2012 Már 27

Nyáron Perkupán, télen Miskolcon él a Gulybán család. Vadon termő gyógynövények gyűjtésével és szárításával foglalkoznak. Történetük egyedinek is mondható, hiszen viszonylag kis tőkével teremtették meg biogazdálkodásuk alapjait. A családfő, Gulybán Simon idézi vissza a kezdeteket: – 1973-tól vagyok a szakmában, régen az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalatnál telepvezetőként dolgoztam. Kertészeti technikus a végzettségem, a sátoraljaújhelyi kertészeti iskolában végeztem. 1994-ig dolgoztam az említett cégnél. Amikor eladták a fejünk felől, más megoldás nem volt, minthogy a saját lábamra álljak, ekkor lettem vállalkozó és gyógynövények, erdei gyümölcsök feldolgozásával kezdtem foglalkozni. (Fotó: Gublyán Simon pecsétviaszgombával)

– Először Miskolcon béreltünk a kertészeti vállalattól telephelyet, ahol nem hagyományos módon szárítottuk a gyűjtött növényeket. Később bérmunkában leszáríttattam a termékeket, amely nagyon költséges volt. Ám mivel bizonytalannak éreztem, hogy minden évben meg kellett újítani a bérletet, 1996-ban vettem egy telephelyet az Aggteleki Nemzeti Park pufferzónájában Perkupán, ahol kialakítottunk egy szárítórendszert.

6.000 négyzetméteres területen fekszik az üzemem, az építési engedélyeket meg kellett szerezni, egy 1500 négyzetméteres üvegházat építettem fel. Az volt a funkciója, hogy gyógynövény, fűszernövény palántákat készítettem, hideg és meleg hajtatással akartam foglalkozni, de aztán gyógynövénygyűjtés lett belőle. Az épület egyik sarkába betettünk egy PSZT-s jellegű padozatszárítót, termogenerátorral. Ha nagyon kevés a napfény, hűvös az idő, a termogenerátorral, propánbutángáz tartályból adunk neki energiát, ez biztosítja azt a hőmérsékletet, amin tudunk szárítani. Akkor használjuk, amikor nincs megfelelő természetes közeg, amitől megszáradna a növény.

Cickafarkfű szárítás üvegházban

Cickafarkfű szárítás üvegházban

Helyes gyűjtési gyakorlat

– Milyen növényeket gyűjtenek és honnan?

– A listán 30-40 féle növény szerepel, galagonyavirág, csalánlevél, orbáncfű, cickafarkfű, sédkenderfű, ezerjófű, csipkebogyó, kökény, vadalma, vadkörte, som, csipkebogyó, vadcseresznye. A vadgyümölcsökből a szaporítóanyagot, a magvakat is kivesszük.

– Hogyan valósítják meg a jó gyűjtési gyakorlatot? Mire figyelnek az egyes növények gyűjtésénél?

– Alapvető dolog, hogy a természetvédelmi hatósági engedélyt kikérjük a gyűjtéshez. Amikor az engedély a kezünkben van, akkor az Északerdő Zrt. jósva-tornai erdészeti igazgatóság területéről gyűjtünk 1000 hektáros területen. Kiképzett gyűjtőtársaság áll a rendelkezésünkre, bárki, bármikor csatlakozhat hozzánk. Legalább 5-6 éve nem változott a gyűjtőstáb. Rendelkezek saját magam által előkészített térképpel, hogy melyik növény, hol található nagyobb mennyiségben. Oda ezeket az embereket kivisszük, ott elmagyarázzuk, hogy honnan mennyit szedhetnek, mert gondolni kell a jövőre is. Szigorúan ellenőriznek mindent a természetvédelmi hatóság emberei. Minden gyűjtési szezon előtt elmagyarázom, hogy mi várható, melyik területen fogunk dolgozni, van olyan terület, ahová két-három évente megyünk vissza. Meg kell erősödnie a növényállománynak.

A természetvédelmi hatóság emberei kiadnak egy térképet, hogy hol szabad gyűjteni. A megadott területen belül megvannak a különböző növényfajok, amik leszedhetők. Mindenkinél van olló, sarló, vigyázunk, hogy lehetőleg a gyökerek ne sérüljenek, ne tapossák agyon őket a gyűjtők. A növények tulajdonságából adódóan lehetőleg a kora reggeli, hajnali órákban szedjük a növényeket, hogy ha rálépnének, akkor fel tud éledni, amikor már forróság van, nem dolgozunk.

Amit mi szedünk, az mind tanúsított, ám sajnos konvencionálisként adjuk el a nagy részét. 1999-től vagyok a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőrzési rendszerében és annak előírásait maradéktalanul betartom. Magam is védem a természetet és bio módon gondolkodom.

– Úgy tudom, kísérletezni is szokott.

– Vadontermő növények termesztésbe vonásával foglalkozom, ez a kísérlet a mai napig is tart: cickafarkfű, jelenleg a zsúrlófű termesztésbevonásával foglalkozunk a gödöllői egyetemmel közösen. Az ezerjófüvet, az orbáncfüvet és még a legyezőfüvet szeretném ebbe a körbe bevonni. A magok gyűjtése folyamatos. A palánták előkészítését tavasszal megkezdem, a magokat elrétegelem, hogy azt az ásványi anyagot kapják, ahonnan a növény származik. Nincs támogatottság, nincs pénz rá, a feleségemmel, a gépészmérnök fiammal dolgozom a gazdaságban. Saját tőkéből valósítottam meg a fejlesztéseket.

