Sok tekintetben szélsőséges évet tudhatnak maguk mögött a konvencionális és ökológiai növénytermesztő gazdák, mely egyben tanulságokat is tartalmaz. Az elmúlt évben tapasztalt szélsőségesen csapadékmentes körülmények között mutatkozik meg igazán az egyöntetűen és gyorsan kelő, jó kondícióban lévő növényállomány előnye, amely csak szakszerű tisztításon átesett, jó minőségű vetőmag használatával érhető el.

Olvass tovább

A precíziós talajművelés hazánkban egyre inkább kezd teret hódítani, a gazdálkodók kezdik érezni a jelentőségét egy olyan gazdálkodási forma kialakításának, mely a mai modern világhoz alkalmazkodva, de mégis a föld és a természet hagyományait tisztelve állít elő élelmiszert. Ezek közé tartozik a Szakmári Gabona Kft. is, mely 2022-ben elnyerte Magyarország legszebb precíziós gazdálkodó birtoka díjat. Bévárdi Ádámmal, a Szakmári Gabona Kft. résztulajdonosával beszélgettünk. Olvass tovább

– Andrea, komoly szakmai tudásoddal régóta gazdagítod a Biokontroll csapatát, mint ellenőr, emellett magad is vegyszermentesen termelsz bio diót, több mint 8 ha-on. Hogyan kezdődött a te történeted a Biokontrollal, először, mint ellenőr vagy mint termelő kapcsolódtál be?

– Régi szerelmem a biotermelés! Már a diplomámat is biotermék kereskedelemről írtam, majd a Biokultúra Egyesületnél dolgoztam, mint rendezvényszerszervező. A budapesti Biopiacot tettem rendszeres heti piaccá, akkor még a Török utcában. Később a Velencei tóhoz költöztem és itt kezdtünk el bio módszerek alkalmazásával gazdálkodni. Az ellenőrzés jött utoljára, de azt is már több, mint öt éve végzem!

– Röviden be tudnád mutatni a gazdaságot? Milyen fajták találhatók a területen?

– Alsószentiváni kései fajtát termesztek, előnye, hogy későn virágzik, így elkerüli a késő tavaszi fagyokat, ami 5 évente rendszeresen elviszi a diótermést! Ezen felül nagy, édes és világos héjú a dióbél, ami az egyik legjobb minőségű fajtává teszi. Az ültetvényt 2010-ben telepítettük, 7×7 méteres térállással. Kiépítettük az ültetvény öntözését is, melyet fánként két csepegtető testtel, szakaszosan végzünk a közeli Nádor csatornából.

– A 2022-es év számos tekintetben megnehezítette a mezőgazdasági termelést. Mennyire viselte meg az ültetvényt az aszályos időjárás?

– A dió majdnem vízinövény, így természetesen megviselte, mint minden mást is, de öröm az ürömben, hogy a burokfúró légy lárváját még jobban megviselte, így alig okozott kártételt az idei évben.

– Megemlítetted a néhány éve hazánkban is jelen levő dióburok-fúrólegyet, mely korai, tömeges kártételével óriási terméskiesést okozhat. A tavalyi aszályos évtől eltekintve, neked hogyan sikerül megvédened az ültetvényt a kártevővel szemben, mit ajánlasz ellene?

– A burokfúró légy lárvája a talaj felső 2,5 cm rétegében telel át, itt egy talajlakó gomba a Beauveria bassiana segítheti a biotermelőt, megfelelő talajnedvesség esetén. Permetszerként a természetes piretrint lehet használni, de hátránya, hogy fényérzékeny, ezért mi spinozad hatóanyagú szert használtunk Combi-Protect csalogatószerrel kombinálva, nagy cseppekben kijuttatva.

– Hogyan történik a feldolgozás? A szedéstől kezdve a pucolásig, mindent kézi erővel végeztek?

– Igen, sajnos a 8 hektár dióültetvény túl kicsi ahhoz, hogy gazdaságosan tudjak venni egy rázógépet, vagy építeni egy feldolgozóüzemet. Szabadbattyánban egyáltalán nincs rázógép, ezért kézzel szedtük le a 8 hektárt. Dió feldolgozóüzem Lovasberényben van legközelebb. Az idén a kézzel leszedett dió egy részét Ők szárították, de mivel nincs bio minősítésük, azt a mennyiséget haza se hoztam, hanem szokványosként értékesítettem. Idén bejelentkeznek az ellenőrzési rendszerbe, így itt tudom majd szárítani a diót.

A bio minősítésű diót, otthon garázsban, padláson, sőt a végén a nappaliban szárítottuk. Kézzel törjük, csomagoljuk.

– Ez mind nagyon sok kézi munkaerőt és időt igényel. Emellett hogyan tudod megoldani, illetve milyen csatornákon folytatod az értékesítést?

– Ez jó kérdés, mert ezzel gondjaim vannak! Idén termett először nagyobb mennyiség. A nagykereskedelmi bio dió felvásárlási ára indokolatlanul alacsony. A vevők ezt persze nem érzékelik, mert ők két-háromszoros áron kapják meg ugyanezt a diót. Inkább megpróbáljuk közvetlenül a vevőknek értékesíteni. Egy kedves ismerősöm árusítja a bio piacon a saját zöldségei mellett, illetve én eljárok néhány termelői piacra. Ennek ellenére még sok eladatlan dióm van, várom a vevők jelentkezését!

– Van jól bevált, különleges recepted, amivel az olvasók is kedvet kaphatnak a diófogyasztáshoz?

– A kedvenc receptem ötletét egy szír paprikakrém adta, ami hússal, sajttal, zöldséggel, kenyérrel, vagy magában is isteni finom!

Sültpaprikás diókrém

Száraz serpenyőben megpirítjuk (amíg megérezzük az aromák illatát) a következő fűszerkeveréket: ½ teáskanál koriander, ½ teáskanál római kömény, ½ teáskanál köménymag, ½ teáskanál szemes feketebors, majd az aprítóba öntjük.

6-8 db kápia paprikát félbevágunk, kimagozunk, megszórjuk kevés durva sóval, meglocsoljuk egy kevés olívaolajjal majd 250°C fokos sütőben „feketére” sütjük. Eközben 3-4 szál újhagymát, 2 gerezd, vékonyra szeletelt fokhagymát olajon megpárolunk és a fűszerek után küldjük az aprítóba.

A serpenyőben megpirítunk egy nagy marék diót, ez is megy az aprítóba. Amint a paprika megsült (kb. 20-25 perc), lehámozzuk és a paprika húsát ugyancsak az aprítóba rakjuk.

A keverékhez adunk 2 evőkanál joghurtot, belefacsarjuk egy ½ citrom levét (kisebb citrom esetén lehet egy egész) hozzácsorgatunk 1 evőkanál mézet, majd kevés balzsamecettel tesszük gazdagabbá az ízeket.

Ezt követően homogén krémmé aprítjuk a hozzávalókat, ha szükséges (általában igen) további egy-két evőkanál joghurt hozzáadásával alakítjuk ki a végső krémes állagot.

Bujtás Olimpia
(Biokultúra 2023/1)

A Szápári Ökofarm egy gyönyörű családi gazdaság, mely talán igazi ékes példája annak, hogyan kell kinéznie és működnie egy zárt rendszerű biogazdaságnak. Palik Ferenc biogazdával beszélgettünk.

Olvass tovább

A korábbi gyakorlatnak megfelelően a nürnbergi Biofach alkalmából 2023 februárjában megjelent a FIBL és az IFOAM gondozásában a biogazdálkodás világstatisztikája, amely 2021-ig tekinti át annak fejlődését, adatait, a tendenciákat. Olvass tovább

Amikor bort kóstolunk, akkor egyre gyakrabban hangzik el az organikus, vagy az ökológiai szó, vásárláskor pedig többször találkozhatunk a borok neve előtt a bio megjelöléssel. Legtöbben úgy gondolják, hogy ezek a borok drágák és gyakorlatilag annyiban különböznek a hagyományos társaiktól, hogy nem permetezték a szőlőt. Érdemes azonban szakmai szemmel is utánajárni a témának, mert egyik állítás sem fedi a valóságot.

Azok a borok, amelyek a bio, organikus, biodinamikus, vegán stb. jelzőt viselik, azokról elmondható, hogy termelője belső meggyőződésből környezettudatosabban művelte a szőlőt és egészségtudatosabban választotta meg a bor elkészítésének technológiai folyamatait. Ezek a tényezők általában tisztább illatú, elegánsabb, tartalmasabb, eltarthatóbb bort eredményeznek. Egyértelmű, tehát hogy a magasabb minőség minden esetben magasabb áron is kerül értékesítésre független attól, hogy bio, vagy nem bio a termék. De, hogy mit is jelent az ökológiai szőlőművelés és a vegyszermentes gazdálkodás a gyakorlatban, arra a balatonfüredi gazdaságunkból hozok gyakorlati példákat.

