génszerkesztéssel állították elő, úgy tűnik, hogy elősegítette az elfogadását a fogyasztók körében, különösen, hogy Japánban ezeket a növényeket nem nevezik génmódosított szervezeteknek.

Az Egyesült Államokban az USDA szerint a génszerkesztett növények kívül esnek a hatáskörükön. Ezek szabályozása szinte a semmivel egyenlő. Brazília és Ausztrália is hasonló megközelítést alkalmaz. Kínában kialakították a génszerkesztéssel előállított szervezetek szabályozását, bár még egyet sem hagytak jóvá. Európa egyértelműen betiltotta a génszerkesztett élelmiszereket, azonban egyesek már itt is a politika újragondolását szorgalmazzák.

Számos egyéb országban hiányzik a technológiára vonatkozó szabályozási politika, ami lassítja a piaci törekvéseket.

Japánban azonban nagyon előre szaladtak a folyamatok, a kertből már a tengerig jutott a technológia. Októberben két génszerkesztett halat is jóváhagytak: egy gömbhalat, amelyben az étvágy szabályozásával gyorsabb növekedést értek el, illetve egy erőteljesebb izomnövekedést mutató tengeri durbincsot.

A lila paradicsomot előállító Martin még nem génszerkesztést használt célja eléréséhez, hanem génmódosítást hajtott végre az Agrobacterium tumefaciens felhasználásával. Ez a régebbi technológia, a génmódosítás még lényegesen több szabályozási felügyelet alá tartozik, azonban elképzelhető, hogy a piac ajtaja hamarosan előtte is megnyílik. A kutató február végére várja az amerikai USDA határozatát a lila paradicsomra vonatkozóan. A Sanatech vállalathoz hasonlóan Martin is azt tervezi, hogy már az elejétől kezdve közvetlenül a fogyasztóknak fog értékesíteni. Ő sem végzett tanulmányokat, hogy összehasonlítsa a magas antocián tartalmú paradicsom emberi egészségre gyakorolt hatását a hagyományos paradicsoméval és nem tervezi, hogy az egészségügyi előnyökre hivatkozik majd.

Mindenesetre elgondolkoztató, hogy megalapozott vizsgálatok nélkül a fogyasztók tányérjára kerülhetnek olyan élelmiszerek, amelyek egészségre gyakorolt hatását senki nem vizsgálta kellő alapossággal. Amit jelenleg tudunk, hogy a GABA egyes szakértők szerint kedvező hatást gyakorol az egészségre, azonban a vizsgálatok eddig vegyes képet mutatnak, és egyáltalán nem létezik még olyan egyértelmű eredmény, amely szerint a génszerkesztett paradicsom fogyasztása kedvező, vagy egyáltalán biztonságos.

Fordította: Nagy Judit
Forrás: www.nature.com
(Biokultúra 2022/1)

Egy kutatócsoportnak sikerült bebizonyítania, hogy az ökológiai gazdálkodás valóban kedvező a mézelő méhek számára, különösen a táplálékban szegény késő tavaszi időszakban. A kutatók hat év adatait elemezték, melyeket a háziméhek megfigyelésére szolgáló különleges rendszer szolgáltatott, ami Európában példátlan.

Olvass tovább

Bár a mezőgazdaságban a növényvédő szerek használata növekszik, vannak olyan gazdaságok, amelyek átálltak az ökológiai gyakorlatra és kerülik ezek használatát. Bizonytalan azonban, hogy az ökológiai gazdálkodásra való áttérés után a földterületekre évtizedekkel korábban kijuttatott kemikáliák továbbra is befolyásolhatják-e a talaj egészségi állapotát. Olvass tovább

A méhek védelme fontos kérdés, ez nem vitás, azonban ideje eloszlatni az ezzel kapcsolatos tévhiteket. Olvass tovább

Az ökológiai termékek iránti kereslet évről-évre nő, a fogyasztók egyre tudatosabban keresik az egészséges élelmiszereket és hiteles információkat várnak az élelmiszerek előállításának módjáról. Az elmúlt évtizedekben számos tanulmány igazolta a biogazdálkodás és a biotermékek előnyeit a szokványos gazdálkodással és termékekkel szemben – a gazdálkodók, a fogyasztók, a környezet szempontjából egyaránt. Olvass tovább

2018 júliusában az Európai Bíróság úgy döntött, hogy a 2001/18/EK irányelv értelmében az irányított muta­ge­nezis technikájával előállított szervezetek génmódosított szervezeteknek tekintendők. A Bíróság döntésére válaszul a Leopoldina Német Tudományos Akadémia 2019 decemberében nyilvánosságra hozta állásfoglalását, melyben sürgették az európai döntéshozókat, hogy vonják ki a genomszerkesztéssel előállított szervezeteket a génmódosításra vonatkozó jogszabályok hatálya alól, amennyiben idegen genetikai információ beillesztése nem történik, és/vagy ha a genetikai anyag olyan kombinációjáról van szó, amely természetes módon, vagy a hagyományos nemesítési módszerek eredményeként is létrejöhetne. 2020 márciusában az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC, a tagállamok tudományos akadémiáiból álló szervezet) is helyeselte a Leopoldina állásfoglalásának tartalmát és törekvéseit.

Leopoldina Német Természettudományos Akadémia

Leopoldina Német Természettudományos Akadémia

Olvass tovább