2015 nov 30

A helyi meteorológiai mérések szerepe és tapasztalata az ökológiai szőlőtermesztésben

0 Comment

Az ECOWIN és ISTERVIN program eredményei (2010 -2014.)

Az Ausztria – Magyarország határon átnyúló együttműködési pályázat (ECOWIN – Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – L 00083/01. sz. projekt) keretében 2010-ben indult szakmai program a nyugat-magyarországi borvidékeken.

A program hazai vezetője a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Szaktanácsadó és Továbbképző Intézete. Korábban, 1998 óta több kutatási programot valósítottunk meg ebben a térségben a környezetkímélő szőlőtermesztési technológia fejlesztése érdekében.Ebben a pályázatban azt a célt tűztük ki, hogy a természetvédelem érdekében további változtatásokat határoznunk meg a talajművelés-talajvédelem, a tápanyag-gazdálkodás, a növényvédelem gyakorlatában. Monitoring vizsgálatokat végzünk (pl. ragadozó atka vizsgálatok, sorközi növény borítottság és fajösszetétel meghatározása, nappali lepke fajok megjelenésének elemzése stb.), új módszereket alkalmazunk (helyi meteorológiai mérésekre alapozott növényvédelmi előrejelzés, EUF talajvizsgálat stb.), melyek segítik a célok megvalósítását és az eredmények értékelését. Az ökológiai szőlőtermesztésben engedélyezett – új növényvédőszereket, növénykondícionálókat, fajgazdag sorközi takarónövényzet – technológiai elemeket alkalmazunk.

A Szlovákia – Magyarország határon átnyúló együttműködési pályázat (HUSK/1101/2.2.1/0294 – ISTERVIN Természetvédelem a Duna menti területeken ökológiai szőlőtermesztési technológia bevezetésével) keretében az előző pályázat tapasztalatait is felhasználva, folytattunk vizsgálatokat. A célok hasonlóak, de figyelembe vettük a Duna melletti térség és a nagy értékű vízbázis kiemelt jelentőségét.

A szőlőültetvények jelentős része olyan területeken található, melyekre domborzat függő tájszerkezeti szempontból fokozott figyelmet kell fordítani, azon kívül természetvédelmi területeken, tájvédelmi körzetekben, illetve azok puffer területein helyezkednek el. A korábbi intenzív gazdálkodás következtében (túlzott műtrágyázás, intenzív talajmunkák, herbicidek, inszekticidek alkalmazása stb.) azonban a szőlőtermesztés összeütközésbe került a természetvédelmi előírásokkal.

Ausztria és Magyarország a határon átnyúló együttműködés területén több éves közös múltra tekint vissza. A 2010-ben indult osztrák-magyar projekt célja, hogy a határ mentén a gazdasági, társadalmi, kulturális és ökológiai kapcsolatokat elmélyítse, ezzel a regionális versenyképesség erősítése és az egyenlőtlenségek enyhítése is megvalósítható. Ezen belül az ECOWIN program keretében a természetvédelmi elveknek megfelelő, olyan szőlőtermesztési technológiát dolgoztunk ki, amely környezetkímélő szempontokat figyelembe véve elősegíti az ültetvények biodiverzitásának helyreállítását. A környezettudatos gazdálkodási, termelési szemlélet kialakítása szintén fontos szempont volt, ennek érdekében tananyagot írtunk, melyben az ökológiai termesztés elemei nagy hangsúlyt kaptak, képzéseket, bemutatókat, tanulmányutakat szerveztünk mind a hazai mind az osztrák gazdálkodóknak, hallgatóknak egyaránt.

Projekt résztvevők

A határrégió sok kedvező adottsággal rendelkezik, gazdag természeti erőforrásokban és számos ökoszisztémának, mint pl. a szőlőültetvények ad otthont. A támogatás odaítélésének elsőszámú feltétele a földrajzi elhelyezkedés volt, vagyis Alsó- Ausztria déli része, illetve Kelet-Stájerország, Bécs és környékének déli része, Észak-, Közép- és Dél-Burgenland, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye. A vizsgált ültetvények és partnerek kiválasztásánál az előzőekben leírt szempontokat kellett figyelembe venni, ezen kívül fontos volt, hogy legalább egy osztrák és egy magyar szervezet között projektpartnerség jöjjön létre.

A vezető partner, esetünkben a Bio Forschung Austria szervezet (dr. Bernhard Kromp és dr. Wilfried Hartl) koordinálta a projekt kidolgozását, felelős a közös projekt lebonyolításáért és a projektszintű menedzsmentért. Ausztriai projektpartner Bundesamt für Weinbau (HR dr. Walter Flak), Eisenstadt, hazai projektpartner NyME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet (dr. Cser János, dr. Vér András), Mosonmagyaróvár, a programban szaktanácsadóként működik közre a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Kar két oktatója dr. Németh Krisztina és dr. Szőke Lajos.

