Nagy Roland az imrehegyi hegyközségben egyre nagyobb piacot nyer gyümölcsével. A különösen gondos növényvédelmet igénylő kertészeti kultúrák közt is jellemzően sok gondoskodást, hatékony készítményeket igénylő szőlő egyelőre viszonylag ritkán szerepel a bio-növénytermesztés hírei között. Kevés a tapasztalat és sok a kihívás, sokat számítanak a termőhelyi adottságok és persze az adott év időjárása, a talajadottságok és a környező kultúrák hatása. Ám a keceli kistérségben található Imrehegy mellett bioszőlőt is termesztő Nagy Roland úgy véli, a döntő a gazda körültekintő, megelőző jellegű és elszánt hozzáállása, tapasztalata és bátorsága. Olvass tovább

Amikor bort kóstolunk, akkor egyre gyakrabban hangzik el az organikus, vagy az ökológiai szó, vásárláskor pedig többször találkozhatunk a borok neve előtt a bio megjelöléssel. Legtöbben úgy gondolják, hogy ezek a borok drágák és gyakorlatilag annyiban különböznek a hagyományos társaiktól, hogy nem permetezték a szőlőt. Érdemes azonban szakmai szemmel is utánajárni a témának, mert egyik állítás sem fedi a valóságot.

Azok a borok, amelyek a bio, organikus, biodinamikus, vegán stb. jelzőt viselik, azokról elmondható, hogy termelője belső meggyőződésből környezettudatosabban művelte a szőlőt és egészségtudatosabban választotta meg a bor elkészítésének technológiai folyamatait. Ezek a tényezők általában tisztább illatú, elegánsabb, tartalmasabb, eltarthatóbb bort eredményeznek. Egyértelmű, tehát hogy a magasabb minőség minden esetben magasabb áron is kerül értékesítésre független attól, hogy bio, vagy nem bio a termék. De, hogy mit is jelent az ökológiai szőlőművelés és a vegyszermentes gazdálkodás a gyakorlatban, arra a balatonfüredi gazdaságunkból hozok gyakorlati példákat.

Amennyiben a szőlőültetvényeinket máról-holnapra nem gondoznánk és átengednénk a természetnek, helyüket pár év múlva füvek, bokros, később fás vegetációk, elsősorban tölgyből és bükkből álló társulások vennék át. Ezen fejlődés végállapota a „klimax” társulás lenne, ami ökológiai szempontból stabil, fajokban azonban szegény. Az ember ebbe a rendszerbe beavatkozott és a fennmaradásához szükséges fajokat kiválasztva bizonyos monokultúrákat hozott létre. A szőlőművelés több évszázadon át nem okozott érzékelhető környezeti terhelést. A forgatás után olyan szőlőtalajok jöttek létre, melyek képesek voltak termékenységüket megőrizni. Ennek számos oka volt, többek közt a takarmánynövények köztes termesztése, az állattartásból származó trágya kijuttatása és a mértékletesen (kézzel, vagy lóval) végzett talajmunkák.

A szőlőtermesztés jelenlegi gyakorlata számos vonatkozásban eltér az imént felvázolt, filoxéravész előtti, stabil ültetvényrendszertől. A gépesített gazdasági kényszerek hatására alakult ki a tényleges monokultúra. A tereprendezés eredményeként, megváltozott a talaj eredeti szerkezete, a táblásítással megszűntek a búvóhelyül szolgáló szegélyterületek. A gépek elkerülhetetlen használata hátrányosan befolyásolta a talaj termékenységét. Ezek a kedvezőtlen változások többnyire mégsem voltak szembetűnők, mert a könnyen oldható műtrágyák használata átmenetileg a talaj termékenységének a látszatát keltette. A gyomnövények és a károsítók ellen felhasznált herbicidek és peszticidek gyakran gondtalan kijuttatása folytán az ökoszisztéma nagymértékben károsodott. A jelenleg folytatott „hagyományos” szőlőtermesztés extrém módon avatkozik be a termőhely eredeti ökoszisztémájába.

Az ökológiai szőlőművelés – ami lényegesen kisebb terhelést jelent a környezet és az emberi egészség számára – az 1980-as évektől kezdve folyamatosan fejlődik. Bár Magyarországon jelenleg a szőlőterületek kevesebb, mint 3%-a (KSH 2019) van csak bevonva ökológiai gazdálkodás alá, az átállás mellett egyre többen döntenek.

Miben különbözik alapvetően az ökológiai a hagyományos szőlőműveléstől?

A talajápolás az ökológiai szőlőtermesztés technológiájának kiemelkedő fontosságú művelete, alapvető célja a talaj természetes termőképességének megőrzése és javítása. Ez az alapja annak, hogy hosszú távon biztosítani tudjuk a szőlő kiegyenlített termésmennyiségét és kiváló minőségét. A biológiai talajápolás lényege az, hogy a talajt a maga teljességében kezeljük, úgy tekintünk rá, mintha önálló, élő szervezet volna. A borászatunk teljes ültetvényszerkezetén minden évben egy egyszerűsített talajanalízis segíti nekünk kiolvasni a számok között azt az információt, amit a talaj mondani akar. Ennek figyelembevételével döntünk a sorköz takarónövényzet összetételéről és a talajápolási technikák módszereiről.

Kiemelten fontos tényező az élettérvédelem. A sokrétű élővilág minden egyes élőlényének szüksége van élettérre, ami egyéni fejlődésének kibontakoztatását szolgálja. A monokultúra jelleg úgy szűnik meg, ha az egyfajú állományt más fajok is gazdagítják. Ebben fontos szerep hárul az ültetvények sokfajú, virágzó takarmánynövényeire, továbbá a parcellákat szegélyező mezsgyékre, cserjésekre, erdősávokra, szurdokokra.

A növényápolás leegyszerűsítve azt jelenti, hogy: „elősegítjük a fejlődést, erősítjük a gyengét s elkerüljük a legyengülést”. Más szavakkal kifejezve célunk az, hogy megőrizzük, fokozzuk a szőlőnövény és az azzal közvetlen kapcsolatban lévő élőlények növekedési erélyét és életerejét. A gyógyítás a hagyományos szőlőművelésben általában a betegség felismerése után kuratív jellegű, az ökológiai gazdálkodásban megelőző, azaz preventív.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha holnap valaki egy újhullámos ökogazdának kiáltja ki magát, városról vidékre költözik, felhagy a permetezéssel és nem használja a borkezelőanyagokat a pincében, akkor nagy esélye van, hogy nem lesz termése. Ha mégis, akkor az abból készült bornak vagy az analitikus, vagy az érzékszervi paraméterei nem lesznek megfelelőek, hogy kereskedelmi forgalomba hozhassa. Az ökológiai szőlőművelés tehát nem csak a szintetikus anyagok kizárása a termelési folyamatokból, hanem egy éles szemléletváltás is a gazda részéről. Meg kell ugyanis ismerni a szőlőnövény és az azt körülvevő flóra és fauna adottságait is.

Tisztában kell lennünk azzal, hogy a szőlő egy liánnövény, ami évezredekkel ezelőtt a magas fákra kúszott fel, hogy minél több fényhez jutva a gyümölcseiben lévő magot optimálisan beérlelve reprodukálni tudja önmagát. Ezt a célt a gyökérzet és a hajtáscsúcs közti folyamatos hormonokkal való kommunikálás szabályozta.

Amikor a Gyukli Pincénél 40 éve elkezdtük a saját hasznunkra kultiválni a növényt, kitapasztaltuk, hogy tőkénként elég a 2 négyzetméter tenyészterület és ha megmetszük, leszedjük a felesleges leveleket, leválogatjuk a hajtást, ritkítjuk a fürtöt, akkor szebb, és jobb szőlőnk lesz.

