2012 jún 07

A mechanikai gyomirtás gépei

0 Comment

A biogazdálkodás egyik alapvető célja a mezőgazdasági tevékenységből keletkező környezet-terhelések megelőzése, mérséklése. A mezőgazdasági termelés szinte minden munkafolyamatban a fizikai erő igénybevételének könnyítésére, az emberi teljesítmények növelésére (megsokszorozására), az elvégzett munka minőségének javítására, az ökológiában rejlő lehetőségek célszerűbb kihasználására eszközöket, berendezéseket, gépeket használunk.

Ezeket az eszközöket általában nem speciálisan csak a biogazdaságban alkalmazzák, hanem a mezőgazdaság más területein már korábban, illetve jelenleg is üzemelnek, a gazdák előtt ismertek.

A gépek szakszerű használata csökkenti az energiafelhasználást, nem rontja le a megmunkált anyag – jelen esetben a talaj – eredeti tulajdonságait, megnöveli az eszközök élettartamát és pontosan beállított, ellenőrizhető minőségű munkát eredményez, tehát csökkenti a környezet terhelését is.

A gépek használatánál két alapvető szempontot kell a biogazdának szem előtt tartani:

  • A gép a mezőgazdasági termelésnek segédeszköze, és nem elsődleges meghatározója. Amióta a komfortos gépek (vezetőfülkés traktor, önjáró gép stb.) megjelentek, sok ember rabszolgája lett a gépeknek. A gépvezető (traktoros, kombájnos, fejő stb.) figyelmét elsősorban a gépre irányítja, nem a munka tárgyára, a végzett munka minőségére. Korábban volt a vető, kapáló, kaszáló, arató stb. ember, aki az adott munka lehető legjobb minőségű elvégzésére koncentrált és közvetlen kapcsolata volt a vetőmaggal, a kapásnövénnyel, élő búzával stb. Ez a szoros, termékeny kapcsolat megszakadt. A biogazdának ezen fordítania kell, és olyan gépet kell használnia, valamint azt úgy kell beállítania, hogy az adott munkafolyamat a legkedvezőbb legyen a növény, a talaj és környezet számára.
  • A gép és a talaj közötti kapcsolat helyes megítélésével az elkerülhetetlenül fellépő talajkárosító hatások mérsékelhetők. Pl. a túlsúlyos gépek, a helytelenül beállított guminyomás és –méret a talaj indokolatlan tömörödését okozzák, a rossz időpontban alkalmazott talajművelő gép a talaj szerkezetét rontja.

A mechanikai gyomirtásnak régi, évezredes hagyománya van. A kézi kapáktól a lóvontatású, „ekekapákon” keresztül a modern univerzális traktorra szerelt eszközökig sokféle gépet használnak. Az alábbiakban néhány olyan kezdeményezést, gépfejlesztést szeretnék ismertetni, melyek célja egyértelműen az elmúlt évtizedekben nagy teret hódító gyomirtó-szerek likvidálása, a gyomirtó munka termelékenységének és minőségének javítása.

A mechanikus gyomirtó eszközök (vágással, zúzással, kifordítással semmisítik meg a gyomot) használata általában a talajrészek hely- és helyzetváltoztatásával is jár. Hogy ez a talajrész (részecske) mozgás minél kevesebb kárral járjon, és a már kialakult szerkezetes, érett talajréteg lehetőleg egy helyben maradjon, a művelő eszközöket úgy kell a talajba vezetni, hogy az lehetőleg a természetes repedésvonalnál szakadjon fel. Ehhez a talajnak száraznak, az eszköz-talaj érintkezési felületének lehetőleg kicsinek kell lennie. Általános szabály, hogy nedves, vizes talajon talajmunkát nem szabad végezni, de túlszáradás esetén is károkat okozhatunk.

Minden talajművelő gép egyben a gyomok irtására is szolgál. Vannak olyan gépek, melyek alkalmazásánál azonban elsődleges cél a gyom eltávolítása és másodlagos csak a talaj lazítása, porhanyítása.

