2013 aug 19

A DE AGTC KIT Nyíregyházi Kutatóintézet

0 Comment

A DE AGTC KIT Nyíregyházi Kutatóintézetét 1927-ben alapította a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara Nyír­egyháza város segítségével azzal a céllal, hogy a Nyírség sajátos ökológiai és edafikus viszonyaihoz alkalmazkodó gazdálkodási módszereket dolgozzon ki és vizsgáljon.

Ehhez kapcsolódik a Westsik-féle tartamkísérlet beállítása 1929-ben, mely, bár nem az ökológiai gazdálkodás elvein alapul, de az alkalmazott tápanyag-utánpótlási módok eredményei a biogazdálkodásban is felhasználhatók.

A Kutatóintézet 1997-től kezdve folytat ellenőrzött ökológiai gazdálkodást, jelenleg 55 ha területen. Itt szántóföldi növénytermesztést végzünk, melynek elsődleges célja, hogy a Kutatóintézetben nemesített és fenntartott növényfajtákból bio vetőmagot állítsunk elő. Emellett árutermelést is folytatunk. Tábláink Nyíregyháza határában helyezkednek el különböző minőségű, de általában gyenge barna erdőtalajon, változatos domborzaton. Talajaink fő jellegzetessége a savanyú kémhatás (pHKCl 5,97), alacsony humusztartalom (0,98%), jó, illetve közepes tápanyag-tartalom (NO2-NO3-N: 2 mg/kg, P: 144 mg/kg, K: 123 mg/kg). A fő problémát homok frakció magas aránya miatti kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonságok jelentik.

Vetésváltás, vetésforgó

A vetésváltás, vetésforgó kialakításakor több dologra is figyelnünk kell. Elsődleges szempont, hogy olyan növényfajokat válasszunk, amelyek a sajátos, gyakorta (elsősorban a vízháztartás szempontjából) szélsőséges talajtulajdonságokat tolerálják. Ez lecsökkenti a szóba jöhető növényfajok körét, ennek ellenére viszonylag kedvező helyzetben vagyunk, hiszen a Kutatóintézetben kalászos, pillangós, kertészeti és alternatív növények nemesítésével foglalkoznak a kollégáink. Így lehetőségünk van a növényekről közvetlenül a nemesítőtől tájékozódni (bár ezt bárki megteheti, szívesen válaszolunk kérdésekre, örömmel vesszük a fajtáinkkal kapcsolatos tapasztalatokat).

Fontos szempont a talaj termékenységének megtartása, esetleg javítása. Minden táblában legalább 5 évente egyszer vetünk zöldtrágyát. Erre a célra is intézeti fajtákat használunk. Jól bevált, nagy zöldtömeget adó növény a szöszösbükköny, olajretek (1. ábra). Ezek további előnye, hogy télen sem hagyjuk szabadon a talajt, így védekezve a jelentős károkat okozó szélerózió ellen.

Szöszösbükköny zöldtrágya bedolgozása

1. ábra | Szöszösbükköny zöldtrágya bedolgozása

A talaj minősége miatt a kalászosoknak nagy jelentősége van, hiszen ezek termésbiztonsága a többi növényhez képest nagyobb, a vetőmagtermesztéshez szükséges szelektálás is könnyebben megoldható. A kalászosokat nem csak főnövényként vetjük, de a bükkönyfélék támasztónövényeként is bekerülnek a növényi sorrendbe. Rendszeresen alkalmazott kombináció a szöszösbükköny rozs támasztónövénnyel, illetve a zab tavaszi bükkönnyel. A kalászosok ezen kívül jó gyomelnyomó képességgel is rendelkeznek, megfelelő sűrűségben vetve a gyomok nem hoznak magot a táblában a betakarításig.

A kapásnövények közül elsősorban napraforgót vetünk, itt is általában intézeti fajtát használva. A gyomszabályozás szempontjából ez azért kedvező, mert a tavaszi vetésig rendszeres tárcsázással vagy kombinátorozással a talaj gyommagkészlete csökkenthető. A növényállomány megfelelő időben történő kapálása, töltögetése pedig szintén csökkenti a gyomok mennyiségét. A jól záródó, tiszta állomány pedig megakadályozza a gyomok felmagzását a betakarítás előtt (2. ábra).

