Japánban olyan, a tokiói székhelyű Sanatech Seed vállalat által CRISPR génszerkesztési eljárással előállított paradicsomot hoztak forgalomba, amely a normál paradicsomnál jóval nagyobb mennyiségű gamma-aminovajsavat (GABA) tartalmaz. Ezzel első alkalommal került CRISPR eljárással módosított élelmiszer a nyílt piacra. A vállalat azzal érvel, hogy a GABA ily módon történő bevitele csökkenti a vérnyomást és segíti az ellazulást.

Japánban a GABA-ban dús élelmiszerek és táplálék­kiegészítők népszerűek a fogyasztók körében. A Sanatech egyik munkatársa szerint a GABA Japánban közkedvelt, olyan, mint a C-vitamin. Több, mint 400 GABA-val dúsított élelmiszer és ital kapható a Japán piacon, ezért is esett elsőként erre az anyagra a választásuk a génszerkesztéssel kapcsolatos munkájuk során.

A CRISPR-Cas9 génszerkesztés kb. egy évtizeddel ezelőtt jelent meg, azóta a kutatók sikeresen alkalmazták több növényfaj esetében is (pl. szárazságtűrő szója). Az USA-ban több is zöld jelzést kapott, azonban a Sanatech paradicsomát megelőzően CRISPR génszerkesztéssel előállított élelmiszer növényt még nem forgalmaztak.

Érdekes, hogy a fejlesztők a magas GABA szintet célozták meg. A GABA egy aminosav, ami neurotranszmitterként gátolja az agyban az idegsejtek közti ingerületátvitelt. A molekula az emberi testben, de a növényekben, állatokban és mikroorganizmusokban, illetve az élelmiszerekben is előfordul. Az élelmiszerek fermentálásával szintetizálható és egyes régiókban táplálékkiegészítőként is használják.

A Sanatech kutatói egy, a GABA lebontásában szerepet játszó gén eltávolításával érték el azt, hogy a paradicsomban magasabb legyen a molekula szintje.

A vállalat kutatói óvatosak voltak és nem hivatkoztak közvetlenül a paradicsom vérnyomás csökkentő, ellazító hatására. Ehelyett a GABA fogyasztásának kedvező hatásait emelik ki, általánosságban és közben hivatkoznak arra, hogy ez a paradicsom nagy mennyiségű GABA-t tartalmaz. Ez a kutatók közösségében kiváltotta egyesek rosszallását, mivel eddig még nem igazolták a GABA egészségre gyakorolt pozitív hatását.

A vérnyomásra kifejtett kedvező hatásával kapcsolatban a Sanatech mindössze kettő, emberekkel folytatott vizsgálat eredményére hivatkozik: egy 2003-as és egy 2009-es tanulmányra. Az egyikben GABA-t tartalmazó savanyított tej, a másikban GABA, ecet és szárított bonito fogyasztásának hatását vizsgálták. Mindkettőben enyhe magas vérnyomással küzdő emberek vettek részt és kimutatták a vérnyomás csökkentő hatást.

Azonban az említett kutatásokból hiányoznak a megfelelő kontroll csoportok, és a tapasztalt hatások más tényezőknek is betudhatóak, nyilatkozta Maarten Jongsma, a Wageningeni Egyetem és Kutatóintézet munkatársa. Renger Witkamp, az intézmény táplálkozáskutatója szerint egyelőre nincs egyetértés a GABA fogyasztásának egészségre gyakorolt pozitív hatásával kapcsolatban, és arra sincs bizonyíték, hogy a GABA átjuthat a vér-agy gáton és eléri a központi idegrendszert.

A GABA ellazulást segítő hatásával kapcsolatban a Sanatech hat tanulmányra hivatkozik, amelyekben a szájon át bevitt GABA stresszre, kedélyállapotra, fáradtságra és alvásra gyakorolt hatását vizsgálták. Azonban 2020-ban egy átfogó tanulmányt készítettek, amely felülvizsgálta az említett hat, és azon felül még nyolc publikációt a témában és teljesen más következtetésre jutottak. A Japánból, Ausztráliából és az Egyesült Királyságból származó kutatók megállapították, hogy korlátozott, illetve nagyon korlátozott mértékben áll rendelkezésre bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a GABA bevitele előnyös a stressz csökkentésében, illetve, hogy kedvezően hat az alvásra.

A Sanatech paradicsoma, a Sicilian Rouge High GABA, ötször több GABA-t tartalmaz, mint a szokványos társa. Nem tisztázott, hogy jobban csökkenti-e a vérnyomást, mint a hagyományos paradicsom fogyasztása. A Sanatech nem végzett erre vonatkozó vizsgálatokat, bár tervezik azt. A vállalat most azon dolgozik, hogy a japán kormány jóváhagyja az egészségügyi előnyökre vonatkozó hivatkozást is.