A feleségem az adminisztrációban segít, a fiam vizsgázott gombaszakértőként vesz részt a munkában. Gombát igény szerint gyűjtünk, erre is kikértük az engedélyt. Néhány évvel ezelőtt volt egy külföldi kapcsolat, amely végül is nem volt életképes. Valószínű, hogy a gombát késztermékként megpróbáljuk eladni: a rókagombát, csiperkegombát megszárítjuk, vagy fagyasztással és sózással tudjuk tartósítani.

Gyűjtött gombák

Gyűjtött gombák

Szárítás

– Hogyan történik a szárítás?

– A gyűjtők által begyűjtött növényeket mi visszük be a szárítóba, minden napra megvan a program. Az aznapi gyűjtés bekerül a szárítóba. Legalább 2 nap szükséges a szárításhoz, a ventilátor árammal megy, a műszárító pedig gázzal működik, az üveg alatt történő szárításnál csak ventilláció van.

– Mennyi ideig kell szárítani?

– Az időjárástól függ a szárítás, második nap után megforgatjuk, műszárítóra tesszük. Ennek az az előnye, hogy nem képződik olyan körülmény, ami miatt elveszítené a beltartalmi értékét, nem bomlanak le a hatóanyagok. Magyarán, nincs beltartalmi veszteség.

A szárítás a következőképpen zajlik: 1540 négyzetméteres üvegcsarnok van, abban vannak polcrendszerek, a gyűjtött növényeket bevisszük ebbe a szárítóba, a nap természetes szárítással, természetes szellőztetéssel, 1-2 nap alatt, attól függően mennyi napfényes óránk van elvégzi. Majd csévézzük, bezsákoljuk, jön érte a feldolgozó és elviszi. A gyümölcshúst a konvencionális kereskedők viszik el.

– Miből, mit állítanak elő?

– Vannak a gyógynövények, a gombák és a magvak, ezeket azokból a vadon termő gyümölcsökből állítjuk elő, amelyeknek gyűjtését bejelentettük az ellenőrző szervezetnél, illetve a nemzeti parknál.

A minősített alapanyagokból mindent megpróbálunk feldolgozni. Nincs eldobandó anyagunk. Mi csak alapanyagot gyártunk késztermék feldolgozó cégeknek, csak belföldre dolgozunk, ha kökényt, vagy sommagot adunk el, akkor azt is csak belföldre.

A gyümölcsök közül a galagonya bogyót szárítjuk, illetve a csipkehúst. A kökényt felvásároljuk, pálinkának vagy lekvár alapanyagnak értékesítjük. Ha magigény van, akkor lepaszírozzuk róla a húst, abból készül pálinka, lekvár vagy fagylalt, a magból szaporító anyag lesz. Majdnem mindegyikből lehet lekvárt készíteni. Úgy kell elképzelni, hogy a gyümölcsöt összeszedjük és elvisszük olyan akkreditált feldolgozóba, ahol lemossák, lepaszírozzák.

Somszüret

Somszüret (A felvételek a család magánarchívumából valók)

Fizetőképes kereslet hiánya

– Mi az oka, hogy nem tudják bioként értékesíteni a termékeket?

– A fizetőképes kereslet hiánya. Az egész életem arról szólt, hogy erdei termékeket dolgoztam fel. A korábbi munkahelyemen kökénylevet, erdei szamóca levet, szörpöket gyártottunk, szárított gombát állítottunk elő.

Jelenleg ki tudjuk használni a szárítókapacitást. A füvekből 50 tonna szárított fű, ebből a legtöbb a cickafark, az aranyvessző, legyezőfű, orbáncfű. Gyümölcsökből 15-20 tonna a mag. Ahogy hozzám beérkezik még aznap feldolgozzuk és aznap elszállítják a gyümölcs húsát.

Azt tudom tanácsolni a bios kollégáknak, figyeljenek arra, hogy minél kevesebb energiába kerüljön a feldolgozás. Üvegház alatt nagyon sok növény magától megszárad. Másfél millió forintba kerül évente a gázenergia, amit igénybe veszek. Ezt akarom kiváltani faaprítékkal működő kazánra. Ha ezt a kazánt megcsinálom, akkor ebből még képződik ipari hő is. Ezt még fel lehet használni pálinkagyártásra, lekvárok, szörpök készítésére. Sok minden megfogant a fejemben, de nem hitelből szeretném őket megvalósítani.

– Mik a jövőbeni terveik?

– Épen, egészségesen elérni a nyugdíjkorhatárt és a fejlesztést, amit említettem mindenképpen meg akarom valósítani. Tervezem lekvárok, szörpök, gombák konzervbe csomagolását késztermékként. Bioként szeretném mindenképpen eladni. Hogy mi lesz belőle, nem tudom. 70-90%-os csipkelekvárt szívesen dobnék piacra. A terveink között szerepel még, hogy bővíteni akarom a vadon termő növények termesztésbe vonását. Mindenféleképpen szeretnénk látványerdőt csinálni, vadcseresznye és hársszürettel egybekötve. Kevesen vagyunk, akik ezzel foglalkoznak, be szeretném mutatni, hogy a természetből meg lehet élni, ha azt fenntarthatóan használjuk.

Diákokat fogadunk, akik kíváncsiak a gyógynövényekre, egyetemisták szoktak jönni, terepgyakorlatra. Aggtelekről jönnek turistacsoportok, előre egyeztetni kell időpontot, akkor meg tudjuk mutatni, hogy nálunk a természet és az ember hogyan működhet együtt.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2012/1)

 

[felül]