2012 máj 26

A bioméhészetben a megelőzés a fontos

Nincs hozzászólás

A méhészeket különleges embernek tartják. Barkó Árpád debreceni bioméhész három generációs méhészcsaládból származik.

– A nagyapám nagyon régóta méhészkedett, én voltaképpen 1990 óta vagyok benne a szakmában. 14 évesen kerültem édesapám és a nagyapám mellé.

A távközlésben dolgoztam elég sokáig és mellette végeztem el a főiskolát, kertészmérnök lettem. A méhekkel először mellékállásban foglalkoztam, főállásban 2005 óta méhészkedem és mellette az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) méhészeti szaktanácsadója vagyok. A távközlés után váltottam át a méhészeti szaktanácsadás irányába. 1997-ben alakult egy bioméhészeti kör, édesapám abba belépett és utána, amikor elhalálozott, átvettem a helyét, valamint a méhészetét.

– Hova vándorol? A lakóhelyétől körülbelül mekkora az a távolság, ahova el tud jutni?

– Azzal kezdeném, hogy Debrecen belterületén vannak a méhek. Ezért tavasszal, minél hamarabb elvándorlunk innen a méhállomány nagyobb részével, azért, hogy megelőzzem a környékbeli lakókkal a gondokat. Igyekszem olyan méhlegelőt találni, hogy meglegyen a szükséges tápanyag-igényük. Keresek tavaszi legelőt lehetőleg olyan környezetben, ahol vannak fűzfák, illetve gyümölcsös, utána repce, akác, felsőakác vagy hegyiakác, majd pedig a napraforgó következik. A napraforgó után még keresek valami nyárvégi méhlegelőt. Repce, akác, napraforgó, vegyesvirág és ámorakác mézeket termelek.

Kaptársor tavasszal

Kaptársor tavasszal

– Milyen kaptárakat használ és milyen előnyeik vannak ezen eszközöknek?

– Tamási-féle rakodókaptárban méhészkedem. Korábban nagyboconádi kaptárakat használt az egész családom. A Tamási-féle rakodóban pedig nagykereten van a fészek, a méztér pedig félkereten. Ennek az az előnye, illetve ebben azt szeretem, hogy az NB fészekkereten tavasszal jól fejlődik a család, jobban mintha a kaptár végig félkereten lenne. A nagyboconádi kaptárhoz képest ennek az az előnye, hogy könnyebben lehet pergetni. Jelenleg 120 méhcsaládom van.

Gazdag méhlegelő: bio repcemező a Hortobágyon

Gazdag méhlegelő: bio repcemező a Hortobágyon

– Az atka elleni védekezésről szólva milyen saját ötletei vannak, amik eredményesek voltak?

– Az atka elleni védekezésben az oxálsavas módszer a legeredményesebb. Fiasításmentes állapotban kell oxálsavval kezelni a méheket. Ez csurgatással történik. Az oldatot saját magam készítem. Egy liter desztillált víz, egy kilogramm cukor kell hozzá. Ezt fel kell oldani és ebbe kell tenni 6 dekagramm kristályos oxálsavat. A csurgatást fecskendővel oldom meg. 50 millilitert kell egy méhcsaládra fecskendezni, a léputcák közzé.

– A szert hogyan kell használni, milyen időközönként kell ismételni?

– Az a lényeg, hogy egy méhgeneráció egy oxálsavas kezelést kapjon. Tehát túl sok oxálsavat nem bírnak el a méhek. Ezért őszi, záró befejezésként ajánlott, mert akkor a legjobb a hatékonysága.

– Korábban alkalmazott-e más módszert az atkák ellen?

– Nagyon sokáig az illóolajokat használtam, illetve most is van itthon. Mint ahogyan a szerves savak, az illóolajok használata is függ az időjárástól. Illóolajos készítmények kaphatók, melyekhez gyógyszertámogatást tudunk igénybe venni, akárcsak a 60%-os hangyasavhoz, amit szintén többször használtam. CD-tokban 40 ml hangyasavval átitatott és felszeletelt oázistéglát helyeztem el a kaptár alján és ezt párologtattam.