Elvi kérdés, hogy a biológiai szemlélet rangsorában ez az irányított termelés gyengébb helyet érdemel-e a természetesség rangsorában. A kártevők kérdése tovább fokozhatta a kételyeinket. Hiszen a Föld teremtésekor nem voltak az állatok besorolva kártevő és haszonállat kategóriákba, de ha jól tudom Darwin sem sorolta be a seregélyt a negatív jelzőjű madárfajok közé. Mi gazdálkodók illetjük a terményeink körül élő állat- és növényvilágot ezekkel szavakkal. Ha a gubacsatka a szőlőlevél nedveit szívogatja, akkor kártevő és le kell permetezni. Logikus.

Ha a szőlőmoly az érésben lévő bogyókba fúrja bele magát, akkor az kártevő, le kell permetezni. Logikus.

A szőlőnek kell a nitrogén, a foszfor és a kálium, ezért minden évben műtrágyázok, hogy egészséges szőlőm legyen. Logikus.

A termést meg kell védenem, mert a saját létfenntartásom a tét. Logikus.

Van azonban egy másik út is: a biologikus. Ez a nehezebbik út. Ezt az utat csak azok választják, akiknek a profitmaximalizáció csak másodlagos.

Ökológiai gazdálkodóként a fenntartható, továbbmegyek regeneratív gazdasági tevékenységet tartjuk szem előtt, mely során sem a természetet, sem önmagunkat nem pusztítjuk feleslegesen. Ez azt jelenti, hogy csak a legszükségesebb mértékben avatkozunk bele a természet körforgásába. Alternatív megoldásokkal kikerüljük a kemikáliákat és a mesterséges borkészítési folyamatokat. Az ökológia gondolkodás során a szőlő általános kondícióját erősítjük és nem a kialakuló betegségeket kezeljük utólag.

Milyen módszereket használunk az ilyen ültetvényekben?

Az ökológiai szőlőművelés során a termés nagyobb biztonsággal védhető meg, ha eleve olyan rezisztens szőlőfajtát telepítünk, amely a gombás betegségek ellen (lisztharmat, peronoszpóra, botritisz stb.) saját immunrendszere által tud védekezni. Ez azonban nem feltétel. A kőzetlisztet a levélre permetezve olyan poros felületet hozunk létre, amin a peronoszpóra gombafonalai nem tudnak behatolni, a nagy „unatkozásban” a gomba elpusztul.

Ha feromon illatokat árasztó eszközöket helyezek ki az ültetvénybe, akkor a hím szőlőmoly az illatfelhőben nem találja meg a szexuálisan kiéhezett nőstényeket, nem lesznek utódjaik, elpusztulnak. Ha madárodúkat szerelek fel a szőlőben, akkor az abba beköltöző aprótestű madarak folyamatosan ritkítják a kártevő rovarállományt. Ha a sorközöket a megfelelő növénytakaróval látom el, akkor a gyökerek behálózzák és szivacsos szerkezetűvé teszik a talajt. Ezáltal a talajban sokkal több oxigén és víz tud megkötődni. Örülnek ennek a földigiliszták, akik napi 24 órában sokkal mosolygósabban termelik a humuszt. Egyes pillangósvirágú növények, mint pl. a herefélék, képesek a levegőből hektáronként egy évben 400 kg nitrogént megkötni. A virágzó sorközökbe visszatérnek a méhek, a pillangók, a lepkék. A katicabogarak megeszik a levéltetveket. Megfelelő talajgazdálkodás mellett ezek nem jelentenek vízkonkurenciát, extrém évjárat esetén a zöldállományt még mindig le lehet hengerelni, vagy kaszálni.

A szőlősorok végére ültetett rózsa dekoratív és előrejelzi a lisztharmatot, a kőzetrakásokban a békák és a gyíkok tudnak megbújni. Ha ilyen sokszínű nyüzsgő életteret adok a szőlőnek, akkor egyetlen faj sem tud veszélyesen felszaporodni, mert a természetes körforgás egyensúlyt teremt. A gyomirtószerek helyett mechanikai gyommentesítést alkalmazunk, ami emberi erőforrás hiányában ez jelenleg a traktoros soraljművelést jelenti.

A betegségeknek ellenálló, úgynevezett PiWi szőlőfajták az elmúlt évtizedekben nemesített szőlőfajták, melyek nem génmódosítással, hanem egyszerű fajtakeresztezéses (kasztrációs-beporzásos) technikával jöttek létre. Ezek között aztán vannak korai, közép, vagy késői érésű; csemege, vagy borszőlő; illatos, neutrális, savtartó, muskotályos jellegű stb. fajták. Egyre inkább látható, hogy az elmúlt évek időjárási változásai extrém módon befolyásolják a szőlőnövény vegetációját. 30-40 évvel ezelőtt a Balatonnál októberben kezdődött a középszüret, 2021-ben kis túlzással a tó körüli gazdák zöme szeptember végére befejezte a szüretet. Régen apáink a mustok cukortartalmát kozmetikázták, mostanra a savak megtartása az igazi kihívás. A PiWi fajták zöme alkalmas a megfelelő cukortartalom mellett is a savak megtartására. Az elmúlt évek hőösszegei és csapadékeloszlásai óriási kihívások elé állították a szőlészeti és borászati szakembereket. Azok a szőlőfajták, amik az elmúlt évtizedekben kitűnően érezték magukat a balatoni klímán, a korábbi minőség megtartásához egyre több fitotechnikai, borászati beavatkozást igényelnek a megváltozott éghajlati adottságok miatt. Egyre többen ismerik fel azt a folyamatot, hogy a szőlőbogyókban fejlődő sav nélkül erjedő mustokból elillannak a szép aromaanyagok. Éppen ezért nem a savszegény mustok savpótlására, hanem a termésben megtartott savakra helyezik át a hangsúlyt. A vegyszermentesen is egészségesen tartható, savtartó és elegáns illatú bort adó szőlőfajták minden esetben válaszként szolgálhatnak a jövő kihívásaira. A borászatunk kínálatában idestova 12 éve foglalkozunk ilyen fajtákkal. Jelenleg a Solaris, Füredgyöngye, Hibernal és a Muscaris szőlőfajták azok, amelyek borai a legmagasabb minőség mellett gyönyörű ízekkel és illatokkal kápráztatják el a hozzánk érkezőket. Ezen borok aromaprofiljai rendszeresen győzik meg a regionális, hazai és nemzetközi borítészeket, hazahozva ezzel a 90 pont feletti arany és nagy arany érmeket Balatonfüred városának.

Miért fontos ez nekem?

A bioboroknak a környezettudatos előállítás és szermaradványoktól mentes fogyaszthatósága mellett óriási előnye, a beltartalma. Mivel a biobor előállítás során a növény vegetációját nem befolyásolják szintetikus anyagok és a borkészítés során nincsenek vegyi trükkök, ezért az így előállított bor illata és íze gazdagabb, teltebb, sokszínűbb és adott esetben ásványosabb a hagyományos művelésű társaiknál. A fajtajelleg, ami a szőlőfajta mellett az adott borvidék tulajdonságait is tükrözi, minden esetben határozottabban érezhető. A Solaris szőlőfajta, melyet 1975-ben állítottak elő keresztezéses eljárással a Baden-Württemberg Tartományi Borászati Kutatóintézetben Freiburgban, 2010-ben került eltelepítésre Balatonfüreden. A Nébih szőlőtermesztési igazgatósága és a freiburgi kutatóintézet közösen felügyelték a szőlőfajta termesztési- és agrobiológiai sajátosságait, agrotechnikai és laborparamétereit. Hosszú évek kutatómunkájának eredményeként a Solaris szőlőfajtát hazánkban is osztályba sorolták, vagyis az áruforgalmi szőlőültetvény termését Nébih azonosítóval, fajtajelöléssel forgalomba lehet hozni. A Füredgyöngye szőlőfajta, melyet Balatonfüred város szülöttje, Dr. Csizmazia Darab József nemesített, 2013-ban került eltelepítésre, melyet aztán a Hibernal és végül a Muscaris szőlőfajták követtek. 2022-re elmondhatjuk, hogy mind a 4 szőlőfajtának palackban van a termése, melyekkel be tudjuk mutatni ezen fajták borainak tulajdonságait. 12 év tapasztalattal a hátunk mögött annyi már biztosan elmondható, hogy a saját egészségünk védelme, a környezetünk megóvása mellett a PiWi fajták mind szőlészeti, mind pedig borászati szempontból választ jelentenek az éghajlat szélsőségeinek kihívásaira.

