Az ökológiai gazdálkodási módban történő termelést uniós szinten és Magyarországon is jelentős pénzügyi és egyéb ösztönzőkkel segítik. A gyakorlatban azonban gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor a kifizető ügynökségek a mezőgazdasági termelőkkel szemben túlzó, indokolatlan szankciókat alkalmaznak. Olvass tovább

„Az csak természetes, hogy a jövő a biogazdálkodásé” – mondta 2021 júliusában Csengeren Gubácsi Mihály, a Szatmári Ízek Kft. ügyvezetője, okl. agrárgépészmérnök. Lássuk, miképp alapozta meg mindezt és milyen példát mutat a cég munkája és eredményei a hazai ökológiai gazdálkodás fejlesztésében!

A táj és az ember egymásra talált

Ezen a tájon, Magyarország legkeletebbi csücskében, ott, ahol a Szamos folyó átlépi a határt és a balpartján rögtön megtaláljuk Csenger városát, a mintegy 5 ezer fős lakossággal. A nagy Szatmári síkon belül egy különleges és gyönyörű mikrotáj alakult ki sok-sok évszázad alatt a Szamos és a Homorád-patak közötti, számos folyóvíztől szeldelt, régen mocsaras lapályon (hiszen a közelében van a lecsapolt Ecsedi láp a Kraszna folyóval). A mikrotáj foglalja magába a csengeri kistérséget, a maga 1+10 településével, közel 15 000 itt élővel és 246 km2 nagyon értékes területtel.

Elmondások szerint van valami biztató, „gyümölcsös” fuvallat a levegőben, nagy lehetőségeket rejt a kistérségre jellemző réti talajok termékenysége, amely itt már lényegesen más és jobb, mint a közeli nyírségi homokos területeké. A csengeri és a kistérségi gazdálkodó emberek régóta hisznek abban, hogy a Szamos és Homoród-völgye különleges mikroklímájának következtében lehetőség van a gyümölcstermesztésben olyan, utánozhatatlan zamatú és beltartalmú, kiemelten alma, meggy, szilva, kajszibarack termelés kialakítására és tartós piacképes működtetésére.

Fontos megjegyezni, hogy a különleges mikroklíma-adottságának jól mérhető éghajlati, környezeti és földhasználati (pl. víz- és talajvédelmi) háttere is van, ami csak a Szatmári síkra jellemző, pl.:

• az évi középhőmérséklet és napfénytartam kiegyensúlyozottabb, vagyis szélsőségektől mentesebb, mint az Alföldön;
• az évi, de a téli-nyári csapadékmennyiség jelentősen, összeségében 100-150 mm-rel több, mint az Alföldön, jellemzően megközelíti a Dunántúl középső részének csapadékát (lásd kárpátaljai és a szilágysági hegyek közelségének hatását);
• a környezetérzékenység tekintetében kifejezetten agrártermelésre ajánlott a kistérség, ahol jól kivitelezhetők az egyes területi behatárolhatóságok (pl. bio-ellenőrzés), annál is inkább, mivel szerepel az országos zonális agrárkörnyezeti programok célterületei között, mégpedig talaj- és élővilág-védelmi feladatokkal.

A lehetőségek megvalósulásához kellett a szatmári ember egyénisége, továbbá…

…tartása és különleges szellemi háttere, ami a mindenkori biogazdálkodáshoz is elengedhetetlen.

Az itt élő emberek, gazdálkodók büszkék a szatmári, csengeri életmódjukra, lakhelyükre és élővilágukra, bátran kiállnak értékeik és lehetőségeik mellett, bár a nagy területi egység, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén belül, valamint az ország közvéleménye előtt is sokszor kell kimutatniuk a másságukat, a „szatmáriságukat”, a jövőbe vetett megalapozott hitüket.

