2012 nov 30

Tokajhegyalján működik a Colonus Kft., amely elsősorban bio bodza, ribizli és birs ültetvényéről ismert. A cég tulajdonosa, Kovács István, 1991-ben alapította vállalkozását Olaszliszkán. A tulajdonoson kívül hét állandó alkalmazott szorgos munkája segíti a vállalkozást. Jelenleg 111 hektáron gazdálkodnak, ebből 22 ha szántó, 33 ha gyep, 56 ha gyümölcsös. Ez utóbbi terület a következőképpen oszlik meg: 27 hektár bodza, 16 ha feketeribiszke, 3 hektár pirosribiszke, illetve 4 ha birs ültetvény. Ezenkívül bogyós gyümölcsű szaporítóanyag előállításával is foglalkozik a gazdaság. A telepítés múltja a szövetkezeti életbe nyúlik vissza. Kovács István maga sem gondolta, hogy az egykori főállattenyésztőből gyümölcstermesztő lesz.

– Eleinte bérelt gépekkel dolgoztunk. Törtük a fejünket, hogyan lehetne az embereket árbevételhez juttatni. Kitaláltuk, hogy bodzát, szedret, piros- és feketeribiszkét telepítünk. Így létesült 1988-ban az ország legnagyobb, 8 hektáros bodza ültetvénye. Magát a szervezést, a gépi munkát a szövetkezet végezte, a kézi munkát a szövetkezeti tagok, a jövőbeni ültetvénytulajdonosok végezték.

Azóta sokat fejlődött a gazdaságom. A bodzát kézzel, a fekete- és pirosribiszkét géppel takarítjuk be. Ehhez rendelkezésre áll két önjáró, finn gyártmányú Joonas-1500 és Joonas-1000 típusú ribiszke kombájnunk.

Gyümölcsfelvásárlással és értékesítéssel is foglalkozom, melyben az évek során jelentős tapasztalatot szereztem.

Bodzából egyedül a Haschberg van köztermesztésben. A szaporítást vegetatív módon végezzük. Van néhány fajtaváltozatunk, két fertődi és két szigetcsépi klón, kísérleti jelleggel.

– Mik a bodza legfőbb károsítói, mik a betegségei, hogyan tud ellenük védekezni?

– Bodzában a fekete levéltetű és az amerikai szövőlepke a legfőbb károsító. A tetvek a háncsrészben telelnek, 4-5 cm-rel a talajszint alatt. Amikor kimelegszik az idő, vonulnak felfelé, ezt megelőzően Agrollal vagy Nevikén Extrával a törzset a talajszint fölött gondosan lekezeljük. Ez megakadályozza őket a vonulásban. A szövőlepke ellen – tekintettel a két rajzásra és a rajzás erősségére – mechanikus úton vagy Dipellel védekezünk.

A bodza gombabetegsége az ernyőbénulás. Ez nagyon veszélyes, mert az egész termést lesöpörheti rövid idő alatt. Akár esik, akár nem, célszerű egy rezes permetezést alkalmazni rézhidroxid oldattal május végén vagy júniusban. A továbbiakban ha száraz a nyár, akkor nincs szükség több védekezésre. Amennyiben július, augusztus esős, mindenképpen érdemes még egyszer elvégezni a permetezést.

– A ribiszke betegségeivel mi a helyzet?

– Ribiszkénél a szitkár a leggonoszabb rovarkártevő. Van egy fő rajzás, de utána is fog a csapda mindig lepkét. Ez a lepke kibújik a bábból, megtalálja a párját és egy héten belül lerakja a petéit a friss zöld hajtások csúcsára. A hajtáscsúcsról a pici hernyók berágják magukat a vesszőbe és egy évig ott maradnak, eszegetnek, a vesszőt végig kirágják. A következő vegetációs időszakban ez a vessző már száraz lesz. A védekezés mechanikus, a rügyfakadáskor a vontatottan fakadó vesszőket kell kimetszenünk és elégetnünk.

– Ribiszkénél is van gombakártevő?

– Levélfoltosság jelentkezhet, ami ellen rézhidroxiddal vagy 0,5%–os Nevikén Extrával védekezünk.

Ribiszkekombájnok

Ribiszkekombájnok

Rovarbúvóhelyek

– Rovarbúvóhelyeket készítenek?!

– Katicáink, rablódarazsaink, molnár darazsaink, lebegő legyeink hasznos segítőink. 1 hektár területre minimum 2 m2 hasznos rovarbúvóhelyet kell az AKG előírások szerint lerakni. Ezt bodzában a fatövek mulcsozásával túlteljesítjük. Ribiszkében ez problémásabb. Ezért, hogy a kombájn munkáját ne akadályozza, egy 10×25×60 cm-es deszka közé szorított, fahánccsal vagy náddal töltött kis bálát helyezünk két bokor közé, kicsit a talajba süllyesztve. A kombájn így akadálytalanul szüretelhet, s a hasznos rovarjaink sincsenek háborgatva.