Bár a Kárpát-medencében még gyerekcipőben jár a PiWi fajtákkal való ismerkedés, vannak már követendő példák szinte minden borvidékünkön. Az ökológiai szőlőművelés nem egy divatirányzat, számos nyugat-európai országban hosszú évtizedek óta alkalmazzák sikerrel ezeket a módszereket. Az itthoni elterjedése is csak idő kérdése.

Gazdálkodóként hiszem, hogy a természet tiszta, így ahhoz sem hozzáadni, sem elvenni nem szabad. A regeneratív szőlőművelés és vegyszermentes bor készítése egy apró felelősségvállalás a környezetünk és egészségünk érdekében, melynek kóstolásakor válik egyértelművé, hogy hosszútávon az ökológiai gazdálkodás az egyetlen járható út.

Gyukli Krisztián
Balatonfüred
(Biokultúra 2022/6)

A natúr borkészítési filozófia napjainkra mozgalommá növekedett, számos országban készítőkre és fogyasztóközönségre talált. Filozófiájuk szerint még soha nem használt a borkészítő társadalom ennyi növényvédőszert a szőlőben, ennyi borászati segédanyagot és tartósítószert, mint napjainkban, ami rendkívül káros mind az élővilág, mind a növényvilágra és nem fenntartható gazdálkodások. Vissza kell térni a gyökerekhez, a régmúlt idők borászati gyakorlatához, ahol a borkészítés művészet és lelke van az így készített boroknak, a termőhely szelleme ötvöződik a borász művészi világával.

Olvass tovább

Az alábbi cikket a BioPorta füzetek sorozatából vettük át, melynek 8. részében (2011) Szásziné H. Henrietta mutatja be gazdaságukat és az ökológiai szőlőművelés során szerzett tapasztalataikat.

Olvass tovább

A Tokaj nevet az egész világon a borral azonosítják, világörökségi címet visel, amelyet az ezzel együtt járó szőlőtermelési, borászati, de emellett az épített, tárgyi és szellemi örökségértékek meglétéért és megőrzéséért kapta.

A Magyarország észak-keleti részén, Zemplénben elterülő borvidéken előkerült a mai szőlőfajták közös ősének tekinthető miocén kori ősszőlő levelének lenyomata a Vitis tokayensis, így elmondható, hogy a szőlő Tokaj-Hegyalján őshonos. Ez a kivételes mikroklímának, a vulkanikus és posztvulkanikus tevékenységek következtében kialakult talajviszonyoknak, a kedvező fekvésű lejtőknek, a Bodrog és Tisza folyók keltette őszi párának köszönhető. A hordónak való tölgyfák is itt helyben, a Tokaj-Eperjesi hegységben nőnek, a bor érését pedig a pincék falán megtelepedő különleges penész segíti.

A borvidék mezőgazdasági helyzetére az jellemző, amely a magyar mezőgazdaság esetében általánosítható, hogy jó adottságok ellenére rövid távon nem túl kedvező a helyzet. Ennek fő oka a birtokok elaprózottsága, a tőkehiány és az agrárolló nyílása. A birtokok elaprózottsága a kárpótlás következménye, rengeteg ember kezébe jutott ekkor földterület, amelynek mérete nem elég a gazdaságos műveléshez. A minőségi versenyben egyre nehezebben érvényesülnek a kistermelők, lemorzsolódnak, mert a korszerű gépek, berendezések nyújtotta lehetőségeket nem engedhetik meg magunknak anyagilag, vagy ha sikerül is beszerezniük, nem tudják gazdaságosan működtetni őket.

A versenyképesség javítására azonban elengedhetetlenül szükség van, ennek egyik legfontosabb megoldása lehet a Tokaj Közösségi Infrastruktúra Program, amely a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa kezdeményezésére, a Tanács kizárólagos tulajdonában álló nonprofit társaság beruházásként valósult meg és működik a Tokaji Borvidéken. Három közösségi borászati feldolgozó épült (Hercegkút, Bodrogkisfalud, Tállya) azzal a céllal, hogy a borvidéki kistermelők számára hatékony gazdálkodást tegyen lehetővé.

A borászati feldolgozó üzemek korszerű technológiai felszereltséggel, szaktudással biztosítják a szőlőfeldolgozás és borkészítés valamennyi technológiai folyamatát (Willmes pneumatikus présekkel préselés, mustülepítés, mustalj szűrés, BIB musttöltés, csendes bor készítés palackozással, gyöngyöző- és habzóbor készítés palackozással különféle zárási technikák mellett, palackos erjesztésű pezsgőkészítéshez alapbor készítés és kezelés, pezsgősítés champagne-i technológiával, korszerű giropalettázó segítségével történő lerázás, professzionális degorzsálás, raktározás).

A Bodrogkisfaludi üzem 10.000 hl befogadókapacitással, 140 db különféle térfogatú tartályparkkal működik, 5 db pneumatikus préssel dolgozik, vákuum dobszűrővel, kovaföld- és lapszűrővel, hidegsterilizáló lemezes pasztőrrel rendelkezik. A palackozást 2500 palack/óra teljesítményű Bertolaso Quadriblokk 20 töltőfejes ellennyomású töltőberendezéssel végzik, amely gépsor mind teljesítményben, mind precizitásban a legmodernebb eszközökhöz tartozik és Magyarországon ezzel együtt összesen kettő darab található.

Bodrogkisfaludi üzem (Forrás: www.landmarktokaj.hu)

Bodrogkisfaludi üzem (Forrás: www.landmarktokaj.hu)

A „Methode traditionelle” pezsgőkészítési eljárásban a technikai fejlesztések komoly vívmánya a giropalette, amely egy gép által vezérelt mozgó, a palackot 8 negyedben mozgató sarkára, oldalára állított speciális konténer. A Közösségi Infrastruktúrában egy elem 4 ilyen konténer tartalmát tudja lerázni gyorsabban és hatékonyabban, mint a hagyományos kézi módszerrel. Ezen az elven működő berendezést Franciaországban „özvegy”-ként nevezik és a minőség védjegye, miután a híres Clicquot, Bollinger család hölgytagjai elkezdték használni férjük halálát követően a gyümölcsözőbb termelés érdekében.

Giropalettázó a Bodrogkisfaludi üzemben (www.landmarktokaj.hu)

Giropalettázó a Bodrogkisfaludi üzemben (www.landmarktokaj.hu)

A Hercegkúti Feldolgozó épült meg először az infrastruktúra elemei közül. Nagy segítségére van a gazdáknak a mobil palackozó rendszer, amellyel hatékonyan és biztonságosan tudják a termelők borait palackozni többféle palack- és záróelem típus használatával.

A Hercegkúti Feldolgozó (Forrás: www.landmarktokaj.hu)

A Hercegkúti Feldolgozó (Forrás: www.landmarktokaj.hu)

Két külön egységből áll a berendezés, az első elem tartalmazza a palacköblítő-töltő-záró gépeket, a második egységen találhatók a teli palackmosó- kapszulázó-címkéző-kartonozó berendezések. Ezen egységek képesek, külön-külön, illetve együtt (egymáshoz kapcsolva) egyidejű közös termelésre.

A tállyai üzemre is elmondható, hogy a maga 22.800 q/év szőlőfeldolgozási kapacitásával tekintélyes méretet képvisel a borvidéken, elérhető egy modern, innovatív, magas automatizálási szintű technológia megvalósítása, amely lehetőséget ad a magas kiváló minőségű termékek biztonságos és reprodukálható előállítására.