Mindezek megvalósulása azonban nem jöhetett volna létre, ha a térség nem rendelkezne olyan erős szellemi értékekkel és erkölcsi tartással, amely hazánk gyöngyszemévé tette Csenger városát, valamint meghatározó, értékes szakemberré a gazdálkodást, a gyümölcstermesztést irányító vezetőket.

A szellemi háttér kisugárzása azonban nemcsak a Szatmárhoz kapcsolódó történelmi személyiségekre és eseményekre vezethető vissza (pl. Kölcsey Ferenc élete Szatmárcsekén, Móricz Zsigmond születése Tiszacsécsén, a nagy Tisza-ártéri vízügyi rendezés, a szocializmus negatív értelmű, erőszakos kollektivizációja stb.), hanem a közelmúlt évtizedei is nagyon sok szellemi gyarapodást hoztak Csengerre, az itteni közösségekre. A „Szatmár ékszerdoboza”, az „Alma Fővárosa”, vagy a „Makovecz-város” mind-mind olyan értékeket és megküzdött eredményeket tartalmaznak, amelyek párját ritkítják.

Talán elég ebből a körből a Kossuth-díjas Makovecz Imre építész és közösségépítő kisugárzó személyiségével a városnak mintegy 30 éve elkezdődött és a halála után is, a mai napig tartó kapcsolatára utalni, mégpedig a kialakult közösségeken és a csodálatos épületeken keresztül. Figyelem! A világon egyedülállóan 18 db, Makovecz Imre nevével fémjelzett, organikus stílusú épület található Csengeren. Van, amelyiket saját maga tervezett, pl. a Görögkatolikus templom, az Általános Iskola és Művészetek Háza stb., de vannak a tervező csoportja általi munkák, pl. a Helyi Értéktár, a Polgármesteri Hivatal, a Járóbeteg Szakellátó stb. és végül a Makovecz-stílusban készült épületek, pl. az új buszmegálló, a Csengeri Járási Tanuszoda és családi házak sora. Tehát különlegesen sok lehetősége van a szatmári embernek a szellemi feltöltődésre, a kitűzött feladatok (pl. ökológiai gazdálkodás) maradéktalan teljesítésére.

Van mire alapozni: nyitás az ökogazdálkodás felé…

…a Szatmári Ízek Kft. részéről, megvalósul a „Bioalma fővárosa” projekt.

A csengeri székhelyű vállalkozás 2005 óta veszi igénybe a frissen megalakult Magyar Biokultúra Szövetség szolgáltatásait, valamint szintén ezévtől szerződött partnere a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-nek, így megindulhatott a fő gazdálkodási profilt jelentő gyümölcstermesztésben az ökológiai gazdálkodásra való fokozatos átállás kemény folyamata, valamint a bioellenőrzéseknek való állandó megfelelés új módszereket igénylő felkészülési és begyakorlási időszaka. Harcos és szép időszak volt ez a Kft. életében, a vezetők és munkatársak, valamint a később sikeresen kialakultó gazdakoordináció (TÉSZ) tevékenységében.

