2007 jan 30

Az ökovendéglátás hozzátartozik a szőlősgazdák mindennapjaihoz. Szabó László biogazdálkodónak Szentantalfán, Zánkán és Balatoncsicsón van a szőlőbirtoka. 2000-től kezdve rendszeresen vendégül lát csoportokat, bejelentkezés alapján.

(Bioszőlősgazda tevékenységéről előző, 5. számunkban „Tíz év egyedülálló Furmint gyűjteménye” címmel számoltunk be.)

Szabó László a háztájiban kezdett foglalkozni szőlőműveléssel. Kitanulta ezt a mesterséget is, hogy szakszerűen tudjon szőlészet-borászattal foglalkozni. A fia Gergely a kecskeméti főiskolán végzett agrárüzemmérnök, már felsőfokú szaktudással műveli a szőlőt. A családban a felnőtt leány idegenforgalmi szakközépiskolában érettségizett és most egy gazdasági főiskolára jár, Szabó úr felesége pedig kereskedő és vendéglátással, vendégfogadással foglalkozik.

A vendégeknek kemencében sült csülköt tálalnak fel, ehhez kínálják a különféle bioborokat. A kemencét három óra alatt fűtik fel tűzifával, illetve venyigével. Ha van rá elég idő, akkor valamennyi borból kóstolhat a vendég. Az emberek ízlése különböző. Páratlan kilátás nyílik a pincészetről a Balatonra, a hegyekkel körülölelt környezetre. Ettől a vendég szinte megmámorosodik, hiszen szépen művelt szőlőültetvényeket lát maga előtt. A hegyek üde színfoltot mutatnak, hiszen tavasztól őszig minden zöld rajtuk. Este az asszimiláció miatt a táj olyan, mintha átlátszó ködfátyolba burkolózott volna. Azok az emberek, akik lenéznek a Szent Balázs-hegyről, azt mondják, hogy a látványért megérte a balatoni pincészethez elutazni. Amennyiben ehhez a látványhoz a vendég nem hétköznapi kategóriájú borokat és étket kap, akkor az ízek miatt máskor is visszamegy majd – érvel Szabó László.

Kemencében sült csülök

Kemencében sült csülök

Beszélgetőtársam a jövőben még elegánsabbá, még hangulatosabbá szeretné varázsolni a pincészetét, ahol elsősorban a hagyományőrzés kerül előtérbe. Az építmény belső területét szeretné átalakítani. Egy-egy vacsorára 60 személyt tudnak fogadni. Ha egy baráti társaság késő éjszakáig marad, jelenleg 6 személyt tud egyszerre elszállásolni. Mindenesetre aki pihenés céljából egy-két napot akar eltölteni, arra is lehetőséget biztosítanak alkalomszerűen. Jönnek külföldről is a Balázs-hegyi borkóstolóra. Ezért fontos az idegen nyelvtudás is. Mivel Szabó Lászlónak a termelési feladatai mellett a vendégek kalauzolására kevés ideje jut, ezért inkább a család többi tagja segít neki ebben. A lánya és a fia angolul, németül beszélnek. Mesélnek a gazdaságról, a bioborokról.

A későbbiekben akár állandó vendégfogadásról is lehet szó – már amennyi idő jut a gazdálkodás mellett – nemcsak tavasztól őszig, hanem valamennyi évszakban. Ez előnyös üzleti pozíciót is jelentene és jó kikapcsolódást tudna nyújtani az turistáknak, akik igazi vidéki ízekre és a természetbe vágynak. Azért lényeges mindez a vendég szempontjából, mivel ha autóval érkezik borkóstolásra egy csoport, akkor mindig gondot okoz, hogy ki nem kóstolhat, hiszen a csoportból egy valaki nem ihat annak érdekében, hogy a járművet vezetni tudja. A ökoturizmus fejlesztésében a szálláshely legalább annyira fontos, mint az összes kiegészítő körülmény. Fejlesztési irányként a szálláshely bővítését látják fontosnak, hogy az elfáradt látogató egy jóleső borkóstolás után kipihenhesse magát.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2006/6)

[top]