Tállyai Feldolgozó Üzem (Forrás: www.landmarktokaj.hu)

Tállyai Feldolgozó Üzem (Forrás: www.landmarktokaj.hu)

A Tokaji Szőlő- és Bortermelési Közösségi Infrastruktúra Központ Nonprofit Kft.-nek a bizonylatolási rendszere (SAP BUSINESS 1) lehetővé teszi, hogy az egyes folyamatok jól nyomon követhetők legyenek, be- és visszaazonosítás, lekérdezések azonnal elérhetők, az egyes technológiai lépések rögzítettek, nemcsak a borászati vezető által a helyszínen elérhetők, hanem külső integrációs központból is, ahonnan felügyelik a működést is.

Wagner IPS Drive műholdas ültetőgép (Forrás: www.landmarktokaj.hu)

Wagner IPS Drive műholdas ültetőgép (Forrás: www.landmarktokaj.hu)

A szőlőművelés mind hatékonyabbá tételének érdekében rendelkezésre áll mezőgazdasági erő- és munkagép park, amellyel a műholdas vezérlésű szőlőtelepítőn túl tápanyag utánpótlást, talajművelést, mulcsozást, növényvédelmet, teraszos terület rézsűkaszálását, mélylazítást, útjavítást képes az Infrastruktúra megoldani. Kiemelkedő jelentősége van a Wagner IPS Drive típusú ültetőgépnek, amely GPS vezérelt. Ez a legprofesszionálisabb az európai szőlőtelepítő gépek viszonylatában. Automatán állítja be a sor- és tőtávot az előzetesen felvett koordináták alapján. Amíg egy hagyományos ültetőgép 10 000 – 12 000 tő/12 órás műszak kapacitással dolgozik, addig ez 15 000 – 16 000 tő/műszak teljesítmény elérésére is képes. Pontosabb, nagyobb teljesítmény, nemcsak egyenes alakzatban tud telepíteni, hanem teraszos kialakítású területet is képes kialakítani. Vizesen is tud ültetni, nemcsak szárazon, a gép elejére felfüggeszthető 1,5 m3-es tartály be is tudja locsolni az elültetett oltványokat. A berendezés hátsó része 50-60 cm-es korrigáló tevékenységet is tud végezni mindkét irányban, ha a traktor valamilyen okból eltér a koordinátáktól (megdobja egy kő, gödörbe megy, figyelmetlen a traktorvezető).

HACCP tanúsítvánnyal ellátott Közösségi Gazdabolt is működik Bodrogkisfaludon, amely segíti a termelők borászati és palackozási segédanyag igényét kielégíteni kedvező áron, valamint növényvédelmi-, tisztítószerek és munkavédelmi eszközök is megtalálhatók a választékban a hatékony munkavégzés megvalósítása érdekében.

A biotermékek, tájspecifikus élelmiszerek iránti kereslet növekedésével, valamint a turizmus szerepének erősödésével a Tokaji Borvidék térségében is egyre nagyobb a kereslet az olyan termékek iránt, amelyek a fenntartható élelmiszertermelés jegyében készülnek, környezettudatos készítési filozófián alapulnak. Fontos szempontként jelenik meg az ökológiai gazdálkodás és termékei a borkészítésben is. A bioborok készítésének célja, hogy a termőhely, a szőlőfajta és az évjárat anélkül jelenjen meg a borokban, hogy a felhasznált adalék- és segédanyagok megváltoztatnák karakterüket.

A 2020-as évtől törekvés, hogy a fentieknek megfelelve a Közösségi Infrastruktúra szolgáltatásainak köre bővüljön a biogazdálkodás, biomust-, biobor- és biopezsgő készítésével, amely tevékenységeket alvállalkozóként a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által ellenőrzött BIO tanúsított üzemként kíván megvalósítani mindhárom telephelyen. További tervünk az évre szüretelő kombájn beszerzése, amellyel a hatékonyabb és gyorsabb termés betakarítás válik elérhetővé és rentábilisabbá válnak a termelők szüreti, illetve feldolgozási költségei.

Pásztor Péter
a Tokaji Szőlő- és Bortermelési Közösségi
Infrastruktúra Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője
(Biokultúra 2020/1)

Dr. Csizmadia Darab József (1918-2013), a rezisztens szőlők nemesítőjének emlékére

Olaszországban a mozsárban összetört, összezúzott, sajttal, fenyőmaggal, finomra aprított és ízesítő növények, pl. a bazsalikom őrlésével készítenek Pestot, ami olaszul is az eljárás nevére utal. A franciáknál Provenceban Pistou, Persillada néven ismert.

Olvass tovább

Ezen írásunkban egy kis körképet szeretnénk mutatni a ma Magyarországon alkalmazható alternatív szőlősorköz művelési lehetőségekről, főbb jellemzőikről. Olvass tovább

15 hektáron gazdálkodunk a Balaton-felvidéki Szent­györgy-hegyen, Szigligeten. Családi vállalkozás a miénk, nincs növényvédős és nincs kereskedelmi igazgató, mindenért nekünk kell vállalni a felelősséget és ez igazi kihívás. Biogazdálkodásba és egyáltalán gazdálkodásba úgyis csak az fog, akinek nagy a hite és szereti a kihívásokat. Szőlőt nem lehet „majd hétvégén, ha ráérek” alapon művelni, megkívánja a napi szemlélést – ha ökológiai művelésben van, ott ez fokozottan igaz. Alábbi írásomban csak az általam kiemelt főbb ismeretekre, szemléletre és a saját gyakorlatunkra tudtam kitérni, komolyabb elmélyedésre ajánlom az irodalomjegyzékben található műveket. Fontos, hogy az ökológiai gazdálkodásban használható készítményekről a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által kiadott aktuális listáról tájékozódjunk.

1999-ben telepítettünk először, az ökológiai szőlőművelést együtt ismertük meg a növekvő szőlőnkkel. Kegyes évjáratok tanítottak bennünket, olyan nyarakkal, amikor szinte növényvédelem nélkül is boldogulni lehetett volna. Így lassan felnőttünk a feladatokhoz és a 2010. év cudar feltételei mellett is egészséges és jó mustfokú szőlőt szüreteltünk, ha keveset is. Ez az év sok hívet szerzett a biogazdálkodásnak, amikor a szőlősgazdák látták, hogy felszívódó méregdrága csodaszerek sem segítenek, itt több kell; átfogó művelés és ápolás, nem a tünetek kezelése.

Ahol dolgozunk, ahol élünk – madártávlatból

Hogyan vásároljunk szőlőterületet?

A szomszédok nagyon meghatározóak lehetnek jövendő gazdálkodásunkban, részben a saját művelésük típusán keresztül, részben személyes hozzáállásukkal. Jó, ha összeismerkedünk, és mindjárt őszintén elmondjuk, mit szeretnénk a területen. Azt, hogy felméretjük geodétával az ingatlant, szőlőt telepítünk, akkor is permetezünk, ha biogazdálkodást végzünk és ősszel sólyomhangon „ki-ki-ki”-ző seregélyriasztót helyezünk ki, amely a nappali időszakban végig működik. Ha a szomszéd is szőlőt, vagy gyümölcsöst művel és nem az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szereket használ, akkor védősávról nekünk kell gondoskodni, használható területünk annyival kisebb méretű lesz.

Szeretnénk csodálatos minőségű szőlőt termelni – feltételezhető, hogy legalább célként ez lebeg a szemünk előtt, ehhez kiváló területre, sőt ennél többre: kiváló terroir –ra lesz szükségünk. Hogy mi is az a terroir? Egy adott földterület, annak természet adta tényezőivel: mikroklíma, topográfia, alapkőzet, talajadottságok, élővilág; melyek mind hatással vannak a szőlő termesztésére.

