2007 jan 30

Kecskeméttől 20 kilométerre található egy biofarm, ahol megvalósul mindaz, amit a városi ember elképzel az ökoturizmusról. A házigazdák ajtaja mindig és mindenki előtt nyitva áll, bárki elmehet hozzájuk – még bejelentetlenül is. A gazdaságot 2000 tavaszán „Rendek élőtanya, tanyamúzeum” címmel mutattuk be. Most a változásokról is szólunk.
Kerekegyháza külterületén, egy tanyán (ahol már a vezetékes telefont is bevezették) lakik a Rendek család, egy több generáció lakhatására alkalmas épületben.

A Rendek gazdaság a Biokontroll Hungária Kht. szerződött partnere, minősített biogazdálkodók 15 hektáron. Teljes körű gazdálkodást folytatnak, növényeket is termesztenek és állatokat is tartanak. Gyógynövényeket és élelmiszernövényeket (paprika, menta, citromfű, homoktövis, csicsóka, batáta), termelnek.

Környezetükben minden biogazdálkodásból származik. A zöldségfélék közül friss biozöldséget, sárgarépát, salátát, gyógy- és fűszernövényeket vetnek. Ezekből az alapanyagokból tartósítószer-mentes, hőkezelt sárgarépa- és céklanektárt, batáta szendvicskrémet (többféle ízben) állítanak elő. A hidegen tartósított, hőkezelt biotermékeik közül ízletesek az édes és erős paprikakrémek. A homoktövis nevű növény jól tűri a szárazságot a kiskunsági homokban. Frissen, fagyasztva, nektár és tea formájában egyaránt hasznos az emberi szervezetnek, tekintve hogy gyógyhatású, kiváló immunrendszer javító.

Állatsereglet

Ahhoz, hogy a termőföldet trágyázni tudják, szükségesek az állatok is. A teljes körű biogazdálkodás ezért hasznos. Az állataikat szabadon tartják az ökológiai feltételek szerint. Őshonos mangalica sertések, racka juhok, magyar tarka tehén, szamár, kecske, baromfik (tyúk magyar fehér, magyar sárga és kendermagos, kacsa, liba) találhatók a birtokon. Állataikat a gazdaságban megtermelt növényekkel (rozs, búza, kukorica, zab, csicsóka, tök) etetik. A család részére és eladásra dolgoznak fel és készíttetnek termékeket. Mangalicaszalonna, -zsír, -sonka, -kolbász egész évben kapható. A mangalica zsírból készült szappan pedig nem okoz allergiát.

A birtok húskészítményei a mangalicaszalonna, -zsír, -töpörtyű, -kolbász 2004-ben a Slow Food Biodiverzitás Alapítvány Világkiállításán a Salone del Gusto-n nagy sikerrel vett részt.

Rendekék nemcsak biobarátok, hanem szívesen látnak vendégül turisták. Szívesen kínálják a vendégeknek a friss rackajuh húsával, illetve az abból készült kolbásszal. Magyaros paprikás csirke is gyakran kerül az asztalra.

Visszajáró agroturisták

Rendekné Olga a vendéglátóipari főiskola idegenforgalmi szakát végezte el, az ott megtanultakat egész életre jól tudja hasznosítani. Mostanában is szívesen jönnek hozzájuk. Belföldről érkeznek többen, a külföldi látogatók száma az utóbbi időszakban csökkent. A FÁK-országokból a litvánok és a lettek jönnek. Nem oroszul, hanem németül beszélgetnek egymással. Rendekné Olga beszél még olaszul és angolul is.

– Tolerálni kell a vendég igényeit. Nagyon nagy türelem és szorgalom kell a falusi vendéglátás véghez viteléhez. Véleményem szerint ez nemcsak szolgálat, hanem szolgáltatás is. A hozzánk látogatóknak a népi kultúrát, a hagyományos eljárással készült étkeket, friss zöldségeket, mutatjuk be. Feledhetetlen élményt nyújt a pusztai táj, a Kiskunsági Nemzeti Park, a növény és állatvilág és az országban egyedülálló még működő Pusztai templom. A lakóépületek mellett berendeztünk egy tanyamúzeumot. Nálunk megismerhetik a régmúlt paraszti életforma kellékeit. A múzeum berendezési tárgyai több mint 100 évesek. Dédszüleink eszközeinek egy részét még ma is használjuk. A helyiségben van kemence is, amely ma is működőképes. Praktikus nemcsak az ételek, kenyér és cipó megsütéséhez, hanem például a késő őszi hűvös estéken is jól esik a meleg, ha begyújtunk a kemencébe.

Feladatunknak tűztük ki a paraszti kultúra ápolását, tovább adását. Nálunk a vendég megismerheti az ősi munkaeszközöket, a hagyományos étkezési és tartósítási eljárásokat. Röviden: a tartalmas, egészséges életet mutatjuk be. Mi a sokféleséggel a biodiverzitás megőrzését akarjuk, s hogy ez a tanyasi kultúra fenn maradjon. Munkánkat hazai és nemzetközi szinten is elismerik – mondja mindjárt elöljáróban Olga asszony.

Szalmafonás

Szalmafonás

– Hagyományos értelemben vett szobai szállást nem tudunk biztosítani, azonban aki akar, nyáron a szénapadláson alhat az istálló felett. A tanyához közeli köves út melletti tanyákon kapnak a vendégek szállást, a vendégek lovaskocsival vagy kerékpárral érkeznek hozzánk egy-egy napra. A környékünkön mintegy 400 szálláshely van, és nem tudunk mindenkivel versenyre kelni. Ezért egyedi programokat kínálunk, amellyel felkeltjük a gazdaságunk iránt az érdeklődést. Ha oktatásra jönnek hozzánk hazai és külföldi diákok, ha akarnak, választhatnak: szénában alszanak, avagy a szomszéd panzióban. A vállalkozóbb kedvűbbek szeretik a széna illatát, mivel az természetközeli. Nyár végén waldorfiskolások voltak nálunk és este a szénában furulyáztak. A szénaszállás kizárólag a mi specialitásunk. Az érdeklődőkkel megismertetjük a bioépítészet alapjait, például a vályogkészítést, és a vályoggal való építést és a tapasztást is – meséli Rendekné.

Csendélet kemencével

Csendélet kemencével

A kerekegyházi biobirtokon tehát sajátos módon valósul meg az agroturizmus. A munkájukat ismerik már külföldön is, amit az is bizonyít, hogy tavasztól őszig Európa nyugati feléből is érkeznek hozzájuk látogatók. A „Tanyák értékei” c. pályázat I. díját kapták a tanyai épületegyüttes helyreállításáért, megőrzéséért. 1998-ban a „Henry Ford” díj Európai különdíját vehették át a Magyar Tudományos Akadémián a népi kultúra megőrzéséért és a környezetvédő gazdálkodásért. 2004-ben pedig a Slow Food Biodiverzitásért Alapítvány oltalma alatt nagy sikerrel vettek részt Olaszországban a Gasztronómia Világkiállításon saját termékükkel, a mangalica kolbásszal. Rendekék közben rengeteget dolgoznak is, mivel az élet nem állhat meg.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2006/6)

[top]