Nem az a cél, hogy az atka felszaporodjon és akkor beavatkozunk valamivel, hanem az, hogy amennyire lehet, megakadályozzuk, hogy felszaporodjon.

– Hogyan tudja megvizsgálni azt, hogy csökkent-e az atkasűrűség?

– Higiénikus aljdeszkával ellátottak a kaptárak. Lehet vizsgálni a természetes elhullást is, illetve ha egy próbakezelést csinálunk, akkor meg tudjuk vizsgálni, hogy mennyi volt a lehullás és ebből lehet következtetni bizonyos dolgokra. Egy-két családot megvizsgálni nem elég, mert az nagyon erősen változhat, hogy melyik család mennyire fertőzött atkával.

– A csurgatásos módszert a méhek mennyire viselik el és mennyire türelmesek ezzel kapcsolatban, illetve van-e elhullás a méheknél?

– Ha betartjuk a receptúrát, elhullást nem tapasztaltam. Élelmiszer-egészségügyi szempontból teljesen környezetbarát, az biztos. Ám a méhek szempontjából nincs olyan, hogy környezetbarát, mindent túl lehet adagolni. Akár a hagyományos, akár a bioméhészetről beszélünk, nincsen olyan szer, ami a méheknek nagy barátja lenne. De tulajdonképpen, ami az atkát irtja, az magasabb dózisban árt a méheknek is. Tehát nagyon sok múlik a méhész szaktudásán és tájékozottságán.

– Hogyan oldja meg a teleltetést, a téli etetést?

– Napraforgó után szoktam még méhlegelőket keresni. A napraforgót sem szoktam teljesen kipergetni – illetve egyetlen egy mézet sem –, nem rabolom ki a családokat. Sőt, a napraforgó után még szoktam olyan méhlegelőt keresni, ahol tudnak valamelyest gyűjtögetni a méhek, ami elősegíti a téli betelelést. Sikerülni szokott ez a dolog. 15 kilogramm méz kell ahhoz, hogy át tudjon telelni egy méhcsalád.

– Megyei szaktanácsadóként hogyan látja a bioméhészet jelentőségét, jövőjét?

– A bioméhészet nincs könnyű helyzetben, mert egyik oldalról az atka elleni védekezés szerintem nagy kihívás a méhésznek. A másik oldalról a bioméhészeti kockázatok nincsenek megfizetve a termék árában. Kapunk egy 20 százalékos felárat a konvencionális méz árához képest, de ezzel nem vagyunk megfizetve. Sajnos, nem lehet előre látni, hogy mit hoz a jövő. Nem lehet kiszámítani, hogy mennyire lesz a termékekre kereslet 1-5-10 év múlva. Innentől kezdve nem lehet belelátni, milyen áron lehet eladni a mézet. A méhész a saját munkáját nem szokta kiszámolni, hanem csak a költségeit, a saját munkáját nem rakja bele összegzéskor. Tehát minimális haszonnal dolgozunk valamennyien.

– Van-e utánpótlása a szakmának, a méhészetnek abban a körzetben, ahol Ön tanácsadó?

– A bioméhészek köre folyamatosan bővül, rengeteg kezdő van. Az árversenyben sem közömbös ügy. A megyében 900 méhész munkálkodik, ebből kb. 30 körül lehet a bioméhészek száma. A hordós mézet a nagybani értékesítés során el tudtam adni, inkább azzal van gond, hogy bioméhészként nehéz értékesíteni a kiszerelt mézet.

– Mik a tervei?

– Korábban részt vettem mézversenyeken és vegyesmézzel voltam győztes a pusztai bio mézversenyen. Az utóbbi időszakban azért nem versenyeztettem meg a mézet, mert magam is zsűritag vagyok a gyulai mézversenyen. Mint zsűritag úgy látom, hogy kiváló a magyar méz minősége. Szeretnék az ágazatban maradni, megtalálni az útját-módját annak, hogy a változó körülmények között talpon tudjak maradni és ez nagy kihívás. Elkötelezett híve vagyok a biogazdálkodásnak, a szemléletmódot terjesztem és egyetértek annak céljaival.

Méztermékek

Ilonka Mária
(Biokultúra 2012/2)

[felül]