Amennyiben a szőlőültetvényeinket máról-holnapra nem gondoznánk és átengednénk a természetnek, helyüket pár év múlva füvek, bokros, később fás vegetációk, elsősorban tölgyből és bükkből álló társulások vennék át. Ezen fejlődés végállapota a „klimax” társulás lenne, ami ökológiai szempontból stabil, fajokban azonban szegény. Az ember ebbe a rendszerbe beavatkozott és a fennmaradásához szükséges fajokat kiválasztva bizonyos monokultúrákat hozott létre. A szőlőművelés több évszázadon át nem okozott érzékelhető környezeti terhelést. A forgatás után olyan szőlőtalajok jöttek létre, melyek képesek voltak termékenységüket megőrizni. Ennek számos oka volt, többek közt a takarmánynövények köztes termesztése, az állattartásból származó trágya kijuttatása és a mértékletesen (kézzel, vagy lóval) végzett talajmunkák.

A szőlőtermesztés jelenlegi gyakorlata számos vonatkozásban eltér az imént felvázolt, filoxéravész előtti, stabil ültetvényrendszertől. A gépesített gazdasági kényszerek hatására alakult ki a tényleges monokultúra. A tereprendezés eredményeként, megváltozott a talaj eredeti szerkezete, a táblásítással megszűntek a búvóhelyül szolgáló szegélyterületek. A gépek elkerülhetetlen használata hátrányosan befolyásolta a talaj termékenységét. Ezek a kedvezőtlen változások többnyire mégsem voltak szembetűnők, mert a könnyen oldható műtrágyák használata átmenetileg a talaj termékenységének a látszatát keltette. A gyomnövények és a károsítók ellen felhasznált herbicidek és peszticidek gyakran gondtalan kijuttatása folytán az ökoszisztéma nagymértékben károsodott. A jelenleg folytatott „hagyományos” szőlőtermesztés extrém módon avatkozik be a termőhely eredeti ökoszisztémájába.

Az ökológiai szőlőművelés – ami lényegesen kisebb terhelést jelent a környezet és az emberi egészség számára – az 1980-as évektől kezdve folyamatosan fejlődik. Bár Magyarországon jelenleg a szőlőterületek kevesebb, mint 3%-a (KSH 2019) van csak bevonva ökológiai gazdálkodás alá, az átállás mellett egyre többen döntenek.

Miben különbözik alapvetően az ökológiai a hagyományos szőlőműveléstől?

A talajápolás az ökológiai szőlőtermesztés technológiájának kiemelkedő fontosságú művelete, alapvető célja a talaj természetes termőképességének megőrzése és javítása. Ez az alapja annak, hogy hosszú távon biztosítani tudjuk a szőlő kiegyenlített termésmennyiségét és kiváló minőségét. A biológiai talajápolás lényege az, hogy a talajt a maga teljességében kezeljük, úgy tekintünk rá, mintha önálló, élő szervezet volna. A borászatunk teljes ültetvényszerkezetén minden évben egy egyszerűsített talajanalízis segíti nekünk kiolvasni a számok között azt az információt, amit a talaj mondani akar. Ennek figyelembevételével döntünk a sorköz takarónövényzet összetételéről és a talajápolási technikák módszereiről.

Kiemelten fontos tényező az élettérvédelem. A sokrétű élővilág minden egyes élőlényének szüksége van élettérre, ami egyéni fejlődésének kibontakoztatását szolgálja. A monokultúra jelleg úgy szűnik meg, ha az egyfajú állományt más fajok is gazdagítják. Ebben fontos szerep hárul az ültetvények sokfajú, virágzó takarmánynövényeire, továbbá a parcellákat szegélyező mezsgyékre, cserjésekre, erdősávokra, szurdokokra.

A növényápolás leegyszerűsítve azt jelenti, hogy: „elősegítjük a fejlődést, erősítjük a gyengét s elkerüljük a legyengülést”. Más szavakkal kifejezve célunk az, hogy megőrizzük, fokozzuk a szőlőnövény és az azzal közvetlen kapcsolatban lévő élőlények növekedési erélyét és életerejét. A gyógyítás a hagyományos szőlőművelésben általában a betegség felismerése után kuratív jellegű, az ökológiai gazdálkodásban megelőző, azaz preventív.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha holnap valaki egy újhullámos ökogazdának kiáltja ki magát, városról vidékre költözik, felhagy a permetezéssel és nem használja a borkezelőanyagokat a pincében, akkor nagy esélye van, hogy nem lesz termése. Ha mégis, akkor az abból készült bornak vagy az analitikus, vagy az érzékszervi paraméterei nem lesznek megfelelőek, hogy kereskedelmi forgalomba hozhassa. Az ökológiai szőlőművelés tehát nem csak a szintetikus anyagok kizárása a termelési folyamatokból, hanem egy éles szemléletváltás is a gazda részéről. Meg kell ugyanis ismerni a szőlőnövény és az azt körülvevő flóra és fauna adottságait is.

Tisztában kell lennünk azzal, hogy a szőlő egy liánnövény, ami évezredekkel ezelőtt a magas fákra kúszott fel, hogy minél több fényhez jutva a gyümölcseiben lévő magot optimálisan beérlelve reprodukálni tudja önmagát. Ezt a célt a gyökérzet és a hajtáscsúcs közti folyamatos hormonokkal való kommunikálás szabályozta.

Amikor a Gyukli Pincénél 40 éve elkezdtük a saját hasznunkra kultiválni a növényt, kitapasztaltuk, hogy tőkénként elég a 2 négyzetméter tenyészterület és ha megmetszük, leszedjük a felesleges leveleket, leválogatjuk a hajtást, ritkítjuk a fürtöt, akkor szebb, és jobb szőlőnk lesz.

Elvi kérdés, hogy a biológiai szemlélet rangsorában ez az irányított termelés gyengébb helyet érdemel-e a természetesség rangsorában. A kártevők kérdése tovább fokozhatta a kételyeinket. Hiszen a Föld teremtésekor nem voltak az állatok besorolva kártevő és haszonállat kategóriákba, de ha jól tudom Darwin sem sorolta be a seregélyt a negatív jelzőjű madárfajok közé. Mi gazdálkodók illetjük a terményeink körül élő állat- és növényvilágot ezekkel szavakkal. Ha a gubacsatka a szőlőlevél nedveit szívogatja, akkor kártevő és le kell permetezni. Logikus.

Ha a szőlőmoly az érésben lévő bogyókba fúrja bele magát, akkor az kártevő, le kell permetezni. Logikus.

A szőlőnek kell a nitrogén, a foszfor és a kálium, ezért minden évben műtrágyázok, hogy egészséges szőlőm legyen. Logikus.

A termést meg kell védenem, mert a saját létfenntartásom a tét. Logikus.

Van azonban egy másik út is: a biologikus. Ez a nehezebbik út. Ezt az utat csak azok választják, akiknek a profitmaximalizáció csak másodlagos.

Ökológiai gazdálkodóként a fenntartható, továbbmegyek regeneratív gazdasági tevékenységet tartjuk szem előtt, mely során sem a természetet, sem önmagunkat nem pusztítjuk feleslegesen. Ez azt jelenti, hogy csak a legszükségesebb mértékben avatkozunk bele a természet körforgásába. Alternatív megoldásokkal kikerüljük a kemikáliákat és a mesterséges borkészítési folyamatokat. Az ökológia gondolkodás során a szőlő általános kondícióját erősítjük és nem a kialakuló betegségeket kezeljük utólag.

Milyen módszereket használunk az ilyen ültetvényekben?

Az ökológiai szőlőművelés során a termés nagyobb biztonsággal védhető meg, ha eleve olyan rezisztens szőlőfajtát telepítünk, amely a gombás betegségek ellen (lisztharmat, peronoszpóra, botritisz stb.) saját immunrendszere által tud védekezni. Ez azonban nem feltétel. A kőzetlisztet a levélre permetezve olyan poros felületet hozunk létre, amin a peronoszpóra gombafonalai nem tudnak behatolni, a nagy „unatkozásban” a gomba elpusztul.

Ha feromon illatokat árasztó eszközöket helyezek ki az ültetvénybe, akkor a hím szőlőmoly az illatfelhőben nem találja meg a szexuálisan kiéhezett nőstényeket, nem lesznek utódjaik, elpusztulnak. Ha madárodúkat szerelek fel a szőlőben, akkor az abba beköltöző aprótestű madarak folyamatosan ritkítják a kártevő rovarállományt. Ha a sorközöket a megfelelő növénytakaróval látom el, akkor a gyökerek behálózzák és szivacsos szerkezetűvé teszik a talajt. Ezáltal a talajban sokkal több oxigén és víz tud megkötődni. Örülnek ennek a földigiliszták, akik napi 24 órában sokkal mosolygósabban termelik a humuszt. Egyes pillangósvirágú növények, mint pl. a herefélék, képesek a levegőből hektáronként egy évben 400 kg nitrogént megkötni. A virágzó sorközökbe visszatérnek a méhek, a pillangók, a lepkék. A katicabogarak megeszik a levéltetveket. Megfelelő talajgazdálkodás mellett ezek nem jelentenek vízkonkurenciát, extrém évjárat esetén a zöldállományt még mindig le lehet hengerelni, vagy kaszálni.