Balról Bernhard Kromp, jobbról dr. Wilfried Hartl (Bio Forschung Austria)
Balról: Bernhard Kromp; jobbról: dr. Wilfried Hartl (Bio Forschung Austria)

A célcsoportokat úgy kellett meghatározni, hogy mind a termesztéstechnológia kidolgozásához szükséges kísérleti szőlőültetvények a régió különböző részeiről legyenek, így a termelők tapasztalatai is hitelesebbé tegyék az eredményeket, érintettek legyenek a hegyközségek, mint érdekképviseleti szervek, szőlész-borász képző és kutató intézetek és szaktanácsadók, ezen keresztül a középiskolai diákok és felsőoktatási intézmények hallgatói, akik fogékonyak a környezettudatos szemlélet iránt. Érintettek a természetvédelmi szervezetek (Nemzeti Parkok, Tájvédelmi körzetek), önkormányzatok természetvédelmi referensei, akik hatással tudnak lenni a szabályzók betartatásán keresztül az engedélyek kiadásáig, arra hogy a termelők betartsák a környezetkímélő technológia előírásait, ezáltal a termelés fenntartható legyen. Az idegenforgalmi egyesületek az öko-, illetve a falusi turizmus szervezésén, hirdetésén keresztül pedig a fogyasztók érdekeltségét teremtik meg.

A programban résztvevő szakértők és kutatási területeik

✓ Hazai szakértők:
  • prof. dr. Benedek Pál – kabóca monitoring, edafon vizsgálat;
  • László Gyula nappali lepke monitoring, biológiai növényvédelem;
  • dr. Mikulás József – talajtakarás, gyomszabályozás;
  • dr. Németh Krisztina – atka monitoring, lisztharmat ökológiai vizsgálat;
  • dr. Szőke Lajos – talajvizsgálat, patogén gombák elleni védekezés;
  • dr. Varga Jenő – magasabb rendű növények monitoringja, gyomszabályozás;
  • dr. Vér András – ornitológiai megfigyelések.
✓ Külföldi szakértő:
  • Oen. Dr. Uwe Hoffman bioszőlészeti szaktanácsadó Németország.
✓ Kísérleti partnerek:
  • Apátsági Pincészet Pannonhalma (Babszökő dűlő Écs, Széldomb dűlő);
  • Láng Pincészet, Kőszeg;
  • Weninger Pincészet Sopron/Balf;
  • Cezar Winery Kft. Nagyrada;
  • Sopvin Kft., Sopron (F/36 tábla);
  • Fényes Pince Sopron – Présháztelep (F/33 tábla)

Az ECOWIN és ISTERVIN projekt céljai

  • Optimális biológiai művelési módszerek tesztelése a szőlőtermesztésben.
  • Természetes szőlőművelési módszerek bevezetése.
  • Biodiverzitás helyreállítása.
  • Ökológiai szőlőtermesztés oktatása.
  • Kisérleti üzemi területek bemutatása.
  • Ismeretterjesztés.

A program megvalósítása érdekében több szakterületen specialista kutatók, szaktanácsadók végzik a munkát.

2010 – 2013 között EU program keretében a Nyugat-Dunántúli borvidékeken az At-Hu (At-Hu L 00083/01.sz. projekt) ECOWIN pályázat segítségével folytattunk komplex környezetkímélő technológia-fejlesztést a szőlőültetvényekben. Hat partner gazdaságban végeztünk vizsgálatokat, többek között alkalmaztuk a helyi meteorológiai mérést automata műszerekkel és minden gazdaságban futtattuk a GALATI – VITIS programot is.

Az ECOWIN program kutatási területei

A program kidolgozásakor szem előtt kellett tartani, hogy a termesztéstechnológia minden elemére kiterjedjen, fokozottan figyelembe véve a környezetvédelmi előírásokat és a hasznos élő szervezetek elszaporodását, fennmaradását elősegítő eljárásokat. Mivel a kiválasztott területek földrajzi fekvése, ökológiai jellemzői adottak voltak a termesztési hagyományaik miatt, így az új technológiát a meglevő feltételekhez kellett alakítani.

Az ECOWIN projektben a szőlőterületek ökologizálását tűztük ki célul, melyek közül az alábbi prioritásokat kell kiemelni:

  • Természetvédelem. A biodiverzitás növelése a szőlőültetvényben, az ültetvény ökoszisztémájának stabilizálása, a környezet peszticid terhelésének megszüntetése – csökkentése.
  • Termelés. Maximális termésbiztonság, optimális hozam, maximális minőség, marketing előny.
  • Társadalmi. Egészséges, biztonságos ültetvény környezet, az értékes, természetes ökoszisztémák védelme, szermaradék mentes szőlő, bor.

Első lépésként az ültetvények állapotfelmérését végeztük el annak érdekében, hogy lássuk, hol kell jelentős beavatkozásra számítani. Az ültetvények domborzati elhelyezkedése és kezeltségi állapota, fajtaösszetétele igen változatos képet mutatott, ezért volt nagy kihívás egy egységes környezetkímélő technológia kidolgozása. Volt olyan gazdaság, amely évek óta a biotermesztés elkötelezett híve, volt, amelyik konvencionális és volt olyan, amelyik integrált termelést folytatott. Az állapotfelmérés során tájékozódhattunk a tápanyag ellátottságról, az ültetvényállagról, a hasznos élő szervezetek és a kártevők jelenlétéről, mennyiségéről, azon kívül a kórokozó fertőzöttségről is.

