2015 jan 05

A Biogazdálkodás az életük – Pro Biokultúra díj 2014

Nincs hozzászólás

2014. december 13-án a XXVII. Biokultúra Tudományos Napon ismét a Pro Biokultúra díj kiosztása volt az év legjobban várt eseménye. A kitüntetéssel azok munkáját szeretné a Magyar Biokultúra Szövetség és az egész bio közélet elismerni, akik szinte egész életüket erre a gazdálkodási formára tették fel.

Tóth Katalin

„Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára vagyok. 2012-ben volt szerencsém megismerkedni a bio világával, amikor dr. Fazekas Sándor miniszter úr felkért arra, hogy a kormány által elfogadott Nemzeti Vidékstratégiát vegyem irányításom alá, melynek célja, hogy 2020-ig a vidék társadalmi és gazdasági folyamataiban látható és minden érintett számára érezhető javulás következzen be. Az irányításom alatt álló főosztály aktívan közreműködött az ökológiai gazdálkodás fejlesztéséről szóló akcióterv elkészítésében, a biotermelés, -feldolgozás irányába történő elköteleződésem is ehhez az időszakhoz köthető.

A Szövetséggel, a tagokkal, a termelőkkel a nürnbergi BioFach kiállításon nyílt alkalmam megismerkedni, ahol a standot meglátogattam, a vásárt megtekintettem.

Ott körvonalazódott hosszú távú együttműködésünk, melynek keretében számos szakmai program megvalósulását támogattam szakmailag és lehetőségeimhez mérten forrás biztosításával is. A stratégia az új kormányzati ciklusban szoros értelemben véve már nem tartozik portfóliómhoz, de a kapcsolat, támogatás részemről továbbra is fenn maradt.

Az ökogazdák számára fontos, sőt kritikus kérdés, hogy miképp alakul a 2014-2020-as Közös Agrárpolitika támogatási rendszere hazánkban. Brüsszelben jelenleg is folyik az Európai Bizottság ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló javaslatának tárgyalása. Magyarország a Visegrádi Négyek keretében – Bulgáriával, Romániával és Szlovéniával együtt – közös nyilatkozatban ismertette a magyar agrárszektor érdekeit tükröző észrevételeit, amelyek alapján a hazai ökológiai gazdálkodás fejlődése érdekében kéri a javaslat átdolgozását. A nyilatkozatban Magyarország kiáll a párhuzamos (ökológiai és konvencionális) termelést folytató gazdákért, a jó minőségű termékeket biztosító folyamatellenőrzésért és a kiskereskedőket aránytalan sújtó adminisztrációs terhektől való mentessége mellett. Magyarország számára szintén fontos szempont a kivételes termelési szabályok (például a nem ökológiai vetőmag használata) fenntartása.

A kormány döntése alapján a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó új agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodási támogatási intézkedéseket a 2015-re vonatkozó átmeneti intézkedések bevezetése nélkül kell kidolgozni, a 2016. január 1-jével történő elindítást szem előtt tartva. Lesznek jogcímek, melyek már 2015-ben elindulnak, nemzeti forrásból megelőlegezett formában. Ilyenek a Fiatal Gazda program és a Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) támogatásai. Utóbbi jogcím jelenleg is sok, hátrányos termőterületen tevékenykedő ökológiai gazdálkodót érint, így számukra ez pozitív hír.

Célom, hogy a termelőknek minél szélesebb teret tudjunk biztosítani, valamint a kutatás-fejlesztési vonalat is meg kell vizsgálni, hogy milyen kapacitások vonhatók be; mindenkinek hozzá kell tenni a saját értékeit az ágazat működéséhez.

Tóth Katalin államtitkar átveszi a Pro biokultura dijat

Számomra nagyon sokat jelent a Pro Biokultúra Díj, hálás vagyok érte és egyben örömmel tölt el, ha bármilyen vonatkozásban is sikerült előbbre vinnem közös ügyünket, a bio ügyét. Azt gondolom, ennek a díjnak az odaítélése és átvétele egyaránt érdek nélküli. S éppen ebben rejlik a szépsége.”


