2012 Már 27

A tönkölytől a napraforgóig

Nincs hozzászólás

Christine Menzel ismert szendrői (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) biogazdálkodó minimális akcentussal beszél magyarul. Hamburgban született, itt végezte el a közgazdasági egyetemet és Magyarországról, a társadalmi változásokról írta a diplomamunkáját. Önszorgalomból tanult meg magyarul, nem is volt nyelvtanára. Elsajátította a nyelvtant és rögtön a szépirodalommal kezdett foglalkozni, olvasni. (Fotó: Christine Menzel (elöl, középen) és munkatársai)

– Nem úgy kezdtem el tanulni a magyar nyelvet, hogy az utcán vagy társaságban tanultam, hanem Karinthy Frigyest és Kosztolányi Dezsőt olvastam. Ám semmit sem értettem abból, amit olvastam, mindent szó szerint kellett lefordítani. Mellette megtanultam a nyelvtant és elég alapos tudásra tettem szert. Nekem ez nagyon fontos. Azonnal tisztában vagyok azzal, amikor hibásan mondok valamit. Tudom, hogy a magyar nyelv sok mindent másként fejez ki, mint a német. Inkább elméleti szinten van a tudásom, például a helyesírást jobban tudom, mint sok magyar ember. Javítani szoktam a munkatársaim levelezését, elsősorban a fogalmazást illetően, de van, amikor a helyesírást is kijavítom. Mivel vizuálisan tanultam meg a nyelvet, így ha valamit nem tudok, akkor mindig származtatnom kell a szavakat, mert akkor tudom, hogyan kell írni és ejteni.

A bioval való kapcsolat

16 éves koromtól érdeklődöm a biotermelés és a biotermékek iránt. Mindig az volt az elképzelésem, hogy majd egyszer tanyán fogok élni. Kerestem a lehetőségeket Németországban, Írországban és Portugáliában is. De ott elérhetetlen árakon volt minden. Magyarországon az előző rendszerben nagyon olcsó volt a termőföld, viszont nem volt pénzem. Egyetemista voltam és 2000 márkáért tudtam venni egy tanyát, egy romos épületet, de nem volt hozzá föld. Azóta ott élünk, építkeztünk, szereztünk hozzá földeket és üzemel a biokecske farmunk. Ezzel párhuzamosan kezdtem tönkölybúzával foglalkozni.

25 éve itt élek. Több időt töltöttem Magyarországon, mint Németországban. Lassan már az anyanyelvet illetően is egyre bizonytalanabb vagyok. Egyre többször kell utánanéznem, hogyan írják németül a bioban megszokott szakmai kifejezéseket. Érdekesen is néznek rám. A szófordulatokat sokkal inkább tudom magyarul mondani és sokkal könnyebben fejezem ki magam. Ha egy némettel beszélgetek, el kell gondolkoznom azon, hogy egy német ezt hogy is szokta mondani?

A kezdetekről

– Először volt a kecskefarm és utána kezdett el foglalkozni a tönkölybúzával?

– Pontosan. 1988-ban elhoztam az első tönkölybúzát Magyarországra. A tönkölybúzával úgy találkoztam, hogy az első lányom 1986-ban még Németországban született. Ekkor kezdtem el járni antropozófikus körökbe, ott volt egy olyan előadó, aki nagyon favorizálta a tönkölyt, sütött belőle kenyeret és megkóstoltatta az emberekkel. Nekem ez nagyon tetszett. Egyszer ajándékba adott két zsák tönkölyt és én ezt Magyarországon elvetettem. Volt belőle kis termés, második évben már több termés. Elkerült egy termelőhöz Mezőtúrra, aki szaporította. 1994-ben lett az első komoly termés, ami azt hiszem 70 tonna volt. Erre akkor kerestem vevőt Németországban. Ez a vevő lett a későbbi üzlettársam. Vele alapítottuk 2000-ben a Natur Gold Farms Kft.-t. A Biokultúra Egyesület nekem már 1994-ben is bocsátott ki minősítést a tönkölyre.

Natur Gold Farms Kft.

Natur Gold Farms Kft.

– Milyen speciális termékei vannak tönkölybúzából?

– A Natur Gold Farms Kft. csak alapanyagot gyárt. 240 hektár termőföldet művelünk. Van saját tönkölyünk és termelőktől is vásárolunk. Mi finanszírozzuk a vetőmagot, adunk előlegeket és felvásároljuk tőlük a terményt. Egy része kimegy külföldre hántolatlanul, de a nagyobbik részét ide behozzuk Királykútra. Itt van a teljes, új építésű hántolóüzemünk, négy hántoló berendezéssel és nagy tárolókapacitással, így hántolva adjuk el a tönkölyt, a tönkét és az alakort is. Így adjuk el külföldre, általában malmi célokra 99%-os tisztasággal, de van amikor nagyobb tisztasággal, étkezési célra. Ez az áru olyan pékségbe megy, ahol a helyszínen őrlik a tönkölyt és nem lehet benne semmilyen idegen anyag (pelyvamaradvány, gyommag stb.). A Natur Gold Hungária Kft. kivált belőlünk. Ők foglalkoznak tönkölyből készült termékekkel.

