2010 jan 28

A 41. Nemzetközi méhészeti kongresszus és kiállítás szeptember 15-20. között a Franciaország déli részén fekvő Montpellierben került megrendezésre. A rendezvény jelmondata: „A méh a környezet őre.”

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) jelentős számban és szép kiállítással képviselte hazánkat. A mostani kongresszus azért kapott kiemelt jelentőséget, mert többek között az Egyesület keretében Magyarország is pályázott a 2013-as Apimondia megrendezésére. A magyar program és a bemutatkozás szépen sikerült, azonban a szavazásnál a pálmát Ukrajna vitte el. Ez nem volt meglepő, hiszen kiemelkedő támogatással (az ukrán államelnök is méhész, így a leendő kongresszus megszervezéséért teljes állami garanciát is vállalt), számos helyi programmal is lobbiztak.

A tudományos, szakmai program a következő, fontosabb bizottságok keretében valósult meg:

  • A méhészet gazdasági kérdései
  • Méhbiológia
  • Méhegészségügy
  • Megporzás és mézelő növények
  • Méhészeti technológia és minőség
  • Apiterápia
  • Méhészet a vidékfejlesztésért

A fentiekkel összhangban, több szimpóziumba rendezve hangzottak el az előadások, továbbá még öt „kerekasztal”-konferencia (Állatorvosok és a méhészet; A növényvédő szerek okozta méhmérgezések I-II.; GMO növények és a megporzó rovarok; A méh a környezet őre) állt a résztvevők rendelkezésére. Igen tartalmas, széles körű programot sikerült összeállítani: 254 előadásból és az adott témakörökben naponta több száz poszterből lehetett csemegézni.

A szokásos témakörök mellett az eddigiekhez viszonyítva lényegesen nagyobb súllyal szerepelt a mézelő méhek és a környezet állapota, szennyezettsége közötti összefüggések vizsgálata is, nem véletlen a már idézett jelmondat sem.

gépi rakodás

Gépi rakodás

A klímaváltozás lehetséges hatását a méhekre elsősorban a növények megporzásában, így a biodiverzitás fenntartásában játszott kiemelkedő szerepük miatt több kutató vizsgálta. Egyes élettani, viselkedésbeli és a kártevőkkel, betegségekkel szembeni kölcsönhatások módosulását már jelezték, ezért fontosnak tartják a faj és több fajta védelmére kidolgozandó intézkedéseket. A francia ún. professzionális méhészetek (62 400 méhcsaládot érintő) körében végzett felmérés 2007/2008-ban átlagosan 29,3% téli veszteségről számolt be.

Az európai (nyugati) mézelő méhfaj (Apis mellifera) a méztermelés mellett, mint a kereskedelmi méretekben is alkalmazható megporzó rovar világszerte elterjedt. Az eredeti betegségek és kártevők mellett a más fajokon, vagy éghajlaton honos kártevők is megjelentek (a jól ismert Varroa atka is ilyen). Az újabb fenyegető veszélyekre egyre többen felhívják a méhészek figyelmét: a kis kaptárbogár (Aethina tumida) Afrikából Amerikába és Ausztráliába már eljutott. A dél-ázsiai eredetű (Apis dorsata) méhfajról származó Tropilaelaps atkák jelenthetnek még újabb veszélyt.

fedelezőgép

Fedelezőgép

A nagyrészt az amerikai kontinensről ismert jelentős méhcsalád összeomlási/pusztulási kórképhez kötődve számos előadás foglalkozott a növényvédő szerek méhekre gyakorolt hatásával. Kanadai kutatók a kukoricában alkalmazott újabb típusú neonikotinoidok szerepét elemezve megállapították, hogy a kezelt táblák melletti méhcsaládokban a méhbénulás vírusnak megfelelő tüneteket figyelték meg, míg a nem kezelt, kontroll terület méhei egészségesek maradtak.