Ha nem köt még magához minden szálával a föld, akkor tudományos alapokon is megkereshetjük a legtökéletesebb elérhető szőlőterületet. Az első kiindulási pont a helyiek emlékezete, egy helyismerettel rendelkező vezető. Hol voltak a legjobb dűlők, kinek termett a legjobb bora? Milyenek voltak az elmúlt és régmúlt évek? Sokszor verte-e el a jég ezt a dűlőt, mikor érte a szőlőt, merről jött a legtöbb vihar? Meddig hagyták fenn a szőlőt, milyen mustfokkal szüreteltek? Lehet, hogy meglepetés vár minket, például a Badacsonyi borvidéken számos ilyen területet akácerdő és bozótos borít.

Lehet egy akácerdőből is szőlőültetvény, így biztosak is lehetünk abban, hogy a fák korával azonos ideje nem használtak ökológiai gazdálkodásban tiltott szereket, káros tömörödöttség sem léphetett fel a talajban. De az esetek többségében előttünk is szőlőt műveltek; esetleg megmenthető, kipótolható, átoltható az ültetvény – ha megvásároljuk vagy kibéreljük. Érdemes-e? Ehhez néhány egyszerű vizsgálat is hozzásegíthet: Milyen a talaj fizikai állapota? Ideális a vályog, agyagos vagy homokos vályogtalaj; kicsit benedvesített vagy nyirkos talajból gyúrás-próbával kapott sodrat vagy kiflivé hajlítás esetén jó a talajunk. Ha a talaj köves, az ugyan gyorsan fogyasztja a művelő eszközeinket; de a szőlőnek olyan jól jön, mintha kis ágymelegítőket helyeztünk volna el számára.

A vulkanikus kőzetek feltáródása csodálatos zamatot ad minden termesztett gyümölcsnek. Ha már víz van a kezünkben: a talajaggregátumok meddig bírják eliszapolódás nélkül? A kupakba vagy egy tálkába kis talajrögöt elhelyezve és vízzel borítva annál jobb eredményt kapunk, minél tovább változatlan marad egy percen belül. Egy ásóval mintát lehet venni valamilyen növény alól: a gyökerei meddig jutnak le, nincs-e káros tömörödöttség, jó ha az ásóval kivett földdarab nem esik szét porrá, ha ledobás után is morzsalékos, a gyökérrel egyben marad. Részletes magyarázat és további vizsgálatok az irodalomjegyzék Ökológiai szőlőtermesztés c. könyvében találhatóak.

A növényzet az ültetvényben megmutatja a művelés és gyomirtás eddigi módját. A rendszeresen gyomirtózott szőlők sorában mohák, sárguló tyúkhúr, 3-4 növényfaj fordul elő legfeljebb; az agyonműtrágyázott talajokon gazdagon apró csalán, parlagfű, libatopfélék. Ahol káros tömörödöttség lépett fel, ott a növények gyökerei csak bizonyos mélységig hatolnak (20-30 cm). Előnyös, ha kaszálták az ültetvényt gyomirtás helyett. Itt a leggazdagabb az állatvilág is. Fontos, hogy az ásómintában legyen talajélet: ugróvillások, apró pókok, futó­bogárlárva, giliszta, százlábú. Ha a szemmel látható lények jelen vannak, akkor a parányi baktériumok, gombák, algák is rendben előfordulnak. Három évük van ugyan az átállásra, de a gazdag talajéletet és a változatos gyomflórát, az ezekhez kötődő számunkra fontos hasznos élőlényeket sokkal nehezebb visszacsalogatni, megtelepíteni; évtizedekbe telik.

A fent leírtak akkor is fontosak, ha telepítünk; hiszen a telepítéshez szükséges változásokat is túlélik, újra felszaporodnak, ha van miből.

Gyakorlati tudnivalók jogokról, kötelezettségekről

Minden lehetséges támogatás, pályázati részvétel és bizonyos esetekben az elővásárlási jog alapja a regisztráció mezőgazdasági termelőként: tehetjük őstermelőként, gazdasági társaságként, egyéni vállalkozóként. Adásvételi és Haszonbérleti szerződést csak ügyvédi közreműködéssel köthetünk, de fontos, hogy magunk is tisztában legyünk azokkal a legfontosabb tudnivalókkal, amelyeken áll vagy bukik a szerződésünk létrejötte, illetve megtámadhatatlansága.

A borvidékeken hegyközségek alakultak, minimális szőlőtermés felett kötelező tagság és hegyközségi járulékfizetési kötelezettség van. A hegyközségi tag szomszédokra – amennyiben már 24 hónapja rendelkeznek tagsággal – külön jogszabályban biztosított elővásárlási és előhaszonbérleti jogok vonatkoznak. Ezért fontos, hogy minél előbb bejelentkezzünk a vásárlást követően az adott hegyközséghez, tagok legyünk, így a szomszédos területek – ha út van közöttünk az sem számít, amennyiben a kataszteri nyilvántartás alapján szőlőtermesztésre alkalmas területről van szó – csak a tudomásunkkal kerülhetnek haszonbérbe, cserélhetnek gazdát. A hegyközségi tagok közül az elővásárlásra, előhaszonbérletre jogosultakat ugyanis tértivevényes levélben kell felhívni joguk gyakorlására. Ez elősegíti a kedvezőbb birtokméret kialakítását. Elővásárlási és előhaszonbérleti jogunk így mindenkit megelőz, a Magyar Államot leszámítva (a Magyar Állam nevében a Nemzeti Földalap és parki területen a Nemzeti Park is gyakorol elővásárlási jogot). Ha „bebíróként”, mint kívülálló vásárolunk földet, akkor még megelőz bennünket a helyben lakó: haszonbérlő (felesbérlő, részesművelő), szomszéd (és a nem helyben lakó fent részletezett hegyközségi tag) és a nem szomszédos helyben lakó is – amennyiben családi gazdálkodó, őstermelő vagy regisztrált egyéni mezőgazdasági vállalkozó – ez a szomszédokra is vonatkozik. Legvégül a nem helyben lakó haszonbérlő (felesbérlő, részesművelő) áll az elővásárlási jogok sorrendjében.

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény alapján történő elővásárlási jogok biztosításához vételi ajánlatunkat ki kell függeszteni az illetékes körjegyzőségen, polgármesteri hivatal hirdetőtábláján. Míg az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jogról lemondó nyilatkozatok meg nem érkeztek, továbbá az arra fennálló idő eredménytelenül le nem telt, nem tanácsos az ingatlanon beruházásokat tenni. A hegybírói nyilatkozatot és a lemondó nyilatkozatokat csatolni kell az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez.

A tulajdonunkba, haszonbérletünkbe került ingatlant az illetékes földhivatalban földhasználóként be kell jelenteni, és ezt követően a tulajdoni lapnak megfelelő művelési ágban művelni (ha korábban nem szőlőként volt nyilvántartva a terület, akkor a művelési ágat módosítani kell).

Átállás ökológiai művelésre (Indul a telepítés!)

Erdő mellett is jó helye lehet a szőlőnek

Ideális esetben déli, délnyugati, esetleg délkeleti fekvésű a terület; minél inkább kitett, meredek a hegyoldal, annál kedvezőbb a napsugarak beesési szöge, a lejtős területen nem alakul ki fagyzugos rész, a lombfal átszellőzése kedvezőbb. Milyen a benapozottság? Gátolja-e domborzati tényező vagy fás vegetáció?

A legtöbb irodalmi forrásban hátrányosnak tartják az erdő közelségét, de saját tapasztalataink azt mutatják, hogy amennyiben az erdő és a szőlőültetvény között legalább 10-15 m távolság van és a benapozást nem gátolja – esetünkben északról véd –, akkor igen kedvező mikroklímát biztosít és óvja a viharoktól és a tél szélsőségeitől az ültetvényt. A szőlő között ne legyenek gyümölcsfák, létesítsünk külön gyümölcsöst.