Az alábbi területeken végeztünk monitoring vizsgálatokat:
  • ragadozó atka vizsgálatok;
  • sorközi növény borítottság és fajösszetétel meghatározása a termőhely-specifikus sorköz- és a soralja-takarónövény rendszer kidolgozása céljából, amely a biodiverzitás helyreállításának és fenntartásának egyik lehetséges módja;
  • nappali lepke fajok megjelenésének elemzése;
  • madártani megfigyelések;
  • edaphon vizsgálatok;
  • kabóca felvételezés.

A fentieken kívül bevezetésre került a helyi meteorológiai mérésekre alapozott növényvédelmi előrejelzés, EUF módszerrel történő talajvizsgálat is.

A kémiai (gyom-, rovarirtó és gombaölő) szerek alternatív biológiai módszerekkel történő kiváltására kidolgozott eljárásokat 6 kísérleti területen teszteltük.Új, az ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett készítményeket és módszereket használtunk a kémiai szerek helyett, alkalmaztuk a biológiai védelem lehetőségeit (pl. ragadozó atka betelepítése, feromon légtérterítés, Bacillus thurengiensis kurstaki, Mycosin –Vin, Alginure, rézhidroxid, kén, Oikomb A (K-vizüveg), Oikomb B (édeskömény magolaj), Prev-B2 (narancsolaj és Bór), Vitisan (Kálium-hidrogén-karbonát).

A szegélyek és sorközök kezelésére kidolgozott természetvédelmi előírásoknak megfelelő eljárások kipróbálása is megtörtént. Fontos szempont volt, hogy a program során kapott termelési/termesztési tapasztalatokat megosszuk a termelőkkel, szakmai szervezetekkel, oktatási intézmények oktatóival hallgatóival. Ennek érdekében gyakorlati képzéseket szervezetünk, tananyagot írtunk.

A program időtartama 4 év (2010-2013).

2012–2014. között új EU pályázat keretében a Duna menti borvidékeken az Sk-Hu pályázat (HUSK/1101/2.2.1/0294) ISTERVIN, folytattunk technológiai fejlesztést szőlőültetvényekben, figyelembe véve a korábbi pályázat tapasztalatait is. Öt partner gazdaságban – részben újonnan telepített automata meteorológiai műszerek segítségével – végeztünk növényvédelmi előrejelző program vizsgálatokat.

Projekt partnerek:

  • IPROVIN Slovákia szőlész-borász egyesület Szlovákia;
  • NYME Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet Mosonmagyaróvár;
  • Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola Szőlőtermesztési Tanszék Szlovákia.
✓ Hazai szakértők:
  • prof. dr. Benedek Pál – kabóca monitoring, edafon vizsgálat;
  • László Gyula nappali lepke monitoring, biológiai növényvédelem;
  • dr. Mikulás József – talajtakarás, gyomszabályozás;
  • dr. Németh Krisztina – atka monitoring, lisztharmat ökológiai vizsgálat;
  • dr. Szőke Lajos – talajvizsgálat, patogén gombák elleni védekezés;
  • dr. Varga Jenő – magasabb rendű növények monitoringja, gyomszabályozás;
  • dr. Vér András – ornitológiai megfigyelések.
✓ Kisérleti partnerek:
  • Nyakas Pince Budajenői ültetvény
  • Hilltop Neszmély Kesztölci ültetvény
  • Mikóczi István Tata
  • Szőllősi Mihály Tata
  • Babarczi Szőlőbirtok Győrújbarát
  • Pécsinger János Ménfőcsanak (győrújbaráti szőlő)

Ebben a dolgozatban a helyi meteorológiai mérésekre alapozott növényvédelmi előrejelzés tapasztalatait mutatjuk be.

Növényvédelmi előrejelzés

A fejlesztés célja – többek között – az egységes növényvédelmi előrejelző program alkalmazása, amely a helyi meteorológiai mérések adatait használja fel.

Anyag és módszer

A mezőgazdasági termelés egyik döntő tényezője az időjárás, amely a termelési folyamatokat alapvetően befolyásolja. Magyarországon – elsősorban a szőlőterületeken – az utóbbi 15-20 évben több mint 250 db automata meteorológiai állomást telepítettünk, különböző pályázati támogatással. Ezek eredményeit már sokan igénybe veszik, de a szolgáltatás bővíthető.

A mezőgazdasági termelés eredményét – több más tényező mellett – a gazdálkodási év időjárási körülményei határozzák meg. Az időjárási tényezők hatásának összességét „évjárat hatásnak” nevezzük.

Az időjárás alapvetően meghatározza a termesztéstechnológiai folyamatok kezdetét, az elvégzendő munkák időpontját. Így pl. a szőlő vegetációs folyamatai évenként eltérő lefutásúak, ami a termés mennyiségét és minőségét is meghatározza.

