Rövid tájékoztató a XXIX. Biokultúra Tudományos Napról
Zsúfolásig megtelt a MOM Kulturális Központ kupolaterme a XXIX. Biokultúra Tudományos Nap immár hagyományos évzáró szakmai találkozójára érkezett biogazdákkal. „Úton a modern biogazdálkodás felé” címet választották a szervezők a rendezvénynek, melyet igényes tudományos szakmai tartalommal töltöttek meg az előadók. Az előadásokat a honlapunkon és a következető lapszámainkban részletesen ismertetni fogjuk. Most dióhéjban idézzük fel a program fontosabb üzeneteit és szakmai tartalmát!
A szakmai tanácskozást dr. Nagy István parlamenti államtitkár köszöntötte elsőként, aki kiemelte, hogy a klíma változás is mind jobban az ökogazdálkodás irányába tereli a termelőket, ezért egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk a génbankok szélsőséges időjárási anomáliákat is jól tűrő fajtáira.
Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár a megújuló támogatási rendszerről is szólt köszöntőjében, amellyel egyre jobban igyekeznek majd elősegíteni az ökogazdálkodás elterjedését, hiszen egyre többször kell szembesülnünk az iparszerű mennyiségi termelés gondjaival az élelmiszerbiztonság kérdéskörében.
Ifjabb Hubai Imre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért országos felelős alelnöke, aki maga is biogazda szintén bizakodóan tekintett a biogazdálkodást érintő kedvező támogatási reformok elé és rámutatott a kiépülő szaktanácsadási rendszerben rejlő előnyökre.
A köszöntők sorát Czeller Gábor a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke és dr. Roszík Péter alelnök szavai zárták, amelyben az elnök úr kifejezte kellemes csalódottságát abban, hogy a minisztériumi vezetés csaknem valamennyi kedvezőnek tartott ígéretét beváltotta a támogatások kifizetése terén is, hiszen mint fogalmazott, „nem ehhez szoktunk korábban”, majd az elhangzott pozitív tapasztalatokat az alelnök is megerősítette köszöntőjében.
A köszöntők után számos napi gyakorlati problémát felvető kérdésre igyekeztek válaszolni a meghívott minisztériumi vezetők, sokszor közvetlen kapcsolatot felvéve a termelőkkel.
Ezután került sor a szinte szakmai továbbképzésnek is beillő előadásokra. „Az alapelvek változatlanok a modern ökológiai gazdálkodásban” címmel dr. Roszík Péter alelnök szemlétes képekkel illusztrálva mutatta be a világélelmezés mennyiségi és minőségi éhezésből fakadó gondokat, különbséget téve a biológiai és a valódi éhezés látványos eltérése között.
Dr. Bíró Borbála a SzIE professzora „A talaj-növény rendszer befolyásolása modern eszközökkel” című előadásból megismerhettük, hogy mennyi időre van szükség a talajképződéshez, szembeállítva ezt a talajaink pusztulásával. Figyelmeztető adatokat hallhattunk a talajok megújulásáról, Kínában pl. 57-szer annyi talaj pusztul el, mint amennyi képes megújulni, nem is említve a talajok mikroelem ellátottságának elszegényedéséből eredő táplálék minőségromlást.
Ezután Surányi Dezső a NAIK kutató professzora ismertette „A kertészeti növényfajták szerepe a korszerű ökológiai gazdálkodásban tekintettel a biodiverzitásra” tudnivalókat, kiegészítve a címet a Magyarországon pontosítással. Számos méltatlanul elfelejtett gyümölcs s termesztett fajta értékeire hívta fel a figyelmet, felidézve helyüket s jelentőségüket a biodiverzitás fenntartásában és megőrzésében. Intelmeivel gyakorlati tapasztalataiból merítve, rávilágított ennek a terültnek az ismerethiányosságaira is.
Reisinger Péter professzor és Borsiczky István „Gyomszabályozási módszerek az ökogazdálkodásban” közös szakmai tájékoztatójukban a precíziós művelési technikákat foglalták össze különös figyelemmel a gyomirtási feladatokra. Üzemi video felvételekkel illusztrálták az elmondottakat, amelyeken a gyakorlatban már alkalmazott technikákkal ismerkedhettek meg a résztvevők.
Tóth Miklós MTA akadémikus „Az állati kártevők elleni perspektivikus védekezés lehetőségei az ökológiai gazdálkodásban különös tekintettel az illatanyagokra” címmel tartott előadást a különböző rovarcsalogató illatanyagokról. Kitért a hasznos szervezetek, köztük a fátyolkák csalogató anyagokkal történő betelepítésének lehetőségére, valamint azokra az eredményekre, melyek alapján várható, hogy a kártevők csalogató anyag listája a közeljövőben tovább bővülhet.
A „Kórokozók elleni perspektívikus védekezés lehetőségei az ökológiai gazdálkodásban” témakört dr. Kövics György a Debreceni Egyetem mikológus docense tekintette át, kezdve a biogazdálkodásban engedélyezett készítményekkel megvédhető termésmennyiségektől a különböző agrotechnikai eljárások alkalmazásának termésmennyiségben is mérhető előnyeinek felsorolásáig. Visszapillantott a már-már elfeledett technikák – hernyóöv, törzstisztítás stb. – alkalmazásának felelevenítésére is.
Az előadások sorát Véha Antal a Szegedi Tudományegyetem professzorának „Az ökológiai termények beltartalmi értékeit megőrző korszerű feldolgozás” legújabb eredményeinek ismertetése zárta. Láthattunk magasnyomással – mintegy 1000 báron – tartósított élelmiszerekkel végzett kísérleti eredményeket is, melyek napjaink gyakorlatában is bevezetésre kerültek, vagy rövidesen bekerülnek HHP eljárás néven (High hydrostatic pressure; azaz magas hidrosztatikus nyomással). Ezek az eljárások a korábbi fagyasztással, vákuumos csomagolással és úgynevezett lassú főzéssel, vagy előfőzéssel és fagyasztással (háztartásokban blansírozás – fagyasztás) történő tartósítás hátrányait (íz – zamat – frissesség) igyekeznek kiküszöbölni.
Az előadásokat számos gyakorlati kérdés és hozzászólás tette naprakésszé és élővé, mintegy jelezve az igényes szakmai tájékoztatók iránti élénk érdeklődést és a hallottak hasznosulását. A program a Pro Biokultúra díjak átadásával zárult.
Dr. Inczédi Péter
(Biokultúra 2016/6)