Az egész művelt felület gyomtalanítására szolgáló eszközök

Az évtizedek óta ismert küllős kapa ívelt fogakkal rendelkező küllős tárcsákból áll, melyek két sorban helyezkednek el. A kapa fogai tengelyükön szabadon forognak és súlyúknál fogva behatolnak a talajba. A talajfelszínt négyzetméterenként 140-160 szúrással feltörik, a fiatal, sekélyen gyökerező gyomokat kifordítják. Csak fiatal, kelő gyomok ellen hatásos. A művelés mélységét a gép keretén elhelyezett mélységhatároló kerekek helyzetével lehet szabályozni. Az ajánlott haladási sebesség túllépése csökkenti a művelési mélységet, romlik a gyomirtó hatás.

A gyomfésűk és rezgő boronák, hálófogasok gyomirtó hatása az 5-8 km/h sebességgel húzott rúgózó, sűrűn elhelyezett 3-6 mm átmérőjű, 40-70 cm hosszú, rezgő acélfogak gyomkihúzó-, vágó- és gyombetemető-képességén alapszik. Gyomirtó hatásuk mellett a talaj felületét aprítják, szellőztetik és – pl. a gabonát – bokrosodásra serkentik.

A gyom négyleveles állapotáig hatékonyak, mélyen gyökerező gyomok esetében hatékonyságuk csökken. A haladási sebesség mellett a fogak talajhoz viszonyított dőlésszögével, a fog terhelésének beszabályozásával kaphatunk megfelelő munkaminőséget. Ez az eszköz a fiatal (kelő) korukban nem elágazó kultúrnövényekhez megfelelő akkor, ha alkalmazását elég korán (lehetőleg a gyom csírázásakor) kezdik. Vannak olyan rezgő-boronák, melyeket sorközművelő, illetve bakhát-gyomtalanító változatban állítanak elő.

rotációs gyomirtón alkalmazott forgó művelő elemek a talajtól kapják hajtásukat. Forgásuk következtében kiváló gyomirtó hatást nyújtanak, hozzásegítenek a talajnedvesség megőrzéséhez, és kis mértékben egyengetik a talajfelszínt. A művelő elemek kitépik és elfektetik a gyomokat, elvégzik a felső talajréteg porhanyítását, lezárják a kapillárisokat. Vontatóerő-igénye csekély, karbantartást alig igényel, optimális munkasebessége 10-14 km/h.

Sorközök gyomtalanítására alkalmas gépek

forgókapák szintén talajhajtású eszközök. Hasonlítanak a küllős kapához, de itt a „csillag”-elemek a haladási iránnyal szöget zárnak be és ezért gyomirtó és aprító hatásuk jobb. A talajelterelő hatásuk kicsi, mert egymás után jobbra-balra terelő egységek szerelhetők. A hajlított fogak darabolnak, forgatnak, a kelő félben lévő gyomokat kiütik, a nagyobbakat elvágják. A forgókapákat nem egyedileg, hanem 2-5 csillagkerékből álló csoportokban alkalmazzák.

A forgókapák egyik változata a „csillagkapa”. A gördülő acéllemez „csillagok” 6-10 km-es vontatási sebesség mellett még előrehaladt gyomnövekedés és nehéz talajviszonyok mellett is hatékony gyomirtást végeznek.

gyomkefe
Gyomkefe

Sorközök műveléséhez fejlesztették ki a „gyomkefét”. A vízszintes tengelyre felfűzött, műanyag pálcákból, szálakból álló seprűkorongokat a traktor hajtja meg. Forgatott seprűk porhanyítják a talajfelszínt és kihúzzák a fiatal gyomokat. Használatkor a talajnak teljesen száraz állapotban kell lenni. Elsősorban laza homoktalajon végez hatékony munkát. A seprűkorongok a sortávhoz illeszkedő szélességben és a várható kultúrnövény magasságához megfelelő átmérővel szerezhetők be. A gép csak fiatal gyomállományban végez hatékony munkát.