A szőlősorok végére ültetett rózsa dekoratív és előrejelzi a lisztharmatot, a kőzetrakásokban a békák és a gyíkok tudnak megbújni. Ha ilyen sokszínű nyüzsgő életteret adok a szőlőnek, akkor egyetlen faj sem tud veszélyesen felszaporodni, mert a természetes körforgás egyensúlyt teremt. A gyomirtószerek helyett mechanikai gyommentesítést alkalmazunk, ami emberi erőforrás hiányában ez jelenleg a traktoros soraljművelést jelenti.

A betegségeknek ellenálló, úgynevezett PiWi szőlőfajták az elmúlt évtizedekben nemesített szőlőfajták, melyek nem génmódosítással, hanem egyszerű fajtakeresztezéses (kasztrációs-beporzásos) technikával jöttek létre. Ezek között aztán vannak korai, közép, vagy késői érésű; csemege, vagy borszőlő; illatos, neutrális, savtartó, muskotályos jellegű stb. fajták. Egyre inkább látható, hogy az elmúlt évek időjárási változásai extrém módon befolyásolják a szőlőnövény vegetációját. 30-40 évvel ezelőtt a Balatonnál októberben kezdődött a középszüret, 2021-ben kis túlzással a tó körüli gazdák zöme szeptember végére befejezte a szüretet. Régen apáink a mustok cukortartalmát kozmetikázták, mostanra a savak megtartása az igazi kihívás. A PiWi fajták zöme alkalmas a megfelelő cukortartalom mellett is a savak megtartására. Az elmúlt évek hőösszegei és csapadékeloszlásai óriási kihívások elé állították a szőlészeti és borászati szakembereket. Azok a szőlőfajták, amik az elmúlt évtizedekben kitűnően érezték magukat a balatoni klímán, a korábbi minőség megtartásához egyre több fitotechnikai, borászati beavatkozást igényelnek a megváltozott éghajlati adottságok miatt. Egyre többen ismerik fel azt a folyamatot, hogy a szőlőbogyókban fejlődő sav nélkül erjedő mustokból elillannak a szép aromaanyagok. Éppen ezért nem a savszegény mustok savpótlására, hanem a termésben megtartott savakra helyezik át a hangsúlyt. A vegyszermentesen is egészségesen tartható, savtartó és elegáns illatú bort adó szőlőfajták minden esetben válaszként szolgálhatnak a jövő kihívásaira. A borászatunk kínálatában idestova 12 éve foglalkozunk ilyen fajtákkal. Jelenleg a Solaris, Füredgyöngye, Hibernal és a Muscaris szőlőfajták azok, amelyek borai a legmagasabb minőség mellett gyönyörű ízekkel és illatokkal kápráztatják el a hozzánk érkezőket. Ezen borok aromaprofiljai rendszeresen győzik meg a regionális, hazai és nemzetközi borítészeket, hazahozva ezzel a 90 pont feletti arany és nagy arany érmeket Balatonfüred városának.

Miért fontos ez nekem?

A bioboroknak a környezettudatos előállítás és szermaradványoktól mentes fogyaszthatósága mellett óriási előnye, a beltartalma. Mivel a biobor előállítás során a növény vegetációját nem befolyásolják szintetikus anyagok és a borkészítés során nincsenek vegyi trükkök, ezért az így előállított bor illata és íze gazdagabb, teltebb, sokszínűbb és adott esetben ásványosabb a hagyományos művelésű társaiknál. A fajtajelleg, ami a szőlőfajta mellett az adott borvidék tulajdonságait is tükrözi, minden esetben határozottabban érezhető. A Solaris szőlőfajta, melyet 1975-ben állítottak elő keresztezéses eljárással a Baden-Württemberg Tartományi Borászati Kutatóintézetben Freiburgban, 2010-ben került eltelepítésre Balatonfüreden. A Nébih szőlőtermesztési igazgatósága és a freiburgi kutatóintézet közösen felügyelték a szőlőfajta termesztési- és agrobiológiai sajátosságait, agrotechnikai és laborparamétereit. Hosszú évek kutatómunkájának eredményeként a Solaris szőlőfajtát hazánkban is osztályba sorolták, vagyis az áruforgalmi szőlőültetvény termését Nébih azonosítóval, fajtajelöléssel forgalomba lehet hozni. A Füredgyöngye szőlőfajta, melyet Balatonfüred város szülöttje, Dr. Csizmazia Darab József nemesített, 2013-ban került eltelepítésre, melyet aztán a Hibernal és végül a Muscaris szőlőfajták követtek. 2022-re elmondhatjuk, hogy mind a 4 szőlőfajtának palackban van a termése, melyekkel be tudjuk mutatni ezen fajták borainak tulajdonságait. 12 év tapasztalattal a hátunk mögött annyi már biztosan elmondható, hogy a saját egészségünk védelme, a környezetünk megóvása mellett a PiWi fajták mind szőlészeti, mind pedig borászati szempontból választ jelentenek az éghajlat szélsőségeinek kihívásaira.

Bár a Kárpát-medencében még gyerekcipőben jár a PiWi fajtákkal való ismerkedés, vannak már követendő példák szinte minden borvidékünkön. Az ökológiai szőlőművelés nem egy divatirányzat, számos nyugat-európai országban hosszú évtizedek óta alkalmazzák sikerrel ezeket a módszereket. Az itthoni elterjedése is csak idő kérdése.

Gazdálkodóként hiszem, hogy a természet tiszta, így ahhoz sem hozzáadni, sem elvenni nem szabad. A regeneratív szőlőművelés és vegyszermentes bor készítése egy apró felelősségvállalás a környezetünk és egészségünk érdekében, melynek kóstolásakor válik egyértelművé, hogy hosszútávon az ökológiai gazdálkodás az egyetlen járható út.

Gyukli Krisztián
Balatonfüred
(Biokultúra 2022/6)

A Heartland Health Research Alliance (HHRA) legfrissebb jelentése szerint több mint háromszorosára nőtt a várandós nők vizeletében lévő dikamba gyomirtó szer átlagos szintje 2017 óta, amikoris megkezdődött a dikamba-toleráns GMO-növények széles körű termesztése.

A vizsgálat szerint a dikamba, egy széles spektrumú gyomirtó szer szintje a vizeletben drámaian megemelkedett a 2,4-D (vietnámi háború „agent orange”-ának az egyik hatóanyaga) szintjéhez képest. 2010–2014-ben a vizeletben a 2,4-D átlagos szintje (0,4 ug/L) kétszerese volt a dikamba átlagos szintjének (0,2 ug/L). Ezzel szemben 2020-2022-re a dikamba átlagos szintje (0,68 ug/L) 18%-kal meghaladta a 2,4-D átlagát (0,575 ug/L), annak ellenére, hogy a 2,4-D átlagos szintje 45%-kal nőtt a vizeletben 2020-2022 között a 2010-es évek óta.

Mindkét gyomirtó szert „lehetséges” rákkeltő anyagként tartják számon és közismert, hogy növeli a szaporodási problémák és a születési rendellenességek kockázatát.

A dikambát kimutató vizeletminták aránya 50%-kal nőtt 2010-2014-ről 2020-2022-re a dikamba gyomirtó szernek ellenálló növények széles körű termesztésének eredményeként.

A Heartland Health Research Alliance (HHRA) tizenhat peszticidet kimutató tesztjének eredménye öt olyan gyomirtó szert mutatott, amelyek a minták közel 100%-ában megtalálhatók voltak, beleértve a 2,4-D szert is. 2010 óta az USA középnyugati régiójának lakossága közel napi szinten ki van téve a tizenhat peszticid közül legalább hétnek. A fenti új bizonyítékokat a növekvő gyomirtó szer expozícióra mutatták be az American Publich Health Association éves ülésén Bostonban. A szekción, mely „A gyomirtó szerek szaporodásra, születési kimenetelre és a gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásainak értékelése” elnevezést kapta, olyan bizonyítékokat mutattak be, melyek a gyomirtó szerek által kiváltott születési rendellenességek növekvő kockázatára utalnak.

