Újabb tapasztalatok az atka elleni védekezésben

Fekete László 13 éves kora óta, 32 éve méhészkedik. Gyermekként édesapjától tanulta meg a szakma alapjait, majd 2009-ben főállású bioméhész lett. 2002 óta végzi tevékenységét a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőrzése-tanúsítása mellett. Régi olvasóink emlékezhetnek rá egy 2011-ben lapunkban megjelent interjúból, amikor megosztotta velünk különleges atka elleni védekezési módszerének részleteit. Kísérletező kedve azóta is töretlen, így ismét felkerestük, hogy beszélgessünk vele az utóbbi években szerzett tapasztalatairól.

– Milyen évet zárt 2016-ban, hogy sikerült betelelnie a méhekkel?

– A 2016-os év a méhészkedés terén nagyon rossz volt. Az időjárás befolyásolta a mézhozamot, éppen akkor volt rossz, amikor a méhek tudtak volna gyűjteni. A nagy atkafertőzöttség miatt sajnos nem túl népesek a családjaim, a többi évhez viszonyítva valamennyivel kevesebb a telelő méh. Azért bízom benne, hogy minden család átvészeli a telet.

– 2011-ben 200 családdal dolgozott, rakodókaptárban. Jelenleg hány családot tart, változtatott az akkori rendszeren?

– 2011 óta kismértékű változás történt csak. Most 250 méhcsaláddal dolgozom, jelenleg is nagyboconádi fészekkel és méztérrel. A méztérben kevesebb keretet használok azért, hogy a méhek meghizlalják, így a fedelezőgéppel hatékonyan tudok dolgozni.

– 2011-ben megtudhattuk Öntől, hogy az atka ellen tejsavas kezeléseket alkalmaz és a hatóanyagot furettóval juttatja be a kaptárba. A kezeléshez 20%-ban gyógyszertári tejsavat és vivőanyagként denaturált szeszt használt. Tavasszal kezdte el a kezeléseket, miután a hőmérséklet tartósan elérte a 15°C-ot, eleinte 6 napos szünetekkel. Háromszor ismételte meg, hatnaponként, később ritkábban, de általában 30 naponta megismételte a kezelést, kivéve a főhordás időszakát, amikor nem zavarta a méheket. A kezelések során mindig ellenőrizte az aktahullást és kontrollként végzett oxálsavas és hangyasavas kezelést is néhány családnál. Változtatott azóta a módszerén?

– Az atkafertőzöttség nagyon nagy volt ebben az évben. Sok éves tapasztalatom alapján a fertőzöttség minden évben változó volt eddig, de már három éve azt látom, hogy évről-évre egyre több atka van a családokban. Ezért is tértem át a sublimox készülékre, mellyel ugyanúgy, mint a furettóval, tejsavat és oxálsavat is ki tudok juttatni. A tejsavas kezelésem annyiban változott, hogy erősebb koncentrációban kapják meg a méhek. Ami azt takarja, hogy 100 ml denaturált szeszhez 50 ml 90%-os tejsavat, a 80%-os tejsavból pedig 60 ml-t teszek és ebből az egységből 3 ml-t kap egy család. A tavaszi kezeléseim már elmaradnak, csak a nyár folyamán, júniusban-júliusban végzek ellenőrző kezeléseket, a higiénikus aljdeszkával ellátott családoknál. Ha nem tapasztalok nagyobb mennyiségű atkahullást, akkor állományszintű kezelésre ebben az időszakban nem kerül sor.