Az árnyékot nem vető, kellő távolságban határoló erdősáv, bokros sövény nagyon előnyös; ha nincs, akkor érdemes telepíteni: az ökológiai művelésben elengedhetetlen védősávot alakíthatunk ki vele a más művelésű ültetvényektől elhatárolva szőlőnket és teret adunk a hasznos szervezetek megtelepedésének. Az ökológiai növényvédelem alapköveit tesszük le a változatos növény és állatvilág betelepítésével.

Az uralkodó szélirányra párhuzamosan kell tervezni a sorok irányát, akkor is, ha ez hegy-völgy irányt jelent és az erózió veszélye fennáll. Sokkal könnyebb a talaj borítottságának megoldása, ellenállás a víz és a szél pusztító hatásának; mint a szél szárító, szellőztető hatását pótolni. A levelek jó átszellőzése és a nedves levélfelület gyors felszáradása létfontosságú a gombabetegségek elleni védelemben.

Olyan távolságban telepítsünk szőlőt, hogy a vegetációs időszakban ideális esetben a napi, de legalább heti kétszeri bejárás, szemrevételezés lehetséges legyen. Semmilyen meteorológiai előrejelzés, növényvédelmi program vagy technológiai leírás nem pótolhatja a gazda „hizlaló szemét”; azt az adott szőlő­területet érintő időjárás, fertőzési tünetek megfigyelését, a helyszínen elvégzett vizsgálatokat (pl. feromoncsapdák eredménye, refraktométeres ellenőrzés).

Az MVH által engedélyezett szőlőtelepítés előfeltétele a talajvédelmi terv készítése, amely magában foglalja a komplett talajszelvény vizsgálatát is. Bár a terv nem lehet egy évnél régebbi az engedélyezési dokumentáció beadásakor, mégis érdemes közel egy évvel a telepítés előtt elkészíttetni, hiszen részletes javaslatot kapunk a talaj előkészítésére, javítására – ezeket a munkákat bizonyos esetekben már egy évvel a telepítés előtt meg kell kezdeni. A talaj vizsgálati eredményeire szükség van a megfelelő alany kiválasztásánál is, a szőlőoltvány megrendelésénél a szakmailag jártas oltványkészítő kérni fogja.

Talajszelvény ásás

Milyen fajtát válasszunk?

A rezisztens fajták bizonyos betegséggel vagy több betegséggel szemben ellenállóak, ideálisak lehetnek a csemegeszőlő, szőlőlé, must előállításnál. A világfajtákkal könnyebb megnyerni a borfogyasztók népesebb táborának tetszését, mindenhol ismertek, mindenhol keresettek – velük meglovagolhatók a divat hullámai is.

Pinot noir, háttérben a begyepesedett sorközzel

Nem tapasztaltunk hátrányokat a növényvédelemben a világfajták – Cabernet sauvignon, Pinot noir – ökológiai művelése során. A hungarikumok – több száz éve honos, illetve magyar nemesítésű fajták – hatalmas előnye, hogy speciálisan a mi viszonyainkhoz idomultak, nemesítették ki őket; itt adják a legtöbbet, a legszebbet magukból. Reneszánszukat élik a hungarikum fajták, bátran telepíthetők, ha a szőlőt vagy bort hazánkban veszik meg. Mindig vegyük figyelembe az adott borvidék sajátosságait az ott jellemző gombabetegségeket (pl. a Balaton-felvidéken lisztharmatra nagyon érzékeny fajtát nem tanácsos választani), a hegyközségek által szabályozott, telepítésre javasolt fajták listáját (a listában nem szereplő fajta telepítésekor nem vehetünk igénybe állami támogatást a telepítéshez és a legkiválóbb borunk is csak tájborként szerepelhet a címkén), a talajadottságokat. Például, ha van egy jó humusz ellátottságú rendzina talajunk a Balaton-felvidéken, célszerű megpróbálkozni a Cserszegi fűszeressel.

Szőlőoltványt érdemes olyan oltványkészítőtől megrendelni, aki maga telepít is, garanciát vállal a telepítési munkálatokra és az eredésre. A talaj mintavételnél említett alanyválasztás feltételezi, hogy több típusú alannyal is dolgozzunk. Magyarországon, lehetőleg a telepítendő területhez hasonló feltételek mellett edződött oltványokkal nagyobb a siker.

Hazánkban a szárazságtűrés is fontos az alanyoknál, egy Franciaországból rendelt oltvány esetén nem biztos, hogy jól reagál majd a szélsőséges nyarakra. Ma már – különösen nagyobb területek esetében – a megrendelés alapján személyre szólóan oltják le a szaporítóanyagot; „készen” csak pár száz oltvány vásárolható az adott fajtából, alanyból – pótlásra. A telepítési engedély kérelemhez szintén csatolni kell az oltványkészítő ígérvényét a szükséges mennyiségű oltványról.

A művelésmód kialakítása

Telepítőgép közelről

Hogy milyen legyen a művelésmód fontos a fajta, annak növekedési erélye, a helyi mikroklíma figyelembe vétele. Kipróbáltuk a közepes- és alacsony kordont, az egyes függönyt, a félernyőt; tapasztalataink vannak a magas kordonról. Alacsony és közepes kordont választottunk a fajtáink döntő többségében, a Szürkebarát, Pinot noir, Chardonnay esetében a félernyőt. Az új telepítéseknél a 2,36 m sortávot (ezt elsősorban a művelőeszközök és erőgépek mérete határozza meg) és a 0,9 m tőtávot alkalmazzuk. A tőtávolságot meghatározza az alkalmazott fajták növekedési erélye is, alacsonyabb tőketerhelés mellett a hajtásnövekedés figyelembevételével kell meghatározni a tőszámot.

Ha lehetséges a kézi művelés, akkor a hagyományos fejműveléssel még jobban kihasználható a talaj melege. (Csak kis, bemutató területen van fejműveléses Olaszrizlingünk, 1 m × 1 m térállásban, fa karókkal.)

Telepítés előtt amennyiben a területen szőlőültetvény van, fajtaváltási engedélyt kérni, ha más művelési ágú (erdő, szántó) a terület vagy az ültetvényt korábban kivágták, akkor telepítési jogot kérvényezni, vásárolni és telepítési engedélyt kérni az MVH-tól kell. A kitöltendő nyomtatványokon és mellékleteken túl a hegybíró igazolása, javaslata is szükséges az engedélyezéshez. Ez az alapja annak, hogy a telepítést megvalósítva telepítési, fajtaváltási támogatást kérjünk, a jelenlegi szabályozás szerint erre 2013-ig van lehetőség. Ha a meglevő ültetvényt csak felújítani szeretnénk, korszerűbb művelésmóddal, pótlással a szerkezetátalakítási támogatással erre is lehetőség van 2013-ig.

Kivágás és oszlopszedés

Földhasználatra bejelentett, ökológiai gazdálkodású ültetvényünkkel, amennyiben regisztrált mezőgazdasági termelők vagyunk, kérvényezni kell a területünkre vonatkozó MePAR térképet, amelyen blokkszámot kap, így igényelhetünk területalapú (SAPS) és agrár-környezetgazdálkodási (AKG, amennyiben megnyitják) támogatást, amelyben a falugazdászok és az agrárkamara helyi képviselői segítenek, elektronikus úton.

Fiatal és idősebb ültetvények, háttérben a beforgatott tábla pihen (távolban a szigligeti várhegy a várrommal)

Ötven évre gondoljunk előre

A pálca és az oltvány a talajba kerül

Úgy kell a talajelőkészítést végezni, hogy ilyen időtávlatra alapozza meg az ültetvényt. A talajvédelmi tervben szerepel, hogy mely tápelemekkel jól ellátott a talajunk, szinte minden esetben javasolják a szerves trágyázást, jótékony hatásai miatt. Ami nem szerepel a tervben, az a terület előélete és a vele kapcsolatos tennivalók. Ha tömörödött a talaj, akkor vethetünk mélyre hatoló gyökérzetű zöldtrágya-növényeket, ha a korábbi művelés miatt elszegényedett az élővilág, akkor kis adagú sekély szerves trágya beforgatással és fajgazdag magkeverék vetésével kezdhetjük a műveleteket. Egy vegetáción keresztül ilyen módon kultúr-állapotban tartott területre szórhatjuk ki a tervben javasolt szerves trágya mennyiséget. Ha a terv nem venné figyelembe, akkor ügyelni kell rá, hogy a kijuttatott N-tartalom nem lehet több 170 kg/ha-nál a nitrátérzékeny területeken.

