2012 nov 30

A siker titka nem a pénz, hanem az új szemléletmód

Nincs hozzászólás

Magyar szárított almakarikák a francia vonaton

A szatmári régiót gyakran emlegetik Magyarország „gyümölcsöskertjeként”, ami nem csoda, hiszen ez a környék nagyon híres az itt termelt almáról, szilváról, dióról és meggyről. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Kölcsén található az Organic Kingdom Kft., egy – még viszonylag érintetlen, kevésbé felfedezett – természeti környezetben. A családi vállalkozás kezdetei 1997-re nyúlnak vissza. A Németh család ekkor kezdett kis területen zöldségeket termelni. Az egy hektáros terület hamar bővült, ma már mintegy 60 hektáron termelnek gyümölcsöt és zöldséget. 2003-ban egy modern, 600 tonna kapacitású hűtőházat és csomagolót építettek, hogy a termékeiket szakszerűen tudják tárolni és feldolgozni. A cégalapító, ifjabb Németh Gyula 37 éves, sajátos utat tett meg, amíg önálló biogazdálkodóvá vált. Tanítóképző főiskolát végzett, majd 1996-tól kezdett el külföldre járni, világot látni. Dolgozott Izraelben, Ausztráliában, Új-Zélandon, Dél-Kelet Ázsiában, Angliában, Franciaországban. 2002-ben FVM ösztöndíjat nyert, ezután másfél évig tartózkodott az USA-ban több farmon, gazdaságban mint kertészgyakornok, ahol almatermesztést és dísznövénykertészetet tanult, emellett az angol nyelvet is elsajátította.

– Eleinte nem kötődtem a mezőgazdasághoz, a nagyapám szerettette meg velem ezt a területet, ő növénytermesztési agronómus volt a helyi termelőszövetkezetben. Gyermekkoromban mindig magával vitt a földekre, így szerettem meg a mezőgazdaságot. Nagyapámnak volt egy kiskertje is, amit nagy gondossággal művelt, igazi „csodakert” volt, minden megtermett benne.

A családom eleinte intenzív zöldségtermesztéssel foglalkozott. Vegyszer felhasználásával tudtuk csak megvédeni a zöldségeket a gombabetegségektől és a kártevőktől. A permetezések után gyakran rosszul voltam. Ekkor döntöttem el, hogy ez így nem mehet tovább, hogy valamerre váltani kell.
2001-ben elvégeztem egy biotermesztési tanfolyamot, majd 2004 elején érett meg a döntés, hogy váltunk és ökológiai termesztéssel kezdünk foglalkozni.

Területeinket fokozatosan állítottuk át ökológiai termesztésre. Ettől az időponttól kezdve gazdaságunkban nem használtunk műtrágyákat, szintetikus növényvédő, illetve gyomirtó szereket – foglalta össze a kezdeteket ifjabb Németh Gyula.

– A környezettudatosság és a természeti környezetünk megóvása elsőrangú szerepet játszik gazdaságunk életében. Az Organic Kingdom Kft.-t 2008 tavaszán alapítottuk ökológiai zöldség és gyümölcs forgalmazására, feldolgozására, illetve export tevékenységre.

A helyi termelőktől vásárolunk fel biogyümölcsöket (elsősorban almát) egyfajta integráció keretében. 2006 óta exportálunk külföldre, az Európai Unió országain (Ausztria, Németország, Szlovákia, Franciaország, Svédország, Egyesült Királyság, Olaszország) kívül még Izraelbe is. Termékeinkkel természetesen jelen vagyunk a hazai piacon is.

Külföldi munkamódszerek magyar módra

– Amit külföldön tanult, itthon hogyan hasznosítja?

– Külföldi utazásaim folyamán általában gyümölcs és zöldség farmokon dolgoztam, nyitott szemmel jártam és árgus szemmel figyeltem azokat az újdonságokat, amit itthon is fel lehetne használni. Ennek eredményeként általában 5-10 éves távlatokban gondolkodom előre, sokszor ellentétesen is az itthoni aktuális gondolkodásmóddal, trendekkel.

– Milyen növényeket termeszt?