Az állományszintű kezeléseket augusztus elején kezdem, heti rendszerességgel, heti egy alkalommal. A kezelések felváltva történnek oxálsavval és tejsavval. Kétszer végzek kezelést tejsavval, majd egyszer oxálsavval, 2-2,5 g/család mennyiséggel. A kezeléseket egészen a fiasításmentes időszakig alkalmazom. Természetesen az atkahullást minden kezelés után, 5-6 nap elteltével ellenőrzöm. A hangyasavas kezelést nem alkalmazom, mivel azt tapasztaltam, hogy a méheket és a méhanyákat is igencsak megviseli, ennél fogva nem hatékonyabb, mint a fent említett szerek.Az atkairtást most is addig végzem, míg atkahullást tapasztalok. Jelenleg még kísérleti szinten próbálkozom (próbálkozunk) az illóolajos atkairtással, de ez még gyerekcipőben jár.

– Az atkán kívül van olyan egyéb betegség, ami számottevő nehézséget okoz a méhészetében?

– Betegségekkel kapcsolatban szerencsére túl sok tapasztalatom nincs, mivel megpróbálom a családokat minél kisebb időre kizökkenteni a megszokott ritmusukból. Nem kezelem fölöslegesen a családokat, csak amikor kell, a fészekbe begyűjtött mézhez nem nyúlok, csak ha nagyon muszáj és megpróbálok arra törekedni, hogy a legjobb képességű családjaim legyenek. Ezt anyaszelektálással próbálom elérni.

– Egyedül dolgozik, vagy számíthat segítségre?

– Családok kezelését egyedül végzem, de minden más munkát családon belül meg tudok oldani.

– Mik a tapasztalatai a bio méz értékesítésével kapcsolatban?

– A külföldről származó olcsóbb méz esetében gyakran derül ki, hogy hamisított termékről van szó. A fogyasztó minden szempontból jobban jár, ha közvetlenül a lakóhelyén, vagy a közelében élő termelőtől vásárolja meg a mézet. A bioméz értékesítésével kapcsolatban az a tapasztalom, hogy minden évben, a kereskedők és a felvásárlók határozzák meg az árakat. Sajnos még nem tartunk ott, hogy a magyar dolgozó ember meg tudja vásárolni a termelőtől a jó minőségű biomézet, legalábbis itt vidéken ez a tapasztalat. Biopiacon nem értékesítek, időhiány miatt. A külföldről behozott mézzel az a probléma, hogy olcsó és rossz a minősége, amivel nem igazán foglalkozik senki, mivel az az elsődleges szempont, hogy olcsó legyen. Kérdezem én, ha az országban van elegendő mennyiségű, jó minőségű méz, akkor miért kell behozni külföldről a silány minőségű mézet? Össze lehetne hasonlítani minden külföldről behozott mézszállítmányt a magyar, jó minőségű (bio) mézzel. A külföldről behozott mézet ugyanúgy meg kellene mintázni, mint a hazait. Amikor tőlem a felvásárló mintát vesz, akkor több szempontból is vizsgálja és csak akkor vásárolja meg, ha minden kritériumnak megfelel. Véleményem szerint csak és kizárólag méznek kellene az üvegben lenni, más anyagoknak nincs helye benne. A szigorúbb ellenőrzést a jobb minőségű méz megtermelése érdekében kellene megtenni. Így a méhészek is jobb árat tudnának kialkudni a piacon és a fogyasztók asztalára is igazi, hazai méz kerülne. A fogyasztó mindenképpen jobban jár, ha kistermelőtől vásárol mézet, mert nagy valószínűséggel az legalább méz, mégpedig hazai.

Még szeretném megjegyezni, hogy sajnos a mezőgazdasági ágazatnak a méhészeti része igencsak gyengén támogatott. Mivel a méhésznek nem lehet sem fagykára, sem aszálykára, és nem lehet 90-100%-ban támogatott beruházása sem. Pedig köztudott, hogy a méhek nélkül az emberiség néhány év alatt veszélybe kerülne. De sajnos ezek a mondatok minden fórumon süket fülekre találnak. Hogy miért? Mert nagy a méhsűrűség Magyarországon és senki nem veszi észre a méhek hiányát. Egyelőre…

Nagy Judit
(Biokultúra 2016/6)