A szerves trágyát – ami érett mélyalmos istállótrágya legyen – lehetőleg ökológiai gazdálkodásból szerezzük be, nálunk ez helyben adott, szarvasmarha trágyát használunk. A trágyázás után a lehető leghamarabb be kell forgatni azt és a felszíni vegetációt, különben veszít nitrogéntartalmából a távozó ammónia miatt, ami elérheti a nitrogéntartalom 30%-át is (a környezetszennyezésről nem is beszélve).

Rigol ekével beforgatva a szerves trágya közel 80 cm mélyre jut, részben mineralizálódik, nem mosódhat ki. A forgatást követően a területet megtisztítjuk a gyökér­maradványoktól, túl nagy méretű kövektől, ideális esetben majd fél évet pihen. A további talajelőkészítésre már az ültetést megelőzően kerül sor, amikor lehetőleg magágy minőségűre készítjük a talajt, kultivátorral, mélylazítóval.

Forgatás Rigol ekével

Az oltványtelepítő gép gyors és pontos, hasítékba helyezi a földbe a gondosan előkészített oltványt, a talajnedvesség megmarad. Lézeres sorbemérés, pontos tőtávolság, az oltvány az őt jelző fém pálcával kerül a talajba. Az oltványok 95%-a megered.

Teraszokon, túl kicsi vagy nehezen megközelíthető területeken kézi telepítés lehetséges csak. Itt a sorkimérés derékszögeléssel, a tőtávolság zsinóros vezetéssel történik, kézi munkával. Az oltványok gyökérzetét visszavágjuk, ez elősegíti a begyökeresedést. Fontos, hogy a gyökérzet ne száradjon ki, a fel nem használt oltványokat le kell vermelni. A kézi telepítésnél hidrofúrót használunk, így a beiszapolt oltvány kedvezőbben indul.

Kézi telepítés hidrofúróval

Az oltványokat kis fapálcákkal jelöljük. Kérdés, hogy a hagyományos fa karókat, oszlopokat használjuk vagy fém támrendszert? A fa szép és hagyományőrző – ennyiben ki is merültek az előnyei. Gépi telepítésnél minden esetben fém támrendszert használunk, a fém tartósabb, kevesebb a kézi munkaerő igény mind a letelepítésnél, mind a későbbi oszlopok, drótozat telepítésénél, karbantartáskor. A zöldmunkáknál a drótok mobilitása, a növényvédelemben a keskeny szerkezet sokkal előnyösebb a hagyományos fa karós-oszlopos rendszernél. Ősszel és tavasszal egyaránt telepíthetünk, saját tapasztalataink azt mutatják, hogy a jól előkészített talajba gondosan beültetett oltványok esetén nincs különbség.

Hogyan ápoljuk a fiatal ültetvényt?

Ahhoz, hogy a nagy gonddal és jelentős anyagi ráfordításokkal telepített szőlőnk első levélkéi ne az utolsóak legyenek, fokozott óvatossággal kell eljárni. A fiatal szőlőnek táplálékkonkurenciát jelenthetnek a gyomok, a tövek körül kézi kapálással el kell távolítani a növényeket. A sorközökben hagyhatunk alacsony flórát kialakulni, ez előnyös lehet a szélsőséges csapadékviszonyok mellett, hiszen az ültetvény ilyenkor még teljesen kitett az elemek hatásának, a szél és az eső elhordhatja a felső talajréteget, illetve beboríthatja vele a lejtő alján a fiatal növényeket. Előnyös, ha mulcsozni tudjuk ebben az érzékeny szakaszban az ültetvényt: szalmával, növényi nyesedékkel, a talaj vízháztartása is kedvezőbb lesz általa. Az olyan aszályos nyarakon, mint a 2003-as évben, meg is kell öntözni a töveket, mi kétszer öntöztük meg lajtos kocsival az előző ősszel telepített ültetvényt. A gépi növényvédelem során 3 leveles állapotig 4 soronként, 5 leveles állapotig 2 soronként elegendő átfújatni a sorokat, ilyenkor még csak fémpálcák jelzik a szőlőtőkéket, nincs akadálya a szer tapadásának. Hagyományos fa karós telepítésnél kézi permetezéssel lehet csak számolni, a karók túl nagy felületet takarnának ki. Az ép levélfelület megőrzése létfontosságú, ezen áll vagy bukik, hogy a fiatal vesszők beérnek-e, elegendő cukrot képesek tárolni a fagy ellen a hosszú tél során.

A második évben a metszéssel várjuk meg a kora tavaszi fagyos napok elmúltát, utána – és még két éven át – két szemre metsszük vissza a fiatal töveket. (A fiatal tőkék metszése eltérhet a kialakítandó művelésmód és az egyedi fejlettség függvényében.) A sorokat célszerű még mindig kézzel kapálni, egyebekben az ápolási műveletek a sorközben és a növényvédelemben azonosak a termő ültetvénnyel, de nincs csonkázás. Két erős hajtást nevelünk, lekötözzük, a hónaljhajtásaikat, fürtöket eltávolítjuk.

A harmadik évben felnövő vesszőt már elvezetjük a támrendszeren a művelésmódnak megfelelően. Ha erős növekedési erély jellemzi a fajtát, akkor ebben a korban már válogatni kell a hajtásokat, csonkázni kell a termő ültetvényekkel egyidejűleg, hogy önmagát ne árnyékolja le. A fürtöket ilyen esetben egy kivételével leválogatjuk, „megmutatja” magát a szőlő az első terméssel – ilyen tapasztalatokat szereztünk a Cabernet sauvignon növekedése során, míg a Szürkebarát a 3. évben is a 2. évnek megfelelő állapotban volt. Fenti különbségeket a tápanyagellátottság, illetve azok felvételének különbségei, időjárási- és talajviszonyok is okozhatnak.

A negyedik évtől erős, illetve közepes növekedési erélyű fajta esetén termőre fordul a szőlő.

Tőközművelő a fiatal ültetvényben

Termőre fordult a szőlőnk

Metszés

Metszéskor leemelt drótok

Az év első munkája a szőlőben a metszés, de nem célszerű az adott évre vonatkozó háttérvizsgálatok nélkül elvégezni. A területileg illetékes kutatóintézetben, esetünkben a PE AC Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben, Badacsonyban rügyvizsgálatot végeztethetünk, amely alapján képet kapunk arról, hogy milyen az aktív termőrügyek aránya, milyen termés várható a rügyek alapján, mekkora a ragadozó atka populáció. A hagyományok szerinti Vince napi vesszőhajtatás is hasonló következtetéseket tesz lehetővé. Ha a rügyvizsgálat gyenge termést mutat, a metszéssel még korrigálhatjuk, több szemre metszve a tőkéket.

Ha kitűnő alapanyagot, egészséges és magas mustfokú szőlőt szeretnénk szüretelni, akkor meg kell kötnünk a kompromisszumot minőség és mennyiség között – ez a döntésünk már a metszésnél életbe lép. A terméskorlátozás a növény ellenálló képességében (betegségek, szárazság) és a növényvédelemben (szellősebb, védhetőbb lombfal) is előnyöket hoz. Mi 6-8 szemre metszünk (fajtától, térállástól függően), amivel 0,8-1,5 kg /tő terhelést célozunk meg.