A HHRA a kanadai Center de Toxicologie du Québec laborjának köszönhetően több mint 700 mintával rendelkezik 2010 és 2022 nyara közötti időszakból, melyeket glifozátra és glufozinátra teszteltek. A HHRA-nak ezen felül további 13 peszticid analitre vonatkozó adata is van mintegy 150 mintából 2010 és 2022 tavasza közötti időszakból. Ezek az eredmények a terhes nők vizeletében vizsgált 2,4-D és a dikamba eredményeket is magukban foglalják. A HHRA legújabb bio­monitoring adatai négy előzetes megállapításra mutatnak rá:

  1. A terhes nők vizeletében a dikamba átlagos szintje 3,4-szeresére nőtt amióta 2017-ben megkezdődött a dikamba-tűrő növények széleskörű termesztése.
  2. A gazdálkodók glufozinát (Liberty márkájú gyomirtó szer) használata a közelmúltban nőtt, ami a glufozináthoz és elsődleges metabolitjához való jelentős kitettséget eredményezhet.
  3. Azért van jó hír is: a tíz szintetikus piretroid és szerves foszfát rovarirtó analitikumból nyolc szintje jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben, beleértve a klórpirifosz szerves foszfát rovarirtó szer elsődleges metabolitjának körülbelül 50%-os csökkenését.
  4. A HHRA tizenhét peszticid analitra kiterjedő adatai alapján megállapítható, hogy az elmúlt két évtizedben az USA közép-nyugati államaiban egy átlagember legalább hét peszticid analitnak volt kitéve szinte nap mint nap.

A HHRA azért emeli ki ezeket a dikambára és glufozinátra vonatkozó új adatokat mert ezek az első, jelentős adathalmazok, melyeket világszerte gyűjtöttek ezen gyomirtó szerek emberi vizeletben való szintjéről. Az ilyen jellegű adatok elengedhetetlenek a hatóságok, a gazdálkodók, a gyomirtó szer ipar számára a peszticidekkel kapcsolatos kockázatok pontos számszerűsítéséhez, valamint annak meghatározására, hogy indokolt-e lépéseket tenni a kitettség csökkentésére.

Forrás: https://sustainablepulse.com
Fordította: Megyery Szandra
(Biokultúra 2022/6)

A kukorica a búza és a rizs mellett az emberiség legjelentősebb gabonanövénye. A világon vetésterülete 140-160 millió hektár, Magyarországon pedig a legnagyobb területen termesztett kultúra, mely a búzával együtt szántóterületünk 50%-át teszi ki. A növény termesztéstechnológiája könnyű, növényvédelme kiforrott, ökonómiai oldalát tekintve pedig jól jövedelmező növény, így a legtöbb esetben a gazdák preferálják a monokultúrában történő termesztését. A kukoricatermesztés során a megfelelő agrotechnikai eljárások mellett (talajművelés, tápanyagellátás, vetett tőszám, gyomirtás) egyre nagyobb kihívást jelent az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) elleni védekezés. A faj napjainkban az egyik legjelentősebb kuko­rica­kártevővé vált, így nagy befolyással rendelkezik a kialakuló termés mennyiségére és minőségére egyaránt.

Elsődleges kárt a kártevő lárvaalakja okozza, mely május második dekádja körül kel ki az előző éveben lerakott és áttelelt petékből és rágószájszerve segítségével a fiatal növények gyökereit támadja. Kártételének következtében a növények megdőlnek, száruk jellegzetesen meggörbül, amit hattyúnyak jelenségnek nevezünk. Az imágók fő és egyben legveszélyesebb kártétele pedig a bibeszálak visszarágásában nyilvánul meg. Nagy populáció esetében a bibeszálakat kefére rágják, melynek következménye a nem megfelelő terméskötődés.

A károsító elterjedésével egyenes arányban nőtt az ellene való védekezés költsége. Hazánkban jelenleg a károsítók közül a kukoricabogár elleni védekezésre fordított költségek a legmagasabbak. Az inszekticideket a lárvák és az imágók ellen egyaránt felhasználják, melyeknek együttes költsége (kijuttatási + szerköltség) jelentős, vetekszik a hibrid vetőmag árával.

A kukoricabogár elleni védekezés Európában elterjedt módszerei a talajfertőtlenítés, valamint az inszekticides állománykezelés. A fenntartható mezőgazdasági gyakorlat tükrében, kísérletek indultak a biológiai védekezés fejlesztésének terén is. A lárvák elleni legeredményesebb kémiai védekezés hazánkban a vetéssel egymenetben történő talajfertőtlenítőszer kijuttatás. A legnépszerűbb talajinszekticid hatóanyag a teflutrin (Force 1,5 G), mely megfelelő tartamhatással rendelkezik a vetés időpontjától az első lárvák megjelenéséig, de hektár költsége a legmagasabb.

A kukoricabogár és más talajlakó kártevő (pl. drótférgek, pajorok) elleni védekezés vegyszeres lehetőségei egyre inkább leszűkülnek, ezért a kutatások középpontjába kerültek olyan biológiai megoldások, melyek káros mellékhatások nélkül a célfajt pusztítják, mint például a rovarpatogén fonálférgek. Laboratóriumi vizsgálatok során bizonyításra került, hogy egyes fonálférgek képesek bejutni a kártevő lárvájába és bennük felszaporodva annak pusztulását okozzák. Ilyen fajok a Steinernema glasseri, S. arenarium, S. abassi, S. bicornatum, S. feltiae, S. krausszei, S. carpocapsae és a Heterorhabditis bacterio­phora. A vizsgált fajok közül a Heterorhabditis bacterio­phora bizonyult a leghatékonyabbnak, 77%-os mortalitását okozva a kukoricabogár lárváknak.

1. kép | Rovarpatogén fonálférgek a gazdaszervezetben

1. kép | Rovarpatogén fonálférgek a gazdaszervezetben

A fonálférgek, mint vektorok, velük szimbiózisban élő baktériumokat juttatnak be a károsítók testébe, melyek azt elfolyósítják, ezáltal felvehető táplálékot biztosítanak a fonálférgek számára, így járulnak hozzá azok felszaporodásához. Az elpusztult lárvában a fonálférgek tovább szaporodnak és 12 nap múlva az új juvenil infektív lárvák kiszabadulnak és új „áldozatokat keresnek” fel. A bejutástól számított 2-3 napon belül a megtámadott lárva elpusztul. A nematódák szaganyagok kiválasztása révén kutatják fel gazdaszervezeteiket (pl. CO2 kibocsátás). A gyártási körülmények és a költségek alapján a Heterorhabditis bacterio­phora a legalkalmasabb entomopatogén fonálféreg biológiai növényvédőszer gyártására. Ezen kívül ígéretesnek bizonyult még a Steinernema arenarium és a Steinernema feltiae is.

A fonálféreg alapú biológiai készítmények eredményességét nagymértékben meghatározza a talajba juttatás módja. A CABI project keretein belül a hazai kísérletek 2004 és 2007 között folytak, ahol a nematódák hatékonyságát értékelték különféle kijuttatási technikák (talajba injektálás és talajra permetezés) mellett a kukoricabogár lárvára vonatkozóan. Talajba injektálás esetén folyóméterenként 230 000 fonálféreg került kijuttatásra, a talajra permetezés pedig 400 000 db/m2 dózissal történt. A hatékonyságot a gyökérkártétel értékelésével állapították meg. Az alkalmazott módszerek több mint 50%-kal csökkentették a lárvák kártételét. A legeredményesebb hatás (a lárvák 68%-os mortalitását) akkor volt megfigyelhető, amikor a fonálférgeket a vetéssel egymenetben a talajba injektálták.

A rovarpatogén fonálférgeknek számos kedvező hatása van, például felhasználhatók biogazdálkodásban, nem károsítják a hasznos szervezeteket (méhek, földigiliszták) valamint csökkentik a kialakuló rezisztencia kockázatát.

Anyag és módszer

Kísérleteinket két éven keresztül (2019 és 2021) a Nyugat-Dunántúlon, Gyömörén és Röjtökmuzsajon végeztük az entomopatogén fonálférgek különböző kijuttatási formájának alkalmazásával. A kísérleti készítmény a Dianem (Heteror­habditis bacteriophora) volt. A fonálféreg kezelések hatását mindkét évben a teflutrin hatóanyagú Force 1,5 G (15 kg/ha) talajfertőtlenítő szerhez és kezeletlen kontrollhoz hasonlítottuk. A kezelések módját és a kísérlet körülményeit az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat | A kísérlet körülményei

1. táblázat | A kísérlet körülményei

A por alakú Dianem készítményből víz hozzáadásával kíméletes keverés mellett törzsoldatot készítettünk. A fonálférgek életképességéről Petri csészébe kivett szűrlet mikroszkópos vizsgálatával győződtünk meg. A nagyparcellás kísérletnél az oldatot a 3000 literes permetezőben hígítottuk tovább oly módon, hogy a keverő és nyomószűrőket eltávolítottuk a nematódák sérüléseinek elkerülése érdekében.

A bekevert készítményt 400 l/ha és 600 l/ha dózisban a teljes felületre permeteztük, majd ásóborona segítségével bedolgoztuk a talajba (2. kép).