– Hogyan viselték a növények a szélsőséges időjárást?

– Ma is kísért a 2010-es csapadékos év. A télen egy 15 hektáros bodzából kihúzgáltunk 1900 elpusztult fát. 2010-ben közel három évre való csapadék hullott le. Ahol a talaj telítődött vízzel, a gyökér nem kapott oxigént, ott a bodza megfulladt. Ahol lejtősebb volt a terület, ahol altalajlazítóztak, ott el tudott menni a csapadék. Sajnos minden fának valamilyen mértékben károsodott a gyökérzete. Regenerálódna, azonban a tavalyi és az idei aszály mindezt akadályozta és további fák kipusztultak.

– Tápanyag-utánpótlással lehet-e ellensúlyozni a szélsőséges időjárás következményeit?

– Bizonyos mértékben igen, de nem véd a sok a víztől és nem pótolja a víz hiányát. Minden évben több-kevesebb területen végzünk szervestrágyázást, az új telepítéseknél mindig. A terület nagy részére azonban nem jut. Ezeken a nyesedéket, a gyomot, vagy füves soroknál a füvet mulcsozzuk és visszajuttatjuk a talajba. Évente tisztító kaszálásokból 5-10 mázsa komposztot is készítünk.

– A gyomok ellen hogyan védekezik?

– Lehetőség szerint nem hagyjuk, hogy magot hozzanak. Négy 5,5 lóerős rotációs kapa, három motoros fűkasza és sorművelők, erőgépek segítenek. Olykor elő kell venni a kézi kapát is. Ökotermesztésben nem megy másképp.

– Jelenleg mekkora területen van termő gyümölcsös?

– 24 hektár bodza, 11 hektár feketeribiszke, 3 hektár piros­ribiszke van termesztésben. A többit kivágtam, mert nem tudtam 3 éve értékesíteni. Közel 7 hektárba fogok bodzát telepíteni és 6 hektár területre bővítem a birset. Van még fél hold mogyoró, ami idén fordult volna termőre, de február végén lefagyott.

Mogyoróültetvény

Mogyoróültetvény

Metszési technika

– Milyen technikával metszi a növényeket?

– Fiatal bodzánál kézi fűrész, ágvágó olló, metszőolló a szerszám. A termő bodzát kis vágólapú láncfűrésszel „metsszük”. Váltómetszést alkalmazunk, azaz a letermett vesszőket kivágjuk és az egyéves újulatokat hagyjuk meg a következő évre.

– A ribiszkét kell-e metszeni?

– A szitkár miatt feltétlenül, de az 5 évnél idősebb vesszőket is ajánlatos kiszedni a sövényből.

Ribiszke szaporítóanyag

Ribiszke szaporítóanyag

– Hogyan történik a szüret?

– A szüretet nagyon jól meg kell szervezni, mert sok múlik rajta. Kétnapi szedés megy be egy kamionba. 16 szedő, 2 rakodómunkás és 2 traktoros végzi a szüretet. A gyümölccsel teli ládák kamionra kerülnek. Lényegében raklaponként van csomagolva a biotermék, amit külön jelölünk is.

Más biogazdálkodóktól is felvásárlom a bodzát, a termék hazai feldolgozó üzembe kerül, ahol bodzasűrítményt gyártanak belőle. A bodzaszüret két hétig tart, ezen belül a feldolgozó 2-3 napot jelöl meg, amikor bioterméket dolgoz föl. Ezért igényel ez jó szervezést és odafigyelést. A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-től kereskedelmi minősítéssel is rendelkezem.

– Hová adja el a bodzát?

– Hazai feldolgozóknak, de a végtermék, a bodzasűrítmény nagyrészt Európába megy, de volt eset, hogy Amerikában kötött ki.

– Mi a helyzet a ribiszkével?

– A legfontosabb a kombájnok szervíze szüret előtt. A szüretelőgépről egyenesen a kamionba rakodunk. A ribiszkét szintén hazai feldolgozóknak értékesítjük.

– Mi az, amit a hasonló cipőben járó gazdáknak tanácsolni tudna?