Több amerikai és európai kutató vizsgálta az ún. még nem halálos mennyiségű (subletális dózisok) vegyszerek hatását a fiasításra, azaz a kifejlődés alatti méhegyedekre, mivel eddig többnyire a már kifejlődött méheken tanulmányozták ezeket. Megállapították, hogy pl. 5-40 ppb (= mg/t!) imidakloprid és 25-400 ppb amitráz hatóanyagú etetés hatására kevesebb fiasítás érte el a kifejlett kort, ill. báb állapotban, az álcákhoz viszonyítva több pusztulás következett be.

Kolumbiában természetvédelmi területek védelmére és a kábítószernek alkalmas növénytermelés visszaszorítására jelentős, támogatott méhészeti program kezdődött, amelyben eddig 875 új kaptárba telepítettek méheket és 75 méhészt képeztek ki.

mézkóstoló

Görög mézkóstolás

2008-ban a törökországi ökológiai méhészeti projektben 55 méhészet 3910 családja vett részt, további 89 méhészet 3410-es állománya még átállás alatt volt. 37 tonna biomézet termeltek, a gesztenye mézet 10, míg a hegyvidéki vegyes mézet 7 euróért vásárolták fel.

Szerbiában, az ország keleti és déli határán lévő természetvédelmi szempontból is értékes hegyvidéki területek fenntartható újrahasznosítása fontos eszközének tekintik a bioméhészetet is.

A méhcsalád különböző frekvenciájú rezgéseinek elemzéséről is hallhattunk előadást, amelyet röviden az alábbiakban Bencsik József ismertet:

Kutatások a kaptárok tömegrezgése „accélérometre” segitségével, valamint az így szerzett értesülések rögzítése, az eredmények elemzése körül

Már a nagyapáink is tudták: amikor a fülüket a kaptárfalához szorítják, tökéletesen hallható a méhcsalád zümmögése. E zümmögést azonban képtelenek voltak elemezni, holott nyilvánvalóan ezekben a rezgésekben több mint számos értesülés van beágyazva. Ezen globális rezgés elemzéséből rendkívül értékes és pontos értesülések szerezhetők egy bizonyos „fizika-matematikai” eljárással. Már a méhészet gyakorlatában, jelentős korszakalkotó előnyök származnak ezen módszerek alkalmazásával. Igen jelentős létfontosságú, pontos értesülések szerezhetők a méhcsalád zavarása nélkül, vagyis kaptárnyitás nélkül!

Több mint jelentős idő- és energiatakarékosság mellett a méhész pontos értesülésekhez jut a stratégiatervei előkészítéséhez.

A méhészet alanya, vagyis a méh jelentősége azonban messze túlhalad magán a méhészet gyakorlatán. Ma már nem vitatott kérdés a méh alapvető szerepe a környezet egyensúlyának fenntartásában, pontosan a beporzó megtermékenyítő tevékenysége folytán. Tehát a méh tenyésztése, a méhészet gyakorlata egyben igen fontos közérdek is.

Tudni érdemes például, hogy az első matematikai elemzések segítségével máris kimutatható a rajzás dátuma 12-14 nappal a folyamat lejátszódása előtt (kaptárnyitás nélkül!). Az első egyidejű rezgésrögzítések csak két kaptáron készültek. A részletes elemzéseikre folyamatosan fog sor kerülni.

Lásd az alábbiakban egy ideiglenes listát a gyakorlati méhészet különböző ágazataiban keresendő rezgésértesülések elemzésének érdekében!

A kaptárok tömegrezgése „acélérometre” (mint földrengésészlelő) segítségével történő értesülések rögzítése, azok tudományos elemzések lehetőségei különböző ágazatokban.

Valójában a kaptárban állandóan zajlik számos, jellegzetes rezgésértesülés a család pillanatnyi gazdasági, cselekvési, szervezeti, külső-belső helyzetének megfelelően. Kérdés: hogyan lehet kiszúrni, megérteni egy-egy különleges helyzetet az értesülések elemzésének segítségével. A feladat tehát rendkívül széleskörű. Íme egy rövid, hozzávetőleges feladatkörlista:

  • Méhmérgezés
  • Betegségek és azok kezelése
  • Méhészeti gyakorlat
  • Összehasonlítások
  • Évszakhatások
  • Környezeti feltételek
  • Stresszjelzések
  • Különleges esetek

Dr. Szalay Tamás
(Biokultúra 2009/6)

[felül]