2. kép | A kísérleti anyagok bekeverése, a nematódák vitalitásának ellenőrzése és talajfelszínre történő permetezése

2. kép | A kísérleti anyagok bekeverése, a nematódák vitalitásának ellenőrzése és talajfelszínre történő permetezése

Mivel a felületpermetezéssel való kijuttatás munkaigényes, bonyolult folyamat, arra gondoltunk, hogy a fonálférgeket érdemes lehet injektálva kijuttatani a vetéssel egymenetben. Erre állítottunk be kísérleteket a 2021-es évben. A vetéssel egymenetben történő injektálásnak előnye a felületpermetezéssel szemben, hogy a nematódák sérüléseinek kockázata csökkenthető, valamint UV fény általi kitettségük elkerülhető, mely a vitalitásukat nagy mértékben befolyásolja. A kisparcellákon a kísérleti oldat talajba való injektálásához elektromos pipettát használtunk. Modellezve a szántóföldi kísérletet a megnyitott magágyba tettük a kukoricamagokat, ráfecskendeztük a törzsoldatot és rögtön betemettük a megnyitott barázdát.

Eltérő hektáronkénti vízmennyiségekkel juttattuk ki a fonálférgeket (50-100-200 l/ha), hogy megállapítsuk, van-e összefüggés a kijuttatott vízmennyiség és a nematódák larvicid hatása között. Az eltérő vízmennyiségekkel történt kezeléseket a 2. táblázat szemlélteti.

2. táblázat | A fonálférgeket kijuttató vízmennyiségek jelölése

2. táblázat | A fonálférgeket kijuttató vízmennyiségek jelölése

A kísérletek kiértékelésének módszere minden évben azonos volt. Egyrészt vizsgáltuk a növényenkénti lárvaszámot: egy parcellából kisparcellák esetén 5 db, nagyparcella esetében 10 db növény került kiásásra 20 x 20 cm-es földlabdával. Számoltuk az élő lárvákat a növény földlabdájáról levert földben, valamint a kiásott gödörben (az L3-as lárva, szabadbáb állapot, az esetlegesen éppen a földből előjövő imágók között nem tettünk különbséget).

Másrészt értékeltük a kiásott gyökerek visszarágottságának mértékét a módosított Iowa-skála alapján.

A gyökérminták megvétele előrejelzésre alapozottan történt, a területre kihelyezett szexferomoncsapdával ellátott sárga fogólapok segítségével. Az első imágók megjelenésekor azonnal kezdtük a munkát, ugyanis ez alapján biztosak lehettünk benne, hogy a talajban lévő lárvák fejlődése a végéhez közeledik (L3; báb) és a gyökérkártétel már befejeződött.

A kiásott gyökereket parcellánként felcímkézett zsákba helyeztük, majd a gyömörei telephelyre szállítottuk. Áztatást követően sor került a módosított Iowa-skála szerinti gyökér­visszarágottság meghatározására (3. kép).

3. kép | A kezelések hatékonysága a növények gyökérzetén

3. kép | A kezelések hatékonysága a növények gyökérzetén

A lárvaszámokat és gyökérkártételi értékeket folyamatosan rögzítettük, majd matematikai, statisztikai módszerek segítségével elemeztük (Oneway Anova és Tuky Post Hoc teszt).

Eredmények

2019 évi kezelések (Gyömöre)

A 2019-ben a kiásott 160 gyökéren 33 kukoricabogár lárvát találtunk. A kezelt parcellákban lényegesen kevesebb lárva fordult elő a kontrollhoz képest. A legkevesebb lárva a Force 1,5 G-vel kezelt parcellán volt (0,05 db/növény). Ennél kissé nagyobb lárvaszámot találtunk a fonálféreggel kezelt parcellák esetében (0,13 és 0,15 db/növény). A kezeletlen kontroll parcellán tapasztaltuk a legnagyobb lárvaszámot (0,5 db/növény).

A statisztikai elemzés szerint, az átlagos növényenkénti lárvaszámot tekintve a Dianem alacsony dózisa, a Dianem magasabb dózisa és a Force 1,5 G kezelés is szignifikáns különbséget mutat a kontrollhoz képest, viszont a kezelések között egymáshoz viszonyítva szignifikancia nem tapasztalható. Tehát az alacsony és a magas fonálféreg dózis hatása között nincsen jelentős különbség. A gyökérkártétel sem a kezelt, sem a kontroll területeken nem haladta meg a módosított Iowa-skála szerinti 3,5 értéket, a kártételi küszöböt, ahol már a kártevő profitveszteséget okoz. A legkisebb gyökérkártétel 2019-ben a Force 1,5 G-vel kezelt parcellán volt tapasztalható. Jó eredményt mutatott a Dianem alacsony dózisban, melynél a módosított Iowa-skála értéke átlagosan 1,45.

Az összes kezelés eredményesnek bizonyult és szignifikánsan eltért a kontrolltól. Az alacsonyabb és a magasabb dózisú kezelések között nem volt kimutatható különbség. Továbbá, nem mutatható ki statisztikailag igazolható eltérés a fonálférges kezelések és a Force 1,5 G talajfertőtlenítő hatása között.

2021-évi kezelések (Röjtökmuzsaj-Gyömöre)

Röjtökmuzsajon több lárvát találtunk, mint Gyömörén 2021-ben. A kezeletlen kontroll parcellákon volt a legmagasabb az átlagos növényenkénti lárvaszám, (4,95 és 1,05). Ettől minden kezelés statisztikailag bizonyítható módon eltért. A legkevesebb lárva mindkét helyszínen a Force 1,5 G -vel kezelt mintaterületen fordult elő. A fonálférges kezelések eredményesen működtek és visszaszorították a lárvaszámokat. A talajfertőtlenítés hatásától nem maradtak el jelentősen az eltérő vízdózissal injektált fonálférges kezelések. Statisztikai vizsgálat szerint a fonálférges kezelések és a talajfertőtlenítés hatása között nincs szignifikáns különbség egyik helyszínen sem.

Röjtökmuzsajon a nagyobb lárvaszámokkal egybevágóan nagyobb gyökérkártételek alakultak ki a gyömörei mintaterülethez képest. A kontroll parcellán a gyökérkártétel elérte a módosított Iowa-skálán a 3,55-öt, az összes többi nagyon jól elkülönült. A legkisebb kártételt a Force 1,5 G-vel kezelt parcellán tapasztaltuk (1,28 Gyömöre). A fonálférges kezelések is hasonlóan jól működtek mindhárom vízdózisban: 1,48 és 2,4 közötti értékekkel. A kezelt parcellák minden esetben szignifikánsan eltértek a kezeletlen kontrolltól. A nematódás kezelések és a talajfertőtlenítés hatása között nem volt kimutatható szignifikáns különbség egyik vízdózisban sem.

Következtetések és javaslatok

A rovarpatogén fonálférgek (Heterorhabditis bacteriophora) képesek a teflutrinhoz hasonló mértékben ökonómiai szint alá csökkenteni a kukoricabogár lárvák számát a talajban, alkalmazásukkal elkerülhető a súlyos gyökérkárosítás és a profitvesztés. A kukoricabogarak természetes populációjának nagysága eltért a vizsgált területeken és években. A kártételi küszöböt a két éves vizsgálat alatt csak 2021-ben Röjtökmuzsajon haladta meg a gyökérvisszarágottság, azonban a fonálférges kezelések a kisebb kártevő nyomás esetén is hatásosak voltak.

A nagyparcellán felületpermetezéssel kijuttatott fonálféreg készítmény a Dianem a kisebb dózisban (2 milliárd db/ha) is eredményesen csökkentette a lárvák számát és a gyökérkártételt. A nagy dózis (3 milliárd db/ha) csak olyan kis mértékben javította a hatást, hogy azt a nagyobb költségvonzata miatt nem érdemes szántóföldön alkalmazni.

Injektálással a fonálférgek pontosan a vetési sorba, a mag környékére juttathatók és elkerülhetők bizonyos öko­ló­giai körülmények (pl. UV hatás) hatására létrejövő életképesség­csökke­nés, ezért előnyösebb, mint a felületpermetezés, ahol a talajra permetezett fonálférgeket külön menetben kell a talajba dolgozni. A különböző vízdózisokkal injektált fonálférgek lárvaölő hatását a 2021-es kísérlet során sikerült bizonyítani. Eredményeink szerint, a különböző vízmennyiségekkel (50-100-200 l/ha), a vetéssel egymenetben a talajba injektált 2 milliárd db/ha fonálféreg kezelések között nincs igazolható, szignifikáns különbség. Tehát elegendő a hektáronként kisebb vízdózis a hatás kifejtéséhez. Gyakorlati szempontból ennek nagy jelentősége van, mert fizikailag sokkal könnyebb 50 l vizet a vetéssel egymenetben a területre kihordani, mint a többlet­terhelést jelentő 200 litert. Az is prognosztizálható, hogy esetleg 50 l/ha-nál kisebb vízmennyiséggel is működhetnek a fonálférgek. Annak megállapításához, hogy a vízmennyiség meddig csökkenthető úgy, hogy közben megmarad a fonálférgek életképessége és lárvicid hatása, további vizsgálatokra van szükség.