Dobosi Dániel és felesége Dobosi Ilonka

Dobosi Dániel és felesége Ilonka Pro biokultúra dijasok

„Feleségem és én 1979-ben kötöttünk házasságot és még az egybekelés előtt vettünk Ilonka nevére is egy területet, szőlőtelepítéshez (mivel akkor egy család 800 négyszögöl szőlőterületet szerezhetett, viszont utána területét megtarthatta). Így már egy kataszteri holdon tudtunk gazdálkodni másodállásban. Én a helyi termelőszövetkezetben traktorosként dolgoztam, emellett öt gyermekünk született és azokat neveltük. Mikor jött a rendszerváltás, lehetővé vált, hogy főállásban vállalkozóként dolgozzunk. Anyagi lehetőségeink nagyon szűkösek voltak, ezért minden munkát el kellett vállalni, hogy a gazdaságot kialakíthassuk. Így közben szépen kialakult egy lakatosüzemünk is (mert tudtam hegeszteni), amit párhuzamosan üzemeltettünk.

A szőlőtermesztés mellett fontos rész volt a szőlő szaporítóanyag termelés is a Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel. A törzskönyvezett Prebázis vírustesztelt tőkékről származó központi törzsültetvényes szőlőoltvány készítés. 1997-ben, amikor lakatosüzemünk is elérte azt a méretet, célszerű volt külön vállalkozásként üzemeltetni, ezért létrehoztuk feleségemmel a közös tulajdonú Kft-t. A DD-Inox Kft.-t főként rozsdamentes acéltermékeket gyártottunk, közel 20 főt foglalkoztatva. Majd 2006-ban a lakatosüzemet átadtuk az akkor már gépészmérnök Dániel fiunknak és az oltványkészítést is felszámoltuk. A minőségi borkészítést tűztük ki célul és kísérleteztünk a biogazdálkodással. 2003-ban dr. Szőke Lajos tanár úr járt Szentantalfán és beszélt a biogazdálkodásról, ő irányította rá figyelmünket és meg is győzött.

Ahogy szaporodtak a tapasztalataink és bővültek az ismereteink a biológia egyensúly hozzáállásával, egyre elkötelezettebbek lettünk a biogazdálkodás mellett. Rájöttünk, hogy az ismeret hiánya miatt egy ember milyen hamar áldozatul esik a gyógyszer vagy növényvédő szer lobbinak. A biogazdálkodás egy életformát jelent, nem egy növényvédő szer cserét. Harmóniában élni a környezetünkkel. A családunkban nagyon fontosnak tartjuk, hogy a Teremtő Istennel is szövetségben éljünk, valamint embertársainkkal is szeretetben és harmóniában. Úgy érezzük, hogy a Jóistentől nyert erőfeszítéseinket áldás kíséri és örömünket is találjuk a munkákban, ez biztosítja is a megélhetésünket. Jelenleg Bálint és Győző fiunkkal közösen gazdálkodunk.

Ma már a két generáció sikeresen együtt dolgozik, úgy vélem sikerült újraéleszteni a 1700-as években indult tradíciót. A családunk jelenleg 25 hektáron gazdálkodik, borainkat főként palackosan értékesítjük, több országos és nemzetközi elismerést is elértünk borainkkal konvencionális borversenyeken, amelyek bizonyítják, hogy a biotermékek élvezeti értéke abszolút versenyképes.

A díjnak nagyon örülünk, nagy elismerésnek tartjuk. Ilonka és én sem tudtunk az elismerésekért dolgozni, nem ezek motiváltak, de nagyon szívmelengető érzés, amikor a piacon túl a szakma is értékeli munkánkat!”