– Elmondhatom, hogy a Kelet-Magyarországon telepített bodza ültetvények alapanyagának jó része az én kertemből került ki. Ezért meglehetősen sokan ismernek. Amikor szaporítóanyagot vásárolnak tőlem, mindenkinek elmondom – ha kéri, ha nem – az ültetés módját, a törzs és koronaalap kialakítását. Ezt még a hozzáértők is szívesen veszik. Ezért a gazdálkodásuk során nagyon gyakran visszahívnak, kérdeznek, tanácsot kérnek. Sokszor a bodzatábláról telefonálnak. Szívesen és ingyen adom át tapasztalataimat. A konvencionálisan gazdálkodó bodzatermelőknek azt tudom javasolni, hogy ők is törekedjenek a környezettudatosabb gazdálkodásra és az esetleg 6 éve raktáron maradt Bi-58-at ne használják a levéltetű ellen.

Gyakran kérdezik, hogyan kell létrehozni egy ültetvényt, mik a talajélet feltételei. A legtöbben elkövetik azt a hibát, hogy kiküldenek egy traktort és azt hiszik, hogy 20-25 cm mély szántás elég a bodzatelepítéshez. Meg kell vizsgálni a talaj adottságait, alkalmas-e a telepítésre. Altalajlazítóval meg kell lazítani száraz állapotban, amelyet a nyár folyamán végzünk el. A terület kap egy tárcsázást, boronálást, simítózást, attól függően, milyen a rög állapota. Erre ráviheti a szerves trágyát, amelyet félnehéz tárcsával vagy pedig sekély beszántással bedolgoz. A trágyát nem szabad „leküldeni” mélyre. Sáv- vagy tőtrágyázást is alkalmazhatunk ültetés után. Így kevesebb trágyával is megússzuk.

Altalaj lazító – a bodzaművelés fontos eszköze

Altalaj lazító – a bodzaművelés fontos eszköze

A Kovács-féle alacsony törzsű fa

A Kertészeti Egyetem növendékei gyakran jártak hozzám nyári gyakorlatra, diplomamunkájuk elkészítéséhez több esetben tanáccsal, adatokkal szolgáltam. A Kertészeti Egyetem Gyümölcs Tanszékének tanárával, Sipos Béla Zoltánnal az évek során igen jó baráti, szakmai kapcsolatom alakult ki, ami sokat segített a munkámban. Sipos tanár úr két könyvében is Kovács-féle alacsony törzsű bodzának említi az általam kialakított művelési módot. (SBZ: Gyümölcstermesztési alapismeretek Mezőgazda Kiadó 2009. 82, 113, 114 o., SBZ: A feketebodza termesztése Mezőgazda Kiadó 2010. 93-98 o.). Ennek lényeges eleme, hogy ültetéskor a gyökeres bodzadugványok feje a talajszint alatt 4-5 cm-rel helyezkedjen el. Az ültetés ősszel történik, kora tavasszal, amikor kiment a föld fagya, a dugvány fejét kibontom és a fejen található piros duzzadt rügyekből csak a legerősebb egyet hagyom meg. A többit kitördelem. A rügyre egy kevés földet visszamorzsolok. Ezután a dugványt 180 fokos szögben két karóval bekarózom. A meghagyott hajtás erőteljes növekedésnek indul. Általában március végén a két karó között egy párhuzamos zsineggel már kötözni kell. Április végén, májusban, amikor a hajtás már 40-50 cm-es, elvégzem a második kötözést és az alsó levelekről a hónaljhajtást kitördelem. Ezt a hónalj tisztítást 55-60 cm magasságig végzem, onnan kezdve hagyom, hogy nőjenek a hajtások. Ez lesz a törzs magassága. Június végén a vezérhajtást kimetszem két nódusz fölött, amiben a hónaljhajtásokat meghagyom. Ez esetben szüretkor a szedő a teljes termést a földről, létra nélkül le tudja szedni. Az alacsony törzs mellett a gépi munkák még elvégezhetők. Amíg egy magas törzsű ültetvényben egy szedő 8 órás teljesítménye 220-250 kg, addig egy alacsony törzsű ültetvényben ez a szedő 450-500 kg-t is teljesít.

Mulcsozott bodzatövek

Mulcsozott bodzatövek

– Átlagosan mennyit terem a bodza?

– Konvencionális termelésnél ideális terhelés és jó tápanyag ellátottság mellett 7 és 10 tonna közötti a termésátlag. Biogazdálkodásban 5–5,5 tonna jó eredménynek számít, de a sok fapusztulás miatt az idei 3,4 tonnás eredményt is jónak tartom.

Büszke vagyok rá, hogy 2002-ben „Bodzatermesztő bemutató üzem” címet nyertünk el. Ezt követően hazai és több környező országbeli érdeklődő csoportnak is bemutattuk a gazdaságot. Szeretném a meglévő, alacsony aranykoronájú szántóimat is gyümölcsösként hasznosítani.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2012/5)

[felül]