A fonálféreg alapú biológiai készítménnyel a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatot figyelembe véve eredményesen védekezhetünk az egyik legnagyobb területen termesztett kultúrnövényünk egyik legveszélyesebb károsítója ellen. A nematódák alkalmazása sérülékenységük, ökológiai tényezőkkel szembeni érzékenységük és kis méretük miatt fokozott körültekintést követel.

Vörös Levente – Ábrahám Rita
Széchenyi István Egyetem
Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar
Növénytudományi Tanszék
(Biokultúra 2022/6)

A főszerkesztő megjegyzése: a cikkben említett szintetikus rovarölő szerek természetesen nem használhatók az ökológiai gazdálkodásban. A cikk közlésével célunk az, hogy bemutassuk, léteznek hatékony biológiai védekezési eljárások, amelyeket a biogazdák is használhatnak.

Azt már régen tudjuk, hogy a szintetikus mű­trágyákra alapozott, hagyományos mezőgazdálkodás a jövőben már nem fenntartható. Az utóbbi évek szélsőséges időjárása, az átlaghőmérséklet emelkedése, az aszályos telek és nyarak gyakorisága, az egyenetlen csapadékeloszlás, összességében a globális ökológiai katasztrófa lehetősége új szemlélet és gyakorlat kialakítását követeli meg a mezőgazdaságban; amely szemlélet ugyan gyökeret vert, de a folyamatot mindenképpen gyorsítani kell a katasztrófák elkerülése érdekében.

A 2022. január és július közötti időszak 1901 óta a legszárazabb hét hónap volt hazánkban. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy országosan alapvetően kevesebbszer, de többet esik. Ahhoz, hogy a súlyos aszályos félévek gyakorisága ne nőjön a jövőben, alapvetően újra kell tervezni az ország vízgazdálkodását is, amelynek legfontosabb eleme a vízmegtartás.

Tovább súlyosbítja a helyzetet a káros emberi tevékenység hatására történő talajromlás, amely az egész világon megfigyelhető jelenség. Egy köbcentiméter talajban több organizmus található, mint amennyi ember él a Földön. Amint a talaj organizmusai fogyatkozni kezdenek, a teljes ökoszisztéma összeomlása is megindul. A talajállapot folyamatos romlása az éghajlatváltozás hatására csak fokozódik; a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék erózióhoz, míg az aszályos időszakok a talajok teljes kiszáradásához, a mikroorganizmusok, talajlakók pusztulásához, valamint a talaj termőrétegének szél általi elhordásához vezet. Ez a folyamat pedig tovább fokozza az éghajlati és ökológiai válságot és tovább rontja az élelmiszerbiztonságot.

Az ökológiai gazdálkodásban egyébként is használt növény­kondicionáló készítmények alkalmazása ebben a helyzetben felértékelődik. Ezek a készítmények stimulálják és támogatják a növényi életfolyamatokat, a leveleken keresztül a felszívódás gyors, a hatóanyagok hasznosulása kiváló, ezek a hatóanyagok természetes és könnyen hasznosítható tápanyagok a növényeknek. Stresszes állapotban a növényeknek gyors segítséget jelentenek, növelik a stressztoleranciát kritikus környezeti körülmények között. A növénykondicionálás hatására a növényeink ellenálló- és regenerációs-képességét javítjuk, erősítjük. Ennek következtében javul a növény egészségi állapota, illetve ennek következtében javulnak a minőségi és mennyiségi mérhető tulajdonságok is.

Régóta ismert tény, hogy a konvencionális gazdálkodásban alkalmazott műtrágyák a talajdegradációs folyamatok felgyorsulását, a talajok elszennyezését okozzák. Ezért nagyon fontos, hogy ne csak az ökológiai gazdálkodásban alkalmazzuk a növénykondicionálókat, hanem egyre nagyobb területen a hagyományos mezőgazdálkodásban is.

Az ökológiai gazdálkodás már önmagában is hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez: az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkentésével, a talajok termőképességének növelésével, a stabil mezőgazdasági ökoszisztéma kialakításával, a talajromlás mérséklésével.

Ezen elvek mentén gazdálkodik immár 23 éve társaságunk, a Körös-Maros Biofarm Kft. is. Integrációs partnereinkkel közösen közel 1700 hektár ökoterületen gazdálkodunk. Több uniós kutatás-fejlesztési projekten dolgoztunk és dolgozunk jelenleg is, melyeknek témája és célja is egyben, hogy olyan termékeket, technológiákat dolgozzunk ki, melyek segítik a gazdálkodókat a fenntartható mezőgazdaság elérésében, akár ökológiai, akár konvencionális gazdálkodást folytat. Segítik a környezeti fenntarthatóságot, a természeti rendszerek, a biodiverzitás, a talaj- és vízminőség megfelelőségét, figyelembe véve az állatjólétet is. Talajaink és növényeink egészségét, vitalitását és a termésbiztonságot évek óta segítik a növénykondicionáló készítmények, biostimulátorok, melyek hatása a termésmennyiségben is realizálható.

Az egyik jelenleg futó projektünk a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja, a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Szent István Egyetem közös konzorciumi együttműködésével jött létre, mely az ELIXBEER projekt nevet viseli. A projekt fő célja hazai nemesítésű gabonafajták felhasználásával, javított beltartalmi értékkel rendelkező, bio minősítésű sörök és malátaitalok előállítása.

Az ötéves kutatómunka során létrehoztunk egy biosör termékcsaládot, melyben ősi gabonákból készült biosörök, különböző bio-gyümölcsökkel ízesített, magas antioxidáns tartalmú és alkoholmentes biosörök receptúráját dolgoztuk ki. Jelenleg az alternatív gabonafélék felhasználásával készült gluténmentes biosör és a bio malátaital receptúráját tökéletesítjük. A két legnagyobb hazai gabonanemesítő intézettel együttműködve új nemesítési programokat indítunk söripari felhasználhatóságra szelektálva, és jellemezzük a magyar búza, tönke, tönköly, alakor, zab, sörárpa, rozs, tritikálé genotípusokat, valamint optimalizáljuk ökológiai termesztéstechnológiájukat, félüzemi kísérletek beállításával.

Sörárpa betakarítás előtt

Sörárpa betakarítás előtt

A jelenleg futó ELIXBEER-projekt egyik munkaprogramjában külön is megfogalmaztuk a növénykondicionáló készítmények alkalmazását, egy hároméves kísérlet beállításával. Ebben a munkaprogramban vizsgáljuk a készítmények hatását a söripari minőségre, valamint a növény egészségi állapotára, termőképességére, hozamára gyakorolt hatásait.

Termesztőterületeinkre jellemző a magas, 60 körüli, helyenként efeletti Arany-féle kötöttségű talajok, melyek az időjárási hatások mellett nagyban befolyásolják a termesztést. Ezért, hogy segítsük növényeink fejlődését, a teljes területen Phylazonit talajoltó készítményt alkalmazunk. A készítményben található baktériumtörzsek a növényi gyökérzet felületén felszaporodnak, stimulálva a gyökérképződést, ezáltal javítva a tápanyag- és vízforgalmat. A baktériumok a gyökérfelületen hormonszerű anyagokat termelnek, valamint megkötik a talajlevegőből a nitrogént, így táplálva a növényt. A talajban kötött foszfort mobilizálják, így az felvehetővé válik a növények számára.

A növénykondicionáló-készítményekkel végzett kísérlet keretében három termesztési ciklusban (2020-2021-2022), ciklusonként mintegy 120 hektáron vetettük el a különböző kalászos gabonákat. A kísérlet időtartama alatt mintegy húsz fajta gabonát teszteltünk. A növénykondicionáló készítmények kiválasztása hatásmechanizmusuk, illetve összetételük, valamint ökológiai gazdálkodásban való alkalmazhatóságuk alapján történt. Alapos előtanulmányokat követően a PRO-FEED Kft., a HUMINISZ Kft., az IMPAVIDUS TRADE Zrt. és a FITOHORM Kft. termékeit választottuk a vizsgálatokhoz.