• A biogyümölcstermesztés hiteles megvalósításának és fokozatos kiterjesztésének alaptételeit és helyi gyakorlati fogásait Gulácsi Mihály és csapata már a kezdetekben lefektette, amelyek – kisebb kiigazításokkal – a mai napig érvényesek, létrejöttek és működnek a következők szerint:
• A biogyümölcstermesztés kiváló lehetőségeinek maradéktalan kihasználása (mikroklíma, talaj, csapatépítés, szellemi háttér stb.), valamint a gazdálkodás konvencionális és ellenőrzött bio ágazatának szakszerű és teljeskörű szétválasztása.
• A zamatos gyümölcstermesztés mellett elengedhetetlen a szinte „teljeséves” jó tárolás és a mind szélesebb körű élelmiszer-feldolgozás, csomagolás-kiszerelés-tartósítás, majd a fogyasztóhoz minél közelebbi eljuttatás.
• „Hitelesség és Piac” olyan összefüggő kulcsszavak, amelyek figyelembevétele, különösen az ökogazdálkodás megvalósításakor elengedhetetlen, amit a következő elegáns és gyakorlatias lépésekkel oldják meg:
  • A biotermékek iránti fogyasztói-piaci bizalom a minél erősebb hitelességgel és sikeres ellenőrzöttséggel valósítható meg, amelynek érdekében a Szatmári Ízek csapata igen sokat tett, mégpedig kiemeleten egyrészt a biogyümölcsök termesztési-feldolgozási folyamatának minél szakszerűbb végrehajtására széleskörű tapasztalati és együttműködési hátteret hoztak létre, pl. a Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesülettel, Szólláth Tibor elnökkel, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szaktanácsadóival; másrészt nagyon figyelmes és nagyon következetes munkával a gazdálkodás és a nyilvántartás minden területén igyekeztek megfelelni a bioellenőrzés szigorú feltételeinek, amelynek nem eléggé hangsúlyozható része a Biokontroll Hungária szakembereinek felkészült fogadása az ellenőrzés során.
  • Kiemelt jelentőségű a megvalósulás folyamatában a minél biztosabb biopiac megléte, kialakítása és állandó fejlesztése. Ezen a területen igen sokat és eredményesen munkálkodott a csengeri vállalkozás, mégpedig célul kitűzve a „többlábon állást”, az export és a hazai piac speciális kielégítését, a piac-szerzés és -előkészítés igen sokrétű feladatait (pl. hazai-külföldi bemutatók és kóstoltatások, folyamatosan a nürnbergi BioFach-on, még a dubai biovásáron is 2019-ben, iskolagyümölcs program, látványos kiszállítási logisztikával, helyi közétkeztetési próbákkal stb.).

A Szatmári Ízek Kft. igen jó érzékkel használta ki a német, illetve az európai biopiacon már a kezdetektől fokozatosan bővülő bio ipari-léalma igényt, valamint a bio-szárítmányok, a fagyasztott gyümölcs-termékek és konzervek iránti kereslet fokozatos növekedését, így elfogadható piacot teremtetett elsősorban a bioalma termelés saját és kooperációs részére.

Példa értékű kidolgozott módszerek, biotermelési eredmények…

…segítő kritikák és a jövőt megalapozó fejlesztés, fejlesztés.

Az aktuális alapadatok szerint a Szatmári Ízek Kft. 2020-ban mintegy 30 ha saját, berendezett gyümölcsös ültetvénnyel rendelkezett, amelyből közel 12 ha-t tett ki az ellenőrzött bioalmás. A 2013-ban véglegesen elismert és főleg kistérségi gazdakooperációjában (TÉSZ) átlagosan 500 ha-on, 100 termelő taggal (amiből 30 gazdaság folytat biotermesztést) folyik a gyümölcstermesztés, mégpedig az adott terület 75%-án évi 6-8 000 t almaterméssel, aminek 50%-a bio, 11%-án évi 1000-1500 t meggyel, 8%-án évi 500-700 t szilvával és 6%-án évi 300-500 t kajszibarackkal, illetve körtével. Külön kiemelkedő területe a Kft.-nek a 10 ha-os bioalmás termőre fordult Bemutatókertje, amely rendelkezik jéghálós felszereltségű jégkár-elhárítással.

Példaértékű, ezért szükséges ismertetni a jelenleg kereskedelmi fogalomban lévő bioalma-készítményeket (lásd a következő képeket), amelyek ellenőrzését és minősítését a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. végezte és a biokontroll-védjegy használatának engedélyezése lehetővé teszi a Szatmári Ízek Kft. megalapozott bioexport-tevékenységét is (ti. a védjegyezés egyben minőségtanúsítás):

• Bio szűrt almalé (1,5 literes)
• Szatmári ropogós BIO almachips (70 g)*
• Bio szárított almaszirom (lédig)
• Szatmári Bio Alamlé 100%-os (3 l)**
• Bio Szatmári Fahéjas Almalekvár (780 g)

* A korábbi – az ezévi nagy szárító-fejlesztés előtti – évi 300-350 t alma­szárítmányból 50% volt bio-minősítésű, ami mind exportra került.
** Az évente átlagosan előállított 0,5-1,0 millió liter rostos ivólé 2/3-a bio minősítésű.