Matthew Hayes

MATTHEW HAYES

„Először 1983-ban találkoztam a biogazdálkodás koncepciójával a húszas éveim elején. Akkoriban éppen Londonban volt munkám és néhány barátommal együtt önkéntes­kedést vállaltunk a Table­hurst Farmon mint ’woofer’ (Worldwide Oppor­­tunities on Organic Farms – biofarmokon való önkéntes rövidítése). Hamar rájöttem, annyira szeretem ezt a fajta munkát, hogy feladtam az akkori munkámat a BBC-nél és ezt követően a Tablehurst Farmra (mely egy jól működő biodinamikus gazdaság Dél-Sussex megyében) költöztem 1984 tavaszán és gyakornokként kezdtem el dolgozni a farmon. Két és fél évet töltöttem el ott mind a gazdaság kertjében és farmján is – gyakornokságomat befejeztem mint biozöldség-termesztő. Mikor elkezdtem, semmit sem tudtam a biodinamikus megközelítésről, őszintén, nagyon furcsának is találtam. Ám rögtön nagyon vonzott a biogazdálkodás koncepciója, mivel nagyon szerettem a szabadban dolgozni, ugyanakkor az ideáljaimat is megvalósította, úgy mint a természet és környezet védelme, emberekkel lenni a természetben, továbbá a legjobb minőségű zöldségek termesztése. Azonban ahogy telt az idő lassanként nyitottam a biodinamikus megközelítés felé, amit most már teljesen holisztikus megközelítésként értelmezek, ami jelentőségteljes keretet ad a élővilágnak és a bele-beleszövődő kozmikus erőknek.

Amint befejeztem gyakornokoskodásom, visszaköltöztem Londonba egy évre, egy városi gazdaságban dolgoztam majd úgy döntöttem, hogy elutazom és önkénteskedem különböző gazdaságokban Új-Zélandban, valamint Ausztráliában. Mikor 1989-ben visszatértem Angliába, munkát találtam Észak-Angliában mint kertészeti oktató és tréner egy érdekes projektben. 3 évig dolgoztam itt, segítve a munkanélküliek visszaintegrálódását biokertészkedés képében. Itt találkoztam első feleségemmel, Judittal, aki önkéntes volt Magyarországról. Megszületett Kristóf, az első gyermekünk Middlesborough-ban Észak-Angliában, majd délre költöztünk, hogy el tudjam végezni tanulmányaimat mint környezeti biológus. Itt született második fiunk Lukács.

1995-ben Magyarországra költöztünk. A GATE (Gödöllői Agrártudományi Egyetem) felajánlott egy munkát komposztálási projektben. Hanna, a harmadik gyermekünk ebben az évben született meg. Ha már Gödöllőn voltunk, a KTI-nél (Környezeti- és Tájgazdálkodási Intézet) kaptam munkát dr. Ángyán József vezetésével. 1998-ban megalapítottuk az első CSA-t („Community supported Agriculture” – Közösség által támogatott mezőgazdálkodás), mely a „Nyitott Kert” biokertészeti projekt lett Magyarországon. Dr. Podmaniczky László és dr. Ángyán József egyaránt érdeklődést tanúsítottak eme alternatív megközelítésének a gazdaság szervezéséhez, és mivel már szereztem tapasztalatokat CSA rendszerekről Angliában és a biogazdálkodásban, szabad kezet kaptam e projekt megvalósításában.

A „Nyitott Kert” a SZIE biokertészeti tangazdasággá nőtte ki magát 2006-ban, én voltam a tangazdaság vezető egészen 2012-ig. 2010-ben barátokkal összefogva elkezdtünk egy kis saját biogazdaságot Zsámbokon, mely a „Zsámboki Biokert” nevet kapta. Itt találkoztam Katával, az új feleségemmel.