– Legfőbb növényünk az alma, amit 52 hektáron termelünk, ebből mintegy 15 hektár még fiatal telepítés, nem terem. Ezután következik fontossági sorrendben a biospárga 7 hektáron. Ezen kívül tavaly kezdtünk el kisebb területen zöldségtermesztéssel foglalkozni: céklát, sütőtököt, sárgarépát, paradicsomot termeltünk, amit fel tudunk használni a léüzemünkben, illetve még kisebb tételben egyéb zöldségeket is előállítottunk és szállítunk a biopiacra. Ebben az évben újdonságként kipróbáltuk az édesburgonyát (batátát), ami nagyon jól sikerült.

– Beszéljünk a gyümölcsösről! Milyen fajtákat termeszt?

– Eleinte csak rezisztens fajtákban gondolkodtunk. Később átlátva a piaci igényeket, rájöttünk arra, hogy a hagyományos fajtákra is lenne igény bioban.
A legfőbb gyümölcsünk a bioalma, több mint 20 fajtánk van, elsősorban a RE fajtákból, ezenkívül van még Topaz, Freedom, Pinova, Piros, Prima, Goldrush, Liberty.

A betegségekre érzékeny fajták közül: Jonatán, Idared, Golden, Braeburn, Gála, Redchief, Jonagored a meghatározó.

Megközelítően 60 ezer almafánk van, a körtéből pedig 2 500 darab. Körtefajtáink: Packham’s, Triumph, Vilmos, Conference, Abate, Fetel, Nojabszkaja.

Telepítettünk cseresznyét és kevés szilvát is. Valamikor nagy tételben termeltünk ribizlit, pirosat és feketét is. Ezeket az ültetvényeket már megszüntettük, helyette almát és körtét telepítettünk, ám egy kevés ribizli ültetvényt meghagytunk a hazai piacra. Tavaly tavasszal telepítettünk mintegy 0,5 hektáron szamócát is, ami szintén ígéretesnek tűnik.

Virágzó almáskert

Virágzó almáskert

Betegség elleni védekezés

A nagy kihívás az lesz, hogy a betegségre fogékony fajtákat hogyan tudjuk megvédeni.

– Hogyan védekeznek a betegségek ellen?

– Eleinte nagyon kevés szakirodalom állt rendelkezésre. Rengeteg könyvet és cikket elolvastam, az interneten kutattam, előadásokra jártam és külföldi farmokat is felkerestem. Mostanra már kialakult egy jól működő technológia az alma biotermesztésére és a betegségek/kártevők elleni védekezésre. Elkötelezett híve vagyok a biogazdálkodásnak, ezért a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által engedélyezett szerekből választok.

A rezisztens fajták a varasodásra és a lisztharmatra nem érzékenyek. Az állati kártevők jelenthetik a problémát. A bimbólikasztó bogár március végén, április elején kezd akcióba. Ha nem figyelünk, az egész éves almatermést képes tönkretenni. Az első napsugarakkal felmászik a növényre és az almabimbókba szúrja bele a tojását, ebből lesz a fő kár okozója, a lárva. Ez az egyik legveszélyesebb kártevő. Nagyon sok bio almásgazda nem tudja, hogy miért nem virágzik az almája, és azután miért nincs termés, az ok itt keresendő. A Novodor nevű szert alkalmaztuk ellenük, nagyon fontos az időzítés, mivel ezt megelőző jelleggel kell kijuttatni, nem pedig amikor már tömegesen megjelennek a bogarak.

A levélkárosító tetvek gyérítésében a Prev B2 nevű narancsolaj jó hatását tapasztaljuk. Az almamolyok jelentenek még komoly problémát, ezek ellen sexferomon légtérterítéses módszerrel, illetve Dipellel védekeztünk idáig. A légtérterítéses módszernél a diszpenzereket (a nőstény lepke illatanyagát kipárologtató eszközöket) tavasszal kihelyezzük az ültetvénybe, amelyek feromon felhőt képeznek a gyümölcsösben, ez a hím lepkéket megzavarja, nem találják meg a nőstényt, ezáltal nem tudnak párosodni. 2007 óta alkalmazzuk ezt a módszert.

– A körteültetvényben milyen betegségek vannak?

– Ott a varasodás kevésbé jelentős, de az almán alkalmazott technológia jól bevált a körténél is.