Napraforgó tábla

2. ábra | Napraforgó tábla

Az alternatív növények közül nagyon jól beilleszthető a biotermesztésbe a pohánka, más néven hajdina (3. ábra).

Virágzó pohánka tábla

3. ábra | Virágzó pohánka tábla

A hajnalban lecsapódó nedvességet is jól hasznosítja, sűrűn vetve a gyomelnyomó képessége is jó. Folyamatosan virágzik, így méhlegelőnek kiváló. A velünk együttműködő méhész egy különleges, Ukrajnában gyógyszerként használatos mézet tud így előállítani, a méhek pedig elvégzik a megporzást. A betakarítás nem egyszerű, mert a nagy zöldtömeg levágása problémát okozhat. Konvencionális termesztésben a betakarítás előtt deszikkálják az állományt, mi pedig jó kombájnost keresünk, aki a nagy zöldtömeget is képes learatni. Ez a zöldtömeg természetesen ebben az esetben is visszakerül a talajba.

A köles szintén alternatív növény, vetőmagtermesztése a kakaslábfű megjelenése miatt sok kézi munkát igényel és betakarításakor (hasonlóan a pohánkához) jelentős növénytömeg marad vissza, melyet szintén a talajba forgatunk.

A lucernát 4-6 évig tartjuk állományban (4. ábra). A bioterületen mindig van 5-6 ha-on lucerna, melyet rotációban telepítünk a tábláinkon, így minden területre bekerül. Ezzel az adott terület biológiai javítását végezzük el, hiszen mélyre hatoló gyökérzete a talaj fizikai tulajdonságait javítja, a gyökerek szervesanyag-tartalma a talajszerkezet szempontjából kedvező, a gyökérgümői pedig a talaj nitrogén-ellátottságát javítják. A lucernát lekaszáljuk szénának, de a második kaszálást magfogásra használjuk, így rendszeresen tudunk biztosítani bio lucerna vetőmagot.

Lucerna kaszálása

4. ábra | Lucerna kaszálása

A vetésforgó tehát általánosságban a következőképpen néz ki: kalászos, kapás, kalászos, pillangós (adott esetben kalászos támasztónövénnyel), pohánka.

Tápanyag-gazdálkodás

A homoktalajokon különösen igaz, hogy a szervesanyagot pótolnunk kell. Ennek megvalósítása nem egyszerű, hiszen jó minőségű istállótrágyát nagyon nehéz beszerezni. Az intézeti bioterületeket 4-5 évente trágyázzuk, ekkor 300-400 q/ha istállótrágyát szórunk ki. Egyszerre kb. 10 ha területen tudjuk a trágyázást megoldani. Ezen kívül a növényi szármaradványokat nem hordjuk le a tábláról, hanem a kombájnnal összeszecskáztatjuk és bedolgozzuk a talajba. A növények kondíciójának javítására tavasszal Biokál készítményeket használunk több alkalommal, melyek kedvező hatása szemmel látható.

Már korábban említettük a növényi sorrendbe rendszeresen beillesztett zöldtrágyázást. Ezzel gyorsan lebomló, és a növények által jól hasznosítható szervesanyagot juttatunk a talajba, illetve a gyökérgümők N2-kötése a növények nitrogén szükségletének kielégítését segíti.

Betegségek elleni védekezés

A biogazdálkodás során talán az egyik legnehezebb feladat a termesztett növények megvédése a különféle kórokozóktól és kártevőktől. Ezt a munkát a konvencionális gazdálkodásban a különböző (sokszor drasztikus hatású) készítményekkel oldják meg a termelők. A Kutatóintézetben folyó biogazdálkodás során, mint minden ökogazdaságban, cél a betegségek megelőzése, a növények jó kondíciójának biztosítása.

A vetésforgónkban alkalmazott kalászos növényeknél jellemzően fellépő betegségek ellen az ökológiai gazdálkodásban alkalmazható hatóanyagok és készítmények listájában szereplő réz és kén tartalmú készítményekkel szoktunk védekezni, amennyiben szükséges. Az állati kártevők ellen szintén az említett felsorolásban megtalálható szereket alkalmazzuk. Fontos, hogy csak indokolt esetben használunk növényvédelmi anyagokat, feleslegesen nem terheljük a termesztett növényt és a környezetet sem. A gabonafélék gyomosodása esetén gyomfésűt szoktunk járatni a területeinken úgy, hogy a művelő eszköz haladási iránya hegyes szöget zárjon be a vetés irányával.