Mit jelent számomra ez a díj? Nagyon örülök és nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy megkapom ezt a Pro Biokultúra díjat, hiszen számomra ez azt jelenti, hogy teljesen befogadott a magyar bio mozgalom. Mindig is befogadtak a magyarországi biogazdálkodók, mint a bolond angol úriembert. Az emberek gyakran elfelejtik a sok nehézség ellenére, hogy egy gyönyörű országban élünk, tápanyagban gazdag talajjal, kedvező klímával és melegszívű emberekkel – tökéletes hely biogazdálkodásra. Gyakran úgy tűnik, hatalmas erőfeszítések árán lehet csak valamit elkezdeni és működtetni Magyarországon, de mindig is éreztem, hogy Magyarország nagyon jó tanár számomra és közel érzem magam a magyar biogazdálkodók közösségéhez.

Úgy vélem tudatosan erősítenünk és fejlesztenünk kell ezt a közösséget, különös tekintettel arra, hogy hogyan tudjuk vonzóvá tenni ezt a fiatal gazdálkodók és kertészek számára. Oktatással és támogatással kellene segítenünk az új generációs biokertészek és gazdálkodók életét. A biomozgalomnak nyitottá kéne válniuk az új kezdeményezésekre, új módszerekre és új emberek befogadására. Nagyon fontos lenne, hogy mint biotermesztők, ne csak a szokásos, hűséges vásárlói körünket elégítsünk ki, hanem új fogyasztókat és gazdálkodókat is bevonjunk, megszólítsunk. Ez lehet fájdalmas is, mivel ezzel le kell mondanunk néhány prémium árról, hogy versenyképesebbek legyünk. Célokat kell kitűzni magunk elé és elfogadtatni őket, mint nemzeti célokat. 5%-a az összes étel termelésnek és fogyasztásnak bionak kell lennie 2020-ra, 10%-a az összes étel vásárlásnak bionak kell lennie 2025-re és 50%-nak 2035-re.”


Horváth László

HORVÁTH LÁSZLÓ

„1934-ben telepedtek le nagyszüleim Mihályiban. Nagyapám a gazdasági válság idején a kivándorlók közt egy szénbányában gyűjtött vagyonán vásárolta meg a felosztott uradalmi birtok egy teleknyi részét. Ezen a 2000 négyszögöl telken építkeztek és ültették az első gyümölcsöst. 1950-ben vásárolták meg a szomszéd azonos méretű telkét. Az akkori technológia szerint telepítették be a 6×6 m-re középmagas vadalanyú Jonathan, Stoymored, Húsvéti Rozmaring, Starking, Téli arany Parmen almafajtákkal.

Folyamatos ifjítás (fajtaváltás) mellett 1992-ig használtuk a régi művelési módot, amit közben alacsony törzsű termőkaros orsóvá változtattunk.

1972-ben végeztem Fertődön a Kertészeti Szakközépiskolában, majd technikusi vizsgát tettem. A rendszerváltást követően több szakmai úton vettem rész az új (törpe orsó, szuper orsó) termesztési technológia megismerése céljából Hollandiában, Ausztriában (Steyrben), Németországban (a Bodeni-tó környékén) és Olaszországban (Dél-Tirolban). 1992-ben telepítettem először támrendszer mellé M9 alanyú Jonagold, Jonagored, Idared, Granny Smith, Golden fajtákat 3×1 m-es térállással.

A kárpótlást követően a lakóháztól 500 m-re sikerült 1995-ben 2 ha 1998-ban 1 ha almát telepítenem 3,5×1,2 m huzalos támrendszerrel. Az egyre nehezebb (nyomott árú) értékesítésből kiindulva próbáltam más irányba nyitni. 1999-ben telepítettem még 8 ha nemes bodzát, Haschberg fajtát a könnyebb értékesíthetőség miatt, kihasználva a pályázati lehetőséget a több lábon állás érdekében. Az almaültetvények termőre fordultak, ezért meg kellett oldani a termék tárolását, mivel felénk nem volt lehetőség szüretkor értékesíteni, kivéve az iparit 5-10 Ft-ért.