Az egyes munkafolyamatok elvégezhetősége is függ az időjárási jellemzőktől. A permetezés erős szél esetén nem végezhető, az elsodródás környezeti veszélyt is jelent. A talajmunkák jó minőségű elvégzése csak kedvező talajnedvesség viszonyok között lehetséges.

Az agrometeorológiai előrejelzés a napi munkaszervezésben is ad hasznos információkat, de segíti a gazdát a növényvédelemben szükséges védekezések meghatározásában is.

Az időjárási tényezők közül a mezőgazdasági gyakorlatban szükséges információk: a hőmérsékleti értékek közül a napi minimum, maximum és középhőmérséklet, a radiációs minimum értéke, a csapadék mennyisége és eloszlása, a csapadék intenzitása, a napsütéses órák száma, a levegő páratartalma, a szél iránya és erőssége, a talaj hőmérséklete, a levélnedvesség értéke. Ezeket a jellemző értékeket ma már automata meteorológiai műszerekkel mérik, melyeket az adott növénykultúra közelében helyeznek el. Vannak olyan időjárási elemek – pl. a csapadék a nyári időszakban – amelyek értéke kis távolságon belül is jelentős eltérést mutathat, ezért indokolt a méréseket a növény állomány közelében végezni.

Az automata meteorológiai műszerek több típusa ismert, ezek közül Magyarországon a LUFT-D, AGROEXPERT-A, METOS-A, BOREAS-H terjedt el, melyek érzékelői közel azonos jellemzőkkel rendelkeznek. Az eltérés közöttük az adatgyűjtés és továbbítás, az értékelés, valamint a szerviz szolgáltatás tekintetében jelentkezik. Az utóbbi időben jelent meg a „SmartVineyard” (Szőlőőr-H), amely a többi automata műszerhez hasonló, de van saját fejlesztésű LHT szenzora és alkalmazza a legkorszerűbb adat átviteli és feldolgozási lehetőségeket.

Az elmúlt időszak pályázati lehetőségei alapján a szőlőültetvények környezetében mintegy 250 db automata meteorológiai állomás működik.

2015-2 automata meteorologiai muszer1

2015-2 automata meteorologiai muszer2

2015-2 automata meteorologiai muszer3
1-3. ábra | Automata meteorológiai műszer

A meteorológiai információk felhasználásával növénykultúránként külön – külön speciális növényvédelmi előrejelző programok működtethetők, melyek a kártevők és kórokozók elleni hatékony, de környezetkímélő és költségtakarékos védekezést teszik lehetővé. Ennek az az alapja, hogy minden kártevő és kórokozó megjelenésének és a fertőzés erősségének időjárási feltételei vannak. Ha ismerjük az adott károsító szervezet biológiai sajátosságait, érzékenységét az időjárás egyes elemeivel kapcsolatban, akkor a helyben mért időjárási jellemzők alapján előre jelezni lehet, hogy az adott károsító megjelenik-e, ha igen – mikor – és milyen erős fertőzés várható.

Az előrejelző programok egy része konkrét tanácsot is ad a védekezésre és a javasolt növényvédő szert (hatóanyagot) illetően. Ilyen előrejelző program pl. a GALATI – VITIS, amely a szőlő peronoszpóra, lisztharmat és Botrytis elleni védelmet szolgálja.

A program előnye, hogy nem csak a kórokozó biológiai igényét hasonlítja össze az aktuális időjárási helyzettel, hanem figyelembe veszi a terület fekvéséből adódó különbségeket, a szőlőfajták eltérő betegség érzékenységét, a növény fejlettségi állapotát (fenológiai stádium), a fertőzés kialakulásának előfeltételeit és az eddig elvégzett permetezés(eke)t is. Az információk alapján az előrejelző program – általában egy hétre – ad javaslatot, hogy van-e fertőzés veszély, ha van milyen erősségű. Kell-e védekezni, ha igen, milyen típusú készítménnyel javasolja a védelmet. A program működtethető hagyományos (konvencionális), környezetkímélő (AKG integrált) és ökológiai művelésű ültetvényben is.

A programot a vegetációs időszak kezdetétől – a könnyezéstől – az érés idejéig működtetjük. Általában a 9-35. hét között működik az előrejelző program.

A nemzetközi szerzőgárda segítségével a program angol, német, francia, cseh, szlovák és magyar nyelven is tud kommunikálni.

A mintegy 30 éves tapasztalat alapján – a program használatával – jelentősen csökkenthető a permetezések száma, a felhasznált növényvédő szer mennyisége és a környezet terhelése, de a növényvédelem költsége is.

Az elmúlt évek időjárása nagyon eltérő volt, így a program működésének tapasztalatai sok új információt is jelentenek. 2010. és 2014. évek rendkívül csapadékosak voltak, de a csapadék mennyisége és eloszlása különbözik. 2013. év kora tavaszi időjárása volt szokatlan és különleges, de érdekes volt a vegetációban a „hideg” és „meleg” periódusok szinte hetente történő változása.