Az Terra-Sorb Foliar egy aminosav alapú termékcsalád, amely szabad aminosavakat tartalmaz, kizárólag L-formulában. Különösen lényegesek a fotoszintézisben és a klorofil kialakításában résztvevő aminosavak, mint például a glicin, a glutamin és az alanin. Az Armurox a mechanikai stresszhatások ellen nagyítja és erősíti a növényi szövetet, ezáltal megelőzi a külső tényezők okozta fertőzéseket, így a növény védettebbé válik a gombás fertőzések ellen. Alkalmazásával előidézhető a szilícium abszorpció, amely megnöveli a védekezőréteg vastagságát, serkenti a növény természetes védekező mechanizmusát. Az AminoQuelant-B készítményben az aminosavak és a bór együttes alkalmazásával a bór felszívódása jobb a kijuttatás során. A bór elengedhetetlen a pollencsírázás és a pollencső növekedésében, ezért elengedhetetlen elem a jó minőségű és nagy mennyiségű termés elérésében.

A KONDISOL humin- fulvo- és aminosavakat tartalmazó, egyedi összetételű, hatásfokozó keláthatással rendelkező növénykondicionáló készítmény. Egyedi összetételben tartalmaz humin- és fulvosavakat, enzimeket, co-enzimeket, vitaminokat, cukrokat, fitohormonokat, aminosavakat és egyéb szerves anyagokat. A SOLVITIS Zn, a SOLVITIS Cu és a SOLVITIS Mg a mikroelemet kelatizált formában tartalmazzák. A cink fontos szerepet tölt be a növekedési folyamatokban és a fotoszintézisben. A talaj felső rétegében erősen kötődik, ezért fontos a pótlása. A réz fontos szerepet játszik a fehérjeszintézisben és a szénhidrát anyagcsere folyamatokban. 7,5 pH felett a rézfelvétel lassul a talajban. A kalászosok „fehérkalászúsága” is a rézhiányt jelzi. A SOLVITIS Mg a magnéziumon kívül mikroelemeket is tartalmaz: kén SO3-formában, bór, cink, mangán, réz, vas. A magnézium elengedhetetlen a növény fotoszintéziséhez és anyagcsere folyamataihoz. A mészben gazdag, káliummal jól ellátott területeken jelentkezhetnek a magnézium-hiány tünetei (pl. gyenge levélfejlődés). A növények levélen keresztül a magnéziumot szerves vegyületként jól hasznosítják.

2020-ban az első kezelésre április 6-án került sor. A kezelés hatása rövid időn belül látható volt a növényeken. A humin-, fulvo- és aminosavak a növények levelére kerülve gyorsan és maradék nélkül felszívódtak. A velük együtt kijuttatott tápelemek is azonnal bejutottak a növényi sejtekbe. A kijuttatott készítmények egyrészről stimulálják és támogatják a növényi életfolyamatokat, másrészről természetes és könnyen hasznosítható táplálékot jelentenek a növényeknek. Fokozódik a növényi sejtek anyagcseréje, javul az oxigén-felvétel, ezáltal a sejtek aktivitása, nő a hervadás elleni ellenálló-képesség, erősödik a növény immun-rendszere.

Az első kezelés célja az élettani folyamatok serkentése volt, a növény energiaigényes időszakában, a vegetációs időszak kezdetén. Ezzel egyidőben azonban a talaj vízkészlete rohamosan csökkent a csapadékhiány miatt. Már március közepe óta nem érkezett megfelelő mennyiségű csapadék a földekre. Az áprilisi csapadékösszeg pedig messze elmaradt a sokéves átlagtól. A 2020-as év áprilisa az évszázad harmadik legszárazabb áprilisa volt. A hónap átlaga 8,8 mm volt a jellemző 44 mm helyett.

Az aszály április közepére szinte már az egész ország területén fellépett. Az agrárminiszter kérésére a belügyminiszter április 20-án kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot. A május sem hozta meg a várt csapadékot. A kalászos gabonák kritikus helyzetbe kerültek. A tél végén mért talajnedvesség egyébként sem volt elegendő az optimális fejlődéshez. A kalászosok a virágzás fenológiai fázisához közeledve igénylik a legtöbb nedvességet a talajban. A fejlődés szempontjából ez egy kritikus fejlődési szakasz. A virágzás fenofázisában kialakult aszály-stressz enyhítésére került sor a növénykondicionálókkal végzett második kezelésre május 29-én. A portokok megjelenésétől a virágzás végéig nagy az energiaigénye a növénynek. Fontos, hogy a fotoszintézis kellő mennyiségű cukrot biztosítson a beporzáshoz. Az alacsony energetikai szinten lévő növényeknek támogató hatású biostimulátorokkal tudunk segíteni, amelyekkel feltöltjük a raktáraikat, ezzel oldva a stressz-hatást. A lombon keresztüli kezelésnél biztosítani kell a kiadott anyagok és tápelemek felszívódását, majd hasznosulását. A felhasznált készítmények erre kiválóan alkalmasak. Termésnövelésre már nincs mód, a terméspotenciál kialakulása befejeződött, de a hozam maximalizálása és a növény túlélése szempontjából a kezelés elengedhetetlen volt. Nagyon fontos a beporzás hatékonyságának növelése és a folyamat gyorsítása. A hatékony és gyors beporzás ugyanakkor csökkenti a virágzáskori fertőzések (pl. fuzáriózis) kialakulásának veszélyét is. A kijuttatott készítményekhez párosított tápelemek a magnézium és a bór: a magnézium elengedhetetlen a megfelelő fotoszintézishez és anyagcseréhez, míg a bór egy lényeges elem a sejtfal struktúrájában és funkciójában: elengedhetetlen a pollen csírázásához és a pollencső növekedéséhez; fontos szerepet játszik a virágzásban (1. táblázat).

1. táblázat

1. táblázat

A kezeléseket követően június 2-án és 3-án helyenként már jelentősebb mennyiségű csapadék hullott. Kisebb körzetekben felhőszakadás méretű csapadék is előfordult. A kísérleti táblák mindegyikén hullott csapadék, ezzel enyhítve a súlyos aszályos tüneteket. A lehullott csapadék arra volt elegendő, hogy a talaj felső 50 cm-es rétege ne száradjon tovább, hanem a kritikus 40%-os telítettség körül maradjon.

Tritikálé második kezelése

Tritikálé második kezelése

A 2020-as év őszének a korábbi éveknél hűvösebb és csapadékosabb jellege nagymértékben befolyásolta az Elixbeer-gabonák vetését és ezáltal a telelőre vonuló gabona állományok fejlettségét. Az állományok a szükségesnél kisebb fejlettségben kezdték meg a telet és a kisebb lombozat, valamint a fertőzés számára rendelkezésre álló időszak rövidebb volta miatt a kalászos állományok jelentékeny hányada nem találkozott semmilyen kórokozóval, így fertőzések nem alakultak ki.

Az Elixbeer gabonák életében 2021 január-februárja kissé melegebb volt a szokásosnál, de ez nem okozott stresszt a növények fejlődésében. A március meglehetősen száraz volt, amellett hideg is. Április elején a kalászosok fenológiai fejlődésében 1,5-2 hetes lemaradás volt érzékelhető. A lehullott 4-6 milliméternyi csapadék abban segített, hogy a növényekben meginduló differenciálódás ne szenvedjen túl nagy csorbát. Az április végén, és májusban érkezett csapadék hatására a gabonatáblák intenzív fejlődésnek indultak. Júniusban erőteljes felmelegedés kezdődött, ami felgyorsította a növények fejlődését.

A hideg tavasz miatt a kísérleti kukorica fejlődése lassan indult, a májusi eső ugyan jót tett a vetésnek, de a hirtelen megemelkedett hőmérséklet és a júniusi csapadékhiány következtében a kísérleti tábla talaja kiszáradt, a korai fejlődési stádiumban lévő növények a vízhiány miatt elhaltak. A talaj felső 50 centiméteres rétege május-júniusban tovább száradt és június végére szinte az egész országban a kritikus 40 százalékos érték alá csökkent a nedvességtartalma, de az Alföldön és a Kisalföldön 30 százalék alatti értékek is előfordultak.

Sajnos a projekt keretében – a gluténmentes biosör egyik komponenseként – vetett kukorica értékelésre és betakarításra alkalmatlanná vált.

2021-ben a növénykondicionálókkal végzett első kezelést május 5-6-án, a második kezelést június 10-11-én végeztük el. A felhasznált készítmények optimalizálták a bokrosodást és a négyzetméterenkénti kalász-számot. A növényekben stimulálta a fotoszintézist és elősegítette a hajszálgyökerek fejlődését. Segítette a kedvezőbb víz- és tápanyag-hasznosulást. A kezelések és a kedvező évjárat hatására a gabonatáblák egészségesek maradtak, a 2021-es betakarítás gazdaságunk számára 22 éves rekord-hozamokkal zárult (2. táblázat).

2. táblázat

2. táblázat

A kísérleti táblákon júliusban megkezdtük az aratást. A termésátlagok 2,63-9,38 tonna/hektár érték között alakultak, ami a korábbi évek hozamát felülmúlta. A betakarítást követően megkezdődtek a laboratóriumi vizsgálatok, a gabonák beltartalmi paramétereinek meghatározására.

