2013 máj 29

A gyomirtó és génmódosított kukorica toxikus hatása

Nincs hozzászólás

Két évig tartó, patkányokon végzett kísérletekkel vizsgálták a Roundup-rezisztens génmódosított kukorica (Roundup gyomirtószerrel és anélkül termesztett), továbbá maga a Roundup herbicid egészségre gyakorolt hatását. Nőstény patkányoknál valamennyi kísérleti csoport esetében a kontroll csoportokénál 2-3-szor nagyobb halálozási arányt tapasztaltak és mindez sokkal rövidebb időn belül következett be.

Ezt tapasztalták 3 GMO-val etetett hím patkány csoportnál is. A nőstényeknél nagyméretű emlődaganatok fejlődtek szinte mindig gyakrabban és hamarabb, mint a kontroll csoportokban. Az agyalapi mirigy volt a második leginkább érintett szerv. A nemi hormon egyensúly megbomlott a GMO és a Roundup kezelésektől. A kezelt hímeknél a májpangás és elhalás 2,5-5,5-szer gyakrabban fordult elő. Az egyértelmű és súlyos nefropátia (vesekárosodás) 1,3-2,3-szor nagyobb számban fordult elő. A hímeknél 4-szer annyi nagyméretű, tapintható daganatot találtak, mint a kontrollnál és ezek 600 nappal korábban jelentkeztek. A biokémiai adatok szignifikáns mértékben igazolták a krónikus vese elváltozásokat; valamennyi kezelés esetében mindkét nemnél az elváltozások 76%-a a vesét érintette. Az eredmények a Roundup nemlineáris, a hormonális rendszert megzavaró hatásával, valamint a transzgén GMO-ban való fokozott kifejeződésével és annak metabolikus következményeivel magyarázhatók.

A kísérleti állatok többségében tumorok alakultak ki

A kísérleti állatok többségében tumorok alakultak ki

Napjainkban nemzetközi szinten zajlik a vita a GM növényekkel kapcsolatos, emlősökön végzett toxicitás vizsgálatok szükséges hosszát illetően. Jelenleg a hatóságok nem írnak elő hosszú távú etetési kísérleteket az étkezési célból előállított GMO-kra és a létrehozott növényvédőszerekre vonatkozóan. A biotechnológiai ipar számos vizsgálatot végzett, melyben 90 napos etetési kísérleteket hajtottak végre. A vizsgálatok főleg GM szójára és kukoricára vonatkoztak, melyek herbicid toleránsak, vagy Bt toxint termelnek.

A növényvédőszerek toxicitásának vizsgálatakor általában csak a hatóanyag hosszú távú hatásaira koncentrálnak és nem magát a mezőgazdaságban alkalmazott szert használják. Ez volt a helyzet a Roundup hatóanyagával, a glifozáttal kapcsolatos vizsgálatoknál is. Fontos azonban megjegyezni, hogy a glifozát csak bizonyos adalékanyagok segítségével képes a növényekbe hatolni, melyek jelen vannak a Roundup szerekben is. A csapvízben, élelmiszerben, takarmányban is megjelenő Roundup herbicid szermaradékok is a teljes összetételű gyomirtóból származnak, ami a mezőgazdaságban a leggyakrabban használt keverék. Számos kutató éppen ezért javasolja a teljes összetételű növényvédőszerek hatásának vizsgálatát a hatóanyagoké helyett.

Tekintettel a területen tapasztalt fent említett információ hiányra, a cikk szerzői kétéves, részletes etetési kísérletet hajtottak végre. A vizsgálat során sokkal több paramétert néztek (és sokkal gyakrabban), mint ami az OECD útmutatójában szerepel (a gyártók egy része ezt szokta alkalmazni a GMO-k esetében, bár ezt nem erre a célra találták ki). Ez lehetővé tette, hogy a kutatók részletes információkat szerezhessenek az egészségre gyakorolt lehetséges hatásokról és azok lehetséges eredetéről, melyek a GMO-ban található génmódosítás közvetlen, vagy közvetett következményeként, vagy a GMO-n alkalmazott gyomirtószer miatt, vagy a kettő együttes hatásaként jelentek meg.

A tanulmányban felhasznált kukorica­fajták a Roundup-toleráns NK603 (Monsanto) és a legközelebbi izogénes, azaz nem génmódosított fajta voltak. Ezt a két típust hasonló normál körülmények között termesztették, egymástól megfelelő távolságban, hogy elkerüljék a keresztbeporzást. Az NK603 termesztésére szolgáló egyik táblát Roundup gyomirtószerrel kezelték, míg egy másikon nem használták a herbicidet. A kukoricát akkor takarították be, amikor a termés nedvességtartalma 30% alá került, majd megszárították. A három féle kukoricából aztán a laboratóriumi patkányok számára táplálékot készítettek, az előírásoknak megfelelően. A száraz takarmány 11, 22 vagy 33% Rounduppal, vagy anélkül termesztett GM kukoricát, vagy 33% nem génmódosított kukoricát tartalmazott. Az ivóvízben a kereskedelmi forgalomban kapható Roundup gyomirtószert hígították, nagyon pontosan, tömeg-spektrométerrel beállítva a glifozát szintet.

