2015 Már 05

A legnagyobb zöldtömeget adó keserű csillagfürt fajta

Nincs hozzászólás

A keserű csillagfürtökkel végzett zöldtrágyázás a Biokultúra olvasói és a biogazdálkodók körében nem ismeretlen technológia. Jelentőségét ezért nem részletezem. Mi akkor az oka a cikk megjelentetésének?

Elsőször is az a tény, hogy újra van vetőmag! Jövőre az idei 51,3 ha továbbszaporításra alkalmas szaporító terület első fokú vetőmag tételei fémzároltan forgalmazhatók.

Másodszor, viszonylag hosszú idő telt el a hazai csillagfürt-termesztésről szóló hírek nélkül. A nagy csend oka az volt, hogy 2004-2005-ben az ország csillagfürt táblái – egy, a kultúrában addig nálunk ismeretlen kórokozó (Colletotrichum sp.) fertőzésének következtében – gyakorlatilag megsemmisültek. A „görbüléses szárelhalás” ellen hatékony növényvédőszeres védekezés eddig nem ismert. A 2005-ös katasztrófa évében saját módszerrel indítottuk az ellenálló képességgel bíró vonalak kiemelését. A lassú nemesítési folyamatot azonban a 2009. évi jégverés jelentősen visszavetette. A biotermelő, és agrár-környezetgazdálkodási célprogramokban részt vevő gazdálkodók a vetőmag hiány miatt éveken át nélkülözni kényszerültek ezt a fontos N gyűjtő növényt. Ma úgy tűnik, hogy erőfeszítéseink sikerrel jártak. A szaporítási lépcső újra működik, a szaporító gazdaságok hozzáértéssel és eltökéltséggel végzik a vetőmagtermesztést a csillagfürt termesztésére elsősorban alkalmas termőtájon.

Balkányi 23

Faj: fehérvirágú csillagfürt (Lupinus Albus). Fajtaelismerés éve: 2005. Fajta tulajdonos: Bagoly István. Fajtafenntartó: Balkányi Vetőmag Kft.

Jellemző tulajdonságai:

  • kettős hasznosítású keserű csillagfürt fajta;
  • fehérje tartalma a szójához hasonló, alkaloidamentesítés (kioldás) után a gazdasági haszonállatok takarmányozásában felhasználható;
  • a standardokhoz képest a legnagyobb zöldhozamot adja, 20-25 cm-rel magasabb, mint a Vajai 1;
  • N gyűjtő: kb. 90 kg/ha kötött nitrogénnel gazdagítja a talajt;
  • a laza szerkezetű, savanyú kémhatású talajok nagy tömeget adó zöldtrágya növénye;
  • ezermagtömege: 370 g;
  • a virágok színe: rózsaszín;
  • 2-3 emeletben képződnek a szemtermést adó hüvelyek, a teljes érés után sem pereg;
  • termesztése műtrágyázás nélkül is megvalósítható, szerény adagú makroelemek adagolását meghálálja;
  • kártevők a gyakorlatban nem károsítják, a görbüléses szárelhalás kórokozójával (Colletotrichum sp.) szemben eddig ellenálló;
  • a tenyészidőszakban (ami 160 nap) vegyszeres lombvédelmet nem igényel;
  • zöldhüvelyes állapotban bedolgozva a hektáronkénti zöldtömeg: 35-40 tonna;
  • ajánlott vetőmag norma zöldtrágya vetésre 200 kg/ha.
Agronómiai ajánlások:
  • tavaszi, fővetésű zöldtrágya (vetésidőtől függően) és annak bedolgozása után nyári-őszi vetésű növények termelhetők;
  • a másodvetést (augusztus 20-ig) csak akkor kezdjük el, amennyiben 8-12 mm csapadékot kapunk;
  • mindkét zöldtrágyázási módszerre érvényes az, hogy a bedolgozással meg kell várni a zöldhüvelyes állapotot.

„Kukoricatermesztés vegyszerek nélkül”

Ismétlésképpen felhívom a figyelmét a Tisztelt Olvasónak arra, hogy a Biokultúra 2002/2 és 2002/3 számában a fenti címmel jelent meg dr. Hangyel László tudományos munkatárs (Kompolti Kutatóintézet) beszámolója, amelyben a keserű csillagfürttel végzett zöldtrágyázás gyakorlati alkalmazásának jelentőségét teljesen egyértelműen kimutatta. Tudomásom szerint, azóta sem jelent meg hasonló publikáció. Nem is jelenhetett meg, mert azóta nem volt vetőmag, amit a kísérletezésekhez tudtak volna használni.

Nemcsak biotermelőknek!

A 2014-2020 évek KAP Nemzeti támogatási rendszerében már láthatók azok az irányok amelyek a gazdálkodók gondolkodását felkelthetik a csillagfürtök termesztése és hasznosítása irányában:

  • területalapú támogatások ún. Zöldítés fejezete;
  • termeléshez kötött támogatások;
  • újrainduló környezetgazdálkodási programok.

Annyi jól kezelt istállótrágya Magyarországon soha nem képződött, amellyel különösen a gyengébb termőképességű talajok szerves anyag utánpótlása kivitelezhető lett volna.

A keserű csillagfürt vetőmag beszerzéséről az alábbi lehetőségekről tájékozódhatnak: www.balkanyivetomag.hu.

Bagoly István
nemesítő, cégtulajdonos
(Biokultúra 2014/6)

[felül]