A vizsgálati adatok és az előrejelzés adataiból a győrújbaráti és a pannonhalmi eredményeket értékeljük részletesebben.

Az ECOWIN programban résztvevő gazdaságokban különböző típusú automata meteorológiai műszerrel végzik a helyi adatgyűjtést:

  • Kőszeg: Boreas (H) típus
  • Pannonhalma: Lufft HP 100 (H) típus
  • Nagyrada: Metos (A) típus
  • Sopron: Agroexpert (A) Adcon-Telemetry

Az ISTERVIN program keretében BOREAS Picomet típusú műszert telepítettünk Budajenőn, Kesztölcön és Győrújbaráton. A készülékeket a programba bevont szőlőültetvényben helyeztük el. Tatán a partner gazdaságban már volt egy korábban beszerzett Lufft készülék, melynek az adatait folyamatosan megkaptuk.

A partner gazdaságok szőlőterületeinek közelében vannak a BASF által telepített METOS típusú mérőállomások, melyek adatait is fel tudtuk használni.

Az ISTERVIN projektben a vizsgálati két év időjárása alapvetően eltér egymástól. Ennek megfelelően a növényvédelmi előrejelző program is különböző javaslatokat adott.

A meteorológiai adatokat egy hetes időszakokban átlagoltuk, illetve összegeztük. A mért adatok közül a napi hőmérsékleti átlag értéket és a lehullott csapadék mennyiségét táblázatban foglaltuk össze. Az előrejelző program a szőlő vegetációjához igazodva a könnyezéstől az érésig adott javaslatot a növényvédelem érdekében, ezért a 9-34. hét közötti időszakban adjuk meg heti bontásban az adatokat.

Az előrejelző program a kora tavaszi időszak időjárása alapján – általában a virágzás előtti időszakban – információt ad arról, hogy „lisztharmatos”, „peronoszpórás”, vagy „lisztharmatos és peronoszpórás” év várható. Ez a jelzés a szükséges növényvédő szerek beszerzése szempontjából fontos.

Az előrejelző rendszer felépítése
4. ábra | Az előrejelző rendszer felépítése

A meteorológiai mérési adatok és az évjárat rövid jellemzése az ISTERVIN programban

2013-ban a kora tavaszi időjárás késleltette a szőlő fejlődését. Március közepén még hófúvások voltak. A fakadás utáni időben először egy nagyon meleg periódus következett, melyet a virágzáskor hűvös csapadékos idő követett. A nyári időszakban a hűvös és „kánikulai” hetek váltogatták egymást. Az érés idején kedvező volt az időjárás.

2014-re jellemző a csapadékszegény és meleg téli időszak. A téli hónapok havi hőmérsékleti átlag értéke több fokkal magasabb volt a sok éves átlagnál. A szőlő fejlődése 2-3 héttel korábban kezdődött a szokásosnál. A fakadás után hűvös periódus következett és heteken át a szőlő nem fejlődött. A meleg téli időjárás és a fakadás utáni lassú növekedés miatt a szőlő károsítói nagyobb erővel támadtak. A virágzás körüli időjárás kedvezőnek mondható. A virágzás utáni időszakban a hűvös és „kánikulai” hetek váltogatták egymást, de nem volt olyan nagy az eltérés, mint az előző évben. A júliusi időjárás kedvezőtlen volt, hűvös és csapadékos hetek miatt a szőlő fejlődése lelassult, a korábbi „előny” elveszett. A zsendülés körüli időben jelentkező csapadék miatt a Botrytis fertőzés komoly gondot jelentett.

A két év időjárási adatai szerint 2014-ben a 9-34. hét közötti időszak heti hőmérsékleti átlag értéke magasabb, mint a 2013. évi. A többlet 0,3 – 0,8 fok körüli. A csapadék mennyisége szintén 2014-ben volt több, mintegy 50-77 mm-el több csapadékot mértünk.

Ha a heti átlag értékeket hasonlítjuk össze, az állapítható meg, hogy a 2014. év sajátossága a kora tavaszi meleg és csapadékszegény időszak, melyet hűvösebb és csapadékos idő követ. A zsendülés kezdetétől a hőmérséklet alacsonyabb (a napsütéses órák száma is kevesebb), a lehullott csapadék viszont lényegesen több (augusztus-szeptemberi csapadék mintegy 150-250 mm). A sok csapadék miatt a peronoszpóra és a Botrytis fertőzés erőteljes, amire már évek óta nem volt példa. 2013-ban a Botrytis ellen nem kellett védekezni, de a peronoszpóra sem okozott veszélyt.

Az 1. táblázat szemléletesen mutatja a két évjárat heti értékei közötti különbséget.