A növények kondicionálásához mindenképpen ajánlanám a lombtrágyák használatát. Akár a csalánból is nagyon jó lombtrágyát lehet készíteni. Vízzel leöntve hordóban ugyan büdös folyadékot képez, ám leszűrve és 5%-os oldattal kipermetezve a gomba kártevők ellen is hat. Évek óta kísérletezek különböző fajta lombtrágyákkal, amik extrém időjárási viszonyok között, jégverésnél, szárazságnál is nagy segítséget jelentenek a növény számára.

Az idén kipróbáltam a Bistep nevezetű növénykondícionálót az újonnan megvásárolt bioalmásomban. Nagyon jó terméskötésünk volt a tavaszi fagy ellenére is. Azt tapasztaltuk, hogy a gombabetegségek ellen is hatásos volt, alig volt rovarkártevő, levéltetűvel és molykártétellel is alig találkoztam.

– Természet nyújtotta védelem is szerepet játszik gyümölcsöseiben?

– AKG-s ültetvényeink vannak, ahol hektáronként hat madárodút helyeztünk ki, ami segítette a hasznos madarak betelepülését, amelyek a hernyók ellen hatékonyak. Rengeteg katicabogarunk van, ami segít a levéltetvek ellen, atkával évek óta nem találkoztunk. A környékbeli gyümölcsösökben az idén tűzelhalás volt. A mi kertünkben csak minimálisan jelentkezett. Szerintem ez a lombtrágyázásnak köszönhető. Próbálunk használni baktériumtrágyákat is.

Újszerű metszés

– A metszéssel mit tud elérni?

– Újfajta metszést alkalmazunk az almaültetvényeken. Szellős koronát nevelünk, sátor alakú, karcsú orsó metszéssel dolgozunk. A nap folyamatosan be tudja sütni a fát, nincsenek vastag ágak, a szellő át tudja járni a fát. Akad olyan, ahol szinte több az alma, mint a levél. Az ültetvényeink fele öntözhető, ahol nem öntözhető, ott próbáltunk lajtos kocsiból vizet juttatni, illetve lombtrágyázással próbáltuk enyhíteni az aszálykárt. Aki komolyan gondolkodik almatermesztésben, annak az öntözést mindenképpen meg kell valósítania. Az éghajlati viszonyaink kezdenek a mediterrán felé eltolódni. Az idén alig esett az eső. Olyan szárazság van, hogy a kutakból eltűnt a víz vagy a vízszint nagyon alacsony. A Tiszán is sok helyen gyalog át lehetett kelni.

– Mekkora termés várható?

– Rengeteg alma van a fákon, csak a szárazság miatt a mérettel van a gond. Azt gondolom, hogy nagy gondossággal és odafigyeléssel biotermesztésben is el lehet érni egy idő után a konvencionális termesztésben elérhető hozamokat. Úgy becsülöm, hogy 50 tonna lesz majd hektáronként az almatermés. Van olyan fa, amelyen 100-120 kg is teremhet. Kb. 130 vagonnal tervezünk betakarítani, de ez még csak becslés. A körtéből 15-20 tonna lehet.

Feldolgozás

– A feldolgozás hogyan működik?

– Felismerve a piaci igényeket a feldolgozott biogyümölcsök iránt, és azt, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében rengeteg biogyümölcs terem, fogalmazódott meg bennünk az, hogy pályázunk egy feldolgozó üzemre.

2010-ben nyertünk pályázaton egy komoly teljesítményű almamosó és válogató gépsort, illetve egy gyümölcslé-feldolgozó gépsort. Tavaly óta saját gyümölcsleveket gyártunk: 100%-os almalevet, ízesített almaleveket, illetve az idéntől tervezzük zöldséglevek gyártását is.

– Melyek a legnépszerűbbek?

– Természetesen a 100%-os almalé. Tavaly már elkezdtünk kísérletezgetni, alma-cékla, alma-sárgarépa, alma-sütőtök, alma-körte keverékkel. A keverés alapanyaga a mi kertünkben terem.

Léüzem

Léüzem

– Milyen ötletet tudna adni más biofeldolgozók részére?