Szintén példaértékű a csengeriek szerepvállalása a nagy jelentőségű és a jövő generáció egészségét szolgáló iskolagyümölcs-program. Hosszú évek óta 40-50 ezer diáknak, mintegy 300 iskolának (amiből csak 4-5 kér bioalmát és bio ivólevet) szállítanak egyrészt saját megyéjükbe, másrészt a Nagykőrösön kiépített telephelyről Jász-Nagykun-Szolnok megyébe, valamint Budapestre és környékére. Fontos rávilágítani arra, hogy mindezeknek a sikeres megszervezése és lebonyolítása csak igen jelentős beruházásokkal és logisztikai tevékenységgel működtethető (pl. telephelyek kiépítése, 6-7 Ford Transit beszerzése, működtetése, külön munkaerő, külön ládáztatás stb.).

A biogyümölcs-program jövőjébe vetett hitük és a folyamatos piacépítési igényük motiválja a Szatmári Ízek Kft. vezetőit, Gulácsi Mihály ügyvezető, TÉSZ-elnököt, Kiss Tamás főkertészt és a Csaholczi László kereskedelmi igazgatót, hogy további fejlesztésekkel és beruházásokkal biztosítsák a vállalkozás mindenkori nyereségességét és az egészséges táplálkozáshoz való minél nagyobb hozzájárulásukat. Az idén például megvalósult az új gyümölcsszárító kiépítése, 1,2 t/nap teljesítményre, így a teljes évi szárítókapacitás 500-600 t lett, valamint új feldolgozó-válogató gépsor beállítására került sor és a hűtőházkapacitás is elérte a 2000 tonnát.

Minden ilyen sikeres bioprogram és erős vállalkozási tevékenységben jelen kell lennie a társadalmi beágyazottságnak és a média-jelenlétnek. Ezeket a keveset emlegetett, de igen nagy lekötöttséget és plusz munkát jelentő területeken a vállalkozás figyelemre méltó eredményeket ért el – a fentebb már említetteken kívül: például az „Ez csak természetes” szlogen alapján többször megrendezték Csengeren a „Bio Almanap”-okat; a Magyarország Legszebb Birtoka országos szavazásban, a kertészeti kategória gyümölcstermesztő birtok versenyben (2019. és 2020.) döntős volt; bio növényvédelmi és fajtafejlesztési együttműködés van a Biocont Magyarország Kft.-vel, illetve a Fruit Consulting Kft.-vel és Balog Zoltán faiskolával; megnyitották a webshopjukat; több ezer találattal szerepelnek a különböző net-fórumokon stb.

A Szatmári Ízek Kft. vezetőinek segítő kritikai megjegyzéseire, a figyelem-felhívásukra érdemes lenne odafigyelni. Egy csokor ebből: a többszáz gyümölcsprogramos iskola tanárainak nagyrésze nem ismeri a bioélelmiszereket és azok előnyeit; a munkaerő-hiány egyre nagyobb probléma a biotermelésben, módszertani segítség is kellene; nagyobb fogyasztói figyelem-felkeltésre lenne szükség a bioélelmiszerek iránt; kiemelt fejlesztés szükségeltetik a közétkeztetés minél nagyobb bio-ellátása érdekében (akár 20-30%-ra); több új biopiac kellene, elsősorban minden megyeszékhelyre; növelni szükséges a népszerű rádió-televízió-internet adásokban a biotermékekről szóló adásokat stb.dr.

Márai Géza
(Biokultúra 2021/5)