Hántolóüzem

Hántolóüzem

A leányvállalattal együttműködve

– A Natur Gold Hungária Kft. milyen termékeket állít elő?

– Müzlit, mézeskalácsot, tésztát, kekszeket, nagyon sok mindent. Ők forgalmazzák a „Heathy Juicer”-t is. 2005-ben hoztam az Egyesült Államokból egy préselőgépet, ami tud búzafüvet préselni. Ennek az értékesítését a leányvállalat végzi. Eladják a gépet és hozzá az alapanyagot is. Előállítanak búza- és tönkölyfüvet, amit utána csomagolnak.

Búzafűprés-gép

Búzafűprés-gép

– Mi a filozófiájuk?

– Elsődleges a minőség. Ami ettől sokkal fontosabb, hogy ragaszkodunk a vegyszermaradvány-vizsgálatokhoz. Van saját laborunk is, de minden tételt megvizsgáltatunk Németországban. Ez alól nincs kivétel. Ha például egy véletlen átsodródás keletkezett a biotermesztés során, akkor már nem nevezhető bionak a termék, ha kimutatható benne a vegyszer.

– Tervezik-e bővíteni a feldolgozott termékek körét?

– Igen. A második legnagyobb területünk a magas olajsavtartalmú napraforgó. Ezt már 2002 óta termeljük elég nagy sikerrel. Ez a terület nagyon megnövekedett. Egyébként mindennel foglalkozunk, ami a vetésforgóból adódhat, kukorica, zab stb.

– A leányvállalatnál lesz-e termékbővítés?

– Ami nagyon tetszett, hogy Simon András, a Natur Gold Hungária Kft. vezetője, vevőinek olyan karácsonyi ajándékot készített, hogy egy mintagyártásból küldött kóstolót. Bazsalikomos tésztát csinált. A csomagra rátett egy kis címkét, amelyen megköszönte az együttműködést és így hívta fel a figyelmet az új termékre. Korábban kétszer már elnyerte az év bioterméke díjat.

Tönköly termékek

Tönköly termékek

Csatlakozhatnak a beszállítók is

– Keresnek-e beszállítókat és milyen termékeknél?

– A tönkölynél bármikor bármit tudunk bővíteni. Nagyon jó a hátterünk, erős vevői bázisunk van és jó a kapcsolatrendszerünk külföldön. Ha megkeres valamelyik termelő és megkérdezi, hogy megvennénk-e a tönkölytermését, akkor meg szoktunk egyezni. A napraforgóra is van lehetőség, de azt termeltetési szerződésen belül szeretjük csinálni azért, hogy tisztázott legyen a vetőmag eredete. Ha előfordul ugyanis keveredés a különböző fajták (magas olajsavtartalmú és linolsavtartalmú napraforgó) között, az erősen csökkenti a tétel piaci értékét. Általában csak onnan szoktunk felvásárolni, ahová adjuk is a vetőmagot. Most rendeljük az új vetőmagot és ha valakit érdekel, az jó, ha most jelentkezik, mert akkor figyelembe tudjuk venni a vetőmagigényét. Jelenleg 43 beszállítónk van az ország minden részéről, a legkisebbtől a legnagyobbig. A legkisebb termelőnk 2,5 míg a legnagyobb 1800 hektáron gazdálkodik. Az Alföldön (Mezőhegyes, Szarvas, Miskolc környéke, például Taktaszada), Jászságban van sok, de a Dunántúlon is akadnak, igaz, ott ritkábban. A napraforgóból két termék készül: egyrészt olaj, de azt máshol dolgozzák fel. Előforudul az is, hogy hántoltatjuk a napraforgót és akkor a magot adjuk el a sütőiparba.

– Mik a jövőbeli terveik, elképzeléseik? Mit szeretnének megvalósítani ebben az évben?

– Szeretnénk tovább erősíteni a pozíciónkat és ezáltal tudatni a termelőkkel, hogy megbízható partnerek vagyunk tönköly és napraforgó tekintetében. Szerintem ez mindenkinek érdeke. Ha arra gondolok, hogy hogyan kezdtünk régen, hátterünk se volt és ez azóta nagyon szépen kiépült, igazán elégedettség tölt el. Úgy gondolom, hogy az a termelőnek is egy nagyobb biztonságot ad, hogy ha nemcsak kereskedéssel foglalkozunk, hanem feldolgozással is és már régóta itt vagyunk a piacon.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2012/1)

 

[felül]