Hét Hőmérséklet C° Csapadék Fenológia Eltérés
2013 2014 2013 2014 2013 2014 Hőm. Csap.
9 2,7 6,5 2 4,5 0 0 2,8 2,5
10 8,8 6,7 3,4 7,3 0 0 2,1 3,9
11 1,2 8,9 1 4,9 0 0 7,7 3,9
12 2,2 12,8 10,4 4 0 1 10,6 6,4
13 -0,4 8,9 51,6 4 1 1 9,3 47,6
14 2,5 13,7 23,2 0,2 1 2 11,2 23
15 10,3 10,1 8,8 6,4 1 2 0,2 2,4
16 15,6 9 0,2 6,2 2 2 6,6 6
17 22,1 14,4 0,2 14,8 2 2 7,7 14,6
18 17,9 14,4 12,8 24,4 2 2 3,5 11,6
19 17,2 14 17,8 23,8 3 2 3,2 6
20 16,9 10,5 22,3 24,9 3 3 6,4 2,6
21 13,5 20,4 0,4 6,4 4 3 6,9 6
22 13,5 15 29,1 24,6 5 3 1,5 4,5
23 14,8 18,5 1,8 0 5 4 3,7 1,8
24 24,3 22,5 0 0 5 5 1,8 0
25 25,5 18 0 3,6 6 5 7,5 3,6
26 14,8 18,5 19,6 10,4 6 6 3,7 9,2
27 20,8 19,3 1,5 0,6 6 6 1,5 0,9
28 19,5 20,6 0 21,8 7 7 1,1 21,8
29 19,8 23,1 0 4,5 7 7 3,3 4,5
30 23,6 21,7 0 23,1 7 8 1,9 23,1
31 24,5 22,6 0 29,1 8 8 1,9 29,1
32 25,8 20,7 10,6 11,5 8 8 5,1 0,9
33 21,2 19,1 0 13,4 9 9 2,1 13,4
34 19,6 16,6 7 24,9 9 9 3 17,9
15,32 15,63 223,7 299,3 Eltérés össz.
2014
0,31 75,6

1. táblázat | Meteorológiai adatok összehasonlítása 2013-2014.
(Babarczi – Pécsinger Győrújbarát ISTERVIN projekt)

A növényvédelmi előrejelző program összehasonlító elemzése az ISTERVIN programban

2013-ban a szőlő fejlődése a márciusi „tél” miatt későn indult. A könnyezés leállt és 2-3 hét késéssel indult újra. A 19. héten „Lisztharmatos év” jelzést adott a program és ez meg is valósult. Később egyes területeken „peronoszpórás és lisztharmatos év” jelzést is adott a program, de a szélsőséges „hideg – meleg” heti változások miatt nem alakult ki peronoszpóra fertőzés. Bortytis elleni védekezésre nem volt szükség.

2014-ben a 14. héten elindult a rügyfakadás. Későbbiekben 6 héten keresztül a szőlő azonos fejlődési állapotban volt. A 15. héten a program „lisztharmatos év” jelzést adott. A virágzás kezdetéig csak a lisztharmat ellen kellett védekezni. Fürtzáródásig csak a lisztharmat veszélyeztetett.

A 23. héten a program „peronoszpórás és lisztharmatos év” jelzést adott és a Botrytis elleni megelőző védekezést javasolta.

Fürtzáródástól a csapadékosra változó idő miatt egyre erősebb lett a peronoszpóra veszély is, de a Botrytis veszély is erősödött. A fajták közötti betegség érzékenység szerinti különbség a védekezési javaslatban is jól megfigyelhető. A szemléltetés érdekében mellékeljük a 2014. évi GALATI VITIS program áttekintő táblázatát (2. táblázat).

meteorologiai adatok es fertozesi helyzet osszehasonlitasa
2. táblázat | Meteorológiai adatok és fertőzési helyzet összehasonlítása 2013-2014.
(Babarczi – Pécsinger Győrújbarát ISTERVIN projekt)

Alapvetően eltérő két év időjárása miatt a védekezési technológia is különböző, amit a GALATI program pontosan jelzett. A táblázat és ábra jól mutatja, hogy 2013-ban csak a lisztharmat veszély volt jelentős, az ellen kellett védekezni. A program – a késői vegetációs kezdet miatt csak a 19. héten jelezte a „lisztharmatos év” várható figyelmeztetést. A későbbiekben a peronoszpóra és a Botrytis fertőzés veszélye nem jelentkezett. Győrújbaráton egyáltalán nem jelzett veszélyt a program a két betegségre vonatkozóan. A többi területen korai peronoszpóra veszélyt jelzett, de az időjárási körülmények miatt mégsem alakult ki komolyabb fertőzés.

2014-ben 4 héttel korábban indult a vegetáció, és a 15. héten „lisztharmatos év” várható jelzést adott a program. A 16. héttől – igen korai fejlődési állapotban – már védekezést javasolt a lisztharmat ellen. A későbbiekben egy rövid időszakot kivéve folyamatos fertőzési veszély volt, így a védekezést a növényvédő szer hatásidőtartama szerint kellett végezni.

A peronoszpóra fertőzés veszélye virágzás körül jelentkezett először, majd a nyár második felében ismét kialakult. Ekkor már a fiatal hajtások, levelek fertőződhettek, így a védekezés indokolt volt. A Botrytis fertőzési veszélye virágzás körül is jelentkezett, a későbbiekben fürtzáródástól kezdve a fajta érzékenységétől függően a rothadási veszély erősödött.