A „gyomkefe” korlátozott alkalmazási lehetősége miatt már kereskedelmi forgalomban is kaphatók az ún. „kengyeles kapák”. Ezek az eszközök nedves talajok esetén is használhatók. A két, egymás mögött elhelyezett – acélkengyelekből álló – henger hajtását a talajtól kapja. A hátsó hengert az első forgatja is, így az nagyobb kerületi sebességgel dolgozik. A második henger pálcái (kengyelei) az első henger által kilazított, elvágott gyomot a talajból kihúzzák, a felületre fektetik.

Régóta gyomirtásra készülnek a hagyományos sorközművelő kultivátorok. A közös gerendelyre paralellogramma-felfogással felerősített kapatartóra 1-5 db lúdtalp, ill. egyoldalas kapa szerelhető. A művelő elemek külön-külön talajkövetőek. Az egytengelyes kerti traktorokra is szerelhető kultivátor, mellyel a motoros kapákhoz képest kíméletesebb talajművelés és jó gyomirtó hatás érhető el.

A kultivátorok menetsebességének fokozása (4-5 km/h-nál többre), a kultúrnövények károsításának csökkentése érdekében a kapatestek jó sorontartásának biztosítására több irányú fejlesztési munka folyik. A kapatestek automatikus sorközben-tartására elektronikus vezérlést (az érzékelő a sor fölött halad, és ha ettől eltávolodik, akkor beavatkozik) vagy a növénysor általi mechanikus vezérlést (a hosszú vezérlő pálcák, melyek a sor mellett, a növényt érintve haladnak, a legkisebb oldalnyomásra is kimozdítják a kapatestet a veszélyes zónából) próbálják a gyakorlat számára megbízhatóan alkalmassá tenni.

Néhány sorközművelő eszközt ún. „másodlagos kormányzással” is elláttak. Ezeknél a gépeknél külön munkagépkezelő van, aki a traktorhoz képest korrigálja a kések veszélyes növényközelítését, ezáltal csökkenteni lehet a műveletlen talajszelvény-szélességet.

Sort gyomtalanító eszközök

A kultúrnövények között, a sorban nőtt gyomok eltávolítását célozták meg az ún. „ujjas kapákkal”. A sorok közé benyúló, különböző átmérőjű – sortávhoz illeszkedő, különböző vastagságú és keménységű művelő elemek a talaj forgató hatása következtében a kelő, csírázó gyomokat kiforgatják a már kikelt, megerősödött kultúrnövények közül. A kultúrnövénnyel egy időben nőtt gyomok kiforgatására a berendezés nem alkalmas.

A vetés után a kultúrnövény sorában növő gyomok kiforgatásához előrehaladt kísérleteket folytatnak az ún. „gyomirtó ecsettel”. A váltakozó irányban mozgatott ecsetek (traktor hajtja) a mélyebbre vetett kultúrnövény felett kelő gyomokat a sorról lesöprik és a sorközbe fektetik, ahol elszáradnak.

Az ültetvényekben az utóbbi időkben elterjedten használják a korona alatti területek művelésére a vezérelt művelő elemekkel felszerelt művelő gépeket. E cikk keretében ezekkel az eszközökkel nem foglalkozom, mert nagy típusválasztékuk, sokféle működési elvük egy önálló tanulmányt igényelne.

Az utóbbi időkben széles körben alkalmazzák gyomirtáshoz a különböző talajmarókat. Ezek az eszközök egy menetben képesek a gyomot kivágni, talajba keverni, kicsi a vonóerő-igényük, a traktorok motorteljesítményét veszik elsősorban igénybe, a gondatlan talajápolás nyomait látványosan eltüntetik. Látszólagos előnyeik ellenére biogazdaságban használatuk csak nagyon ritkán – vészhelyzetben, rögös, száraz talaj, magasra nőtt gyom esetén – ajánlatos, mert a talajéletet ütő- és maró munkájuk következtében erősen károsítják és a talaj szerkezetét rongálják. A talajmarókhoz hasonlóan a motoros kapákat is csak szükség esetén használjuk gyomirtásra.

Dr. Andor Domokos
AMI Mérnök Iroda, Budapest
(Biokultúra 2002/2)

[top]