2015 nov 30

Atkákkal a meztelen csigák ellen?

Nincs hozzászólás

A különféle hazai vagy újonnan megjelenő meztelencsigák hatalmas étvágyukkal jelentős károkat tudnak okozni a kiskertekben vagy a nagyobb mezőgazdasági területeken. Rágásuk mellett az általuk termelt nyállal és ürülékkel a megmaradó növényeket is szennyezik, így a kár mellett még sok bosszúságot okoznak a kiskert tulajdonosoknak és a termelőknek. A különféle vegyszeres megoldástól a kacsákkal történő biológiai védekezésig sokféle módszerrel próbálják megóvni a növényeiket a gazdák és a kiskert tulajdonosok. Egy olyan állatcsoport is a segítségükre lehet ebben, amelynek mérete elhanyagolható a nagytermetű meztelencsigák mellett, de jelentős hatással lehetnek az életükre.

Ezek az állatok az apró termetű atkák, amelyeknek jelenleg mintegy 55 000 faját ismerjük, de még legalább ennyi az ismeretlen, felfedezésre váró fajok száma. Az 1980-es években indiai kutatók felfedezték, hogy az atkák egyik legnagyobb (Mesostigmata) rendjébe tartozó egyes gyorsmozgású ragadozó atka fajok előszeretettel támadják meg a náluk sokszorta hatalmasabb meztelen csigákat és a csigák bőréből kör alakú foltokat kihasítva a csigák halálát okozzák. Akkor a biológiai védekezésben betölthető szerepükről is említést tettek, de a tényleges kutatások ebbe az irányba abba maradtak.

Az atkákkal foglalkozó kutatók néhány évtizeddel ezelőtt apró fehér atkákra figyeltek fel a házas és a meztelen csigák testén. Ezek az atkák az Ereynetidae családba tartoztak, mert egy speciális szerv, az ún. ereynetális szerv (amely egy kémiai receptor vagy érzékszerv) helyezkedett el az első pár lábaikon.

A csigákkal együtt élő atkákat a Riccardoella nembe sorolták, ahol két egymástól eltérő evolúciós fejlődési ágat figyeltek meg, amelyet alnemekként azonosítottak. A primitívebb Proriccardoella alnem fajai az evolúciós szempontból ősibb csigákon fordulnak elő (pl. a meztelen csigákon), míg a Riccardoella alnem képviselői a modernebb, házas csigákon fordultak elő. Ezeket a csigákon élő atkákat már egyszer megfigyeltük hazánkban, amikor a közismert óriás meztelen csigákon (Limax maximus) fordultak elő.

Riccardoella limacum csiga atka éticsigán
Riccardoella limacum csiga atka éticsigán (Fotó: www.ispotnature.org)

A tavalyi év őszén a csapadékos időjárásnak köszönhetően nagy mennyiségben jelentek meg spanyol meztelen csigák (Arion lusitanicus), amelyeken újra felfigyeltem ezekre az atkákra. Az atkák precíz azonosítása után kiderült, hogy a csiga atka (Riccardoella oudemansi) faj egyedei kerültek ismét elő. Erről a rettegett kártevő fajról eddig csak Szlovákia területéről mutatták ki ezt az atka fajt. A csiga atka leggyakrabban a csigák testének elülső részén látható, ahol elsődlegesen a köpenyüreg nyílásának közelében tartózkodik. Gyakran megfigyelhető a csigák légzőszervében, a köpenyüregben, ahová zavarás esetében visszahúzódik. A csiga atkáról azt feltételezik, hogy paraziták és a csigák vérét szívogathatják. A csiga atka kistermetű, szabad szemmel jól megfigyelhető állat, de csak nagy nagyítású mikroszkóp alatt azonosítható faji szinten.

A csiga atkát (R. oudemansi) több kutató is parazita atkafajnak tartja, amelynek szerepe lehet a kártevő meztelen csigák elleni biológiai védekezésben. Vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy a csiga atka mind a spanyol meztelen csiga, mind egy másik kártevő meztelen csiga (Deroceras reticulatum) esetében jelentős táplálkozás csökkenést okozott már öt nappal a csigákra helyezés után, és ha nagy egyedszámú atkát helyeztek a csigára, a csigák már 5 nap alatt felfüggesztették a táplálkozást. Feltételezhetjük, hogy nagyobb időintervallumot vizsgálva a R. oudemansi faj is szerepet játszat a csigák, főleg a spanyol meztelen csiga populációk szabályozásában és így egy potenciális biológiai védekezési eszköz lehet. A közel rokon atka, a hazánkból még eddig ki nem mutatott, de várható Riccardoella limacum faj a csigákra helyezve azok halálát okozza. Harminc csigákra helyezett egyednél a csigák egynegyede elpusztult, míg 120 atkaegyedet használva a csigák majd minden egyede elhalálozott. A R. limacum fajnak igen jelentős szerepe van az inváziós, hazánkban is előforduló pettyes éticsiga (Cornu aspersum) egyedfejlődésére, csökkentette a csiga növekedési sebességét, továbbá szaporodási képességét is.

Kontschán Jenő
MTA ATK Növényvédelmi Intézet
E-mail: kontschan.jeno@agrar.mta.hu
(Biokultúra 2015/2)

[felül]