A január közepén viszonylag rövid ideig fellépett kemény fagyok, valamint a kora nyári aszály hatására a kórokozók fertőzési nyomása drasztikusan csökkent, így a betakarított gabonáknál nem alakult ki toxikus fertőzés. Az egyik legnagyobb sikere ennek az évnek, hogy nem lépett fel fuzárium-fertőzés a gabona táblákon, így söralapanyagaink DON-értéke az élelmezési határérték alatt maradt.

2022-ben a kijuttatott anyagok listáját tovább bővítettük, az IMPAVIDUS TRADE Zrt. és a FITOHORM Kft. készítményeivel. A FITOHORM Kft.-vel kötött egyedi kutatási együttműködés keretében többféle növényvizsgálatot is elvégeztünk.

Az Agroptim Sunset specifikus ásványi anyagokat tartalmazó, levélen át ható biostimulátor. Újszerű hatásmechanizmusa a MIP növény-aktív összetevőinek serkentő tulajdonságain alapul. Serkenti a növényi sejtfunkciókat, ellenállóbbá teszi a növényeket a kémiai és a klimatikus stresszel szemben, szinergista hatású a növény-talaj komplexben a jobb tápelem felvétel érdekében. Mindamellett, hogy jelentősen növeli a fotoszintézis mértékét, biostimulátorként kalcium szignált indít el a növényben, ami sejtfalvastagodást eredményez. Ezáltal a növény ellenállóbb lesz a gombás fertőzésekkel szemben, valamint kevesebb károsodással kinövi a kártevőket. A javuló fotoszintézis és az ebből következő cukor-transzport és fehérjetartalom rendkívül fontos kérdés. Kiemelten igaz ez az ökológiai gazdaságokra, ahol ezek helyettesítésére nem áll rendelkezésre megfelelő alternatíva. Az Algomel Push tengeri vörös mikroalga alapú biostimulátor. A terméspotenciál eléréséhez járul hozzá és nagyon fontos, hogy fungicid hatással is rendelkezik. Aktivizálja a növényi sejteket az abiotikus oxidáló stresszel szemben. Számos esszenciális aminosavat, poliszacharidot, ásványi nyomelemet tartalmaz, amelyek a növény speciális fenológiai állapotaiban nélkülözhetetlenek. A benne található természetes formában jelen lévő tengeri vörös algákból kinyert MSP (tengeri szulfatált poliszacharid) magas kén tartalma miatt fontos alkotó eleme a készítménynek, ami azonnal hasznosul.

A FitoHorm BioGabona a gabonafélék számára esszenciális mikroelemeket tartalmaz. A levélen keresztül gyors és tökéletes felvételt biztosít. Mikroelem összetétele: vas, mangán, réz, cink, bór, molibdén. Alkalmazásával a kedvezőtlen időjárási körülmények hatásait mérsékelhetjük; növekszik a termékeny kalászkák száma; javul a vízháztartás és fokozódik a gyökérzet tápanyagfeltáró-képessége. A FitoHorm Turbo Cink hatóanyagával biztosítja a növények normális növekedését. Amennyiben a talaj foszfortartalma magas, csökkenti a cink felvételét. Hozzájárul a levelek normális fejlődéséhez és szabályozza a nitrogén-anyagcserét.

A FitoHorm Herbal speciális gyógynövény formuláció.

A gyökérzet megerősítésével elősegíti a talajban lévő tápanyagok ásványi sók és nyomelemek hasznosítását. Gyorsítja a tápanyagok felvételét, javítja a növény vízgazdálkodását, erősíti a növény ellenálló-képességét, ezáltal ellenállóbbá teszi a szélsőséges környezeti körülményekkel szemben. Speciális, úgynevezett másodlagos védekezési funkciókat (fitoalexinek) aktivizál, növeli a növényerősítő funkciót, megnöveli a talaj biológiai aktivitását és biztosítja a gyökérzet erőteljes növekedését.

A FitoHorm Turbo Mangán – esszenciális mikroelem révén – jelenléte igen fontos. Összetétele: mangán és molibdén. A mangán a magnéziumhoz, a vashoz és egyes nehézfémekhez hasonlóan enzimaktivátorként vesz részt a növények anyagcsere-folyamataiban. Alapvető szerepet játszik a fehérjeszintézisben, a citromsav-ciklusban és a fotoszintézisben. A talaj erős kiszáradása a különböző mangánsók dehidratálásához vezethet, ami a mangánhiány kialakulását eredményezheti. A készítményben található mangán tartalma mellett jelentős mennyiségű kiválóan felvehető molibdént is tartalmaz, amely kedvezően befolyásolja a nitrogén-anyagcsere folyamatokat. Kijuttatását követően erősíti a növény fotoszintézisét és az asszimilátumok szállítását, a termékben megtalálható mikroelemek hozzájárulnak a talajból felvett nagy mennyiségű tápelemek beépüléséhez. A kezelt növények egészségesebben és gyorsabban fejlődnek, használatával javul a virág- és termésképződés.

A 2021-es őszi félévre a csapadékszegény időjárás volt a jellemző. A talajnedvesség a növények számára felvehető kritikus 40% körül alakult szeptember-október hónapokban. Október végéig a 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 65-82% között alakult. Ilyen körülmények között indult az őszi kalászosok vetése.

A szokásos őszi-téli csapadékmennyiség sajnos nem érkezett meg. A vetések állapota az elmúlt öt év átlagához képest sokkal gyengébb képet mutatott kora tavasszal, ami a csapadékhiány következménye. A vegetációs időszakból 40-50 nap telt el csapadék nélkül. A március-áprilisban lehullott csapadék csupán a talajok vízhiányának a felét pótolta. A lehullott csapadék az elmúlt 30 év átlagának csupán 40%-a volt. A március végi komoly éjszakai fagyok szintén próbatétel elé állították a növényeket.

Az őszi kalászosok egészen március elejéig súlyos csapadékhiánnyal küzdöttek, ami a növények differenciálódási szakaszában meghatározóan hat a terméseredményekre is. Az eső megérkezése után egy hét alatt annyit fejlődtek a búzák, mint a vetéstől eltelt öt hónapban összesen. Főleg a későn vetett búzákban és a tritikáléban maradt el a bokrosodás a fajtáktól elvárttól, amit már a későn jött csapadék sem tudott helyrehozni. A csapadékhiány alatt a szárazságtűrő fajták már meg is kezdték a vizsgájukat.

A 2022-es készítmény-felhasználás az alábbiak szerint alakult (3. táblázat):

3. táblázat

3. táblázat

Alakor betakarítás előtt

Alakor betakarítás előtt

A sikeres kezelések hatására a kísérleti összehasonlításból kiderült, hogy a kezelt és kezeletlen kultúrák számszerűsíthetően különböztek egymástól a mért paraméterekben.

A tartós szárazság hatására a növények fejlődése lelassult, a növények magassága elmaradt az elvárttól. Egy ilyen helyzetben sorsfordító a növénykondicionálók használata. A kezelések hatására a növények regenerálódtak és fejlődtek. A diagramok jól szemléltetik a kontrollhoz képest milyen kiugró növénymagasságokat tudtunk elérni az állományokban.

A hónapokon át tartó aszály és kánikula hatására felgyorsult az érés, így gyakorlatilag a szokott időnél két héttel hamarabb elkezdődhetett az aratás. Kísérleti kalászos parcelláinkat július elején kezdtük betakarítani.

Az összehasonlító kísérletek eredményeit összesítve arról kaptunk képet, hogy a vizsgált gabonák mindegyikénél számszerűsíthető eredménykülönbségeket realizálhattunk.

Az alábbi diagramok jól szemléltetik a kísérleti és a kontroll parcellák hozamában, ezermagtömegében, hektolitertömegében és esésszámában mért különbségeket.

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy három év átlagában sikeresen vizsgáztak a növénykondicionáló készítmények.

A kezelések pozitív hatással vannak a terméseredményre és a beltartalmi paraméterekre egyaránt, ez igazolja gazdaságos felhasználásukat. A várt eredmény azonban akkor realizálható, ha ezeket a készítményeket a megfelelő dózisban, és a megfelelő fenofázisban juttatjuk ki. Szélsőséges időjárási körülmények között, és az egyre romló talajállapot ellensúlyozása, valamint a magasabb terméshozamok és a jobb minőség elérésének érdekében a növénykondicionáló készítmények alkalmazása mind az öko- mind a konvencionális növénytermesztésben megtérülő befektetés.

A kutatómunka a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program „K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” felhívás keretén belül, a „Funkcionális biosörök fejlesztése alternatív gabonafélék felhasználásával és célorientált nemesítésével című” GINOP-2.2.1-15-2017-00103 szerződésszámú támogatott projektje részeként valósult meg.

Varga Alexandra
kutatómérnök
(Biokultúra 2022/6)