– Ha valaki csak a magyar piacra akar termelni és feldolgozni, először fel kell mérni, miből, mennyit tudna gyártani, illetve milyen termékből van hiány, illetve túlkínálat.

A magyar piac felvevőképessége biotermékekből még meglehetősen kicsi (bár dinamikusan fejlődik), komolyabb tételeket csak külföldön lehet értékesíteni. Érdemes felkutatni olyan biotermékeket, amik itthon is hiánycikkek, illetve importból fedezik az igényeket és természetesen itthon is megtermelhető/feldolgozható.

A feldolgozás koordinálása, az export, az értékesítés, felvásárlás, a partnerekkel való kapcsolattartás az én feladatom. A mi termékeink zöme exportra kerül. Az idegen nyelvtudásomat nagyon jól tudom itt hasznosítani.

– A szárítmányokról beszéljünk még!

– 2007 óta járunk ki a Biofach-ra, 2009 óta minden évben kiállítóként is részt veszünk a vásáron. Láttam, hogy nagyon komoly igény mutatkozna bizonyos szárított gyümölcsökre.

Almából nagyon sok dolog készíthető: például kocka, almachips, aszalt almakarika, almapor.

Szárítóüzem

Szárítóüzem

Legyártattam mintákat egy hazai szárítóüzemmel, mintegy 5 féle aszalt almaterméket vittünk magunkkal külföldre. Nagy érdeklődés mutatkozott a szárított almatermékek iránt. Egy francia céggel tárgyaltunk a legkomolyabban, akik készre csomagolt, sajátmárkás almachipset kértek tőlünk.

Almachipsek

Almachipsek

Többszöri mintagyártás, illetve személyes találkozó után 2010-ben került sor az első szállításra. Kicsit nehézkesen indult a dolog, az idei évtől viszont dinamikusan beindult kint az értékesítés. Éppen ezért erősen gondolkodunk abban, hogy a növekvő igények miatt érdemes lenne saját szárítóüzemet építeni a közeljövőben. Nagyon szorosan együttműködünk a kinti partnerünkkel, kizárólag a mi almánkból készült termékeket forgalmazzák, illetve együtt gondolkodunk további termékfejlesztésekben is.

Magyar almachips a francia szupervonaton

– Hogyan került kapcsolatba a francia vasúttal és a TGV-vel?

–A kinti partnerem, a Je Craque Bio cég eredeti elképzelése az volt, hogy az almachipset utcai automatákból fogják árusítani. Ez a terv nem váltotta be az elképzeléseinket, ezért továbbléptek és kisebb üzletekben, illetve benzinkutakon is elkezdték forgalmazni az almachipset. A partnerem tárgyalt több nagyobb disztribútorral is, ezek egyikének sikerült bevinni a termékünket a francia nemzeti vasúttársasághoz, így az tavaly december óta szerepel a TGV szupervonat menüjében. Így nagyon sok emberrel meg tudjuk ismertetni a termékünket, mivel sokan utaznak ezeken a vonatokon. A havi rendelésünk is már mintegy 15 ezer zacskó csak a TGV-től.

Nagyon szeretik Franciaországban az almachipsünket, köszönhetően a szatmári alma egyedi ízének, valamint a kíméletes feldolgozásnak és a professzionális csomagolásnak. A szárítást és a csomagolást külsős cégekkel oldottuk meg.

Almachipszek francia exportra

Almachipsek francia exportra

Konklúzióként azt mondanám, hogy nálunk is lehetnének európai színvonalú biogazdaságok, illetve feldolgozó üzemek, mivel természeti adottságaink optimálisak a biotermesztésre. A magyar gyümölcs íze tényleg egyedülálló (ez különösen igaz a feldolgozott gyümölcsökre), csupán változtatni kellene a szemléletmódon és a hozzáálláson.

Panaszkodás és tétlen várakozás helyett körül kell nézni és észre kell venni a kínálkozó lehetőségeket, amiből pedig véleményem szerint nekünk, biotermesztőknek sokkal több van.

Egy jó ötlettel és sok kitartással akár egy szatmári kistelepülésről is ki lehet kerülni a világpiacra és ez véleményem szerint nem csak kizárólag pénz kérdése.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2012/5)

[felül]