2002-2003-ban megépítettem egy hűtőtárolót, melyben biztonsággal eltartható a termés. 2003-ban két szomszédos területet megvásárolva ültettem még 2,5 ha almát és 5,5 ha szilvát. Ezen kívül megvalósítottam az öntözőrendszert, az almára csepegtető, a bodzára és a szilvára szárnyvezetékkel csévélő dobos megoldást biztosítva. A házikerttel együtt közel 20 ha a gyümölcsös, sorainak hossza közel 40 km. Jelenleg 5000 db bodzát, 3200 db szilvát és 14 500 db almafát kell metszenem, permeteznem, kapálnom.

2001-02-ben szexferomonos méréseket végeztem az MTA részére, a mérési eredmények tudatában mertem átállni 2002-ben a biotermesztés nehéz és embert próbáló útjára, először az almával, majd 2004-ben a szilva és a bodza ültetvényekkel.

Mivel megvan a kapáláshoz, fűnyíráshoz, nyesedékaprításhoz, permetezéshez, gépi (levegős) metszéshez minden adapter, ezért az évközi munkákat a 4 tagú család végzi, az értékesítést, a manipulálást kereskedelmi végzettségű feleségem irányítja, csak a szüreti munkákhoz veszünk igénybe idegen munkaerőt. A tároláshoz konténereket készítettem és targoncát vásároltam.

Szívvel- lélekkel veszünk részt számos biorendezvényen, kezdve az Ökoportyától az Országos Bionapig és az egészséges életmódról szóló kiállításokig. Mégis nagyon meglepett, hogy a magyar biogazdálkodás legrangosabb kitüntetését, a Pro Biokultúra díját nekem – én úgy érzem, hogy nekünk, a Horváth családnak – ítélték. Talán az ősök 78 éves gazdalétét és a mi 48 éves küzdelmünket érezte meg a Magyar Biokultúra Szövetség, amikor a döntését meghozta!”


Czédulás István

Czédulás IstvánCzédulás István a magyar bioméhészet meghatározó személyisége. Családi hagyomány, régi elhivatottság vezette Istvánt, ezt a Gödöllőn végzett agrármérnököt a méhészet területére. A rovarok megértése, a méhészkedés nem egyszerű feladat, és ennek legnehezebb ága a bioméhészkedés, amelyet magas fokon űzni már szinte művészet. Czédulás István pedig ezt csinálja 1998 óta, immár 16 éve. Ezen időszak alatt hiba nélkül elvégzett bioméhészkedés, a megtermelt bio méhészeti termékek saját feldolgozása, sokfélesége, az akác- és vegyes virágméz mellett a szelídgesztenyeméz, a hársméz, a galagonyaméz, az új biotermékek kifejlesztése: méz mákkal, barackmaggal, feketeribizlivel, fahéjjal, áfonyával, citrommal, homoktövissel, sárgabarackkal, galagonyával, szőlőmaggal, virágporral, propolisszal példát mutatnak más méhészeknek, bioméhészeknek.

A tudás önzetlen átadása, a méhészet érdeklődőknek bemutatása, mások segítése, továbbá a bioközéletben a Méhészek Biokultúra Egyesületének elnöki posztjának közel 10 éves betöltése, sikeres méhész rendezvények megszervezése eredményezte azt, hogy a Magyar Biokultúra Szövetség „Pro Biokultúra” díjára jelölték Czédulás Istvánt, aki a Szövetség vezetőségi tagjaként, szinte minden ülésen megjelenve folyamatosan kiáll a bioméhészek és a bioméhészet érdekében. Vesszőparipája a méhek hazai és világszintű megmentésének kérdésköre.

A díjat odaítélő vezetőségi ülésen István betegsége miatt nem tudott megjelenni; itt a legmagasabb szavazatszámmal nyerte el a „Pro Biokultúra” díjat, amihez gratulálunk és ezúton is gyógyulást kívánunk!

Dr. Roszík Péter alelnök
a Magyar Biokultúra Szövetség nevében
(Biokultúra 2014/6)

[felül]