100 hím és 100 nőstény patkányból képeztek 10 egyforma csoportot. Mindkét nem estében volt egy kontroll csoport, amelyik sima vizet és az izogénes kukoricából készített takarmányt kapta, 6 csoportot etettek a 11, 22 vagy 33% Rounduppal kezelt, vagy nem kezelt területről származó GM kukoricát tartalmazó élelemmel, végül a maradék 3 csoportot a kontroll csoportnál is használt élelemmel etettek, azonban ezek vizébe különböző mennyiségben Roundup gyomirtószert adagoltak. A vízbe adagolt mennyiség a következőknek felelt meg: bizonyos szennyezett csapvizekben előforduló, GM takarmányokban található mennyiség, valamint mezőgazdaságban alkalmazott minimális hígítás fele. Heti két alkalommal ellenőrizték az állatokat, feljegyezték a klinikai tüneteket, megmérték az esetlegesen előforduló daganatokat, a táplálék- és vízfogyasztást, valamint az egyedek testtömegét. Az állatoktól rendszeresen vettek vérmintát, melyből 31 paramétert vizsgáltak, továbbá vizeletmintát, melyben 16 paramétert elemeztek.

Eredmények

A hímek 50%-a, a nőstények 70%-a pusztult el GM kukoricát tartalmazó élelmet fogyasztó csoportokban, azonban a mortalitás aránya nem függött össze a kezelésben alkalmazott dózissal. Az első hímek daganatos megbetegedés miatt pusztultak el (el kellett altatni őket, mert a daganat mérete meghaladta a testtömegük 25%-át) kb. 1 évvel azelőtt, hogy a kontroll csoportban az első állat elpusztult. Az első nőstény patkány a 22% GM kukoricát tartalmazó takarmányt fogyasztó csoportból hullott el, emlő fibroadenóma miatt, 246 nappal az első kontroll állat pusztulása előtt. Hímek esetében a legnagyobb eltérést a mortalitásban a 11% GM kukoricát fogyasztó állatoknál találták: a 17. hónapban a mortalitás ötszöröse volt a kontroll csoport mortalitásának. Nőstényeknél ez az arány a 22% GM kukoricát fogyasztó csoportnál volt a legnagyobb, a 21. hónapban hatszorosa volt az elhullás aránya a kontroll csoporthoz képest. A nőstényeket együttesen nézve a kezelt csoportokban összességében 2-3-szor nagyobb volt az elhullás aránya, mint a kontroll csoportokban, a kísérlet folyamán végig. A nőstények sokkal érzékenyebben reagáltak a vízben oldott Roundup gyomirtószerre.

A nőstény patkányoknál a legnagyobb daganatok ötször gyakrabban fordultak elő, mint a hímekben és ezek 93%-a emlődaganat volt. Az adenómák, fibroadenómák és karcinómák inkább csak nagy méretük miatt voltak károsak, nem a daganat jellege miatt (légzési, emésztési stb. nehézségeket okoztak az állat számára). Egy metasztatikus petefészek cisztadenómát és két esetben bőrdaganatot is találtak. Metasztázis (távoli áttét) két esetben fordult elő. 14 hónap elteltével a kontroll csoportban nem volt jele a daganatoknak, míg a kezelt csoportokban a nőstények 10-30%-ánál megjelentek az emlődaganatok. A 24. hónap elején valamennyi kezelt csoportban a nőstények 50-80%-ánál találtak emlődaganatokat, egyedenként akár hármat is, míg a kontrollcsoportban csak az állatok 30%-ánál. A Roundup-pal kezelt csoportokban az egyedek 80%-ában találtak daganatokat. Hasonló tendenciát tapasztaltak a Rounduppal kezelt ivóvizet fogyasztó csoportoknál is. Az agyalapi mirigy daganatai a kezelt csoportoknál kétszer gyakrabban fordultak elő.

Hímeknél a májat és a vesét érintették leginkább az elváltozások. A máj elváltozásai 5,5-ször gyakrabban fordultak elő, mint a kontroll csoportban. A vesében a súlyos krónikus nefropátiára utaltak a duzzadt gyulladásos területek, ez a 33% GM kukoricát fogyasztó csoportban kétszer nagyobb arányban fordult elő.

Korábban már megállapították, hogy a glifozátot a megengedett határértéknél nagyobb mértékben tartalmazó víz fogyasztása máj és vese problémákat okozhat. Azonban a cikkben leírt vizsgálattal egyértelműen igazolták többek között azt, hogy a glifozát tartalmú teljes összetételű gyomirtószer jóval a megengedett határérték alatt is súlyos, a hormonális rendszerrel összefüggő elváltozásokat okoz az emlőben, vesében és májban. Ez az első tanulmány, amely részletesen dokumentálja a GM Roundup-toleráns kukorica és a Roundup gyomirtószer, a világon a legszélesebb körben alkalmazott gyomirtószer fogyasztásának hosszú távú káros hatásait.

Szerkesztette és fordította:
Nagy Judit
Forrás: www.sciencedirect.com
(Biokultúra 2013/2)

[felül]