A metszést olyan időben kell elkezdeni, hogy a rügyek még nyugalmi állapotban legyenek, mire befejeződik. Mivel teljesen kézi munka, a metszők száma és a terület nagysága határozza meg, hogy mikor kezdünk. A kevesebb tapasztalattal rendelkezők előmetszhetnek, így a szakemberre kevesebb munka jut. A venyigét ideális esetben újra felhasználjuk, mi venyige kazánt és a hozzá szükséges venyigebálázót szeretnénk pályázattal beszerezni. Lehet aprítva komposztálni is, fontos hogy magas hőfok is érje a komposztálás során, a káros szervezetek elpusztulásához tanácsos állati trágyával keverve komposztálni. A metszéssel egy időben kell a fa támrendszert ellenőrizni, a karókat beverni, ahol szükséges.

Hajtásválogatás

A szőlő hajtásainak 15-20 cm-es állapotában kezdjük, aki szeretne biztosra menni, az várja meg a virágzás végét. Ilyenkor a föld felé forduló, törzsön kinőtt (fattyú), ikerhajtásokat távolítjuk el. Átlagosan 10 évente kétszer előfordul, hogy a szőlő gyengén virágzik vagy termékenyül, ilyenkor bizony kár lenne mindezeket a hajtásokat – a fattyúhajtásokat kivéve természetesen – eltávolítani, annyit hagyunk, hogy a tervezett tőketerhelésnek megfelelő termésünk legyen.

Kötözés

Ha a félernyő művelésmód mellett döntünk a fajtánál, a nedvkeringés megindulását követően (már ne törjön a vessző) le kell kötözni. A virágzás után a hajtásokat a drótok közé fűzködjük, itt a fém támrendszer ismét megmutatja az előnyeit, a drótokat a metszéskor kiakasztjuk a jövendő fürtzónából és fűzködéskor csak visszaakasztjuk a helyére, ezzel a lombot befogva. A hagyományos fa támrendszerben az oszlopok szélessége miatt a drótok közé befogott hajtások kiszabadulhatnának, ezért egy pozdorja-lemezből vágott C kapoccsal (ami a vegetáció végére szétporlad) összefogjuk a drótokat. A hajtások kötözése során a kiválogatott hajtásokat a tám­rendszerhez kötözzük, megakadályozva azok sérülését és támaszt adva a későbbi fürtök terhét viselő vesszőknek. A lebomló, papír fedésű drótkötözőt használjuk, méretre vágott, gyorsan sodorható. Kötözéssel is alakítjuk a lombfal szellőzését.

Csonkázás

Ideje a növekedés gyorsaságától függ, amikor a lobfal felett felnövő hajtások visszahajolva árnyékolással fenyegetnek, akkor kell végezni. Kézzel kiegyenesített sarlóval végeztük, ma már gépesített művelet. Fontos, hogy a gép

beállítása idomuljon az ültetvény és a tőke méretéhez, ha fa támrendszerünk van, akkor a gépi munka bevezetése előtt végig kell járni az oszlopokat, méretre vágni, ha szükséges, mert egyetlen ilyen „találkozás” is tönkreteheti a csonkázót. Igény szerint többször is el kell végezni, de ha jégesővel rendszeresen látogatott területünk van, akkor célszerű azt a területet mindig utolsónak hagyni a csonkázásban, mert a visszahajló lombok sokat védhetnek.

Hajtás- és levélválogatás

A fürtzóna hajtás és levél válogatása a termékenyült fürtök minél jobb szellőzését, növényvédelmét és érését szolgálja. Óvatosan járjunk el a fürt körüli levelek szelektálásánál, fontos, hogy a tápanyagellátást szolgáló levelek fennmaradjanak.

Mi is az a gyom? Hagyományosan gyomnak tekintettünk mindent, ami nem az adott kultúrnövény volt, tehát tűzzel-vassal irtandónak. Mai tudásunk mellett árnyaltabbá vált a kép. Ahogy odút helyezünk ki a seregélynek, hogy a szőlő növekedésekor fiókáinak elhordja onnan az összes lehető lomb- és fürtpusztító rovart és lárváikat, hiszen tudjuk, hogy nem a „mi” seregélyünk fogja dézsmálni a szőlőt, ők addigra már délebbre vonulnak; hanem északi rokonaik, ellenük riasztókkal és hálóval védekezünk.

Sorok és sorközök művelése

A változatos, fajgazdag flórának is örülnünk kell az ültetvényben, ahol az alacsony termetű növények akár virágozhatnak (pl. tyúkhúr) és termést is érlelhetnek (saláta galambbegy), ezzel elősegítve a pollennel is táplálkozó ragadozó atkák, sokszínű ragadozó rovarvilág megtelepedését, illetve az apró magvakkal táplálkozó, de fiókáikat levéltetvekkel és apró lárvákkal tömő kis énekesek (kenderike, csicsőrke) fészkelését. Amint elérné a sorközökben a növényvilág azt a magasságot, amely a mikroklímája révén lisztharmat és más gombabetegségek megtelepedését okozná a szőlőben, a sorközöket mechanikailag gyommentesítjük. Ez persze sohasem teljes, mindig marad valamennyi növényzet és a talaj a gyökérzetek által átszőtt marad.

Lekötözött félernyő

Lehet mulcsolót vagy lazítót, kultivátort használni. A növény- és állatfajok túlélnek és újból felszaporodnak, csak a bennük őrzött tápanyagok egy része tárolódik fel, úgy időzítve, hogy ez egybeessen a növény időszakosan megnövekedett igényeivel. Mivel nincs szelekciót okozó vegyszer, a fajgazdagság az évek során nő. Alkalmazzuk a váltott sorok módszerét is, ahol két sorból az egyik beavatkozás mentes marad, még több hasznos szervezetnek nyújtva túlélést és folytonosságot, csökkentve a talajművelő eszközök által okozott terhelését.

A sorok (tövek) műveléséhez tőközművelőt használunk, a tövek mellé szúrt fémpálcát illetve a töveket érzékeli az eszköz és kitér, míg a tövek környékét kis tárcsafejekkel megtisztítja.

Sajnos források híján a kutatóintézettel közös pályázatunk a talajtakarási kísérlettel nem valósulhatott meg, amely során nádtörettel mulcsoltuk volna a szőlősorokat, de kisebb területen alkalmazott törköly-kiterítés, nyesedék-, illetve szalmatakarással próbálkozunk, nagyon kedvező tapasztalatokkal. Minden ültetvénybe ajánlom, elősegíti a kedvező vízháztartást, növeli a talajfelszín hasznos szervezeteinek számát, tápanyag-kiegészítő ugyanazon élőlényeknek a szárazabb időszakokban és megakadályozza az eróziót. Mellette is van gyomosodás, de töredéke a mulcsolás nélküli soroknak és a talajba kerülve (beforgatással) kiegyenlítetten tárolódnak fel belőle a tápanyagok.

Ha nincs gyors természetes betelepedés a szőlőnkbe, de gyepesítés mellett döntünk, azokat a fűfajokat és pillangósokat ajánlom, amelyek a természetben az adott helyen, hegyen előfordulnak a sziklagyepekben. A saját kertünk füvének is vörös csenkeszt és veresnadrág csenkeszt választottam, ebbe települtek be a vadon élő pillangósok és még számtalan virágos növény. Ezek az extrém viszonyokhoz alkalmazkodott növények jól tűrik a nyári tartós szárazságot is. Minden második sort tavasszal vagy ősszel betelepítve, a következő évben a hiányzó sorokkal folytatva sikeresen telepíthető a gyep. Ha az állomány már képes magát szaporítani, évente egyszer meglazíthatjuk mélylazítóval.

Szásziné H. Henrietta
(Biokultúra 2017/4)
(A szerző írása teljes terjedelemben a Bioporta füzetek 8. számában olvasható.)

A publikációm célja felhívni a fogyasztók, elsősorban a hazai lakosság figyelmét a szőlő gyümölcskénti fogyasztásának előterébe helyezésére, az abból készített termékek, a must és a bor felhasználásának jelentőségére, továbbá mindhárom terméknek az egészségre gyakorolt kedvező hatásának ismertetésére.

Olvass tovább