A Sanatech a fogyasztók hozzáállását először 2021 májusában tesztelte, ekkor kb. 4200 hobbikertésznek küldtek CRISPR génszerkesztett paradicsom palántákat, akik ezeket kérték. A pozitív eredményen felbuzdulva a vállalat szeptemberben megkezdte a friss paradicsom internetes értékesítését és egy hónappal később már elkezdték felvenni a palánta rendeléseket a következő termesztési szezonra. A japán törvényhozók 2020 decemberében hagyták jóvá ezt a paradicsomot.

A Sanatech marketing stratégiájában közvetlenül célozták meg a fogyasztókat és a hobbikertészek közt is nagy érdeklődést váltottak ki. A vállalat online platformot hozott létre a kertészek számára, ahol megoszthatták tapasztalataikat, és versenybe is szállhattak, hogy kinél termett a legmagasabb GABA tartalmú paradicsom (a győztes paradicsomban 20-szor annyi GABA volt, mint a hagyományos paradicsomban).

Cathie Martin brit kutató szerint ez egy okos marketing stratégia a génszerkesztett zöldségek és gyümölcsök esetében, mivel találnak egy olyan csoportot, amelynek tagjai a sajátjukénak érzik a terméket. Felépítenek egy közösséget, akik azt a zöldséget akarják termeszteni és fogyasztani, és ezzel el is indítják a terméket egy pozitív úton. Cathie Martin közreműködött a génmódosított lila színű paradicsom létrehozásában, ami nagy mennyiségű gyulladáscsökkentő antociánt tartalmaz. A paradicsomot 2008-ban mutatták be, az azóta eltelt 14 év alatt, nagyvállalati támogatás híján, próbálják ők maguk piacra juttatni a terméket. A génmódosított növények piacra juttatása nagy kihívást jelent a kis biotech vállalatok számára. Nem véletlen, hogy az 1990-es évek közepe óta a génmódosított növények piacra juttatásában a legnagyobb erőfeszítést a magas jövedelemmel kecsegtető növények, mint a szója, kukorica, repce és a gyapot teszik.

Mindeközben a tápanyagokban dúsabb kultúrnövények kudarcot vallottak. Az A vitamin elővitaminjával dúsított aranyrizs például már vagy 20 éve létezik, de csak néhány hónapja kapott engedélyt a Fülöp-szegeteken a köztermesztésbe való bevonására.

A Sanatech paradicsoma kilóg tehát a sorból. Az, hogy génszerkesztéssel állították elő, úgy tűnik, hogy elősegítette az elfogadását a fogyasztók körében, különösen, hogy Japánban ezeket a növényeket nem nevezik génmódosított szervezeteknek.

Az Egyesült Államokban az USDA szerint a génszerkesztett növények kívül esnek a hatáskörükön. Ezek szabályozása szinte a semmivel egyenlő. Brazília és Ausztrália is hasonló megközelítést alkalmaz. Kínában kialakították a génszerkesztéssel előállított szervezetek szabályozását, bár még egyet sem hagytak jóvá. Európa egyértelműen betiltotta a génszerkesztett élelmiszereket, azonban egyesek már itt is a politika újragondolását szorgalmazzák.

Számos egyéb országban hiányzik a technológiára vonatkozó szabályozási politika, ami lassítja a piaci törekvéseket.

Japánban azonban nagyon előre szaladtak a folyamatok, a kertből már a tengerig jutott a technológia. Októberben két génszerkesztett halat is jóváhagytak: egy gömbhalat, amelyben az étvágy szabályozásával gyorsabb növekedést értek el, illetve egy erőteljesebb izomnövekedést mutató tengeri durbincsot.

A lila paradicsomot előállító Martin még nem génszerkesztést használt célja eléréséhez, hanem génmódosítást hajtott végre az Agrobacterium tumefaciens felhasználásával. Ez a régebbi technológia, a génmódosítás még lényegesen több szabályozási felügyelet alá tartozik, azonban elképzelhető, hogy a piac ajtaja hamarosan előtte is megnyílik. A kutató február végére várja az amerikai USDA határozatát a lila paradicsomra vonatkozóan. A Sanatech vállalathoz hasonlóan Martin is azt tervezi, hogy már az elejétől kezdve közvetlenül a fogyasztóknak fog értékesíteni. Ő sem végzett tanulmányokat, hogy összehasonlítsa a magas antocián tartalmú paradicsom emberi egészségre gyakorolt hatását a hagyományos paradicsoméval és nem tervezi, hogy az egészségügyi előnyökre hivatkozik majd.

Mindenesetre elgondolkoztató, hogy megalapozott vizsgálatok nélkül a fogyasztók tányérjára kerülhetnek olyan élelmiszerek, amelyek egészségre gyakorolt hatását senki nem vizsgálta kellő alapossággal. Amit jelenleg tudunk, hogy a GABA egyes szakértők szerint kedvező hatást gyakorol az egészségre, azonban a vizsgálatok eddig vegyes képet mutatnak, és egyáltalán nem létezik még olyan egyértelmű eredmény, amely szerint a génszerkesztett paradicsom fogyasztása kedvező, vagy egyáltalán biztonságos.

Fordította: Nagy Judit
Forrás: www.nature.com
(Biokultúra 2022/1)