A szüret előtti időszak rendkívüli csapadékos körülményei tovább erősítették a fertőzéseket. Olyan fajták is rothadtak, melyeknél nem tapasztaltunk korábban ilyet (pl. Cserszegi fűszeres).

A műszer elhelyezések miatt össze tudjuk hasonlítani egy település határában lévő szőlőültetvények időjárási adatait is. A 2014. évi sajátos időjárás jól mutatja, hogy viszonylag kis távolságokon belül is (néhány km-re vannak egymástól a műszerek egy dombvonulat mentén) milyen eltérések lehetnek – különösen a csapadék mennyiségét illetően – az egyes területek között. Az adatok alapján a növényvédelem is eltérő megoldást kíván.

A győrújbaráti műszerek mérési adatait a következő oldalon a 3. táblázatban foglaltuk össze. A vastagon kiemelt értékek az adott műszer időszakos hibája miatt helyettesített értéket jelentenek.

Hét Hőmérséklet C° Csapadék
Boreas LUFFT METOS Boreas LUFFT METOS
9 6,5 6,9 6,9 4,5 0 0
10 6,7 6,2 6,2 7,3 1,6 1,6
11 8,9 8,7 8,7 4,9 3,4 3,4
12 12,8 14,2 14,2 4 2,8 2,6
13 8,9 8,3 8,3 4 0 0
14 13,7 13,6 13,6 0,2 0 0
15 10,1 10,5 11,9 6,4 9 8
16 9 9,2 10,1 6,2 10 9
17 14,4 14,6 15,6 14,8 5,4 6,2
18 14,4 13,4 14,6 24,4 11 12,6
19 14 14,2 15,5 23,8 60,4 68
20 10,5 10,6 11,3 24,9 27,6 36,2
21 20,4 21,2 22,2 6,4 6,4 12,2
22 15 15,2 16 24,6 24,6 7,2
23 18,5 18,8 20,3 0 0 0
24 22,5 22,9 24,3 0 0 0
25 18 17,7 18,8 3,6 3,6 2,8
26 18,5 19,9 20,9 10,4 10,4 7,4
27 19,3 20,1 21,1 0,6 25,8 23,6
28 20,6 20,3 21,4 21,8 47,2 52
29 23,1 23,5 24,4 4,5 3,8 10
30 21,7 22,1 22,9 23,1 18,4 17,8
31 22,6 22,3 23 29,1 63,4 79,6
32 20,7 21,9 22,6 11,5 4,6 3,4
33 19,1 18,5 19,2 13,4 26 38,4
34 16,6 17,3 18,3 24,9 52,2 51,8
15,6 15,8 16,6 299,3 417,6 453,8

3. táblázat | Meteorológiai műszeradatok összehasonlítása 2014.
Babarczi – Pécsinger Győrújbarát ISTERVIN projekt

A Pannonhalmi Apátsági Pincészetben végzett meteorológiai mérések és a növényvédelmi előrejelzés összehasonlítása

✓ Időjárási jellemzők 2010-ben

A 2010-es évjárat rendkívülinek mondható, mert több évtizede nem tapasztalt szélsőségek fordultak elő. A sok évi átlagtól lényegesen több csapadék hullott, egy-egy területen felhőszakadás is előfordult. Virágzás idején hűvös volt és sok eső esett. Néhány szőlőtáblán, ahol hosszabb ideig nem lehetett géppel munkát végezni, a virágzás körüli időben kritikus helyzet alakult ki. A sok csapadék mellett nagyon magas volt a páratartalom is.

✓ Időjárási jellemzők 2011-ben

Viszonylag enyhe és csapadék-szegény tél után a tavasz kezdete kicsit vontatott volt, május elején kisebb tavaszi fagykár is jelentkezett, de a kísérleti területen nem okozott kárt. A nyár hűvösebb volt, de előfordult kánikulai hőség is. A lehullott csapadék lényegesen kevesebb az előző évhez képest.

✓ Időjárási jellemzők 2012-ben

A tavasz száraz és viszonylag hűvös volt, vontatott hajtásfejlődést tapasztaltunk. A virágzás körüli időszak kevés csapadékkal és viszonylag kedvező hőmérséklettel jellemezhető.

A nyár közepén hűvösebb és kánikulai meleg periódusok váltakoztak. A július végén, augusztus elején jelentkező csapadékos periódus Sopronban peronoszpóra fertőzést hozott, de csak a lomb károsodása volt érzékelhető, mely rövid idő alatt a hőség miatt be is száradt.

A nyár végi meleg az érést „előrehozta” és a száraz szüreti időszak kedvező minőséget adott.

✓ Időjárási jellemzők 2013-ban

A szőlő fejlődése a márciusi „tél” miatt későn indult. A könnyezés leállt és 2-3 hét késéssel indult újra. A 19. héten „lisztharmatos év” jelzést adott a program és ez meg is valósult. Később egyes területeken „peronoszpórás és lisztharmatos év” jelzést is adott a program, de a szélsőséges „hideg – meleg” heti változások miatt nem alakult ki peronoszpóra fertőzés. Botrytis elleni védekezésre nem volt szükség.