A kapás és alternatív növényeknél a növényvédelmi munka leginkább a gyomszabályozásra terjed ki. Fontos a vetés előtti több alkalommal végzett kombinátorozás, mellyel a csírázó gyomok mennyiségét nagyban csökkenthetjük. Ezzel megkönnyítjük a későbbi munkánkat a vegetációs időszak alatt. Itt kell megemlíteni, hogy az egyes növények gyomelnyomó képességét is figyelembe kell vennünk és a vetésnél megadott mennyiségi értékek közül mindig a nagyobb dózist alkalmazzuk, így is csökkentve a gyomnövények felszaporodásának esélyeit.

Az állókultúrában nem tapasztaltunk jelentős kór- és kártevő felszaporodást, így ebben az állományban nem szoktunk növényvédelmi kezeléseket alkalmazni.

Fajtaválasztás

A fajtaválasztásnál elsődleges szempont, hogy a sajátos klimatikus és talajviszonyokhoz adaptált fajtákat használjunk. Ebből a célból kétségkívül a Kutatóintézet saját nemesítésű fajtái a legmegfelelőbbek. Fontos, hogy az adott növényfajta jó ellenállóképességgel is rendelkezzen, ez a biztonságos növénytermesztés elengedhetetlen feltétele. A laza homoktalajokon nagyon sok gyomfaj is jól érzi magát, ezért fontos szempont a fajták gyomelnyomó képessége.

A kalászosok közül rendszeresen szerepel a vetésforgóban a Szabolcs tritikálé és a Kisvárdai-1 rozs, ritkábban a Lota zab. Kapásnövényként a napraforgó (Anita és fekete étkezési) szerepel a fajtaválasztékban. A pillangósok közül rendszeresen vetjük a Hungvillosa szöszösbükkönyt, az Emma tavaszi bükkönyt és legalább 5 ha-on mindig van lucerna (Hunor-40). Az alternatív növények közül a Hajnalka pohánkát és a Rumenka kölest vetjük rendszeresen. Jól beilleszthető a vetésforgóba az intézet zöldborsó fajtasora is, azonban a rendszeres lopáskár miatt a termesztés nem biztos, hogy gazdaságos.

A felsorolt fajokon és fajtákon kívül időnként egyéb fajokat és fajtákat is kipróbálunk. A Kutatóintézetben fenntartott növényfajták leírása a portal.agr.unideb.hu linken megtalálható.

Értékesítés

Az értékesítés részben a Kutatóintézettel folyamatosan kapcsolatban lévő gazdák részére történik, részben más, kereskedelmi vagy termeltetési tevékenységet végző cégeken keresztül értékesítjük a vetőmagokat. Az árunövényeket feldolgozó cégeknek értékesítjük. Az értékesítés általában hazai piacon történik, ennek hiányában külföldi piacokat keresünk. A legjobb hirdetési formánk, ha a Kutatóintézettel kapcsolatba került gazdák és kereskedők továbbadják pozitív tapasztalatukat.

A bio vetőmagok értékesítése elég nehézkes, hiszen mindenki próbál minél olcsóbban hozzájutni a szükséges vetőmagokhoz, ezért a bio felár nehezen érvényesíthető.

Kapcsolat az oktatással

A Kutatóintézet egyik feladata az oktatásban való részvétel. Ennek keretében fogadunk hallgatókat nyári gyakorlatra a Debreceni Egyetemről. Emellett a szakdolgozatok, diplomamunkák készítésében is részt veszünk. Jelenleg egy PhD hallgató dolgozik az ökogazdálkodással kapcsolatos témán, ő a talaj szervesanyag-tartalma és mikrobiális aktivitása változásának dinamikáját vizsgálja és hasonlítja össze a konvencionális módon művelt talajokkal. A kísérletek költségeit részben az ÖMKI ösztöndíj-programja fedezi, a Talajbiológiai Laboratóriumunk pedig megfelelő hátteret biztosít a vizsgálatok jelentős részének elvégzéséhez.

dr. Makádi Marianna – Tomócsik Attila
Debreceni Egyetem AGTC KIT Nyíregyházi Kutatóintézet
(Biokultúra 2013/2)

[top]