✓ A 2014-es évjárat növényvédelmi sajátosságai

A 14. héten elindult a rügyfakadás. Későbbiekben 6 héten keresztül a szőlő azonos fejlődési állapotban volt. A 15. héten a program „lisztharmatos év” jelzést adott. A virágzás kezdetéig csak a lisztharmat ellen kellett védekezni. Fürtzáródásig csak a lisztharmat veszélyeztetett.

A 23. héten a program „peronoszpórás és lisztharmatos év” jelzést adott és a Botrytis elleni megelőző védekezést javasolta. Fürtzáródástól a csapadékosra változó idő miatt egyre erősebb lett a peronoszpóra veszély is, de a Botrytis veszély is erősödött. A fajták közötti betegség érzékenység szerinti különbség a védekezési javaslatban is jól megfigyelhető.

Következtetések

A helyi meteorológiai mérés szerepe egyre jelentősebb, mert a globális felmelegedés hatására az évek közötti és az éven belüli szélsőséges helyzetek előfordulása egyre gyakoribb.

Gyakran nagyon kis távolságokon belül is eltérő időjárási helyzet alakul ki, ami eltérő növényvédelmi gyakorlatot kíván.

A GALATI VITIS program jól követi a meteorológiai mérések szerinti időjárás változás hatásait, a program javaslatai pontosak és eredményesen segítik a termelő növényvédelmi munkáját.

Az előrejelző program „évjárat” előrejelzése pontos, annak figyelembe vételével lehet tervezni a szükséges növényvédelmi programot.

Az előrejelző program alkalmazásával csökkenthető a permetezések száma és az egy permetezés során kijuttatott növényvédő szerek mennyisége.

Az új, biológiai növényvédő szerek és módszerek – melyek az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásban engedélyezettek – a különösen kritikus években is jó eredményt adtak. A környezet terhelése nélkül sikerült a szőlőt megvédeni, egyes esetekben még jobb hatékonysággal, mint a drága és a környezetet pusztító szintetikus szerekkel.

A meteorológiai mérő műszerek működésében kockázatot jelentenek a darazsak, pókok stb., melyek a műszerbe telepedve elsősorban a csapadékmérő érzékelőjét zavarják. Ezért a műszerek rendszeres karbantartása elengedhetetlen.

Több műszer adatainak ismerete, felhasználása pontosabbá teszi az előrejelzést és az esetleges mérési hibát is könnyebb észrevenni.

A különböző típusú meteorológiai műszerek mérési pontossága megfelelő, azok kezelhetőségét elsősorban a hozzá adott feldolgozó programok és a szervíz biztonság határozza meg.

A meteorológiai műszerek saját előrejelző programja nem elég pontos, mert csak a kórokozó biológiai igényét veszi figyelembe. Ezért fordulhat elő, hogy karácsonykor peronoszpóra veszélyt jelez, vagy május közepétől augusztus közepéig folyamatosan 80%-os lisztharmat veszélyt jelez.

A pannonhalmi mérési eredmények jól mutatják a 2010. és 2014. évek időjárásában jelentkező lényeges különbségeket. 2010-ben a kora tavaszi – virágzás körüli – időszak időjárása volt szokatlan és rendkívüli a szőlő számára. Ez alapvetően meghatározta a növényvédelmi gondokat és a termés mennyiségében és minőségében jelentkező problémákat.

2014-ben a nagyon korai fakadás után vontatott hajtásfejlődést tapasztaltunk. Virágzás körül kedvező körülmények voltak, ami a növényvédelemben sem jelentett különös gondot. A zsendülés kezdetétől jelentkezett a hűvösebb és rendkívül csapadékos időszak, ami a késői peronoszpóra és Botrytis fertőzés kialakulását hozta. A szüret előtt rövid idő alatt lehullott 150-250 mm csapadék súlyos mennyiségi és minőségi veszteséget okozott. Szeptember-október hónapokban ilyen nagy mennyiségű csapadék évtizedek óta nem volt.

Összefoglalva, a helyi (tábla szintű) meteorológiai mérésre alapozott növényvédelmi előrejelző program használata (GALATI VITIS) nagyban segíti a gazda munkáját, környezetvédelmi és gazdasági előnyei kiemelkedőek. Rendkívüli időjárási helyzetek növényvédelmi következményeit időben jelzi, ami szintén nagy segítség a gazda számára. A szőlőfajták betegség érzékenységének megfelelő védekezési javaslatot ad, ami szintén jelentősen csökkenti a környezet terhelését.

Dr. Szőke Lajos
Szőke Bio Kutatás-fejlesztő Kft.
Dr. Vér András
Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és
Élelmiszertudományi Kar Szaktanácsadó és
Továbbképző Intézet Mosonmagyaróvár
(Biokultúra 2015/2)

[top]